Nincs éldelem, csak rétő álmarás.
Jelenléti iv
- Téma inditó karak
- Kezdés dátuma
- Státusza
Mi nem kárálva, nem sipogva bágunk,
Mi nem hemeghetünk rohátnokok mögén,
Csak halk s homálló harsadások estén
Egybeferengünk ketten: te meg én.
Jókor jött ez a szép új blog. Kezdtem már elragadtatva lenni magamtól, hogy milyen nagyon ügyes vagyok, csuklóból odavágok egy plusz hasábot a sablonba, például, meg egyáltalán, ideje lenne másik hegyet megmászni (másik szakadékba vetődni), nincs már ebben a blogosdiban semmi kihívás.
Pedig de. Pislogok most, mint a vett malac - tegnapelőtt azt hittem, hogy sima ügy, tegnap előbb reménytelennek látszott a helyzet, később zseniális gondolatom támadt, ma ott tartok, hogy végre vannak olyan részei a sablonnak, amivel már tudok mit kezdeni. Hát linkfalat berakni még nem tudok... 
Szóval ha a blogom éppen egy originál gyári sablonban parádézik, az azért van, mert annyira elizéltem a kódokat, hogy egyszerűbb volt visszaállni az eredeti állapotra, mint helyrehozni a félrelépéseimet.
(Nagyon szimpatikus lehetőség, hogy néhány lépés visszavonható.)
Az önbizalmamnak a html-centruma pedig visszafejlődött egy egészségesen megilletődött szintre.
A sablonba csak nagyon óvatosan éri meg belepiszkálni, érhetik meglepetések az embert.
Ja és közben belefutottam ebbe a nőklapjás blogba is, és ha már körbenéztem, akkor akár maradhatok is itt, nem igaz?
Fogjuk a sorsra.
- Státusza
Hasonló témák
