Hogyan iktassuk ki az egónkat?!

Köszönöm a válaszokat. Igazából igen, mindig kellemes érzés fog el miközben hallgatom Tolle: Most Hatalma c. hangoskönyvét. Érzem, hogy valami mindig erősödik bennem és szétterítődik bennem. És emelett ott az érzés, hogy még-még ez a végtelenségig tudna fokozódni. És valóban úgy érzem mintha ez feltöltene valamilyen szinten. Csak eddig enélkül is tudtam "élni", most meg ha nem hallgatom pár napig akkor, nem is tudom... Sokkal jobban érzem magam napközben is. De nemtudom, hogy ez folyamatossan fejlődik e, illetve már én nem veszem észre egy idő után, hogy hol tartottam és most hol tartok...
A feltöltődés (magasabb rezgésszint) még kell,még szükséged van rá - azt hiszem!!:)

-Nem lesz függőséged,mert érezni fogod meddig (mikor) van rá szükséged!!

Tedd,amit ott belül igazán jónak érzel.Ez legyen a Te iránytűd,Te saját magad!:p
 
Rendben. Csak az ego jövőtől való félelme még nagyon ott van. :)

(Remélem 2012.12.21.-én tényleg ez a rezgés szint fog változni!)

Néha már karnyújtásnyira érzem a "megvilágosodást", olyankor elkezdek izzadni és felgyorsul a szívverésem valamennyire. Aztán ahogy tovább megy a mondanivalója alábbhagy, de van amikor olyat mond és teljesen beleélem magam, mert tudom hogy IGAZ. Mondjuk, amikor ezeknél is jobban éreztem, úgy igazán az izét, akkor teljes nyugalom volt...

Ez akkor volt amikor nappal hallgattam és közben egy fát néztem és pont azokról beszélt. De furcsak, mert olyan kép ugrott be, hogy sivárság van a földön, mintegy kiszáradt fákat láttam magam előtt fehérsivatagban... De ez furcsa... Mert amint megtörtént az egész, bebánikoltam, hogy ebben maradok de emelett pedig leírhatatlanul jó volt. Szerintem az lehetett hogy az ego TELJESEN eltűnt ezért lehetett ez. És igaza volt Tollenak, utána már ez egy emlék, ami meg fakul és jönnek a címkék rá stb...:S
 
Köszönöm a válaszokat. Igazából igen, mindig kellemes érzés fog el miközben hallgatom Tolle: Most Hatalma c. hangoskönyvét. Érzem, hogy valami mindig erősödik bennem és szétterítődik bennem. És emelett ott az érzés, hogy még-még ez a végtelenségig tudna fokozódni. És valóban úgy érzem mintha ez feltöltene valamilyen szinten. Csak eddig enélkül is tudtam "élni", most meg ha nem hallgatom pár napig akkor, nem is tudom... Sokkal jobban érzem magam napközben is. De nemtudom, hogy ez folyamatossan fejlődik e, illetve már én nem veszem észre egy idő után, hogy hol tartottam és most hol tartok...

Progressor: Jól fogalmaztál a "drog" dologgal kapcsolatban. Valóban olyasmi. De amikor hallgatom jó érzés "még jobban" felfogni a szavait és rájönni az igazságra, belemélyedni. És az ezt követő napom is jobb, mint amikor ezt nem teszem, és nem hallgatom és érzem ezeket. Mintha emlékeztetni kellene mindig ezeket magamban, és kitart a nap végéig. De ha nem egy idő után visszajön a 100% ego.

Szóval igazából a "legvégét" nemtudom a dolognak, vagy hogy ha ezt csinálom meddig fejlődik bennem. Minden még jobb lesz és utána nem lesz valami nagy átlendülés? Vagy netán már egy olyan erős pont, amikor az ego végleg elpusztul. Vagy létezik, olyan hogy egy része végleg "elpusztul"? De ezután már ezt "bánni" sem bánhatom, mivel az az egész rész "elpusztul". Ez sem tudom, hogy sikerült e érthetően leírnom, remélem értitek...

ferenc-z!

