Hogyan iktassuk ki az egónkat?!

ego ide, ego oda. Ego van és lesz. Kinek több kinek csendesebb. Nem üldözendő. Ha egy kicsit jobban figyelnénk másokra és elfogadóbbak lennénk akkor nem kéne az egón feleslegesen agonizálni.

Ha tökéletes vagyok....márpedig az vagyok akkor a mindenkori egómmal együtt vagyok tökéletes:lol:
Az utat járja mindenki. Némelyek elől némelyek kanyargósan néha lemaradva megállva vagy egymást bevárva. Ha nincs ítélet ki hol tart se hasonlítgatás ami annyira emberi mint az ego akkor szegény egós nem érzi azt hogy ő milyen rossz mert neki van egója tehát tökéletlen gggg.

Senki nem tud túllépni önmagán csak felismerni, hogy több mint amit hitt magáról lényegesen több :)
bár lehet akkor egós lessz a szerencsétlenje....pokolba a sok okoskodással járd az utad ember tedd a feladatod. Ismerd meg magadon keresztül madad és fogadd el magadon keresztűl a másikat:) minden egyén-t

elke!

Tökéletesen egyetértek veled. Ez körülbelül olyan, mintha a saját halálunkon gondolkodnánk, ahelyett hogy élnénk.
 
Az utóbbi napokban olvasgattalak titeket. Érdekes dolgokat írtatok le. Nekem csak olyan kérdésem lenne, hogy az én esetemben miért van az, hogy nincsen semmi célom és vágyam az anyagias világgal kapcsolatosan és nem köt ide semmi? Én már mennék innen el nagyon, de még sok teendőm van itt a Földön... De igazából napról napra azt veszem észre, az erősödik bennem, hogy már semmi sem köt ehhez az élethez, ehhez a materialista világhoz.

Miért érezhetem ezeket szerintetek? Csak spirituálisan vannak "céljaim", fejlődni, ego nélküliségben élni, és elmenni a fénybe, leszületés mentesen, stb.
 
Ha tökéletes vagyok....márpedig az vagyok akkor a mindenkori egómmal együtt vagyok tökéletes:lol:
Az utat járja mindenki. Némelyek elől némelyek kanyargósan néha lemaradva megállva vagy egymást bevárva. Ha nincs ítélet ki hol tart se hasonlítgatás ami annyira emberi mint az ego akkor szegény egós nem érzi azt hogy ő milyen rossz mert neki van egója tehát tökéletlen gggg.

Senki nem tud túllépni önmagán csak felismerni, hogy több mint amit hitt magáról lényegesen több :)
bár lehet akkor egós lessz a szerencsétlenje....pokolba a sok okoskodással járd az utad ember tedd a feladatod. Ismerd meg magadon keresztül madad és fogadd el magadon keresztűl a másikat:) minden egyén-t

A halál nem a vég hanem egy kezdet és egész biztos mindenki túlesik rajta a választásai pedig önkéntesek és a saját döntések....



Szép őszi napsütés érleld csak magad!

Tökéletes vagy - álmodj csak!

Fogadd el a másikat - próbálkozz csak!

A halál nem vég csak a kezdet - higgy el minden mesét!

Egyszer csak felébredsz te is!!!
 
Az utóbbi napokban olvasgattalak titeket. Érdekes dolgokat írtatok le. Nekem csak olyan kérdésem lenne, hogy az én esetemben miért van az, hogy nincsen semmi célom és vágyam az anyagias világgal kapcsolatosan és nem köt ide semmi? Én már mennék innen el nagyon, de még sok teendőm van itt a Földön... De igazából napról napra azt veszem észre, az erősödik bennem, hogy már semmi sem köt ehhez az élethez, ehhez a materialista világhoz.

Miért érezhetem ezeket szerintetek? Csak spirituálisan vannak "céljaim", fejlődni, ego nélküliségben élni, és elmenni a fénybe, leszületés mentesen, stb.

Gondolom megértél!!!
 
Ha nem létezne pozitív, illetve negatív, akkor az EGO sem létezne. Ilyen szemszögből, tökmindegy hogy van-e, vagy nincs. Az ember előbb-utóbb eléri végső célját és akkor az EGO is megszűnik.
A saját negatívitásunk által jött létre az EGO és most versenyt akarunk játszani ezzel az egésszel. Higgyétek el, még nem értünk meg rá!
 
Számomra ez a kérdés azt mutatja, hogy alapvetően nem érted, hogy Tolle mire akar utalni.

