C
csocsike
Vendég
Lesz-e horgászparadicsom a Balatonból?
2004. február 10. 10:09
Lesz-e horgászparadicsom a Balatonból? címmel rendezett konferenciát a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége szombaton Balatonkenesén.
Szabó Tivadar, a szövetség elnöke egy friss felmérésre hivatkozva közölte: a Balaton-parti lakosság 82 százaléka, az önkormányzatoknak pedig 85 százaléka akar önálló balatoni régiót. Hozzátette, hogy ennek érdekében a tóparti civil szervezetek szövetsége mozgalmat indít, aláírásokat gyűjt és fórumokat rendez az év hátralévő részében.
Szabó Mátyás miniszteri biztos a Balaton alacsony vízállásával kapcsolatban elmondta: a hóolvadás mindössze 7-8 centiméternyi vízszint-emelkedést hozott a várt 20-25 centiméterrel szemben.
Megjegyezte: a tavasz kezdete óta mindössze 7 centiméternyi csapadék esett a balatoni régióban, az ilyenkor szokásos és átlagos 40-45 centiméternyi helyett. Szabó Mátyás közölte: a múlt nyárihoz képest jelenleg 6-7 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízállása.
- Most fordult elő először az, hogy a csapadék és a befolyó vizek mennyisége kevesebb, mint a párolgási veszteség - tette hozzá a miniszteri biztos.
A vízpótlásról szólva hangsúlyozta: a Rába vizének átvezetése lenne a logikus és a viszonylag olcsó megoldás, mivel 3-4 milliárd forintba kerülne a beruházás. A gond az, hogy a Rábában is kevés a víz, továbbá a terv heves tiltakozást váltott ki a folyó menti településeken.
Szabó Mátyás közlése szerint a vízátemelés környezeti és ökológiai hatásait vizsgáló akadémiai tudóscsoport szeptemberre készül el a tanulmánnyal, és azt követően dönt majd a balatoni vízpótlás kérdésében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Megjegyezte: ha idén elkezdődnének a munkálatok, akkor is csak 2005-ben lehetne először átemelni vizet a Balatonba.
Szabó Mátyás utalt arra is, hogy a balatoni partvonal szabályozási tervének megfelelően a budapesti Várostervezési Intézet június 15-ig készíti el azt a dokumentációt, amelyben rögzítik, hogy hol lehet kikötőt, strandot, csónakmenhelyet és egyéb létesítményt építeni a jövőben.
Vojtkó Pál, a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2004 januárjától várhatóan közhasznú társasággá alakul a cég.
Rámutatott arra, hogy a kht. fő feladata az ökológiai állományszabályozó halászat, a halvédelem, illetve a horgászat feltételeinek a javítása lesz. Utalt arra is, hogy a cég pénteken kötött együttműködési szerződést a Balaton és Térsége Regionális Horgász Szövetséggel.
A vezérigazgató közlése szerint 2004-től az eddigi évi 200-250 tonna helyett 350 tonna kétnyaras pontyot, valamint egymillió előnevelt, illetve 50 ezer egynyaras süllőt telepítenek a tóba.
Vojtkó Pál elmondta: tavaly összesen 600 tonna halat fogtak ki a Balatonból, ám ebből 270 tonna volt a kevésbé értékes busa és 290 tonna a keszeg, és csak 40 tonnányit tett ki a jól értékesíthető nemes halak mennyisége. Hozzátette: a busa- és a keszeghalászat a múlt évben 160 millió forintos veszteséggel járt.
A vezérigazgató végül elmondta: az átszervezési folyamat részeként idén mintegy 800 millió forint összegben terveznek ingatlanokat értékesíteni. Hozzáfűzte: nemrég értékesítették például a 320 hektáros nagyatádi tórendszert. Az 1500 hektáros somogyi tógazdaságukból azonban 850 hektárt megtartanak a Balaton halasításához, illetve a horgászturizmus fejlesztéséhez.
