Országok, városok, házak - építészet képekkel

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Magyarország, Balatonbozsok. A település, sőt a környék utolsó nádtetős parasztháza, melyet mi őrzünk. A ház hagyományos, hármas tagolású, középen a konyha, onnan nyílt egyik oldalon a szoba, a másik oldalon a kamra, mi már mindkettőt szobaként használjuk. A fürdőszoba-WC a padlásfeljáró egy részéből lett kialakítva. A falak 70 cm széles tömésfalak. Szemben vele a volt nyári konyha, alatta pince.
 

krfzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Garibaldi!

Ezt úgy értsem, hogy a tiétek a ház? (A családé?) Na ez az, amit nagyon élveznék! Benne élni egy kicsit a "történelemben".:)
Nagyon tetszik, hogy a berendezést meghagytátok, vagyis az is régi, korhű. Még a hokedli is a ház előtt.:D
Nagyon szép az egész!!!
Mennyi idős a ház? Milyen ápolást igényel a nádtető, hogy ne menjen tönkre?
 

garibaldi

Állandó Tag
Állandó Tag
Igen, a miénk, közel 100 éves lehet. A gyerekek nagyon szeretik, amíg kisebbek voltak minden hétvégét ott töltöttünk télen is. Nem volt praktikus, mert mire igazán bemelegedett a ház, vissza kellett jönni. Pedig nagyon jól tartja a meleget, csak idő, mire átmelegszik egy fűtetlen ház. A nádtető 8-10 évente felújítást igényel, ami elég költséges, mostanság 300-500 ezer Ft. A falat is örökké javítgatni kell és meszelni is kellene évente. Hát ezt mi sokkal ritkábban csináljuk, igaz most már kevesebbet is használjuk.
 

afca

Kitiltott (BANned)
Szia krfzs:)

Most abból a faluból hoztam képeket ahol születtem.

Oszlopos folyami malom a Kis-Dunán (Pozsonyeperjes, v. Pozsony m.)

2-194c.jpg
 

afca

Kitiltott (BANned)
A Kis-Duna partjain fekvő falut a malomipara tette híressé, s manapság nagyon jó lehetöséget nyújt a vizi turizmus számára. Eperjesen található a barok stílusban épült római katolikus templom, Nepomuki szt. János – kápolna, szobrok Pieta – Fájdalmas Anya, Szent Vendel, Szentháromság és a Fehér kereszt.
jahodna.jpg
jahodna2.jpg
 

krfzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Afca!

Milyen romantikus a vízimalom a folyóparton!:) Biztos kalandos gyerekkorod lehetett, annyi mindenre ad lehetőséget egy ilyen hely, a gyermeki fantázia itt aztán igazán kibontakozhat!:D
Az oravai házak ismerősek, jó nézni újra őket!
A egyik házbelsőben az ágy fölött, a gerendáról lelóg egy fehér vászon. Mire használták? Én arra gondoltam, talán a csecsemő aludhatott benne az anyukája fölött?

Üdv,
Zsuzsa
 

afca

Kitiltott (BANned)
Parasztház a Krasznahorkaváralján - Krasznahorkaváralja , Felvidék, Szlovákia .,

140-kep00.jpg


8 km-re Rozsnyótól keletre Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) falu felett található nemzeti emlék. A meredek kúpalakú dombon eredetileg egy XIV. század elején épült gótikus vár volt, de ezt erőddé építették át, később nagyúri lakhellyé. 1812-ig a várat lakták. Utolsó tulajdonosa, Andrássy Dénes, családi múzeummá alakíttatta át és 1906-ban látogathatóva tette.
A vár felújítása 1946-ban kezdődött. Ma is látogatható, korabeli bútor- és lakásberendezés múzeum van benne.
Mint az egyik utolsó várúr 1904-ben Krasznahorkaváralján építtetett feleségének egy szecessziós stílusú mauzóleumot, az egész világból hozatott több színű márványból. A mauzóleumban Andrásy Dénes és neje Franciska szarkofágja található. A kutyaszobor Stróbl Alajos műve. A mauzóleum előtt egy parkoló van.
Krasznahorkaváralján, az 1910-ből származó volt szecessziós képcsarnokban található a Gömöri képcsarnok. A faluban még egy XV. századból származó gótikus templom is van, klasszicista stílusban átépítve.

