Palyazatunk: Építsd fel a Pirézek Álomországát!

Melitta témája a 'Pályázatok' fórumban , 2016 Január 16.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A Canadahun – Észak-Amerika Legnagyobb Magyarnyelvű Szorakoztato portálja
    – 2016-ban is pályázatot hirdet,
    melyben minden allando tagunk részt vehet.

    A világon annyi minden változás történt jó rossz irányba, mi szeretnénk egy lehetőséget felkínálni az általatok elképzelt piréz országban, hogy hogyan lehetne jobba tenni a világot a benne élő embereknek, emberekért.

    A téma teljesen szabadon választható, arról kell szólnia, hogyan építenél fel ma a XXI. században egy új társadalmat a piréz lakosoknak.

    Lehet társadalmi, gazdasági, politikai kulturális, környezet vagy együtt – mind a te elgondolásod mentén – szóval hogyan nézne ki a piréz társadalom.

    Ide tudod feltenni nem csatolt formában simán begépelve vagy bemásolva. 3-4 gépel oldalnál nem több.

    A helyezésekről a tagok szavazatai fognak dönteni, melyet a – már megszokott módon – az adott témában lévő pályamű alatt található teszik gomb megnyomásával szavaznak.

    A művek leadási határideje 2016. 11. 01. éjfél kanadai idő szerint.

    Mindenki csak egy pályaművel indulhat.

    A pályázatnál az első három helyezett az erkölcsi elismerés mellett jutalomban is részesül.


    Elso dij
    DSCF0245.JPG

    Masodik dij

    x599112-47a41bc82502bbf78a2589fb28a1b75a.jpg.pagespeed.ic.ogSUQlesrM.jpg


    Harmadik dij

    DSCF0251.JPG
     
  2. Charly2016

    Charly2016 Állandó Tag

    A piréz állampolgár, megvalósíthassa az álmait...

    Az én elképzelésem az lenne, hogy felajánlanék minden milliárdosnak: üzletre, befektetésre és egy 10% adózási megoldással olyan lehetőséget, amivel előbbre vinnék, élénkít(het)nék a „Pirézek országának gazdasági életét”. Elképzelésem szerint úgy, hogy teremtsenek gazdaságot úgy, hogy az első 5 év után 15% ra emelném a pénzügyi nyereségüket. A végleges nyereségből pedig az 5%-ot, a kultúrára, a szociális háló erősítésére, oktatásra stb. lehetne fordítani.

    Pénzt kell beleforgatni a gazdasági életbe, hogy onnan a beforgatott pénznek a nyereségéből építeni, fejleszteni lehessen az ország társadalmi és gazdasági életét. Az így megteremtett biztonságos keretek között, jobbá tenni az ebben a társadalomban élő polgárok létét.

    Hogy virtuálisan jobban képben legyek, egy Mo-nyi területű és adottságú országot képzelek el. Mindenből volna,( van) egy kicsi: ásványok, víz, érc, hegy völgy stb.

    Megterveznénk és meg is valósítanánk egy bevándorlási lehetőséget (a bevándorolni akarók max. 50 éves koráig, és az általuk benyújtott pályázat alapján. Egy úgynevezett Tanács döntene a bevezethető, megvalósítható, kivitelezhető új és jó lehetőségekről. Ebben a pályázatban lehetősége lenne mindenkinek leírnia azt, hogy mit szeretne tenni, csinálni az új Piréz társadalomba. Idősebb családtagok: nagymama, nagypapa rokon stb. 2 év után tudná és milyen módon a piréz állampolgár szponzorálni a családját, vagy ha az nincs, az ő általa választott alapítványt, intézményt. Az általam lefektetett követelmény a demokrácia max. betartása minden területen és felületen.

    Adnék szponzorálási lehetőséget a különféle kolóniáknak és a szervezeteknek, akik maguk dönthetnék el, hány ember tudnának + foglalkoztatni és azt milyen ütemben tennék. S, legfőképpen milyen munkakörben, milyen beosztásban.

    Mi csak a lehetőséget tudnánk adni, hogy a piréz állampolgár, megvalósíthassa az álmait. Minimális pénzzel (tőkével) kellene rendelkeznie, hogy az utazását fedezni tudja. Valamint, amíg nem tud –bármi okból folyamatos munkába állni- addig el tudja tartani magát. Nyitnék lehetőséget az alkalmi, úgynevezett szezonális munkák elvégzésének lehetőségére (gondolok itt a mezőgazdaságban adódó munkákra).

