Elixír magazin: PSZI-LEXIKON A-tól Z-ig
[FONT="]INTU[/FONT][FONT="]Í[/FONT][FONT="]CI[/FONT][FONT="]Ó[/FONT][FONT="], INTUIT[/FONT][FONT="]Í[/FONT][FONT="]V GONDOLKOD[/FONT][FONT="]Á[/FONT][FONT="]S[/FONT]
Az ezotériában és a pszi-kutatásban is gyakran felbukkanó fogalom az intuíció, illetve az intuitív gondolkodás. A jelenleg elfogadott pszichológiai, ill. filozófiai definíció szerint az intuíció olyan képesség valamilyen megoldás vagy az igazság előzetes, közvetlen, élményszerű felismerésére, amely a felhalmozott tapasztalatokon, a korábban szerzett ismereteken alapul. Az intuíciót valóban egyfajta ráérzésnek vagy megérzésnek tekinthetjük, ami azonban a parapszichológia jelen ismeretei szerint merőben másképp is értelmezhető. Ismerve az érzékszerveken túli észlelések (ESP) működését, feltételezhetjük ugyanis, hogy az intuitív felismerések nem minden esetben a már meglévő ismeretekből származnak, hanem a tudat pszi képességei a szükséges információt közvetlenül érik el. Az így értelmezett intuitív mechanizmus - mint jobbára minden pszi jelenség - túlmutat az általunk ismert tér-időn és a fizika oksági rendszerén, vagyis logikai magyarázatot jelen ismereteinkkel nemigen találhatunk rá. Az intuíció működését agyunk jobb féltekéjéhez kötik, amelyről tudni kell, hogy szemben a bal agyféltekés működésekkel (szóbeli, matematikai és fogalmi gondolkodás) a valóság élményét elvonatkoztatás nélkül, teljességében ragadja meg, fogalmakat és absztrakciókat nem alkotva inkább tulajdonságokat, lényegi tartalmakat és formákat észlel. Ez a fajta észlelés és tudás sok esetben túlmutathat a bal féltekés logikán, ami - már csak a szóbeli gondolkodásból adódóan is - a valóságot véges számú fogalmi készletté redukálja, annak nyilvánvaló kommunikációs előnyeivel, de másrészről korlátaival is. A két félteke természetesen egyidejűleg működik, alkattól vagy aktuális feladattól függően mutatva eltérő dominanciát. Valószínű, hogy az intuitív sejtések és késztetések alapjaiban határozzák meg tudatosságunkat és cselekvéseinket, amihez a logikus-racionális bal félteke inkább csak utólagos magyarázatokat ad. Az intuíció tehát lényeglátó, így minden kreatív folyamatban kiemelt szerephez jut, legyen az művészi alkotás vagy tudományos fölfedezés. Korunkban a kétfajta gondolkodás vagy szemlélet közül a racionális, bal féltekés tekinthető túlzottan uralkodónak, így a harmonikusabb és teljesebb emberi lét igényei szerint az intuitív gondolkodást és megközelítést lenne érdemesebb nagyobb mértékben érvényesíteni.
[FONT="]IDE[/FONT][FONT="]Á[/FONT][FONT="]K SZINTJE, IDEOPROJEKTOROK[/FONT]
Az ezoterikus és a misztikus felfogások zöme úgy tartja, hogy a világ anyagi szintje
mellett az ideák világa is létezik, ami a platóni felfogáshoz hasonlóan azt jelenti, hogy minden egyes teremtett, keletkezett dolgot valamiféle idea előz meg, illetve minden dolognak megvan az ideák szférájában a lenyomata, kliséje. Ezt az egyértelműen idealista filozófiát részben a pszi-kutatások „magasabb tudatdimenziói", részben pedig az ún. pszi- és morfogenetikus mezőelméletek valószínűsítik tudományos szempontok szerint is. Mindezek azt sugallják, hogy egy „kozmikus emlékezetben" vagy tudati tárházban valóban léteznek elő- és utóképei a formai és tárgyi megnyilvánulásoknak, beleértve a fejlődési és viselkedésbeli kliséket is. A mágikus gondolkodás mindig is úgy vélte, hogy a gondolati vagy szimbológiai szinteken végzett szertartások és rítusok befolyásolják az anyagi történéseket. Ide sorolhatók az úgynevezett ideoprojektorok, amelyek egy adott ideát „sugároznak" a hatás létrejöttéhez, ennek szakrális példái a tibeti buddhizmus imamalmai, tágabb értelemben pedig a természetgyógyászatban találhatunk egyéb analógiákat, elég ha itt a szimbólumokkal való gyógyításra vagy a „szellem-, illetve fantomsebészetre" gondolunk.