 

afca

Kitiltott (BANned)
Betlér-Betliar

A valószínűleg XVI. századból származó régebbi kastély alapjait kihasználva a XVIII. század elején Andrássy István sarokbástyákkal megerősített kastélyt építtetett. Utódai 1792-1795 között klasszicista stílusban építették át.
A kastély körül 70 hektár területű egzotikus fákkal és bokrokkal beültetett parkot létesítettek, több klasszicista és romantikus építménnyel. A park erdőbe megy át, majd tovább egy állatkertbe. A kastély az 1880-as újabb átépítés miatt elvesztette klasszicista jellegét - vadászkastély és nagyúri lakhely lett belőle.
A kastélyban ma történelmi lakáskultúra kiállítás van, XV-XVII. századbeli bútorokkal, klasszicista és empire berendezésekkel. További látnivalók: képgyűjtemény - tájképek, portrék, vadászmotívumok; könyvtár több mint 20000 kötettel, fegyvergyűjtemény és vadásztrófeák, egzotikus tárgyak az egész világból, főleg Ázsiából és Afrikából.

KÖRNYÉKE: Kasznahorka (Krásna Hôrka, 11 km), Dobsina (Dobšiná, 21 km), Gömöri-mészfennsík - Gomabaszegi-barlang (Slovenský kras - Gombasecká jaskyňa, 17 km).