    A bevándorlási kérelem fejenként kerülne $1000 piréz dollárba, amibe posta fordultával „belépési lehetőséget”, helyet, fórumot, angol tanulási lehetőséget kap(hat)nának. Ezt azért tartanám fontosnak, hogy amíg hivatalos dolgai rendeződnének (ez akár eltarthat 6-12 hónapig) ahhoz, hogy elnyerhesse a piréz állampolgári jogot, addig ismerje meg a kötelességeit, a lehetőségeit, jogait. Továbbá ez alatt az idő alatt tanuljon meg angolul vagy gyarapítsa a meglévő angol szókincsét. Rendkívül fontosnak tartom, hogy írott szabályokat tartatnék be, melyekben előirányoznám a kötelességeket, a szabályokat, a társadalomba való beilleszkedés módját és lehetőségeit, valamint azt, hogy mindezekért az állampolgár milyen szolgáltatásokra jogosult.

    A Pirézek Társadalmába való jelentkezőnek be kellene adnia ön- és szakmai életrajzát, erkölcsi- és egyéb bizonyítványait, minden iskolai dokumentációt. Gyakorlati tapasztalatáról egy részletes beszámolót, hol mikor és hogyan, miképpen szerezte meg azt, ill. azokat.

    A Pirézek Társadalmába való jelentkezők közül, mindazoknak, akik nagyobb összegű befektetéssel érkeznének, mindenben és mindenképpen előnyt, gyors lehetőséget adnék. Legfőképpen azért, mert munkaalkalmat teremt(het)nek a piréz állampolgároknak. (Megkövetelném ennek pontosítását, hogy milyen vállalkozásban, milyen létszámmal, milyen termék legyártására, vagy milyen szellemi „termék” kivitelezésére vállalkozna, a pénzét Befektető személy).

    Mindezt postafordultával küldetném ki, a pirézek társadalmába való jelentkezőknek. Az Alkotmány minden egyes pontját – az erre hivatott és felkent – gyakorlati érzékkel megáldott tudósok, hozzáértők írnák meg. Az Alkotmányt - bizonyos időszakokra -, „kőbe vésném”, s azon nem változtatnék, csak megtorpedózhatatlan okkal és indokkal. S, ezt tenném úgy, hogy a társadalom minden rétegére gondolva, óvnám az egyének jogait. Úgy, mint a munkához, a megélhetéshez, az egészséghez, az oktatáshoz és a pihenéshez. Az egyénektől max. elvárnám a társadalmi beilleszkedést, a lehetőségek minél teljesebb körű kihasználását, egészen addig, amíg mások életét, lehetőségét, becsületét, erkölcsét semmiképpen nem veszélyeztetnék.

    Demokratikus alapjogokat, alkotmányt készítetnék el, amit vitára és szavazásra bocsájtanék.

    Törvényben fektetném le, hogy választáskor minden piréz állampolgárnak nemcsak joga, de kötelessége is voksát (szavazatát) megtennie. A választások, törvények elfogadásában max. nyíltságot képzelnék el. A népszavazást – mint lehetőséget - mindenképpen előnyben részesíteném.

    Minden piréz állampolgár indulhatna azon a politika pályán, melyben jól tudna profitálni, ha megvan ehhez a képzettsége és az adottsága. Legfőképpen ha össze tudna szedni annyi támogatót, melyet a törvényben lefektetnék, mint alapjogot.

    A támogatás mértékét/mennyiségét/számszakilag úgy követelném meg, hogy az adott posztra/politikai szerepre jelentkező – emberileg, társadalmi elvárásoknak is megfelelőnek, alkalmasnak kell lennie e kinevezés, munkakör betöltésére.

    A politikusoknak belátható és korlátozható alapfizetés+tiszteletdíjból állna a havi járandóságuk. Ezt az összeget, teljesítményük arányától tenném függővé.

    A politikusok munkáját évente felülbíráltatnám. Tenném ezt központilag és szakmai körökben, a nyilvánosság lehetőségével. Bárki, bármelyik politikusról bármilyen negatív tényt, kártékony, önző, netán harácsoló, korrupt viselkedést, esetleg csalásnak a tényét tudná meg, megadnám annak nyilvánossá való tételének lehetőségét. S, az érintett politikusnak azonnali lecserélését indítványoznám.

    Pártolnám a szabad vallásgyakorlást. Az egyházak fenntartása elsősorban a hívek támogatásából állna, természetesen egy központi alapból kapna, minden erre rászoruló egyház: okkal és indokkal. Erre azért volna szükség, mert az egyházak, s ezen belül a gyülekezetek életben tartására is pénz szükségeltetik. A gyülekezeti élet fenntartásához, „olajozott” működtetéséhez, a templomok, imatermek karbantartása, fűtése. A gyülekezeti tagok időnkénti anyagi megsegítése, a szolgálatok elvégzéséhez szükséges járulékos költségekre gondolva: üzemanyag-, gyerekek táboroztatásához stb. egyéb költségek. Ezek felülbírálásához egy központilag elismert és erkölcsileg fedhetetlen szervezetet jelölnék ki.