Amiről Tolle beszél, azon túl vagyok pár éve.
Ő sem, és mások sem mondják, hogy nem figyelhetsz meg valamit ... viszont mondják, hogy ha valamit alaposan szemügyre veszel, a mélyebb értelmét is felfedezheted.
 
Az utóbbi napokban olvasgattalak titeket. Érdekes dolgokat írtatok le. Nekem csak olyan kérdésem lenne, hogy az én esetemben miért van az, hogy nincsen semmi célom és vágyam az anyagias világgal kapcsolatosan és nem köt ide semmi? Én már mennék innen el nagyon, de még sok teendőm van itt a Földön... De igazából napról napra azt veszem észre, az erősödik bennem, hogy már semmi sem köt ehhez az élethez, ehhez a materialista világhoz.

Miért érezhetem ezeket szerintetek? Csak spirituálisan vannak "céljaim", fejlődni, ego nélküliségben élni, és elmenni a fénybe, leszületés mentesen, stb.

Elvágyom oda amire emlékszem.Ahol tényleg egy. Ahol befogadtakmagamba ami nem lettem én.... ahol a "szeretet" nem ilyen mint itt.... De emlékezem arra amikor meghoztam a döntést hogy felveszem ezt a fizikai megtestesülést. Saját választásom döntésem volt. Ez az illúzió mindenével,érzéseivel csodálatos és ha választottam meg is élem mert nekem itt van a most....meg a feladatom is itt van
 
Az utóbbi napokban olvasgattalak titeket. Érdekes dolgokat írtatok le. Nekem csak olyan kérdésem lenne, hogy az én esetemben miért van az, hogy nincsen semmi célom és vágyam az anyagias világgal kapcsolatosan és nem köt ide semmi? Én már mennék innen el nagyon, de még sok teendőm van itt a Földön... De igazából napról napra azt veszem észre, az erősödik bennem, hogy már semmi sem köt ehhez az élethez, ehhez a materialista világhoz.

Miért érezhetem ezeket szerintetek? Csak spirituálisan vannak "céljaim", fejlődni, ego nélküliségben élni, és elmenni a fénybe, leszületés mentesen, stb.

oliyboty!

Vannak céljaid, mégpedig valóban az hogy spirituálisan fejlődj. Ezt pedig ebben a világban nem nagyon tudod kamatoztatni, ezért akarsz menekülni innen.
Másrészt ami idáig vezetett téged, hogy átadtad magad a spirituális fejlődésnek, egy nagy probléma az életedben, amivel többek között mindmáig küzdesz. Ezért is érzed azt, hogy céltalan vagy. Még nem jött el a te időd.
Egyébként valóban megértél!
 
Gondolom megértél!!!

Elvágyom oda amire emlékszem.Ahol tényleg egy. Ahol befogadtakmagamba ami nem lettem én.... ahol a "szeretet" nem ilyen mint itt.... De emlékezem arra amikor meghoztam a döntést hogy felveszem ezt a fizikai megtestesülést. Saját választásom döntésem volt. Ez az illúzió mindenével,érzéseivel csodálatos és ha választottam meg is élem mert nekem itt van a most....meg a feladatom is itt van

oliyboty!

Vannak céljaid, mégpedig valóban az hogy spirituálisan fejlődj. Ezt pedig ebben a világban nem nagyon tudod kamatoztatni, ezért akarsz menekülni innen.
Másrészt ami idáig vezetett téged, hogy átadtad magad a spirituális fejlődésnek, egy nagy probléma az életedben, amivel többek között mindmáig küzdesz. Ezért is érzed azt, hogy céltalan vagy. Még nem jött el a te időd.
Egyébként valóban megértél!