A dolog ott kezdődik, hogy tele vagy pozitív energiával, sőt még többel is mint amennyit feltudsz szabadítani. Tolle-t hallgatva ez csak fokozódik benned (ezért érzed az elnyomás érzését) és egy idő után szó szerint durran az egész, azaz elnyomsz magadban egy lelki érzést, ami a tűréshatárt túllépve megroncsolódik. Ennek a félelemérzetét érzed, hogy nem kéne a dologgal foglalkozni. Mivel néha túlléped ezt a tűréshatárt, azért nem tudod lelkileg hová tenni magadat. Ha nekiállsz sokat meditálni és pozitív dolgokba fekteted az energiádat, akkor érdemes visszatérned Tolle-hez és akkor nem lesz baj. Ráadásul járható út is lesz számodra és Tolle által tudod magadat fejleszteni. Eddig az volt a baj, hogy olyan dolgot akartál erőltetni, amit tudtodon kívül, már elértél.
 
valóban a megvilágosodástól való félelemszintén az egó egy trükkje önvédelme

bizony úgy is mondják h kiüresedés és bizonyos külső elö- nézőpontból hasonló lehet a "kiégéshez"
de a megvilágosodás egy cseppet sem szomorú és nagyon is élő dolog ...

ha gyakorlásaid feldobnak -majd életben tapasztalt másság feletti mélabú követ ... rossz úton jársz..

álomvilágban ... ezt jelzi az életérzésed
(bár Tolle nem így véli.. szerinte átszokás miatt van )

sztem ha vmit megtanultál az éppen azzal lesz a tiéd h azonnal bárhol
bármikor tudod használni nem szoktunk rá szokni .... bár bizonytalanok még
lehetünk az nem szorongás és nem szomorúság

gyanakodjunk" magunkra .. ez a spirituális egó akinek lépcsőfokok kellenek , a haladás is számon akarja tartani
sőt elégedetlenkedni is tud afelett h még mindig nem léptem át ezt....

ha "haladsz" onnan tudod h egyre jobban érzed magad
e mellett épp külvilág az aki vissza jelez'
vki dühös, eszedbe jut mióta is nem voltam dühös?
tényleg ez az ember irigy,ezt ismerem, igen én is voltam ,
de jó is megszabadulni ...
a csendes elfogadó öröm a jelzés lényege ...

a hegyi tó önmaga, nem unalmasan békés ,csendes és hullám nélküli ...
hanem
de élően és visszatükrözi külvilágot.. ha süt a nap azt látod benne , ha fúj a szél ,a szél miatt hullámzik... ő marad mi
volt, hegyi tó sosem lesz tenger ,bár képes hasonítani , mégis önmaga marad
( h csak a felszínen látható dolgokat mondjam :))
 
Köszönöm ismét a válaszokat, látom tényleg tapasztalt emberek segítenek a fórumon. Azóta is minden nap hallgatom Tollet valamint amikor már nagyon álmos leszek (ha még ébren vagyok), egy Free Stress Forever hanganyagot is beteszek, amire már általában el is alszok közben. És most ez az együttes hatás nagyon kellemes.

Tolle közben már tényleg pár mondatot hallgatok és már jön az a nagyszerű érzés. Mintha két mondat után leülnék a megivlágosodás küszöbére és stabilan ott ülnék és csak nézném az igazságot. Érdekes, de kellemes. És folytatom, bízva a folyamatos belső fejlődésben ezáltal.
 
Az egész emberiségnek le kellene vetíteni az egész Tolle anyagot. Azután több, mint a fele elkezdene érdeklődni a dolog után, nem? Mindenkibe "felkelne" valami ott belűl, ami tudja, hogy igaz, hiszen érzi.

Elképesztő ez az igazság, amit már 100%-ra tudom/tudjuk, hogy igaz.
Így él a legtöbb ember, ezzel a "szemüveggel" éli az életét.
Hogyan is alakulhatott ez ki és miért? - és már küzd is az ego
 
Ferenc-z tudod az ember könnyedén beletud ragadni mint a mocsárban ha arra jár, bármely tanító szavaiba egy egész életre, pedig nem azért vannak a tanítások hogy beleragadjunk
 
Hát, igen. A felismerésre szükség van. Ezért is kell tenni valamit. Ki kell szállni előbb-utóbb a reinkarnáció köréből.
 