    Független hatalmi ágak olajozott működésére mindenképpen javasolnám azt, hogy a társadalom erkölcsi normái ellen vétőknek, mint elítélteknek, több kategóriát terveztetnék meg.

    Minden elítéltet a büntető végrehajtási intézetekben napi rendszerességgel foglalkoztatnék. Munkájukat felügyeltetném, s az azért megkapott járandóságból levonatnám a büntetés végrehajtási költségeket, + mindenképpen levonatnám a gyerektartás és egyéb kötelezettségek miatti összegeket, s azokat továbbíttatnám az erre az összegre megítélt kedvezményezetteknek.

    1.) A magasan kvalifikált bűnözők. Ők azok, akik üzleti és egyéb csalásokra specializáltak (magasan képzett). A bírósági ítéletek alapján, - büntetésük letöltése után életük utolsó percéig! - mindenképpen távol tartatnám mindazoktól a gazdasági lehetőségektől, amelyekből ők valamikor is, csalás, korrupt viselkedésük okán hasznot húztak. A bíróságnak kötelessége és lehetősége volna az ilyen egyénnek a szabadulása után, a munka más területeire való átnavigálása. Természetesen max. figyelembe véve az büntetését letöltött személy, fizikai és pszichikai egészségét. (Pl. könyvkötő, baromfigondozó stb. munkakört is betölthetne akár egy volt vezérigazgató, vagy bármelyik médiában kulcsszerepet betöltő személy. Ezt a munkakört csak akkor, ha erre az egyén fizikai kondicója lehetővé, ill. alkalmassá tenné).

    2.) Élet ellen vétők. (Ún. „nehéz fajsúlyú” bűnözők). Őket orvosilag megvizsgáltatnám, s ha nem pszichikai betegek, s, ha képzetlenek, akkor a büntetésük letöltésének ideje alatt szigorú - felügyelet alatt, nemcsak pszichiátriai kezelésekben való részvételre köteleztetném, de foglalkoztatnám, lehetőséget adnék arra, (amennyiben alul képzett, vagy teljesen képzetlen személyről van szó, akkor kötelezném a tanulásra, szakma megszerzésére. Ebben, mármint a szakma kiválasztásában a kötelezettnek max. beleszólási jogot adnék. Hiszen csak olyan munkát tud bárki is a lehető legkevesebb hibával, de a legtöbb eredménnyel elvégezni, amit azért végez, mert érdekli, leköti, vagy abban, bármi módon, versenyszellem lehetőségét fedezi fel. A tanítást úgy képzelném el, hogy öt nap munka, két nap tanítás, s ebben már benne lenne a szakmai gyakorlat is. Szabadulásuk után, így megsegíthetnénk a társadalomba való beilleszkedésüket.


    Amennyiben a „nehéz fajsúlyú” bűnözők pszichiátriai betegek, amit az orvosi vélemények egyöntetű egybehangzása alapján döntetnék el, ebben az esetben – életfogytig - zárt intézetben való elhelyezésüket, szorgalmaztatnám.


    A büntetés végrehajtási intézetben a munkát úgy szerveztetném meg, hogy a mosást, szemétszállítást, takarítást, mosogatást, s egyéb segédmunkákat olyan elítéltekkel végeztetném, akik erre mind fizikailag, mind egyéb okból alkalmasak. Tehát a kisebb vétségek miatti elítéltekkel.


    Lakhatási lehetőségek!

    Mint ezt mindannyian jól tudjuk, hogy ez a legalapvetőbb emberi jog, a lakhatási jog. Ez okból gyorsan felépíthető konténer-lakásokat és ilyen lakásokból kialakított „parkokat” alakíttatnék ki. Az első bevándorlók tudjanak hol lakni, gyermeket vállalni, nevelni. Ebben a konténer-parkokban lenne orvosi ellátás, gyerekeknek szociális lehetőség: óvoda, iskola. A tanulást segítő könyvtár. Sőt sportolási lehetőség is. Az ilyen konténer parkokban élőknek szervezett kirándulásokkal vidámítanám az életet.

    Az ilyen kirándulások alkalmával a számukra elérhetetlen szép környezetbe, v. kulturális eseményekre, koncertekre vinném az erre jelentkezőket.

    A kirándulások árát le kellene dolgozni a Parkban végzett munkával. Kertgondozás, szemétszállítás, épületek állagmegőrzése, -javítása.

    De nyelvet beszélőknek megadnám az oktatás lehetőségét is. Idősebb, de jó egészségben lévőknek a dajkai állás elfoglalását az óvodákban, v. egyéb segítői munkakört, az iskolákban.