2004. február 10. 10:09
Lesz-e horgászparadicsom a Balatonból? címmel rendezett konferenciát a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége szombaton Balatonkenesén.
Szabó Tivadar, a szövetség elnöke egy friss felmérésre hivatkozva közölte: a Balaton-parti lakosság 82 százaléka, az önkormányzatoknak pedig 85 százaléka akar önálló balatoni régiót. Hozzátette, hogy ennek érdekében a tóparti civil szervezetek szövetsége mozgalmat indít, aláírásokat gyűjt és fórumokat rendez az év hátralévő részében.
Szabó Mátyás miniszteri biztos a Balaton alacsony vízállásával kapcsolatban elmondta: a hóolvadás mindössze 7-8 centiméternyi vízszint-emelkedést hozott a várt 20-25 centiméterrel szemben.
Megjegyezte: a tavasz kezdete óta mindössze 7 centiméternyi csapadék esett a balatoni régióban, az ilyenkor szokásos és átlagos 40-45 centiméternyi helyett. Szabó Mátyás közölte: a múlt nyárihoz képest jelenleg 6-7 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízállása.
- Most fordult elő először az, hogy a csapadék és a befolyó vizek mennyisége kevesebb, mint a párolgási veszteség - tette hozzá a miniszteri biztos.
A vízpótlásról szólva hangsúlyozta: a Rába vizének átvezetése lenne a logikus és a viszonylag olcsó megoldás, mivel 3-4 milliárd forintba kerülne a beruházás. A gond az, hogy a Rábában is kevés a víz, továbbá a terv heves tiltakozást váltott ki a folyó menti településeken.
Szabó Mátyás közlése szerint a vízátemelés környezeti és ökológiai hatásait vizsgáló akadémiai tudóscsoport szeptemberre készül el a tanulmánnyal, és azt követően dönt majd a balatoni vízpótlás kérdésében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Megjegyezte: ha idén elkezdődnének a munkálatok, akkor is csak 2005-ben lehetne először átemelni vizet a Balatonba.
Szabó Mátyás utalt arra is, hogy a balatoni partvonal szabályozási tervének megfelelően a budapesti Várostervezési Intézet június 15-ig készíti el azt a dokumentációt, amelyben rögzítik, hogy hol lehet kikötőt, strandot, csónakmenhelyet és egyéb létesítményt építeni a jövőben.
Vojtkó Pál, a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2004 januárjától várhatóan közhasznú társasággá alakul a cég.
Rámutatott arra, hogy a kht. fő feladata az ökológiai állományszabályozó halászat, a halvédelem, illetve a horgászat feltételeinek a javítása lesz. Utalt arra is, hogy a cég pénteken kötött együttműködési szerződést a Balaton és Térsége Regionális Horgász Szövetséggel.
A vezérigazgató közlése szerint 2004-től az eddigi évi 200-250 tonna helyett 350 tonna kétnyaras pontyot, valamint egymillió előnevelt, illetve 50 ezer egynyaras süllőt telepítenek a tóba.
Vojtkó Pál elmondta: tavaly összesen 600 tonna halat fogtak ki a Balatonból, ám ebből 270 tonna volt a kevésbé értékes busa és 290 tonna a keszeg, és csak 40 tonnányit tett ki a jól értékesíthető nemes halak mennyisége. Hozzátette: a busa- és a keszeghalászat a múlt évben 160 millió forintos veszteséggel járt.
A vezérigazgató végül elmondta: az átszervezési folyamat részeként idén mintegy 800 millió forint összegben terveznek ingatlanokat értékesíteni. Hozzáfűzte: nemrég értékesítették például a 320 hektáros nagyatádi tórendszert. Az 1500 hektáros somogyi tógazdaságukból azonban 850 hektárt megtartanak a Balaton halasításához, illetve a horgászturizmus fejlesztéséhez.