Hát, igen. A felismerésre szükség van. Ezért is kell tenni valamit. Ki kell szállni előbb-utóbb a reinkarnáció köréből.
Hmm... ki tudja... Valamikor nem hittem a reinkarnációban, mire meggyőztem magam, jött a következő információ, nincs idő, nincs múlt és nincs jövő, csak a most, párhuzamos univerzumok és hogy éppen melyiket tapasztalom, az kizárólag attól függ mire teszem a figyelmemet, milyen hiteim, meggyőződéseim, "igazságaim" vannak.
Nem létező dologból kiszállni? Persze ez rólam szól, a jelenlegi gondolkodásomról, hiedelemrendszeremről. Csak egy szemlélet a végtelen számú közül, képlékenysége, rugalmassága miatt tetszik, ráadásul minden eddiginél hasznosabbnak bizonyul. Üdv daibo
 
De ez olyan érdekes... Néha elgondolkodom azon (főleg amikor a "Belső Test" témát hallgatom Tolle hangoskönyvében), hogy hol van ez az egész BENNÜNK? Ez a megvilágosodás-szikra, a felismerés. Az agyunk része? Vagy, hogy kapcsolódik ez be, amikor kezdünk belemélyedni az érzésbe? Az összes sejt megváltozik, egy jelen életben kimutathatatlan módon? Lehetséges, hogy ehhez a tudományunk még fejletlen? Persze ha ki is lehet, vagy majd ki lehet mutatni, attól nem változtat, hogy ez "csak" test. De azért érdekes ez. Az agyban áll átt valami. Azt is hallotuk ugye, hogy a rezgés-szint megváltozik. De mi az a "nyomás", erő ami átlendíti és pontosan hol/hogy megy ez végbe?

Na, szép kis kérdések. :)
 
De ez olyan érdekes... Néha elgondolkodom azon (főleg amikor a "Belső Test" témát hallgatom Tolle hangoskönyvében), hogy hol van ez az egész BENNÜNK? Ez a megvilágosodás-szikra, a felismerés. Az agyunk része? Vagy, hogy kapcsolódik ez be, amikor kezdünk belemélyedni az érzésbe? Az összes sejt megváltozik, egy jelen életben kimutathatatlan módon? Lehetséges, hogy ehhez a tudományunk még fejletlen? Persze ha ki is lehet, vagy majd ki lehet mutatni, attól nem változtat, hogy ez "csak" test. De azért érdekes ez. Az agyban áll átt valami. Azt is hallotuk ugye, hogy a rezgés-szint megváltozik. De mi az a "nyomás", erő ami átlendíti és pontosan hol/hogy megy ez végbe?

Na, szép kis kérdések. :)

ferenc-z!

Az egész az te saját magad vagy, azaz az elméd, más néven a tudat, tudatalattid. Ez pediglen nem más, mint a te lelked. A lelked az ami működik benned (a testet is ez vezérli) ami a Jelen, a Múlt és az eddigi tapasztalataidból épül fel. A Jelenben, ez a te stratégiabázisod. Ha nem lenne Jelen, akkor tudatod, illetve tudatalattid sem lenne, így a lelked sem tudna mi által kialakulni.
A Jelen témája, valóban a felismerés, amit ugyancsak az elme végzi.

Az hogy az ember hogyan merül bele különböző témákba, a válasz szerintem az, hogy az embert a puszta kíváncsiság hajtja és ezen belül, már a téma adja is magát.
Hogy mindez hol megy végbe?! A válasz erre, hogy a tudatalattiban, mivel az érzéseidet is a tudatalattid kezeli.
 
ferenc-z!


Hogy mindez hol megy végbe?! A válasz erre, hogy a tudatalattiban, mivel az érzéseidet is a tudatalattid kezeli.

Tudatalatti. Mi is az pontosan? Ráadásul mindig változik. Attól függ szerintem, éppen mire teszem a figyelmem. Amin nincs figyelem, az mind tudat alatti. Hol ez, hol az kerül oda.
Szerintem nem igaz, hogy az érzéseket a tudatalatti kezeli. Csak önismereti hiány, önismereti vakfolt miatt tünik így, ahogy te írod.
 
Tudatalatti. Mi is az pontosan? Ráadásul mindig változik. Attól függ szerintem, éppen mire teszem a figyelmem. Amin nincs figyelem, az mind tudat alatti. Hol ez, hol az kerül oda.
Szerintem nem igaz, hogy az érzéseket a tudatalatti kezeli. Csak önismereti hiány, önismereti vakfolt miatt tünik így, ahogy te írod.

daibo!

A tudatalatti nem csak a Jelent kezeli, hanem tárol minden eseményt, amit a Múltban eddig átéltél. Ezeket pedig érzések, illetve információk formájában tárolja.

