Okosságok, közhelyek.
- Téma inditó setni
- Kezdés dátuma
Úgy tűnik, több mint 100 évvel ezelőtt a Rolls-Royce márkánál az első marketing baklövés Indiában történt
. Abban az időben egy gazdag maharadzsa több RR modellt akart vásárolni, de nem vették komolyan az öltözéke miatt. Bosszúból a maharadzsa végül nem kevesebb, mint hat Rolls-Royce-t vásárolt, és Indiába szállíttatta őket, hogy ott a város megtisztítására és a városi hulladék elszállítására használják.... Ez a tény erősen rontotta a márka hírnevét, amely úgy döntött, hogy bocsánatot kér a maharadzsától, és az végül felhagyott az autóik szégyenletes használatával. A történet hihető, de a mai napig nem tudjuk, hogy igaz-e, vagy csak egy városi legenda.
( Állítólag ).
Csekonics báró.
Egyszerű öltözetben ment be egy előkelő kávéházba.
Hogy ,megiszik egy kávét.
Ott nem szolgálták ki.
Kiteséketék.
Másnap kiöltözve visszament és kért egy vödör kávét.
A pincér elhűlt ,de megcsinálták a vödör kávét amit kivittek.
A báró, levette a drága kabátját, és bele nyomkodta a kávéba.
" Ezt neked főzték , idd meg "
Mondta.
Csekonics báró.
Egyszerű öltözetben ment be egy előkelő kávéházba.
Hogy ,megiszik egy kávét.
Ott nem szolgálták ki.
Kiteséketék.
Másnap kiöltözve visszament és kért egy vödör kávét.
A pincér elhűlt ,de megcsinálták a vödör kávét amit kivittek.
A báró, levette a drága kabátját, és bele nyomkodta a kávéba.
" Ezt neked főzték , idd meg "
Mondta.
Nagy marhaságot beszélt
a régit előbb elbontják aztán építik a helyére az újat
Amerikában 200 éve majdnem mindent így építenek
Lebonthatatlan rendszerek ellen is küzdeni kell
Csak az után lehet felépíteni az újat ha elébb elbontották
Szókratész filozófikus és nem tudja a gyakorlatban
Nézd az alábbit:
- Beszélgetésekben filozofált
- A dialógusok rendre apóriában végződnek: Szókratész is, és beszélgetőpartnere is belátja, nem tud választ adni a feltett kérdésre
- Szókratész a beszélgetések során saját tudatlanságát hangsúlyozta
- Szókratész szerint az erény tanítható
- Senki sem vétkezik készakarva
- Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni
Mennyi nem valós dolgot mondott
Aláhúztam mi nem vezetett semmire
Kiemeltem ami vitatható
Kiemeltem és aláhúztam ami már az Ő korában sem volt igaz
az ótestamentumban sem
Utoljára módosítva:
Vagyis egy közhelyet próbálsz elemezni...
Akkor adok egy újabb gondolkodni valót.
Ami egyszerű de, ha mélyebben belemélyülsz akkor érdekes.
A krétai Epimenidész a következő halhatatlan kijelentést tette: „Minden krétai hazudik.”
(Nos igazat mondott vagy hazudott? )
A pénz körforgása!
Franciaországi, kis hegyvidéki szállodába érkezik egy turista, megkérdezi van-e üres szoba kiadó, és letesz egy 100 euróst a pultra. A szálloda tulajdonosa megörült, mert mostanában igen pangott az üzlet, és a legjobb szoba kulcsát adta a vendégnek, aki el is indult fölfele a lépcsőn, hogy elfoglalja a szobát.
- A tulaj fogta a 100 euróst, átrohant a henteshez, kifizetni az előző heti adósságát, és visszament a szállodába.
- A hentes fogta a 100 eurót, és elrohant a gazdához, hogy kifizesse a hitelbe kért disznót, és visszament a boltjába.
- A gazda rohant Jennyhez, a helyi örömlányhoz, hogy kifizesse annak szolgálatait, és ment vissza a farmjára.
