Április 11-én történt - Hajós Alfréd első magyar olimpiai aranyérme
Április 11-én történt - Hajós Alfréd első magyar olimpiai aranyérme
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold) 1878. február 1-jén született Budapesten és itt is hunyt el 1955. november 12 -én.
Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyek főleg vidéki megbízatásokhoz juttatták. 1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen). Visszaemlékezései 1956-ban jelentek meg Budapesten Így lettem olimpiai bajnok címen.
Sporttevékenysége
1896-ban Athénban, az első újkori olimpiai játékokon megnyerte mind a 100 m-es, mind pedig az 1200 m-es úszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. 1899-től, mikor megszerezte építészmérnöki diplomáját, felhagyott az aktív sportolással, de mint sportújságíró, illetve a Magyar Olimpai Bizottság tagja tovább támogatta a sportmozgalmat.
Labdarúgás
Játszott a magyar labdarúgó-válogatott első mérkőzésén. 1906. őszén két mérkőzésen a válogatott szövetségi kapitánya volt.
· 1906. október 7., Prága, 6 000 néző
Csehország - Magyarország: 4-4 (1-1)
· 1906. november 4., Budapest, Millenáris, 3 000 néző
Magyarország - Ausztria: 3-1 (1-0)
Főbb építészeti munkái
Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.
· Aranybika szálló (Debrecen)
· Lőcsey Gimnázium (Debrecen)
· Református Egyház Zsinati Központja (Budapest)
· UTE Stadion (Újpest, Megyeri út) - 1922-ben tervezte
· Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margitsziget)
· Leányiskola (Pozsony)
· Népkerti Vigadó (Miskolc)
· Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, ma Ligetfürdő), 1930