Hunok, magyarok
- Téma inditó Bihar
- Kezdés dátuma
Hallottam tavaly a diósgyőri várnál a tűzönjárásnál. De nem volt az igazi, inkább csak olyan bemutató volt.... de egy valódi szentivánéji-tábortüzesre beneveznék.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Y-Etike! Akkor menj rá az Ózdi Arvisura Egyesület honlapjára és ott dobosokat is találsz. Esetleg juliusban látogasd meg őket Ózdon, amikor éppen háromnapos Arvisura találkozót tartanak. Van dobkörük, egészen nagyszerű..
De ha a kurultáj jobban érdekel, ezt úgytudom majd Bugacon tartják és 20 rokonnép vesz rajta részt, még a kirgizek, kazahok,újgúrok is...Ezen a rendezvényen is lesznek dobosok. Ezek a dobok fantasztikusan szólnak értő kezekben. Van honlapja Bíróéknak is.
A legjobb dobosok már mexikóban is felléptek pár éve ...a maják majd leszedték a tulipános ruhájukat a nőknek...csodálkoztak,hogy a magyaroknak IS van ilyen..hatalmas sikerük volt,persze a hazai média ilyen csekélységre nem tud figyelni.
A dobok hangja valóban olyan,hogy ennél révülhettek a sámánok,táltosok...
De ha a kurultáj jobban érdekel, ezt úgytudom majd Bugacon tartják és 20 rokonnép vesz rajta részt, még a kirgizek, kazahok,újgúrok is...Ezen a rendezvényen is lesznek dobosok. Ezek a dobok fantasztikusan szólnak értő kezekben. Van honlapja Bíróéknak is.
A legjobb dobosok már mexikóban is felléptek pár éve ...a maják majd leszedték a tulipános ruhájukat a nőknek...csodálkoztak,hogy a magyaroknak IS van ilyen..hatalmas sikerük volt,persze a hazai média ilyen csekélységre nem tud figyelni.
A dobok hangja valóban olyan,hogy ennél révülhettek a sámánok,táltosok...
Komolyan gondoltam!!! Már utána is néztem. Kb. 30-40 000 ft egy ilyen. Be is lehet segíteni a készítésnél, de meg is lehet rendelni.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Igen, azonban játszani is kell a dobon...Tanácsért az Ózdi Arvisurások Tűzmadár Dobkörét talán megkereshetnéd, van honlapjuk. A dobot felszokták avatni és másnak pedig nem adható oda, 5 percre sem. Hiába lelke van..
Ja és nem a legolcsóbbat kellene megvenned. Otthon a lakásban pedig nem lehet használni, erős nagyon a hangja. Egy hétvégi telket is vegyél hozzá..ha nem lenne.
Elnézést ha feleslegesen írtam a fentieket.
Mindenféle bonyoldalom miatt nem tudtam dobot venni magam sem eddig ajándékba, azonban szintén szándékozom megtenni. Sajnos botfül miatt alkalmatlan vagyok megtanulni dobolni, így családtagot fogok szerencséltetni...
Ja és nem a legolcsóbbat kellene megvenned. Otthon a lakásban pedig nem lehet használni, erős nagyon a hangja. Egy hétvégi telket is vegyél hozzá..ha nem lenne.
Elnézést ha feleslegesen írtam a fentieket.
Mindenféle bonyoldalom miatt nem tudtam dobot venni magam sem eddig ajándékba, azonban szintén szándékozom megtenni. Sajnos botfül miatt alkalmatlan vagyok megtanulni dobolni, így családtagot fogok szerencséltetni...
Bihar
Kitiltott (BANned)
A Kaukázus népeiről..
Igen,rokonaik a Kaukázus népei. Igaz, nyelvünk nem azonos, de ők is hunfajú népek.
Néhány példa erre alább következik. Zanidar ie. 3500 körűl volt Magyarka fejedelme. Ez nagyon fontos város volt a Kumánál és romjai kb 100 éve még látszottak.
Zanidar egyik fiának a neve INGUS volt. Ingus fia pedig BALKÁR.
Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy az új törzsek, népcsoportok az első fejedelmük nevét vették fel. Egészen ritka kivétellel.
Zanidar és Joskar asszony egyik lányának a neve CSERKESZ volt.
De hosszabban lehetne itt a garaúzokról (grúzokról) is írni. Nemcsak ősiségük nyúlik a távoli multba, hanem ezzel együtt történelmük is. Ők különben valaha egy teljesen más környezetben, a Gara zúgó alatt éltek, innen a nevük. Talán mamár ezt nem is ismerik ök sem.
Az örmények az agabák egyik törzse voltak. Az agabák a mai kínai tengerparton éltek és mára eltüntek, beolvadtak a kínaiakhoz, vagy szétszóródtak. Kevés agaba azonban Ordoszba is letelepedett. Első fejedelme a Hun Törzsszövetségnek Agaba volt (öreg medve) az agaba nép kiemelten okos leszármazottja. Ő nemcsakmegszervezet a Tözsszövetséget,hanem pl a rovásírást is ő alkotta meg,Anyahita képírásából (ie. 4040).
Az AHÁJOK névadója Etur garaúz fejedelemfi legifjabb Aháj nevű fia volt. Etur Potia garaúz fejedelem egyik fia volt, egyben ő az etruszk népcsoport megalapítója is.Története azonban igen hosszú. Az etruszkok többféle hun népcsoportból ötvözödtek- szokás szerint-Etur vezetése mellett. Etur ie. 4000 körűl élt.
A Kaukázusban sok olyan nép él, akiknek szkíták a nagyon távoli ősei.
Magyarka alapítása ie. 5020 körűl lehetett és az idők folyamán többféle hunfajú népből kerűltek ki a fejedelmei. A magyar honfoglalás idején pl a Gyeretyán família adta Magyarka fejedelmeit. Erről hosszabban ír Bendefy is, akinek a könyve a honfoglalás kintmaradt magyarokról értekezik.A könyv egy megjelenést ért meg, igen nagy munka volt az összeállítása.