- Jenny rohant a szállodába, hogy kifizesse a múlt héten kivett szobák árait, és letette a 100 euróst a pultra.
Ebben a pillanatban jön le a lépcsőn a turista, és közli, hogy a szoba nem felel meg. Visszakapja a 100 euróst, és ezzel elment.
Senki nem csinált semmit, és mégis mindenki kifizette az adósságát!
Franciaországi, kis hegyvidéki szállodába érkezik egy turista, megkérdezi van-e üres szoba kiadó, és letesz egy 100 euróst a pultra. A szálloda tulajdonosa megörült, mert mostanában igen pangott az üzlet, és a legjobb szoba kulcsát adta a vendégnek, aki el is indult fölfele a lépcsőn, hogy elfoglalja a szobát.
- A tulaj fogta a 100 euróst, átrohant a henteshez, kifizetni az előző heti adósságát, és visszament a szállodába.
- A hentes fogta a 100 eurót, és elrohant a gazdához, hogy kifizesse a hitelbe kért disznót, és visszament a boltjába.
- A gazda rohant Jennyhez, a helyi örömlányhoz, hogy kifizesse annak szolgálatait, és ment vissza a farmjára.
- Jenny rohant a szállodába, hogy kifizesse a múlt héten kivett szobák árait, és letette a 100 euróst a pultra.
Ebben a pillanatban jön le a lépcsőn a turista, és közli, hogy a szoba nem felel meg. Visszakapja a 100 euróst, és ezzel elment.
Senki nem csinált semmit, és mégis mindenki kifizette az adósságát!
Nagyapa, hány éves is vagy?
Hadd gondolkozzak egy kicsit!
Mikor megszülettem, minden családban volt apuka és anyuka.
Még nem találták fel a szárítógépet
(a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).
Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.
Nem volt televízió, fénymásoló gép, és kontaktlencse.
Én a számítógép és a csoportterápia előtt születtem.
Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket.
25 éves koromig minden rendőrt és férfit uram-nak szólítottam, minden nőt pedig ‘asszonyom’-nak vagy ‘kisasszony’-nak.
Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek.
Az én időmben, ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték és – ha kellett – megváltották a jegyét és odavitték neki.
A nő elsőként lépett liftből ki; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
A mi életünket a tízparancsolat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta.
Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.
Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról).
A ‘notebook’ jegyzetfüzet volt.
Az órákat naponta felhúzták.
Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.
Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók.
Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk.
Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek.
Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott.
Színes képek nem léteztek.
Nem hallottunk a McDonald’sról, az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről.
Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak.
Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
És most mondd, szerinted hány éves vagyok!
- Hát, nagyapa, biztosan több mint 200!
- Nem, kedvesem, csak 70!
Hadd gondolkozzak egy kicsit!
Mikor megszülettem, minden családban volt apuka és anyuka.
Még nem találták fel a szárítógépet
(a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).
Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.
Nem volt televízió, fénymásoló gép, és kontaktlencse.
Én a számítógép és a csoportterápia előtt születtem.
Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket.
25 éves koromig minden rendőrt és férfit uram-nak szólítottam, minden nőt pedig ‘asszonyom’-nak vagy ‘kisasszony’-nak.
Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek.
Az én időmben, ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték és – ha kellett – megváltották a jegyét és odavitték neki.
A nő elsőként lépett liftből ki; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
A mi életünket a tízparancsolat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta.
Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.
Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról).
A ‘notebook’ jegyzetfüzet volt.
Az órákat naponta felhúzták.
Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.
Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók.
Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk.
Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek.
Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott.
Színes képek nem léteztek.
Nem hallottunk a McDonald’sról, az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről.
Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak.
Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
És most mondd, szerinted hány éves vagyok!
- Hát, nagyapa, biztosan több mint 200!
- Nem, kedvesem, csak 70!
oppá a magyarázat....: a fa villanykaró cserére szorult Kicserélték beton oszlopra de, az odut meghagyták.