Ha például zenét hallgatsz, azért jönnek elő különböző érzések, mert értékrendet akarsz felállítani a jelenben azáltal, hogy az agyad összekapcsolja azt a múltaddal. Ezt viszont a tudatalattid kezeli.
 
Csak megnéztem az aláírásotokba írt idézeteket és máris nincs kérdésem. :) És a legfontosabb, hogy ezzel nem vagy önző, vagy olyan aki rózsaszínben látja a világot, hanem ezzel valóban túllépünk ezen. És ezt megtartjuk a fizikai halálig, amikor még több szabadul fel bennünk. Visszatekintve legyen ez egy szép élet, főként nem csak külsőségekben, hanem a saját érzéseidben és hozáálásaidban.

Ha jön egy rossz gondolat tényleg el kell terelni a figyelmet. Ez is egyre jobban megy. És tényleg egyre jobban rá lehet ébredni, hogy úristen ez nem TŐLEM jön. Nekem is volt pár alkalom, ahogy Tolle monda, hogy nevettem egy-két helyzetben a gondolataimon.

Tehát a fő dolog: Emlékezz és felejts!

--> Emlékezz = A forrásra
--> Felejts = Ego, Fájdalomtest

Íme egy nagyon jó dal, Tolle egyik kedvence: (magyar felirattal)
//MINDENKI NÉZZE VÉGIG AKI OLVASSA//

Kirtana - Who You Really Are:
http://www.youtube.com/watch?v=ohmggr8HAIE
 
Ha az életben odáig jutunk hogy letudjuk győzni a rosszat és az eltűnik, akkor az EGO, szintén elfog tűnni.
 
Ha az életben odáig jutunk hogy letudjuk győzni a rosszat és az eltűnik, akkor az EGO, szintén elfog tűnni.

Amíg valamit valakit le akarok győzni, addig ellenállok annak, ami van, és éppen ezzel az ellenállással tartom fenn azt ami van, amit le akarok győzni. Legyőzés, kiiktatás helyett van ami beljebb visz, a kíváncsiság, hogy megismerjem azt ami van.
Nézőpont kérdése, hogy valami "jó" vagy "rossz" és szerintem semmi köze nincs az egohoz. Én nem szeretném ha eltűnne, hiszen megvan a szerepe a fizikai világban. Csak akkor érezzük tehetnek, ha az ego ural minket és nem fordítva. Lehet tovább menni és akár elgondolkozhatunk, hogy minden, ami ural engem, minden, ami nagyobb nálam, az bizony teher. De ez a szemlélet adja a megoldást is!
 
De ez olyan érdekes... Néha elgondolkodom azon (főleg amikor a "Belső Test" témát hallgatom Tolle hangoskönyvében), hogy hol van ez az egész BENNÜNK? Ez a megvilágosodás-szikra, a felismerés. Az agyunk része? Vagy, hogy kapcsolódik ez be, amikor kezdünk belemélyedni az érzésbe? Az összes sejt megváltozik, egy jelen életben kimutathatatlan módon? Lehetséges, hogy ehhez a tudományunk még fejletlen? Persze ha ki is lehet, vagy majd ki lehet mutatni, attól nem változtat, hogy ez "csak" test. De azért érdekes ez. Az agyban áll átt valami. Azt is hallotuk ugye, hogy a rezgés-szint megváltozik. De mi az a "nyomás", erő ami átlendíti és pontosan hol/hogy megy ez végbe?

Na, szép kis kérdések. :)


az emberi agy( bal ) nemtudja önmagát megismerni.. birtokon belülvan -ha lenne egy az ember számára elfogadhatóan hasonló értelmes lény :) akkor megvizsgálhatná elemezhetné megérthetné objetiven ... de nem képes teljesen objektiv lenni..miért ? mert mi nem vagyunk objektivek.. mindannyiunk rendelkezik jobbagy féltekével mely pont azért felelös h összefonjon mindennel ami létezik és még azon is tul mindennel... ami csak lehet

energia
amikor a bal agyféltekéd már nem 24 órás üzemmódban méricskél elemez megmarad egy csomó energiád és marad időd a jobb agyféltekédre ez természetes módon dolgozik benned... "felemel " vagyis nincs nyomás ugyanugy történikmint ahogyan egyik dolgot intézed a másik után.. idő és energia kérdése
 
Oldal tetejére