[FONT="]INTU[/FONT][FONT="]Í[/FONT][FONT="]CI[/FONT][FONT="]Ó[/FONT][FONT="], INTUIT[/FONT][FONT="]Í[/FONT][FONT="]V GONDOLKOD[/FONT][FONT="]Á[/FONT][FONT="]S[/FONT]
Az ezotériában és a pszi-kutatásban is gyakran felbukkanó fogalom az intuíció, illetve az intuitív gondolkodás. A jelenleg elfogadott pszichológiai, ill. filozófiai definíció szerint az intuíció olyan képesség valamilyen megoldás vagy az igazság előzetes, közvetlen, élményszerű felismerésére, amely a felhalmozott tapasztalatokon, a korábban szerzett ismereteken alapul. Az intuíciót valóban egyfajta ráérzésnek vagy megérzésnek tekinthetjük, ami azonban a parapszichológia jelen ismeretei szerint merőben másképp is értelmezhető. Ismerve az érzékszerveken túli észlelések (ESP) működését, feltételezhetjük ugyanis, hogy az intuitív felismerések nem minden esetben a már meglévő ismeretekből származnak, hanem a tudat pszi képességei a szükséges információt közvetlenül érik el. Az így értelmezett intuitív mechanizmus - mint jobbára minden pszi jelenség - túlmutat az általunk ismert tér-időn és a fizika oksági rendszerén, vagyis logikai magyarázatot jelen ismereteinkkel nemigen találhatunk rá. Az intuíció működését agyunk jobb féltekéjéhez kötik, amelyről tudni kell, hogy szemben a bal agyféltekés működésekkel (szóbeli, matematikai és fogalmi gondolkodás) a valóság élményét elvonatkoztatás nélkül, teljességében ragadja meg, fogalmakat és absztrakciókat nem alkotva inkább tulajdonságokat, lényegi tartalmakat és formákat észlel. Ez a fajta észlelés és tudás sok esetben túlmutathat a bal féltekés logikán, ami - már csak a szóbeli gondolkodásból adódóan is - a valóságot véges számú fogalmi készletté redukálja, annak nyilvánvaló kommunikációs előnyeivel, de másrészről korlátaival is. A két félteke természetesen egyidejűleg működik, alkattól vagy aktuális feladattól függően mutatva eltérő dominanciát. Valószínű, hogy az intuitív sejtések és késztetések alapjaiban határozzák meg tudatosságunkat és cselekvéseinket, amihez a logikus-racionális bal félteke inkább csak utólagos magyarázatokat ad. Az intuíció tehát lényeglátó, így minden kreatív folyamatban kiemelt szerephez jut, legyen az művészi alkotás vagy tudományos fölfedezés. Korunkban a kétfajta gondolkodás vagy szemlélet közül a racionális, bal féltekés tekinthető túlzottan uralkodónak, így a harmonikusabb és teljesebb emberi lét igényei szerint az intuitív gondolkodást és megközelítést lenne érdemesebb nagyobb mértékben érvényesíteni.
[FONT="]IDE[/FONT][FONT="]Á[/FONT][FONT="]K SZINTJE, IDEOPROJEKTOROK[/FONT]
Az ezoterikus és a misztikus felfogások zöme úgy tartja, hogy a világ anyagi szintje
mellett az ideák világa is létezik, ami a platóni felfogáshoz hasonlóan azt jelenti, hogy minden egyes teremtett, keletkezett dolgot valamiféle idea előz meg, illetve minden dolognak megvan az ideák szférájában a lenyomata, kliséje. Ezt az egyértelműen idealista filozófiát részben a pszi-kutatások „magasabb tudatdimenziói", részben pedig az ún. pszi- és morfogenetikus mezőelméletek valószínűsítik tudományos szempontok szerint is. Mindezek azt sugallják, hogy egy „kozmikus emlékezetben" vagy tudati tárházban valóban léteznek elő- és utóképei a formai és tárgyi megnyilvánulásoknak, beleértve a fejlődési és viselkedésbeli kliséket is. A mágikus gondolkodás mindig is úgy vélte, hogy a gondolati vagy szimbológiai szinteken végzett szertartások és rítusok befolyásolják az anyagi történéseket. Ide sorolhatók az úgynevezett ideoprojektorok, amelyek egy adott ideát „sugároznak" a hatás létrejöttéhez, ennek szakrális példái a tibeti buddhizmus imamalmai, tágabb értelemben pedig a természetgyógyászatban találhatunk egyéb analógiákat, elég ha itt a szimbólumokkal való gyógyításra vagy a „szellem-, illetve fantomsebészetre" gondolunk.
ffice