én nem olvastam ezt a könyvet.... valaki idézett belőle és a kereső kidobott egy oldalt, ahol néhány idézet volt belőle...Őszintén szólva, az írásod után rávettem magam, hogy beleolvassak ebbe a könyvbe. Láttam is benne olyan fórumhozzászólásokat, amik nagyjából szó szerint idéztek a könyvből. De nem is ez a lényeg.
Már a bevezetőben nyilvánvalóvá válik, hogy testen kívüli élmény után írta a könyvet, illetve ennek az élménynek a szokásos kísérőjelenségei alapján.
Hogy hányan értek el megvilágosodott állapotot (EGYségélmény) a tanítása alapján, azt nem tudom, a szándék mindenesetre tisztelendő.
Tényleg, hányan?
Amit ennek a gondolatnak a kapcsán még éreztem, az két dolog is volt.
Az egyik az, hogy ez egy nagyon jó útmutató azoknak, akik nem tudják hová tenni az EGYségélményüket, nem tudják mi az és hogyan tovább, stb ... leginkább ebben látom a könyv érdemét.
A másik pedig, hogy annak érdekében, minél többen átélhessék, megfordítja az egészet, a kísérőjelenségeket helyezi maga az élmény elé. Ez egy nagyon nemes törekvés, viszont problémát látok abban, hogy az AHA élmények nem azonosak az EGYségélménnyel, így a tényleges megvilágosodás esetleg el is marad, "mindössze" egy harmonikusabb életet élhet a gyakorlója. Ami nem egy utolsó szempontde nem ugyanaz.
igazából nem is nagyon szeretem az ilyen témájú könyveket, mert ezekben valaki a saját dolgait az általánosság szintjére emeli
és ez olya lesz, mintha az ember minden városban egy Budapest térképpel a kezében próbálna meg eligazodni
holott csupán annyi van, hogy az életünk egy jelentős szakaszában ruhafogasnak néznek minket, és mindenféle kacatot ránk aggatnak, és mindíg az épen felül levő kacat alapján próbál minket megitélni a külvilág
aztán mi próbáljuk magunkról ledobálni a zavaró kacatokat, és a legtöbb amit elérhetünk, hogy azzal a kacattal, amelyiknél megfelelő reflexiókat észlelünk, azzal a kacattal fogjuk magunkat azonosítani
(ez nagyjából az általad említett harmónikus élet, amikor el tudjuk fogadni magunkat olyannak, mint amilyennek minket a környezet kezel)
amúgy meg, ha minden kacatot ledobálunk, már nem lesz az emberek között olyan külömbség, ami a ma használatos fogalmakkal kifejezhető lenne