Lehet, hogy tényleg megértem - mert egoval, ego nélkül is tudom, nem itt van az én helyem, ez nem az én világom-, fene sem tudja, ezzel még nem foglalkoztam és nem is gondolkodtam rajta. Viszont még nem igen tudok túllépni az egon, vagy csak azt hiszem, hogy nem tudok túllépni. Kb egy fél éve - 1 éve érzem ezt és vettem észre, hogy semmi nem köt már ide, a munka a pénz sem motivál, a fősuli sem, semmi nincsen, ami motiválást tud ahhoz adni, hogy ebben a fizikai világban legyenek "céljaim" melyek által ezt és azt el tudom érni, stb... Szóval nem igazán értem, hogy mi is történik. Én a halálra úgy tekintek és úgy gondolok, hogy ez hozza el számomra a megváltást, nem félek tőle, soha nem is féltem, nagyon várom érzés van inkább bennem. Mert ha ebből a világból elmegyek, akkor semmit sem veszítettem el, mert amit idáig elértem a fizikai világban, azok semmisek, kivéve azok a dolgok, melyeket megtapasztaltam, felismertem és megéltem. Ezek azok melyeket soha nem fogok elveszíteni, mert átéltem, és az életembe beépültek. A többi pedig nem érdekel... Én ebben az életemben a gyógyításnak szeretném szentelni az életem, spirituálisan elérni azt a lelki fejlődést, azt a "célt", amiért leszülettem ide, s azokat a feladatokat még véghez vinni, melyeket spirituálisan kell, hogy megtanuljak. Kb. ennyit érzek.

S ha valóban megértem szerintetek, akkor hogyan tovább? Hogyan tudjak túllépni az ego világán tudatosan, éberen, hogy valóban visszakerüljek az egységhez, oda ahova ténylegesen tartozom, mert tudom hova tartozom, jártam ott sokszor és volt élményem meditáció során "megvilágosodni" (azt mondják egyesek) és újra az egységhez, Istenhez visszajutni és átérezni azokat az érzelmi dolgokat, melyeket nem lehet leírni.
 
Mi bánt kedves?

Megtörtént egyszer, hogy egy zen mester haladt át az úton.
Egy ember közeledett fútva és erősen nekiütközött.

A mester elesett. Aztán felkelt és mintha mi sem történt volna, folytatta az útját úgyanabba az irányba, mint előzőleg, még csak hátra sem nézett.

Egy tanítvány is volt a mesterrel. A tanítványt teljesen megrázta, ami történt:

- Ki volt ez az ember? Mi volt ez? Ha hagyod ezt, akkor bárki jöhet és megölhet téged! És még csak meg sem nézted, hogy ki volt és miért tette!

- Ez az ő problémája és nem az enyém -mondta a mester
 
Számomra ez a kérdés azt mutatja, hogy alapvetően nem érted, hogy Tolle mire akar utalni.

Szerinte az élet alapvető célja a felébredés, ami azt jelenti, hogy túl tudsz lépni az egóval való azonosuláson.

Részben igaza van Tolle-nak. Bár én inkább az önmegvalósítást mondanám alap célként, mert ez vezet a felismeréshez.

Mert mi is az egó?
Minden gondolatod, érzésed, múltbeli tapasztalatod összessége.
Hogyan is tudna az ember a saját árnyékán túl lépni?

Egyszóval, EGO nélkül az ember, nem tud fejlődni.

Ezt csak az tudja megtenni, aki fejlett, érett egóval rendelkezik.

Minden technika (pl az agykontroll) az egonak ezt az érését gyorsítja föl.
Ilyen értelemben van létjogosultsága.

Szerintem nem az agykontroll gyorsítja fel az EGO érzését, hanem amit utána tapasztalsz a környezetedben.

Mikor érik meg az ego?

Amikor rájön, hogy a forma világában minden múlandó, bármennyire erőlködik bármennyire feszül meg, akkor sem kerülheti el a halált.
A halál mindent lerombol, amit életében felépített, mindent elvesz tőle, amit ő kincsként felhalmozott.

Ha erre már az életében rájön, akkor az érett ego lehullik és átadja a helyét egy új tapasztalásnak.

Ebben van valami!

Ha az egó még éretlen, úgy gondolja, hogy sok elérendő célja van még a formák világában, de egy tanítást követve (pl Tolle) túl akar lépni önmagán....nos ez nem megy, mert ekkor az ego gyökerei ott maradnak és bármikor előtérbe kerülhetnek (egy ego nem léphet túl önmagán).

Minden ember túltud lépni önmagán. Képzeld el hogy lelkileg mindenféle célt elértél, amit csak lehet! Akkor mit tennél?
Mivel már nincs mit önmagadon megoldani, így elindulsz a világ felé, hogy megold azokat a dolgokat. Na ekkor léptél túl önmagadon.


Ezért kell érettnek lennie, mert csak az érett ego tudja feladni önmagát.

Hogy miért írtam azt, hogy ez a topic Hogyan erősítsük az egót nevet is kaphatná?

Mert a célok, amikről írtok, mind az ego céljai és a formavilágra mutatnak.

A Most csak eszközként használjátok egy cél eléréséért, amely a jövőre mutat (pl. jobban tudjatok koncentrálni, megnyiljon a harmadik szemetek stb.)

