Aki tudja a szerzői jogokat leegyszerűsített formában leírni
Hogy miket és milyen feltételekkel lehet hangoskönyvé alakítani írja le itt
Gondolok személyekre akik ismerhetik QCs842, Gépész, Ambrusa, Nemo, és a női faelolvasóink is tudják hiszen csinálják
Vagy bárki, aki hangoskönyvet készített, az tud róla eleget
Érdekel felületesen a téma,általános ismeretekként
A szerzői jogi kérdésben van a jog és van a jog gyakorlati alkalmazása. Bár a törvény szövege viszonylag közérthető, mégsem közvetlenül idézek belőle az egyszerűbb megfogalmazás kedvéért.
Az ide vonatkozó jogszabály az 1999. évi LXXVI. többször módosított törvény.
- Ezen törvény a nemzetközi gyakorlattal összhangban a szerző életében és a halála után 70 évben védi a keletkezett jogait. Ilyen módon amennyiben a mű alkotója már több, mint 70 éve halott, akkor nem tartozik a műve jogvédelem alá, magyarul szabadon használható. (Ez a korhatár azonban csak a szerzői jogvédelmet szüntetni meg, de a mű felhasználása pl. nem lehet sértő az alkotóra vagy annak örököseire, ilyen esetben a polgári jogi úton érvényt lehet szerezni az akaratnak)
- Ebből következik, hogy az ennél fiatalabb művek minden nemű felhasználása a törvény hatálya alá tartozik
- Ezen törvény hatálya alá tartozik gyakorlatilag minden alkotás, függetlenül attól, hogy a törvény szó szerint megnevezi-e. Tehát Festéktüsszentő Hapci Benő alkotási eljárása ugyan nincs benne leírva, de ettől az ő alkotását még védi a törvény.
- A szerzői jog a mű létrejöttekor keletkezik, nincs összefüggésben azzal, hogy valaha kiadták a nyilvánosság számára vagy sem.
Tehát a mű létrejön, és ettől kezdve a szerző személyéhez köthető minden ezzel kapcsolatos jog, beleértve a vagyoni jogokat is. Tehát ő mondja meg, hogy ki, mikor és mennyiért használhatja fel, sőt ezeket a jogokat nem is kötelező neki megadni. Ezeket a jogokat a törvény szerint szerződéssel lehet megszerezni. A szerző nem mondhat le a személyéhez fűződő jogairól, de lemondhat például a díjazásról, ezt azonban a törvény írásbeliséghez köti. A szerző a felhasználási szerződésben azonban akár kizárólagos jogot is adhat másnak, amely után a jogszerző lesz az, aki felhasználhatja a művet. Ilyen szerződésben az is kiköthető, hogy még maga a szerző sem használhatja fel a művet, csak a jogszerző engedélyével. Ennek speciális esete a kiadási jog, de erről önálló pontban is rendelkezik a törvény, mivel a kiadási jog alapesetben is kizárólagos.
Egyszerűen: egy könyv anyagi jellegű jogaival általában a kiadó rendelkezik(amely akár lehet a szerző magánkiadása, így a kiadó is ő egy személyben), így bármilyen felhasználásra, hangoskönyv készítésre kizárólag a kiadó adhat engedélyt, szerződéses formában. Az, hogy a publikáció hogyan valósul meg a jog szempontjából lényegtelen, a netre felrakott felolvasott szöveg már publikálás.
Külön cifra csavar a hangoskönyvben, hogy a hangfelvétellel kapcsolatos jogok csak a közös jogkezelés útján érvényesíthetőek, kötelező módon. Magyarul az Artisjusnak mindenképpen lesz ebből bevétele, fizetni kell nekik. A törvény annyit enged meg, hogy a felosztás után a saját részéről bárki lemondhat. (A kiadás menete ráadásul azért nem annyira egyszerű folyamat)
Az elmélet után jöjjön a gyakorlat.
A jogtulajdonos általában azt sérelmezi, ha az ő vélelmezett bevételét elviszi valaki azáltal, hogy a szerzői jog alá tartozott művel olyat csinál, amit a jog nem enged meg. Az, hogy a jogtulajdonos szerint mikor keletkezik kár, az az ő megítélése, mint az is, hogy a jogi procedúra végén az egyenleg pozitív lesz-e. Nyilván ha mozit nyitok a helyi kocsmában és DVD-ről vetítem a premierfilmek lopott kópiáit, az egészen más eset, mint pl. az, ami a CH-n történik a megosztásokkal.
Létezik egyfajta netikett is, tehát az ingyen kaptátok, ingyen adjátok elvet általában követik az emberek, és ők maguk is rosszul tolerálják, ha valaki valami fizetős linkre rakja fel az anyagokat. Itt is lehet látni ilyeneket, ennek durvább esete az emelt díjas sms-es letöltő oldalak, amit azért igyekeznek tűzzel-vassal irtani.
Ne felejtsük el, hogy zenei műnek akár jó reklám is lehet, ha fent van a neten, nem véletlen, hogy egyes szerzők szemet hunynak, mások meg kifejezetten ingyenesen ki is rakják a műveket, hiszen ennek hatására a hallgatók egy része majd megy a koncertre meg fesztiválra, és a tőle származó bevétel több lesz, mint ha vett volna 1 CD-t.
Tehát a gyakorlatban a sorozatos jogsértés is akkor fogja érdekelni a jogtulajdonost, ha már valahol fáj neki. De azért érdemes szétnézni a nagy magyar torrent oldalak tiltólistáin, szép számmal vannak magyar előadók, akik "megkérték" az üzemeltetőket, hogy őket ne lehessen oda felrakni, cserébe meg ők nem vegzálják az üzemeltetőt.
A speciális esetekre direkt nem tértem ki, mint a magáncélú másolás, Artisjus matrica vagy a fogyatékossággal élők speciális jogai. Ez utóbbi azért érdekes, mert a törvény betűje ugyan kvázi korlátlan engedélyt ad velük kapcsolatban, a gyakorlati alkalmazásban ez egyelőre komolya akadályokba ütközik, pedig már nemzetközi egyezményt is aláírtunk rá, hogy rendbe tesszük.