Nagyon vázlatosan é-éppencsak felvillantva- ez a helyzet állandósult a Kaukázusban mára.
Igen,rokonaik a Kaukázus népei. Igaz, nyelvünk nem azonos, de ők is hunfajú népek.
Néhány példa erre alább következik. Zanidar ie. 3500 körűl volt Magyarka fejedelme. Ez nagyon fontos város volt a Kumánál és romjai kb 100 éve még látszottak.
Zanidar egyik fiának a neve INGUS volt. Ingus fia pedig BALKÁR.
Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy az új törzsek, népcsoportok az első fejedelmük nevét vették fel. Egészen ritka kivétellel.
Zanidar és Joskar asszony egyik lányának a neve CSERKESZ volt.
De hosszabban lehetne itt a garaúzokról (grúzokról) is írni. Nemcsak ősiségük nyúlik a távoli multba, hanem ezzel együtt történelmük is. Ők különben valaha egy teljesen más környezetben, a Gara zúgó alatt éltek, innen a nevük. Talán mamár ezt nem is ismerik ök sem.
Az örmények az agabák egyik törzse voltak. Az agabák a mai kínai tengerparton éltek és mára eltüntek, beolvadtak a kínaiakhoz, vagy szétszóródtak. Kevés agaba azonban Ordoszba is letelepedett. Első fejedelme a Hun Törzsszövetségnek Agaba volt (öreg medve) az agaba nép kiemelten okos leszármazottja. Ő nemcsakmegszervezet a Tözsszövetséget,hanem pl a rovásírást is ő alkotta meg,Anyahita képírásából (ie. 4040).
Az AHÁJOK névadója Etur garaúz fejedelemfi legifjabb Aháj nevű fia volt. Etur Potia garaúz fejedelem egyik fia volt, egyben ő az etruszk népcsoport megalapítója is.Története azonban igen hosszú. Az etruszkok többféle hun népcsoportból ötvözödtek- szokás szerint-Etur vezetése mellett. Etur ie. 4000 körűl élt.
A Kaukázusban sok olyan nép él, akiknek szkíták a nagyon távoli ősei.
Magyarka alapítása ie. 5020 körűl lehetett és az idők folyamán többféle hunfajú népből kerűltek ki a fejedelmei. A magyar honfoglalás idején pl a Gyeretyán família adta Magyarka fejedelmeit. Erről hosszabban ír Bendefy is, akinek a könyve a honfoglalás kintmaradt magyarokról értekezik.A könyv egy megjelenést ért meg, igen nagy munka volt az összeállítása.
Nagyon vázlatosan é-éppencsak felvillantva- ez a helyzet állandósult a Kaukázusban mára.
A sámándob egy személyes dolog. Szerinted lehet ajándékba adni? Úgy tudom, hogy az se árt, ha beleépítenek valami személyes holmit, kristályt, stb, és a tulajnak tetsző szimbólumokkal festik ki. Persze nem a Hellókittyre gondoltam..
Bihar
Kitiltott (BANned)
Buda..Kazária (1)
Arról a Budáról lesz szó,aki Atilla bátyja volt és 451.-ben megölték a türelmetlen vezérek,mert a catalanaumi nagycsatába való elindulást még korainak tartotta. Ugyanis keletről még nem érkezett be öt tyumeny (50 000 ember) és ezeket beakarta várni.
Amikor Jákó -Atilla fősámánja- balesetet szenvedett a volgai átkelésnél,akkortól Buda lett a fősámán. Ő az öccse után 2 évvel, 435-ben lovagolt be kazahunjainak az élén. Lelepedési helye- a fősámáni székhely- a mai Budakalász fölött a Pilis szélén épült (a falu szélső házától kb 1 km-re),ahol egy várszerű erődítményt épített részére Sziktivár vezetésével a sok mordvin ács. Ez a hely egy kisebb, nagyjából vízszintes platón található, ma kis kőbányaként használják. A terület neve pedig -a fehéres mészkő miatt- Fehéregyháza volt.
Buda legidősebb gyermeke Aladár nevű fia volt. Atilla után pedig ő lett volna a fővezér, az elhangzott ígéretek szerint, mely ellen akkor nem volt kifogás.
Atilla halála (453) után az ígéretet nem akarta betartatni -elsősorban- Réka és így jelentős összecsapás, véres belső harc keletkezett Aladár és Atilla ikerfiainak (Ellák, Dengizik) tyumenjei között.
A küzdelemnek Deédes (Dédesként maradt fenn máig) Atilla unokahuga vetett véget, aki Ózdról Pusztaszerre lovagolt.
Csak Aladár további életét említve, ő keletre lovagolt tyumenyjeivel ezután. Fővárosa pedig Ural-Buda lett, az Ural keleti oldala előtt. Ma ez Tyumeny városa (hanti-manysi). Mivel Aladár tyumenyjeiben az "uralkodó" népcsoport a kazahun volt, így KAZÁRIA alapjait Aladár rakta le,ma ezt egyeltalán nem ismerik, sőt Aladár személyét sem..
Furcsa -mondhatni- szimbiózisban éltek az erősödő kazárok és a már létező szomszédos Magyar Törzsszövetség. Kazária tehát kazahun alapítású, azonban később más, aránylag kis népcsoportok is beérkeztek hozzájuk. Ilyenek voltak a hikszoszok és a zsidók is. Ugyanis az iszlám kialakulása után az arabok terjeszkedése főként északra történt,így az előlük menekülők még északabbra vándoroltak..mint ismert az első arabok által elfoglat területek között volt Szíria és Irak is..
Vagyis állandó harcokban álltak a már regnáló Kazáriával az arabok, ahonnan sok elvándorlás is történt később (pl az avaroké, a beilleszkedni nem akaró törököké). A Magyar Törzsszövetség pedig szétszakadt, de szétszakadt egyúttal a Magyar -Bolgár Szövetség is.
A Bolgárok is hunfajú népek, ők nyelvet cseréltek az erőszakos bizánci hittérítés idejétől.