    Jó szervezőkkel csapat munkában, nagy családosoknak, mindenkinek állna a lehetőség egy jobb életvitelre. Akár egy kisebb kolóniát is létre lehetne hozni. Lehetne egy olyan megoldás is, akinek tetszik a kibuc-szisztem, a szerint is élhetne. (A kibuc, az olyan kollektív település, ahol a vagyon egy jelentős része közös. A mozgalom a szocializmus és a cionizmus egyfajta kombinációjaként egy gyakorlatias, munka alapú cionizmust hozott létre. Az első kibucok Izaelben alakultak, de a világ egyéb táján is élhető közösséget alkottak). Itt, ezekben a kibucokban lehetne mezőgazdasági, ipari tevékenységből, akár informatikai tevékenységből származó, de akár másból is teremthető tőkét, bevételt elérni. Mindazt támogatnám, ami ebbe az elképzelésbe, életvitelbe belevihető.

    Törvénybe iktatnám, hogy mit lehet csinálni és mit nem. Pl. puccsot, diktatúrát nem tűrnék meg. Tiltanám a munkakerülést, az ingyen élést, a henyélést, a közösség életének semmibe vevését, akár tevőlegesen, annak bármilyen módon való ellehetetlenítését.

    Ezen felüli útmutatásom szerint, ami nem tilos, azt szabad csinálni.


    A befektetések függvényében alakítanám a befogadást.

    Ez alatt azt értem, hogy van, aki pénzzel, van aki szellemi-, vagy fizikai erővel, ötlettel léphetnének az Befogadást Elbírálók Bizottsága elé.

    Törvényileg, §-silag fektetném le, hogy itt, ebben a társadalomban, nemcsak a pénz, de a lehetőségek felismerése, annak kiaknázása, a feladatra jelentkezők számára is adott a Pirézek Társadalmába való befogadás és az életvitel.


    Az egyik legfontosabb befektetés a High tech fogyasztás: információtechnológia.

    A kommunikácó, ami a világhálóhoz tud kötni, a net alapismeretét kötelezővé tenném. A számítógép technikájának, kezelésének elsajátítását,a neten való eligazodást, fontosnak tartom. Terveim szerint a Piréz országban, ezen oktatásban való részvétel ingyenes lenne. Az internet elérését alapjogként kezelném. Az internet kezelésének fontosságát, nemcsak az iskolákban, de minden fórumon és helyen lehetővé tenném. Szorgalmaznám az idősebbek ilyen jellegű képzését.


    Amire én specializálódnék, az a kultúra, ami egy olyan erős kapocs a társadalomban, hogy mindenkit be tud szippantani és mindenkit kíváncsivá is tesz, hogy milyen is a másik csapat vagy kolónia kultúrája? Hétvégenként fergeteges bulikat csinálnék. Kicsiknek, nagyobbaknak, fontosnak tartanám, hogy a főszervezők minden héten más és más nemzetiségűek lennének. Így a lehetőség adott lenne, mert ezzel a sziszmétával megismer(het)nék egymást és egymás kultúráját, népszokásait, hagyományait. A közösséget így lehetne nemcsak életben tartani, de a közösségi kapcsolatot szorosabbra fűzni, az ebből adódó lehetőségeket kiaknázni és gyarapítani.


    A nagy tervezésemben, a Pirézek Társadalmából semmiképpen sem hagynám ki a külügyet. A lelke a jó kapcsolatoknak a világban, a befektetések behozatala, az export tevékenység stb. létkérdése, a Piréz Társadalomnak, a Piréz Álomországnak.


    Gondolom, gyorsan terjedne a hír. S lenne nagy az érdeklődés, s akár már az első évben 1 millió ember is jelentkezne, aki szeretne egy új, demokratikus országban, új, élhető hazára találni.

    Nagy munka lenne, de nem lehetetlen.

    Keresnénk, minden ágazatban a legjobb, legütősebb 100 nagyon jó szakembert, az állam megalapításához. Akiknek a neve dokumentálva szerepelne az állam megalapításában, s ezért a nagy hírnévért lehetőségért, - gondolom -, sokan nagyon kreatívan megvalósíthatnák az saját álmaikat is. Minden korlát nélkül.


    Utoljára hagyom, de nem utolsó feladatként, mert rendkívül fontos a jó pénzügyest, bankárt, akinek átlátása van a pénzügyi világban. Aki a Príz dollár fedezetét és ennek elindítását meg tudná csinálni. Jó alkotmány jogászt, jó gazdasági szakembert, jó tőzsdést, jó marketingest.

    Mint jól tudjuk, sokszor maga a pénz nem minden, hanem a siker, az eredmény, az alkotás, a „tűz” az, ami előbbre viszi, vinné az új vállalkozásokat, ez esetben a Piréz Társadalmat. