Kandur

kandur

Állandó Tag
Állandó Tag
Laci es a macska

Laci faradtan erkezett haza a gyarbol.
A foldszinten lakott, ablaka az utcara nyilt, kikonyokolt tehat az ablakba es
parologtatta tudejebol a munkaport, nezegette az utcai jarokeloket, gyonyorkodott
a napsutesben es az utcan setalo csajszikban. Egyszer csak a tombhazuk elotti
viragoskertben meglatott egy kenyelmes leptekkel setalo macskat.
Lacit annyira meglepte a cica latvanya, hogy felkialtott:
- Ni egy macska! - es elkezdett zuhogni belole a rohoges.
Rekeszizmai faradhatatlanul csiklandoztak oldalbordajat, a kacagas csak ugy spriccolt
a szajabol. Arca kivorosodott, alig kapott levegot a vihogastol, es nem tudta volna abbahagyni. Hasraesett es a foldon fetrengett a nevetestol. Orakon keresztul fuldoklott
a kacagastol, mar teljesen belefaradt, rekeszizmai szinte mar feladtak a szolgalatot,
mar nem birt lelegzetet se venni, de mivelhogy rohogogorcse nem akart szunni,
nevetes helyett tovabb nyavogott.
Nem is sejtette, hogy a macska azota megdoglott.....
a rohogestol.....
 
Oldal tetejére