Arról a Budáról lesz szó,aki Atilla bátyja volt és 451.-ben megölték a türelmetlen vezérek,mert a catalanaumi nagycsatába való elindulást még korainak tartotta. Ugyanis keletről még nem érkezett be öt tyumeny (50 000 ember) és ezeket beakarta várni.
Amikor Jákó -Atilla fősámánja- balesetet szenvedett a volgai átkelésnél,akkortól Buda lett a fősámán. Ő az öccse után 2 évvel, 435-ben lovagolt be kazahunjainak az élén. Lelepedési helye- a fősámáni székhely- a mai Budakalász fölött a Pilis szélén épült (a falu szélső házától kb 1 km-re),ahol egy várszerű erődítményt épített részére Sziktivár vezetésével a sok mordvin ács. Ez a hely egy kisebb, nagyjából vízszintes platón található, ma kis kőbányaként használják. A terület neve pedig -a fehéres mészkő miatt- Fehéregyháza volt.
Buda legidősebb gyermeke Aladár nevű fia volt. Atilla után pedig ő lett volna a fővezér, az elhangzott ígéretek szerint, mely ellen akkor nem volt kifogás.
Atilla halála (453) után az ígéretet nem akarta betartatni -elsősorban- Réka és így jelentős összecsapás, véres belső harc keletkezett Aladár és Atilla ikerfiainak (Ellák, Dengizik) tyumenjei között.
A küzdelemnek Deédes (Dédesként maradt fenn máig) Atilla unokahuga vetett véget, aki Ózdról Pusztaszerre lovagolt.
Csak Aladár további életét említve, ő keletre lovagolt tyumenyjeivel ezután. Fővárosa pedig Ural-Buda lett, az Ural keleti oldala előtt. Ma ez Tyumeny városa (hanti-manysi). Mivel Aladár tyumenyjeiben az "uralkodó" népcsoport a kazahun volt, így KAZÁRIA alapjait Aladár rakta le,ma ezt egyeltalán nem ismerik, sőt Aladár személyét sem..
Furcsa -mondhatni- szimbiózisban éltek az erősödő kazárok és a már létező szomszédos Magyar Törzsszövetség. Kazária tehát kazahun alapítású, azonban később más, aránylag kis népcsoportok is beérkeztek hozzájuk. Ilyenek voltak a hikszoszok és a zsidók is. Ugyanis az iszlám kialakulása után az arabok terjeszkedése főként északra történt,így az előlük menekülők még északabbra vándoroltak..mint ismert az első arabok által elfoglat területek között volt Szíria és Irak is..
Vagyis állandó harcokban álltak a már regnáló Kazáriával az arabok, ahonnan sok elvándorlás is történt később (pl az avaroké, a beilleszkedni nem akaró törököké). A Magyar Törzsszövetség pedig szétszakadt, de szétszakadt egyúttal a Magyar -Bolgár Szövetség is.
A Bolgárok is hunfajú népek, ők nyelvet cseréltek az erőszakos bizánci hittérítés idejétől.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Buda...Kazária (2)
Kazária legnagobb kiterjedése az arabok előretörését megelőzően volt: a Don alsó szakasza-Volga-Turgaj kapu- Aral tó kelet- majd visszakanyarodott a Káspihoz, jóval az Aral alatt.
Első fővárosa Bakát volt, az Aral keleti oldala előtt. Bakát védelmében a magyarok Béla törzsét jelölték ki védelműl. A Béla törzs lovasnépe teljesen körűlvette -jurtákkal- Bakátot. A későbbi -650 utáni- főváros már a Volga alsó szakaszán volt, Alkazár néven. Az arab támadások miatt történhetett főként az új főváros kiépítése.
A kétrészből -öt-öt törzsből- álló Magyar Törzsszöv.-nek a Volgától keletre lévő un magyar része szolgálta a kazárok biztonságát, ők harcoltak kezdetben a támadókkal. Később ez változott és a Volgától nyugatra lévő magyariak is résztvettek a harcokban. Kazária védelmének fővezére általában a magyarok öt törzsének fejedelme is volt. Utoljáta Lebed ez a személy (innen Lebédia neve is).
A harcok erősödése idején a magyar és a magyari törzsket Bakutól (a mai) Mahacskalán át nagyjából Rosztovig állították fel.
A kazárok fejedelmei néha magyar származásuak, vagy igen közeli rokonaik is voltak.
A kazárok az adószedéseik, vám, révpénzek miatt nagyon meggazdagodtak. A zsidók már a kezdetben is a kazár vetetőséghez adták feleségűl a lányaikat, mint az Arvusra írja. A legelőhasználatot is dóztatták és különösen nagy kegyelt volt az,aki az adókat beszedhette...A Selyemút is befut a térségbe, így a kereskedőket is megadóztatták..
A magyarok és magyariak -mint valamiféle segédnépek- nem érzeték jól magukat kazár fennhatóság alatt. A Nyék magyari törzs pl már 850-ben kiszakadt Kazáriából és Kevevára fölött (Kiev)telepedett le. Az avarok 825. évben nagy vereséget mértek a kazárokra, ezt nemtudták kiheverni a szuvári csatáig (860-ig) mely a Donnál volt.Különös csata volt ez, itt a kiszakadni akaró magyariak ellen küldték a magyarok Lebed vezette seregét. A szuvári csatában Álmos volt a vezér, aki legyőzte Lebedet. Így Kazária már nemtudott beleszólni a magyariak szándékába, sőt Lebed törzsei -és végűl maga Lebed is- átpártolt Álmoséhoz, 864-ig. Vagyis ekkor újra létrejött a Magyar Törzszövetség.
Kevevárát még Álmos apja, Ügyek alapította, a Kevevára alatti területet is Ügyek kezdte berendezni, Asszorügyek néven. Lebed pedig felépítette Lebedvárát ,azaz a mai Lvov-ot, vagyis Lemberget.
Kazária a 900-as évek első felében megszünt létezni.
Egészen nagyvonalúan és sok kiegészítést elhanyagolva ma Kazakisztán az utódja..