Már most tökéletesek vagytok erre csak rá kell ébredni!!!!

Ha van mondjuk egy spirituális célod amit elakarsz érni, akkor azt te is akarod, nem csak az EGO-d. Ez viszont már lelki érték. Az EGO pedig nem képes arra, hogy teljesen átvegye az irányítást.

"Ameddig vannak céljaid, addig nem vagy tökéletes."
Saját!
 
Ha van mondjuk egy spirituális célod amit elakarsz érni, akkor azt te is akarod, nem csak az EGO-d. Ez viszont már lelki érték. Az EGO pedig nem képes arra, hogy teljesen átvegye az irányítást.

"Ameddig vannak céljaid, addig nem vagy tökéletes."
Saját!

Köszönöm Progressor!kiss Kb. ezt érzem már lassan évek óta, de csak az utóbbi 1 évben érzem erőteljesebben, amit te megfogalmaztál, én meg pirossal kiemeltem. Tudom, hogy vannak még bennem kérdések, és érdeklődöm innen - onnan, ami ego. Viszont ebben az értelemben én eszközként próbálom meg használni ez egomat arra, hogy a spirituális céljaimat, "lelki értékeket" el tudjam érni.
 
Megtörtént egyszer, hogy egy zen mester haladt át az úton.
Egy ember közeledett fútva és erősen nekiütközött.

A mester elesett. Aztán felkelt és mintha mi sem történt volna, folytatta az útját úgyanabba az irányba, mint előzőleg, még csak hátra sem nézett.

Egy tanítvány is volt a mesterrel. A tanítványt teljesen megrázta, ami történt:

- Ki volt ez az ember? Mi volt ez? Ha hagyod ezt, akkor bárki jöhet és megölhet téged! És még csak meg sem nézted, hogy ki volt és miért tette!

- Ez az ő problémája és nem az enyém -mondta a mester

Shaw61!

Én azt mondom, hogy ha valami jogtalanul történik, azért az benne marad az emberben, és szerintem nincs az az ember, aki nem akarna utánajárni a dolgoknak.
 
Köszönöm Progressor!kiss Kb. ezt érzem már lassan évek óta, de csak az utóbbi 1 évben érzem erőteljesebben, amit te megfogalmaztál, én meg pirossal kiemeltem. Tudom, hogy vannak még bennem kérdések, és érdeklődöm innen - onnan, ami ego. Viszont ebben az értelemben én eszközként próbálom meg használni ez egomat arra, hogy a spirituális céljaimat, "lelki értékeket" el tudjam érni.

oliyboty!

Hidd el, ha előrébb akarsz törekedni (és ez világszemléletben is így van), akkor szükségét is érzed az EGO-nak. Ez is előrébb visz olyan téren, hogy célod minél hamarabb megvalósítsd. Bár ráérsz mivel rengeteg idő áll még rendelkezésedre hogy céljaid megvalósítsd és ha így gondolkozol, akkor nincs szükséged az EGO-ra. És ez a helyes út.
 
oliyboty!

Hidd el, ha előrébb akarsz törekedni (és ez világszemléletben is így van), akkor szükségét is érzed az EGO-nak. Ez is előrébb visz olyan téren, hogy célod minél hamarabb megvalósítsd. Bár ráérsz mivel rengeteg idő áll még rendelkezésedre hogy céljaid megvalósítsd és ha így gondolkozol, akkor nincs szükséged az EGO-ra. És ez a helyes út.

Pedig nem mindig sikerül, mert kicsit lusta vagyok és nem teszek értük. Lehet azért, mert tudom, hogy akkor megint ego, lehet azért mert csak szimplán lusta vagyok mert tudom, hogy majd eljön ennek is az ideje. Nem tudom:p Mondjuk a lustaságommal vannak "gondjaim", mert nem minden téren vagyok kitartó (értsd: fizikai világban a célok elérése, munka, fősuli, stb..., de ezek nem érdekelnek és senki nem akarja megérteni... :12: ) .
 