betliarm.jpg
 

afca

Kitiltott (BANned)
Bajmóc-Bojnice

A mai város területén már az őskorban is éltek emberek, erre utalnak a területén fekvő Prépost-barlangban talált őskori leletek. A kőkorban a lengyeli kultúra, az újkőkorban a vonaldíszes kerámiák népe élt ezen a vidéken. A bronzkorban, a hallstatt korban és később puhói kultúra alatt is települések álltak itt. A honfoglalás előtti időkben korai szláv település volt a helyén. A honfoglalás előtt már várral megerősített hely volt, melyet a magyarok a 10. században foglaltak el.
A települést 1113-ban "Maimoz" néven említik először a zobori bancés apátság birtokainak határleírásában. Ekkor már ismertek volt melegvízű forrásai és vásárai. 1246-ban "Boymuch", 1302-ben "Baymuch", 1323-ban "Baymach" néven szerepel a különböző írásokban. Nyitra várának tartozéka volt. 1299 és 1321 között Csák Máté volt az ura, halála után a királyé lett. 1366-ban I. Lajos királytól városi rangot kapott, a 15. századtól vásártartási joggal rendelkezett. 1395-től nemesi város, uradalmi központ lett. 1530-ban és 1599-ben kirabolta és felégette a török, de a várat eredménytelenül ostromolta. 1623-ban Bethlen Gábor hajdúi pusztították el. 1683-ban Thököly Imre, 1704-ben Rákóczi kurucai fosztogatták. Rákóczi serege a várat is elfoglalta. A 16 - 17. században lakói sáfránnyal, sóval, vassal kereskedtek. 1675-ben 607 lakosa volt. A 18. század elején megindult a szőlőtermesztés, de sokan gyümölcstermesztéssel, gabonakereskedelemmel, állattartással foglalkoztak. A 17. században sorra alakultak céhei. 1670-ben a szabók, 1672-ben a csizmadiák, 1687-ben a gombkötők, 1711-ben a kőművesek, 1750-ben a takácsok céhe alakult meg. 1828-ban Bajmócnak 116 háza volt 811 lakossal. A 19. században elterjedt a fazekasság, malmok, serfőzők működtek a városban. Tűzoltó egyesületét 1892-ben alapították.
Várát a 13. század második felében építette a Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd Csák Mátéé, 1321 után királyi vár. A középkorban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. Mátyás király, Corvin János és a Szapolyaiak után 1527-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A török 1530-ban és 1599-ben is eredménytelenül ostromolta. 1604-ben Bocskainak megnyitotta kapuit. 1637-ben a Pálffy családé lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok csak hosszas körülzárás után, 1704. július 8-án tudták kapitulációra bírni. A trencséni csatát követően a császáriak egyheti ostrom után, 1708. november 11-én foglalták vissza.
Fényes Elek szerint "Első Károly alatt valami Selotus nevű Bán birta, mint bajmóczi gróf; I-ső Lajos alatt László, Oppelni herczeg, s Magyarországi nádor; később Leustachius de Hsva, szinte nádor; a min ez kitetszik egy 1393-ban kiadott diplomájából. 1473-ban Onuphtrius nevü grófokat esmérte urának; majd ezek elhunytával Corvinus Mátyás királyt, ki azt fiának, Corvinus Jánosnak ajándékozá. Ennek Poky nevü várnagya egy izben alattomosan meg akará János herczeget öletni; de hiv cselédei által megmentetvén, Poky életével lakolt. Corvinus János után Zápolyát uralta; I-ső Ferdinád azonban Thurzó Eleknek adá, kinek családja magvaszakadtával a gr. Pálffy családra szállott, s most gr. Pálffy Ferencz birja a hozzátartozó uradalommal együtt, melly 3 m. városból, 14 többnyire nagy falukból áll. Viszontagságai a várnak különfélék voltak. Ugyanis Trencsényi Máté I-ső Károly ellen hadat inditván, elfoglalta; V-ik László és Erzsébeth alatt a Hussiták voltak birtokában. 1533-ban a törökök a várost elpusztitották, de a vár sértetlenül maradt. 1599-ben ugyanez történt; majd ismét Bocskay seregei vették körül; s ekkor a gróf Thurzó Szaniszló parancsolatára, ki már ekkor a Szemptei várat feladta, meghódolt. 1404-ben tiz hónapi ostrom után nyitotta fel kapuját Bercsényinek, ki a várat az uradalommal együtt magának tartotta. 1470-ben az emlitett Onuphtrius gróf egy gazdag prépostságot alakitott itt, melly most is fentáll, s a prépost Bajmócz birtokosától neveztetik ki." <SUP class=reference id=cite_ref-autogenerated1_1-0>[2]</SUP>
Fényes Elek így ír róla: "Bajmócz, (Bojnicz, Bodnicze), igen régi tót m. város, Nyitra vgyében, egy hegyen, közel a Nyitra vizéhez: 811 kath. lak., kik többnyire mesteremberek, és vagyonosak." <SUP class=reference id=cite_ref-autogenerated1_1-1>[2]</SUP>
A Pálffyak végig karban tartották egyik legfőbb birtokközpontjukat, majd a 20. század elején pompás, 365 ablakos várkastéllyá varázsolták. 1910-ben Bajmócnak 1346, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Fő nevezetessége 1899 és 1909 között átalakított vára, mely teljes épségben áll. Megközelítőleg tíz film forgatásának helyszíne. Többek között itt forgatták a Pán a hvezdár, Fantagíro, Šíleně smutná princezná és a Zlaté jablko cseh illetve szlovák filmeket.
A vár alatti parkban 30-40 fokos termálvizű gyógyfürdő található, melyről Fényes Elek ezeket írja: "A hegy tövében közel a Nyitrához egy meglepő szépségű vidéken van egy meleg fürdő. A forrás a tágas fördő-épület közepén fakad, s vize szintolly orvosi erővel bir, mint a Pöstyéni; azonban nincs olly meleg, mint emez, de hideg viz elegyitése nélkül meg sem lehet benne fördeni. Kénkőrész, nincs annyi benne, de a helyett timsó. Szinére nézve olly tiszta, hogy a fenekén a legkissebb tárgyat is megláthatni. A fürdő-épületben négy osztályokra hasított állófürdő (Gehbaad) van, a különböző sorsu vendégek számára. Ezenkivül több vendégszobák. A fördőben két cső segedelmével a hideg és meleg viz szüntelen ki- és befolyván, a melegség fokát tetszés szerint mérsékelni lehet." <SUP class=reference id=cite_ref-autogenerated1_1-2>[2]</SUP>
Római katolikus temploma a 14. század második felében épült a régebbi, 1244-ben már említett templom helyén. Déli gótikus kápolnája a 15. század második felében épült, 1520-ban és 1640-ben átépítették. A kóruson két, 17. századi dombormű található, a templom berendezése 17-18. századi.
A vártól nyugatra álló kapu a 17. század első felében épült.
A városban több reneszánsz és barokk lakóház található.
galery_image.php
 

krfzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Afca!

Megelőztél a bővítéssel (persze lehet, hogy még mindig feltöltesz, akkor bocs, hogy belekotyogok!!!).:D

Épp írni akartam, hogy remek kirándulást lehet tenni Krasznahorka-Betlér-Dobsina útvonalon, bár egy napba nem igazán fér bele, annyi a látnivaló.
Hoztam valamit Krasznahorkáról, bár lehet, hogy ez már az olvasós topikomba való (viszont itt aktuális).