Kevevára tehát Ügyek alapította város, itt történt meg a Kárpát-medencében élő rokonnépek felkérése, akik a magyarok honfoglalásától várták a biztonságuk növelsését, mert északról és nyugatról is igencsak fenyegették őket a környező népek. Ez a honfoglalásuk egyik fontos oka. A honfoglalás gyorsított előkészítése pedig a 892-ben a Szeret folyónál lezajlott megbeszélés és vérszerződés után indult be.
Árpád második felesége a Kassán élő Verecke kabar fejedelem lánya -Eperjes- lett, ez is mintegy jelzi a rokonnépek egyre szorosabb kapcsolatait.
A Kárpát-medencében ekkor -a tótokon kívűl, akik nem voltak jelentős számú népcsoport- nagyon kisszámú idegen nép élt.
Kazária legnagobb kiterjedése az arabok előretörését megelőzően volt: a Don alsó szakasza-Volga-Turgaj kapu- Aral tó kelet- majd visszakanyarodott a Káspihoz, jóval az Aral alatt.
Első fővárosa Bakát volt, az Aral keleti oldala előtt. Bakát védelmében a magyarok Béla törzsét jelölték ki védelműl. A Béla törzs lovasnépe teljesen körűlvette -jurtákkal- Bakátot. A későbbi -650 utáni- főváros már a Volga alsó szakaszán volt, Alkazár néven. Az arab támadások miatt történhetett főként az új főváros kiépítése.
A kétrészből -öt-öt törzsből- álló Magyar Törzsszöv.-nek a Volgától keletre lévő un magyar része szolgálta a kazárok biztonságát, ők harcoltak kezdetben a támadókkal. Később ez változott és a Volgától nyugatra lévő magyariak is résztvettek a harcokban. Kazária védelmének fővezére általában a magyarok öt törzsének fejedelme is volt. Utoljáta Lebed ez a személy (innen Lebédia neve is).
A harcok erősödése idején a magyar és a magyari törzsket Bakutól (a mai) Mahacskalán át nagyjából Rosztovig állították fel.
A kazárok fejedelmei néha magyar származásuak, vagy igen közeli rokonaik is voltak.
A kazárok az adószedéseik, vám, révpénzek miatt nagyon meggazdagodtak. A zsidók már a kezdetben is a kazár vetetőséghez adták feleségűl a lányaikat, mint az Arvusra írja. A legelőhasználatot is dóztatták és különösen nagy kegyelt volt az,aki az adókat beszedhette...A Selyemút is befut a térségbe, így a kereskedőket is megadóztatták..
A magyarok és magyariak -mint valamiféle segédnépek- nem érzeték jól magukat kazár fennhatóság alatt. A Nyék magyari törzs pl már 850-ben kiszakadt Kazáriából és Kevevára fölött (Kiev)telepedett le. Az avarok 825. évben nagy vereséget mértek a kazárokra, ezt nemtudták kiheverni a szuvári csatáig (860-ig) mely a Donnál volt.Különös csata volt ez, itt a kiszakadni akaró magyariak ellen küldték a magyarok Lebed vezette seregét. A szuvári csatában Álmos volt a vezér, aki legyőzte Lebedet. Így Kazária már nemtudott beleszólni a magyariak szándékába, sőt Lebed törzsei -és végűl maga Lebed is- átpártolt Álmoséhoz, 864-ig. Vagyis ekkor újra létrejött a Magyar Törzszövetség.
Kevevárát még Álmos apja, Ügyek alapította, a Kevevára alatti területet is Ügyek kezdte berendezni, Asszorügyek néven. Lebed pedig felépítette Lebedvárát ,azaz a mai Lvov-ot, vagyis Lemberget.
Kazária a 900-as évek első felében megszünt létezni.
Egészen nagyvonalúan és sok kiegészítést elhanyagolva ma Kazakisztán az utódja..
Kevevára tehát Ügyek alapította város, itt történt meg a Kárpát-medencében élő rokonnépek felkérése, akik a magyarok honfoglalásától várták a biztonságuk növelsését, mert északról és nyugatról is igencsak fenyegették őket a környező népek. Ez a honfoglalásuk egyik fontos oka. A honfoglalás gyorsított előkészítése pedig a 892-ben a Szeret folyónál lezajlott megbeszélés és vérszerződés után indult be.
Árpád második felesége a Kassán élő Verecke kabar fejedelem lánya -Eperjes- lett, ez is mintegy jelzi a rokonnépek egyre szorosabb kapcsolatait.
A Kárpát-medencében ekkor -a tótokon kívűl, akik nem voltak jelentős számú népcsoport- nagyon kisszámú idegen nép élt.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Kazária őstörténelme így erősen kötödik Aldárhoz, Buda fősámán fiához. Aladár egyik fia pedig a Magyar Törzsszövetség fejedelme volt. Ügyek felesége-Emese- pedig Önedbeila kazár kagán lánya volt.
A magyarság őstörténelme igencsak bonyolult, mert ennek kialakulásához nagyban hozzájult a megalakulása utáni sűrű eseményláncolat, mely az Ural- Kaukázus térségét érintette.
A magyarok a Kaukázus előterében élő szavárdokhoz,a távolabb élő kunokhoz, baskírokhoz és más kaukázusi -vagy környéki- népekhez is kötődtek, ez még Mátyás király idejében is létezett némileg, fel is fedezte ezt Bendefy, aki a Kaukázus előterében élőkről egy megalapozott, hosszú könyvet is írt. A Fekete Sereg zöme is kelethez kötödik. Bendefy sajnos nem ismerte az előzményket és a rokonnépeink nagy keleti csoportját. Magyarkáról pedig elvétve lehet hallani, pedig ez fontos városa volt őseinknek is. Lakossága persze meglehetősen kevert volt, mindenféle ázsiai nép lakta. Nagytemplomában egy hatalmas életfa-festmény volt, mely a hunfajú népekkel foglalkozott. A honfoglaláskor visszamaradt Gyula törzs is élt Magyarkán . A visszamaradt Béla törzs az urali Béla (Bjelája) folyónál telepedett le, fővárosa Füzesgyarmat volt. A kintmaradó Gyarmat törzsbeliek pedig sokáig Kevevára környékén éltek.