Lehet, hogy tényleg megértem - mert egoval, ego nélkül is tudom, nem itt van az én helyem, ez nem az én világom-, fene sem tudja, ezzel még nem foglalkoztam és nem is gondolkodtam rajta. Viszont még nem igen tudok túllépni az egon, vagy csak azt hiszem, hogy nem tudok túllépni. Kb egy fél éve - 1 éve érzem ezt és vettem észre, hogy semmi nem köt már ide, a munka a pénz sem motivál, a fősuli sem, semmi nincsen, ami motiválást tud ahhoz adni, hogy ebben a fizikai világban legyenek "céljaim" melyek által ezt és azt el tudom érni, stb... Szóval nem igazán értem, hogy mi is történik. Én a halálra úgy tekintek és úgy gondolok, hogy ez hozza el számomra a megváltást, nem félek tőle, soha nem is féltem, nagyon várom érzés van inkább bennem. Mert ha ebből a világból elmegyek, akkor semmit sem veszítettem el, mert amit idáig elértem a fizikai világban, azok semmisek, kivéve azok a dolgok, melyeket megtapasztaltam, felismertem és megéltem. Ezek azok melyeket soha nem fogok elveszíteni, mert átéltem, és az életembe beépültek. A többi pedig nem érdekel... Én ebben az életemben a gyógyításnak szeretném szentelni az életem, spirituálisan elérni azt a lelki fejlődést, azt a "célt", amiért leszülettem ide, s azokat a feladatokat még véghez vinni, melyeket spirituálisan kell, hogy megtanuljak. Kb. ennyit érzek.

S ha valóban megértem szerintetek, akkor hogyan tovább? Hogyan tudjak túllépni az ego világán tudatosan, éberen, hogy valóban visszakerüljek az egységhez, oda ahova ténylegesen tartozom, mert tudom hova tartozom, jártam ott sokszor és volt élményem meditáció során "megvilágosodni" (azt mondják egyesek) és újra az egységhez, Istenhez visszajutni és átérezni azokat az érzelmi dolgokat, melyeket nem lehet leírni.

oliyboty!

Ha türelmes vagy az életed terén, akkor előbb-utóbb a számodra fontos (kincset érő) dolgok, fognak szerepet kapni az életedben. Olyanok is, amiket már szinte el is felejtettél. Ekkor pontosan azt fogod érezni, hogy MEGÉRTE! A mostani dolgok, meg egyre röhejesebbnek fognak tűnni.
 
Pedig nem mindig sikerül, mert kicsit lusta vagyok és nem teszek értük. Lehet azért, mert tudom, hogy akkor megint ego, lehet azért mert csak szimplán lusta vagyok mert tudom, hogy majd eljön ennek is az ideje. Nem tudom:p Mondjuk a lustaságommal vannak "gondjaim", mert nem minden téren vagyok kitartó (értsd: fizikai világban a célok elérése, munka, fősuli, stb..., de ezek nem érdekelnek és senki nem akarja megérteni... :12: ) .

oliyboty!

A legfőbb gondot valóban az jelenti, hogy lusta vagy. Ez viszont STRESSZ-el tölt el ami folyamatosan csak fokozódik (így ha nem teszel érte, nem lesz jobb). Az hogy azt hiszed, hogy ezek a dolgok rendbe jönnek, az jó, de tenni is kell érte, mert különben ahogy a legjobb haverom is mondja, megette a fene.
A másik, ha téged nem érdekelnek a dolgok, akkor mást se fog!
 
oliyboty!

A legfőbb gondot valóban az jelenti, hogy lusta vagy. Ez viszont STRESSZ-el tölt el ami folyamatosan csak fokozódik (így ha nem teszel érte, nem lesz jobb). Az hogy azt hiszed, hogy ezek a dolgok rendbe jönnek, az jó, de tenni is kell érte, mert különben ahogy a legjobb haverom is mondja, megette a fene.
A másik, ha téged nem érdekelnek a dolgok, akkor mást se fog!

A lustaság ellen azt csinálom, hogy vagy megyek futni 20 percet naponta, vagy ha a futás kimarad, akkor ugrálókötéllel 10-15 percet ugrabugrálok, hogy tudatosan fárasszam magam. Továbbá reggel és este meditálást végzek, jógazni is szoktam, így a lustaságot ki tudom iktatni idővel majd.
 
A lustaság ellen azt csinálom, hogy vagy megyek futni 20 percet naponta, vagy ha a futás kimarad, akkor ugrálókötéllel 10-15 percet ugrabugrálok, hogy tudatosan fárasszam magam. Továbbá reggel és este meditálást végzek, jógazni is szoktam, így a lustaságot ki tudom iktatni idővel majd.

oliyboty!

Szerintem ezzel már kellően kiiktattad a lustaságot. Jobb elfoglaltságot ki sem lehetett volna találni.:ugras:
 
Oldal tetejére