Jókai Mór A lőcsei fehér asszony regénye nyomán izgalmas volt a felemelt kezű múmiát látni a várban.
Ezt találtam sebtiben a kapcsolódásokról:
"1883-ban az Andrássyak jeles látogatót láttak vendégül betléri rezidenciájukban, a neves romantikus írót, Jókai Mórt, aki új történelmi regényéhez gyűjtött anyagot. A mű, amely nem csak Krasznahorkát, hanem Lőcsét és a magyar történelem több fontos személyét is híressé tette, sok kiadást ért meg, és több nyelvre fordították le. A lőcsei fehér asszony című regény főszereplői a fehér asszony, Korponay Julianna mellett az Andrássy család tagjai, Krasznahorka pedig egyik helyszíne a szerelem és gyűlölet, az árulás és hűség történetének. A regény cselekménye a II. Rákóczi Ferenc-féle rendi felkelés idejében játszódik, amelybe I. Andrássy István és fivére, a "dervis generális"-ként csúfolt II. Miklós is bekapcsolódtak. Jókai regényében olyan legendát alkotott, amely máig él az ódon várfalak között, és sok "zarándokot" vonz az egykori krasznahorkai várúrnő, I. Andrássy Istvánné Serédy Zsófia üvegkoporsójához. Zsófia a 18. század elején hunyt el, s Krasznahorkaváralja község templomának kriptájába temették el. Teste szinte sértetlen állapotban maradt fenn, mivel az évtizedeken keresztül rácsöpögő meszes víz és a kriptában lévő huzat konzerválták azt. A vár kápolnájába a 19. század elején vitették föl az Andrássyak. Érdekessége, hogy jobb keze kissé meg van emelve - valószínűleg egy Biblia volt alatta, amely idővel szétmállott. Ez a prózai magyarázat megdönti a Jókai képzeletében született legendát, miszerint keze fölemelésével - fia szívének összeszorításával - akarta megakadályozni, hogy az apja meggyilkolására vetemedjen... Még prózaibban hat viszont a krasznahorkai múmia Serédy Zsófiával való azonosításának megkérdőjelezése. Jozef Novák professzor a 20. század 60-as éveiben a Honismereti Folyóiratban (Vlastivedný časopis) közölt cikkében mutat rá a halott nő és Dőry Terézia grófnő képmása közötti feltűnő hasonlóságra. Dőry Terézia III. Andrássy István felesége volt, és két generációval később élt, mint Serédy Zsófia. A jólelkű Zsófiáról és a csodálatos módon fennmaradt testéről szóló legenda tehát a képzelet szüleménye csupán? Alapjában véve egyáltalán nem fontos, ki fekszik a krasznahorkai várkápolna üvegkoporsójában, s mit sem von le Jókai művének jelentőségéből és romantikájából. Ráadásul állíthatjuk, nem ártunk a történetírásnak, ha szemet húnyunk a krasznahorkai múmiával kapcsolatos kétségek fölött, s tisztelettel állunk meg az Andrássy család életének és Magyarország történelmének e jelentős szakasza előtt."
http://www.hradkrasnahorka.sk/index.php?page=hrad&lng=hu
 

afca

Kitiltott (BANned)
Jártam a Krasznahorkai várba.Én úgy tanultam,hogy Serédy Zsófia fekszik az üvegkoporsóban.Én fekete ruhában láttam valaki fehérben.ezek szerint néha átöltöztetik.
Úgy tanultuk fia,,fiai,,rálőttek ágyúval amikor hintón sietett haza.Rázúdult a sziklafal ,,mészköves,,igy maradt meg az utókornak.Lehet ez akkor mendemonda???
 

krfzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Anyukám hogy örülne ennek a leírásnak!:D Nagyon ismerősen cseng Bojnice neve, Trencsénben voltunk is, a vár melletti szállodában aludtunk, mégsem ismerős a csodaszép várkastély (megnéztem képen). Szinte lehetetlennek tartom, hogy kihagytuk volna.:(
 

krfzs

Állandó Tag
Állandó Tag
Jártam a Krasznahorkai várba.Én úgy tanultam,hogy Serédy Zsófia fekszik az üvegkoporsóban.Én fekete ruhában láttam valaki fehérben.ezek szerint néha átöltöztetik.
Úgy tanultuk fia,,fiai,,rálőttek ágyúval amikor hintón sietett haza.Rázúdult a sziklafal ,,mászköves,,igy maradt meg az utókornak.Lehet ez akkor mendemonda???

Nem tudom, de szerintem mindegy is. Persze fontos, hogy a tudósok tisztázzák, de a látogatónak úgyis a monda a lényeges és maradandó (na meg ez van a regényben is).
Én is fekete ruhára emlékszem.:D
 

krfzs

Állandó Tag
Állandó Tag
irjatok valamit Köbölkutról is

Szia Yulianna!

Van valami kötődésed ehhez a szlovák faluhoz?
Gyere, szállj be te is az élmény-cserébe!:D

Az adatokat a wikipédiáról és egy szlovák weboldalról hoztam:

Köbölkút község a Duna és a Garam választóvonalán, dombos vidék déli nyúlványán terül el.
A Duna melléki sík talaj alkalmas gabona, szőlő, ill. gyümölcs termesztésére. A határvidék északi része, a Párizsi - csatorna mocsaras talajának köszönhetően, náddal benőtt. A falu különlegességéhez tartozik a környező nádas állat - és növényvilága, amelyben védett növény - ill. állatfajok sokasága él. A községet déli és részben nyugati irányból gazdag lomblevelű erdő övezi
Köbölkút az őskorban és a középkorban sűrűn lakott település volt, ezt bizonyítják a korabeli iratok és ásatási leletek. A lineáris kerámiai népművészet elemei Szlovákia délnyugati részére Észak - Magyarországról kerültek át. A Krisztus előtti 4. században ezen a vidéken az időjárás jellege alapvetően rosszabbra fordult. Talán ezzel is magyarázható, hogy ebből az időből nincsenek a faluban településre utaló nyomok
A királyi levéltári adatok alapján a terület jelentősége a XI. században megnőtt. A "kőkút" mellett létrehozták a királyi gazdasági majort. A XIII. századbeli magyar királyi udvari krónikában a község neve rövidítve Köbölkút - ként szerepel, fordításban "Kőkút" ill. "Kőből kút".

Köbölkút (szlovákul Gbelce) község Szlovákiában a Nyitrai kerületben az Érsekújvári járásban. 2001-ben 2311 lakosából 1718 magyar és 511 szlovák volt
Párkánytól 19 km-re északkeletre fekszik
A község neve a magyar kőből való kút kifejezésből származik. Mint azt a középkori források is írják a falu egy kőből kirakott kút szomszédságában keletkezett. A Köbölkút név az eredeti alaknak a nép ajkán történt egyszerűsítése. A szlovák Gbelce a magyarból való, a köböl mértékegység szlovák nyelvre való lefordításából származik

A község területén az újkőkorivonaldíszes kerámia települését, ill. hallstatt (kora vaskor) és latén kori (fiatalabb vaskor) csontvázas sírokat tártak fel

A falut 1233-ban "Cubulcut" alakban említik először, de egy Szent István kori oklevél már említ egy települést a mai Köbölkút helyén, mely egy köves kút szomszédságában feküdt. 1299-ben "Kubelkuth", 1346-ban "Kebelkut" néven említik a korabeli források. A 14. században a Köbölkúti család birtoka, később több nemesi családé volt. 1593-ban feldúlta a török. A 17. század elején a Keglevich család, 1635-től a Pálffyak a birtokosai. A század végén elnéptelenedett. 1715-ben szőlőskertje és 23 adózó háztartása volt. 1787-ben 90 házában 629 lakos élt. 1828-ban 99 háza volt 777 lakossal. Lakói földművesek, kézművesek kereskedők voltak. A 18. században nagy halastó volt a községben. A 20. század elején téglagyára működött.

Vályi András szerint "KÖBÖLKÚT. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomhoz, mint egy 2 mértföldnyire, tava nevezetes, mind jó nagyságáért, mind pedig azért, mert sok, és jó íz&ucirc; halakat szolgáltat, nádat is terem. Határja közép termékenység&ucirc;, legel&otilde;je, fája elég van, sz&otilde;lleji jók, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban."
Fényes Elek szerint "Köbölkut, Esztergom most Komárom vmegyében, magyar–német falu, Esztergomtól nyugotra 2 1/4 mfdnyire, egy posványos vizér mellett: 827 kath., 5 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint dombos, részint róna; bora, fája gabonája bőven. F. u. h. Pálfy. Postahivatal és váltás Perbete közt. A lakosok birnak 493 1/2 hold másod, 1057 1/2 h. harmadik osztályu szántóföldet, 705 h. rétet, 385 kapa szőlőt."

A község fejlődésére nagy hatással volt a vasútvonal kiépülése. 1910-ben 2021, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésigEsztergom vármegyePárkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Lakói 1993-ban kérvényezték a település eredeti magyar hivatalos nevének visszaállítását, ezt azonban a hatóságok elutasították.

.
 
Oldal tetejére