Mivel a honfoglaláskor a déli hágóknál (az Álmos által bekormányzott törzseknél) egy bolgár és besenyő támadást kellett elszenvedni, innen kb 6000 ember visszafordult Jászvásár felé. Talán ő lehetnek a mai csángók ősei? Így tehát nincs nagy jelentősége a Halotti Beszédnek, mint nyelvemléknek, elég a csángókat meglátogatni..
Sok rokonnépről ma is szeretnek úgy beszélni, írni többen, mintha mondjuk a szkíták, alánok, szarmaták, jazigok, pelazgok és a dahák (ők a dákok!), mongolok ..és mások nem rokonságunkba tartoznának. Pedig ők is rokonaink, nem beszélve a tungúzokról és másokról. Sok Derszu Uzala van Szibériában,aki a rokonságunkhoz tartozik.
A magyarság őstörténelme igencsak bonyolult, mert ennek kialakulásához nagyban hozzájult a megalakulása utáni sűrű eseményláncolat, mely az Ural- Kaukázus térségét érintette.
A magyarok a Kaukázus előterében élő szavárdokhoz,a távolabb élő kunokhoz, baskírokhoz és más kaukázusi -vagy környéki- népekhez is kötődtek, ez még Mátyás király idejében is létezett némileg, fel is fedezte ezt Bendefy, aki a Kaukázus előterében élőkről egy megalapozott, hosszú könyvet is írt. A Fekete Sereg zöme is kelethez kötödik. Bendefy sajnos nem ismerte az előzményket és a rokonnépeink nagy keleti csoportját. Magyarkáról pedig elvétve lehet hallani, pedig ez fontos városa volt őseinknek is. Lakossága persze meglehetősen kevert volt, mindenféle ázsiai nép lakta. Nagytemplomában egy hatalmas életfa-festmény volt, mely a hunfajú népekkel foglalkozott. A honfoglaláskor visszamaradt Gyula törzs is élt Magyarkán . A visszamaradt Béla törzs az urali Béla (Bjelája) folyónál telepedett le, fővárosa Füzesgyarmat volt. A kintmaradó Gyarmat törzsbeliek pedig sokáig Kevevára környékén éltek.
Mivel a honfoglaláskor a déli hágóknál (az Álmos által bekormányzott törzseknél) egy bolgár és besenyő támadást kellett elszenvedni, innen kb 6000 ember visszafordult Jászvásár felé. Talán ő lehetnek a mai csángók ősei? Így tehát nincs nagy jelentősége a Halotti Beszédnek, mint nyelvemléknek, elég a csángókat meglátogatni..
Sok rokonnépről ma is szeretnek úgy beszélni, írni többen, mintha mondjuk a szkíták, alánok, szarmaták, jazigok, pelazgok és a dahák (ők a dákok!), mongolok ..és mások nem rokonságunkba tartoznának. Pedig ők is rokonaink, nem beszélve a tungúzokról és másokról. Sok Derszu Uzala van Szibériában,aki a rokonságunkhoz tartozik.
Szita, szita péntek
Szerelem csütörtök, dobszerda.
a másik változat
szita, szita péntek
szerelem csütörtök pap szerda ( bab szerda )i
a gyermekdal átörökítette a varázslás (szerelmes) szövegét, ma már alig értjük
A gyermek dal valójában ezzel a kis bújócskával kezdődik és folytatódik az "eskövőig."
Bújj,bújj,zöld ág,
Zöld levelecske...
Nyitva van az aranykapu,
Csak bújjatok rajta.
Nyisd ki rózsám
Kapudat,kapudat,
Hadd kerüljem
Váradat,váradat.
Szita,szita péntek,
Szerelem csütörtök,
Dobszerda.
"Ha a szita, szita, péntek valóban ősi népi szövegmaradvány, mint ahogy minden jel szerint tényleg az, akkor a honfoglaláskori magyarság rendszeres heti fürdési napja a péntek volt, és a szita, szita, péntek szöveg és játék a pénteki fürdést és leskelődést, az ebből kibontakozó udvarlást (csütörtök) s végül a házasságot (pap szerda) adja elő pogány kori irodalmunknak egyetlen fennmaradt naiv drámájában. Ha az olvasó maga elé képzeli a pantomimot, a “kapun” átbújó, házat megkerülő legényt, a keblét félősen eltakaró leányt, az ellenkezések utáni ölelést, a közös átbújást a kapun, majd az első pár hátrakerülését és az egésznek szakadatlan újraismétlődését, benne van a nemzedékről-nemzedékre megújuló élet misztériuma s a szöveg meglepő szabatossággal meséli el az ősi magyar telepek péntek estéit a házasságig"
Bihar
Kitiltott (BANned)
Végűl Kazária nagyon megroppant amikor 825-ben az arabok legyőzték. A későbbi -860-as-szuvári csata pedig Álmos győzelmét hozta.
Kazária 825 után a görögökkel lépett szövetségre,a megerősödött Magyar Törzsszövetség ellen ( a magyarok a szavárdokkal és a khorezmi szkítákkal).
A Gyula törzs a kazár határvédelmet átvette, de besenyők is határőrzőik lettek. A nyugati kazár határ ekkornagyjából a Donnál volt, Sárhelyen ( ma ez a név Sarkhelre torzult az idegen kiejtés okán). Sárhely közelében kazár várak is épültek. A magyarok a Dnyepernél létesítettek kátavárakat. Mindez a 825. évi vereség következménye volt.
A mai orosz történészek is kutatják, hogy hol volt kazárok fővárosa és területe. Mindkettő esetében azonban tévednek. Mint írtam az első főváros Bakát volt, az Aralnál,a második -mikor felhagyták Bakátot- pedig Alkazár a Volgánál. Az oroszok Sárhelyre gondolnak újabban...valamint nem ismerik, hogy Kazária keleti és déli határa az Aral tavat megkerűlte és ezalatt a Káspihoz kanyarott.
A magyariak nyugat felé történő elvonulását és Kevevára környéki letelepedését 825 után már nemtudták a kazárok befolyásolni. Így ezt még Ügyek végrehajtotta, Álmos pedig itt szervezte a honfoglalást.. Erről a honfoglalás előtti állapotról vázlatosan szerintem elég ennyit ismerni.
Kevevárán pedig a felbomló Avar Birodalom iratait is elhelyezték. Később ezt más történelmi iratokkal gyarapították. Ezeket egy orosz (szovjet) történész átadta az MTA részére, az 1960-as években, ahol "nyomtalanul elvesztek"...mint annyi más, a magyar történelem szempontjából lényegesebb írás.
Kazária 825 után a görögökkel lépett szövetségre,a megerősödött Magyar Törzsszövetség ellen ( a magyarok a szavárdokkal és a khorezmi szkítákkal).
A Gyula törzs a kazár határvédelmet átvette, de besenyők is határőrzőik lettek. A nyugati kazár határ ekkornagyjából a Donnál volt, Sárhelyen ( ma ez a név Sarkhelre torzult az idegen kiejtés okán). Sárhely közelében kazár várak is épültek. A magyarok a Dnyepernél létesítettek kátavárakat. Mindez a 825. évi vereség következménye volt.
A mai orosz történészek is kutatják, hogy hol volt kazárok fővárosa és területe. Mindkettő esetében azonban tévednek. Mint írtam az első főváros Bakát volt, az Aralnál,a második -mikor felhagyták Bakátot- pedig Alkazár a Volgánál. Az oroszok Sárhelyre gondolnak újabban...valamint nem ismerik, hogy Kazária keleti és déli határa az Aral tavat megkerűlte és ezalatt a Káspihoz kanyarott.
A magyariak nyugat felé történő elvonulását és Kevevára környéki letelepedését 825 után már nemtudták a kazárok befolyásolni. Így ezt még Ügyek végrehajtotta, Álmos pedig itt szervezte a honfoglalást.. Erről a honfoglalás előtti állapotról vázlatosan szerintem elég ennyit ismerni.
Kevevárán pedig a felbomló Avar Birodalom iratait is elhelyezték. Később ezt más történelmi iratokkal gyarapították. Ezeket egy orosz (szovjet) történész átadta az MTA részére, az 1960-as években, ahol "nyomtalanul elvesztek"...mint annyi más, a magyar történelem szempontjából lényegesebb írás.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Ez a kis gyermekdal valóban csak egy töredéket tartalmaz a Hun Törzsszövetség idején keletkezett dalból ("hétfő hetibe/kedd...)mely a hét napjait jellemzi. Le sem lehet tagadni, hogy a 7 napos hét pedig sumériai találmány volt..Mivel a magyarok pedig némi meríja, mescser és barszil stb "népelemet" is tartalmaznak, így nincs azon semmi különös, hogy egy kis töredék -az ősi dal szövegből- fennmaradt.
A hunfajú népek nagyon szerettek énekelni, hogy egy kuriózumot említsek:az ordoszi Nagytemplomban már ie. 4000 kürűl fellépett a Zimberi Zombori Leánykórus..-
László Gyula szerint Árpád, Álmos és rokonaik "türkűl" beszéltek. Valószínűbbnek tűnik azonban az, amit az Arvisura állít: meríja és mescser nyelven beszéltek vagyis ill. egészen biztos, hogy í g y i s. Az Árpádház története olyan messze nyúlik, hogy ennek okára nem tudok kitérni. A világ leghosszabb famíliája az Árpádház, melynek története nagy területekre kiterjed és a távoli ősidőkbe vész. Ezt dr Obrusánszky B. is leírta.
A honfoglaló magyaroknál azonban a nyelvi kérdés megint kérdés maradhat, ugyanis voltak tiszta kabar törzseik is és voltak oguz-kasszu hunfajú népek is közöttük, de ott volt a barszil Nyék törzs is,hogy éppencsak a leglényegesebbeket említsem. A Kárpát-medencében pedig jászok, kunok, kabarok,palócok, besenyők,avar és székihunok,kazahunok, szkíták stb éltek..honfoglaláskor, Álmos idején. A nyelvi kérdés mégis megoldódott az 1200-as évek elejére, kialakult egy közös nyelv. Ez a palócra (úzra) hasonlít leginkább. Ennek oka a népek közös gyökerében, őshazájában kereshető.
A hunfajú népek nagyon szerettek énekelni, hogy egy kuriózumot említsek:az ordoszi Nagytemplomban már ie. 4000 kürűl fellépett a Zimberi Zombori Leánykórus..-
László Gyula szerint Árpád, Álmos és rokonaik "türkűl" beszéltek. Valószínűbbnek tűnik azonban az, amit az Arvisura állít: meríja és mescser nyelven beszéltek vagyis ill. egészen biztos, hogy í g y i s. Az Árpádház története olyan messze nyúlik, hogy ennek okára nem tudok kitérni. A világ leghosszabb famíliája az Árpádház, melynek története nagy területekre kiterjed és a távoli ősidőkbe vész. Ezt dr Obrusánszky B. is leírta.
A honfoglaló magyaroknál azonban a nyelvi kérdés megint kérdés maradhat, ugyanis voltak tiszta kabar törzseik is és voltak oguz-kasszu hunfajú népek is közöttük, de ott volt a barszil Nyék törzs is,hogy éppencsak a leglényegesebbeket említsem. A Kárpát-medencében pedig jászok, kunok, kabarok,palócok, besenyők,avar és székihunok,kazahunok, szkíták stb éltek..honfoglaláskor, Álmos idején. A nyelvi kérdés mégis megoldódott az 1200-as évek elejére, kialakult egy közös nyelv. Ez a palócra (úzra) hasonlít leginkább. Ennek oka a népek közös gyökerében, őshazájában kereshető.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Pannonról...
Sokan hiszik azt, hogy Pannon egy római név, egy római vezért takarhat..Ez azonban nem így van. Az elhúzódó letelepedéseknek van köze ehhez inkább.
Ugyanis amikor az ókorban egy nagy geológiai eseménysor jött létre a Földközi tenger térségeiben, akkor süllyedt el az Atlantisz is véglegesen. Ez az időpont - a mai nemrégi megállapítások szerint is- ie. az 1600-as években történt. Az Atlantiszi menekültek pedig ekkor nagyszámban elmenekültek Észak Afrikába és Európába. Európánál maradva még érdemes megtudni, hogy ekkor robbant fel a Szantorin szigete is...és jobban kinyílt a Gibraltár...stb.
A görögökön kívűl a szlávok, a germánok, a latinok, arabok (mindenféle sémik) is atlantiszi népek voltak.
A görögök Erdélybe is elkalandoztak és igen tetszett nekik Aranyosszék környéke, különösen az aranybányák okán. Aranyosszéken ie. 800 előtti években Esküllő és hunfajú népe élt. Ők már ie. 2810-tól letelepedtek ide, természtesen keletről érkezve, Szampó szkíta sámánnal. Később -ie. 1610-ben- pedig szkíták és széki hunok (székelyek) érkeztek Aranyosszék környékére. Egyébként az első letelepülés ie. 4000-ben, történt amikor Parajd sámán és népe ide érkezett. (Parajd alapítói voltak).
A görögök támadó szándékát érzékelve Esküllö a Hun Törzsszövetséghez fordult (Ordoszhoz) segítségért, a görögök ellen. A Törzsszövetség pedig egy tyumeny lovast küldött Esküllőhöz, akik azután kiszorították a görögöket innen. Az ő vezetőjük volt Pannon.
Pannonnak 6000 lovasa Erdélyben maradt, a többi (kb 4000) pedig a lakatlan Dunántúlra jött Pannonnal, ie. 800-ban.
Pannon első dolga volt, hogy a határvédelmet létrehozza, Hisbára a felsőőrséget, Lajtával az alsóörséget, majd Szörénnyel a Délvidéket őríztette. Pannon Esküllő és felesége (Zalatna) egyik lányát, Gyömörét vette feleségűl, öccse -Mecsek- Esküllő másik lányát, Indijót.
Pannon lovasai különböző hun törzsekből származnak: avar, úz, szkíta, kabar..Sok települést is alapítanak és ezek a nevek máig fennmaradtak. A Pécs tórem nevét viselő város pl pamír szkíta alapítású. Szombathelyen pedig parszi szkíták éltek. Pannon után Csanak lett a fejedelem, majd Mecsek fia, Devecser. Ie. 770-után már a Hun Törzsszövetség népei közűl szinte mindegyikből érkeznek ide letelepülők. Magyarkán keresztűl volt ugyanis kapcsolat Pannónia és kelet között.
Pannon székhelye nem is lehet más: Pannonhalma volt. A Pannon és Mecsek családok tagjairól azután sok településnevet adnak: Veszprém, Pentele, Bajánszernye, Pét, Lébény, Arács, Sopron...de Sopron feleségének a nevét az Ikva patak is őrzi..Az ie. 730-ban alapított Veszprém azonnal fősámáni székhely is lett, első vezetője az Ordoszban képzett Pannon unoka volt: Veszprém..
Sokan hiszik azt, hogy Pannon egy római név, egy római vezért takarhat..Ez azonban nem így van. Az elhúzódó letelepedéseknek van köze ehhez inkább.
Ugyanis amikor az ókorban egy nagy geológiai eseménysor jött létre a Földközi tenger térségeiben, akkor süllyedt el az Atlantisz is véglegesen. Ez az időpont - a mai nemrégi megállapítások szerint is- ie. az 1600-as években történt. Az Atlantiszi menekültek pedig ekkor nagyszámban elmenekültek Észak Afrikába és Európába. Európánál maradva még érdemes megtudni, hogy ekkor robbant fel a Szantorin szigete is...és jobban kinyílt a Gibraltár...stb.
A görögökön kívűl a szlávok, a germánok, a latinok, arabok (mindenféle sémik) is atlantiszi népek voltak.
A görögök Erdélybe is elkalandoztak és igen tetszett nekik Aranyosszék környéke, különösen az aranybányák okán. Aranyosszéken ie. 800 előtti években Esküllő és hunfajú népe élt. Ők már ie. 2810-tól letelepedtek ide, természtesen keletről érkezve, Szampó szkíta sámánnal. Később -ie. 1610-ben- pedig szkíták és széki hunok (székelyek) érkeztek Aranyosszék környékére. Egyébként az első letelepülés ie. 4000-ben, történt amikor Parajd sámán és népe ide érkezett. (Parajd alapítói voltak).
A görögök támadó szándékát érzékelve Esküllö a Hun Törzsszövetséghez fordult (Ordoszhoz) segítségért, a görögök ellen. A Törzsszövetség pedig egy tyumeny lovast küldött Esküllőhöz, akik azután kiszorították a görögöket innen. Az ő vezetőjük volt Pannon.
Pannonnak 6000 lovasa Erdélyben maradt, a többi (kb 4000) pedig a lakatlan Dunántúlra jött Pannonnal, ie. 800-ban.
Pannon első dolga volt, hogy a határvédelmet létrehozza, Hisbára a felsőőrséget, Lajtával az alsóörséget, majd Szörénnyel a Délvidéket őríztette. Pannon Esküllő és felesége (Zalatna) egyik lányát, Gyömörét vette feleségűl, öccse -Mecsek- Esküllő másik lányát, Indijót.
Pannon lovasai különböző hun törzsekből származnak: avar, úz, szkíta, kabar..Sok települést is alapítanak és ezek a nevek máig fennmaradtak. A Pécs tórem nevét viselő város pl pamír szkíta alapítású. Szombathelyen pedig parszi szkíták éltek. Pannon után Csanak lett a fejedelem, majd Mecsek fia, Devecser. Ie. 770-után már a Hun Törzsszövetség népei közűl szinte mindegyikből érkeznek ide letelepülők. Magyarkán keresztűl volt ugyanis kapcsolat Pannónia és kelet között.
