Egy szónak is száz a vége, szerintem az orvosok látták, hogy értelmetlen a vita, ezért ráhagyták, hogy hadd nyúljon már oda és csináljon úgy, mintha ő emelné ki. Közben elmaradt a hétvégi pecázásról történő beszélgetés, és azt sem itt tárgyalták ki, hogy az újonnan érkezett medikák közül kinek van a legszebb feneke.
Segíteni azonban sokat nem tudott. Az epidurális érzéstelenítés alatt a beteg nem érez, de például a hasizmait tudta mozgatni, mivel azok beidegzése fentebb van, és az érzéstelenítő különben is az érzéstelenítést szolgálja. Így adott esetben egy előrehajolás, felülés csak úgy lenne lehetséges, hogy megfeszíti a hasizmait. Viszont azokat vagy átvágják(manapság nagyon ritka, extrém sürgős esetben vagy komplikációknál fordul elő), amikor is nemigen tud felülni, vagy nem szabad neki megfeszíteni, mert eleve szét kell őket húzni nem kis erővel, hogy a méhhez hozzá lehessen férni. Így a kiemelés nagyjából csak úgy történhetett, hogy a megfelelő ülő pózból elérte a gyereket.
Nem akarok morbid lenni, de ha fekvési pozíciókból simán kijöhet az, hogy a gyerek feje tűnik fel először, akkor meg csak nem akarjuk eltörni a gyerek nyakát a kiemeléskor. Ehhez olyan fogási technikák kellenek, amelyeket a műtéti terület mellett akárhogy állva is gyakorlattal lehet csak megcsinálni, akárcsak egy normál, de komplikációs szülésnél.