Pannon székhelye nem is lehet más: Pannonhalma volt. A Pannon és Mecsek családok tagjairól azután sok településnevet adnak: Veszprém, Pentele, Bajánszernye, Pét, Lébény, Arács, Sopron...de Sopron feleségének a nevét az Ikva patak is őrzi..Az ie. 730-ban alapított Veszprém azonnal fősámáni székhely is lett, első vezetője az Ordoszban képzett Pannon unoka volt: Veszprém..
Bihar
Kitiltott (BANned)
Több apróság az első király idejéből.
Vajk Gizellát 996-ban vette feleségűl. A bajoroknak ajándékozta ekkor a nyugati -volt avar- területeket, kb a mai Ausztria 3/4-ét...ezek ugyanis az országhoz tartoztak amikor Árpád voisszafoglata a Linz-Salzburg-Klágefurt- stb által határolt területeket.
Gizelávval bejönnek a "lovagjai" is,ezek vezetői: Vigman,Vecelin, Homnt, Pázmány stb.
Ekkor még a Beavataott Központ Budán, a Várhegy alatt volt, a relikviák sokaságával. A Gizellával beköltözöttek és az idegen papok jelenléte egyfajta bizonytalanságot is keltettek ekkor. Ezért a Beavatott Központ relikviáinak elszállítását Erdélyi Gyula (Sarolt öccse) elkezdte, biztonságosabb, keleti helyre. Ugyanis kitudódott a bajorok szándéka, mely szerint megsemmisítés várt volna az ősi anyagokra, tárgyakra. Az elszállításról Vajk is tudott és nem merte megakadályozni.
Az elszállítás 1015-ben kezdődött és első állomásként Abaujvárra vitték - 50 szekérrel-az anyagot, nem minden konfliktustól mentesen, ugyanis az egri püspök csapata megtámadta a szállító csapatot.
Az előre egyeztetett cél az volt, hogy a manysikhoz, a Déli Uralba kell szállítani a relikviákat. Olyan többezer éves aranytárgyak is voltak közöttük, melyek még az ordoszi letelepedés előtt készültek..
Beosztották a nagy út felelőseit is, a Kárpátoktól Vazul két fia Kievig, innen Magyarkáig Jeretyán kinti fejedelem emberei voltak a parancsnokok. A szállításról sok alaptalan hír is keletkezett, mely töménytelen aranyról szólt, így igen vonzotta a rablókat ez is.
Az Ural nyugati előterében -Füzesgyarmaton-a Béla törzsnél ( amai Bjelája folyónál) is hosszabb időt kellett mndenféle veszély okán törtenie a szállítóknak..de itt nem sorolható sok esemény is történt a szállításnál. Végűl már az Ural lejtőin támadták meg a szállítmányt örző lovasokat a besenyők, azonban a megérkező manysik segítségével legyőzték őket is. A szlított anyaok minimális sérűlést szenvedtek. A manysiknak az Uralban átadott anyag pedig a hegység egy titkos barlangjába kerűlt...szerencsére ma sem ismerik ezt a rejtekhelyet...
A Beavatott Központ Buda fősámánnal költözött ide 435-ben és a Hun Törzsszövetség anyagát őrízte főként, kiegészítve az Atilla utáni történésekkel.
A mai Beavatott Központ helye számunkra ismeretlen.
Vajk Gizellát 996-ban vette feleségűl. A bajoroknak ajándékozta ekkor a nyugati -volt avar- területeket, kb a mai Ausztria 3/4-ét...ezek ugyanis az országhoz tartoztak amikor Árpád voisszafoglata a Linz-Salzburg-Klágefurt- stb által határolt területeket.
Gizelávval bejönnek a "lovagjai" is,ezek vezetői: Vigman,Vecelin, Homnt, Pázmány stb.
Ekkor még a Beavataott Központ Budán, a Várhegy alatt volt, a relikviák sokaságával. A Gizellával beköltözöttek és az idegen papok jelenléte egyfajta bizonytalanságot is keltettek ekkor. Ezért a Beavatott Központ relikviáinak elszállítását Erdélyi Gyula (Sarolt öccse) elkezdte, biztonságosabb, keleti helyre. Ugyanis kitudódott a bajorok szándéka, mely szerint megsemmisítés várt volna az ősi anyagokra, tárgyakra. Az elszállításról Vajk is tudott és nem merte megakadályozni.
Az elszállítás 1015-ben kezdődött és első állomásként Abaujvárra vitték - 50 szekérrel-az anyagot, nem minden konfliktustól mentesen, ugyanis az egri püspök csapata megtámadta a szállító csapatot.
Az előre egyeztetett cél az volt, hogy a manysikhoz, a Déli Uralba kell szállítani a relikviákat. Olyan többezer éves aranytárgyak is voltak közöttük, melyek még az ordoszi letelepedés előtt készültek..
Beosztották a nagy út felelőseit is, a Kárpátoktól Vazul két fia Kievig, innen Magyarkáig Jeretyán kinti fejedelem emberei voltak a parancsnokok. A szállításról sok alaptalan hír is keletkezett, mely töménytelen aranyról szólt, így igen vonzotta a rablókat ez is.
Az Ural nyugati előterében -Füzesgyarmaton-a Béla törzsnél ( amai Bjelája folyónál) is hosszabb időt kellett mndenféle veszély okán törtenie a szállítóknak..de itt nem sorolható sok esemény is történt a szállításnál. Végűl már az Ural lejtőin támadták meg a szállítmányt örző lovasokat a besenyők, azonban a megérkező manysik segítségével legyőzték őket is. A szlított anyaok minimális sérűlést szenvedtek. A manysiknak az Uralban átadott anyag pedig a hegység egy titkos barlangjába kerűlt...szerencsére ma sem ismerik ezt a rejtekhelyet...
A Beavatott Központ Buda fősámánnal költözött ide 435-ben és a Hun Törzsszövetség anyagát őrízte főként, kiegészítve az Atilla utáni történésekkel.
A mai Beavatott Központ helye számunkra ismeretlen.
Hasonló témák
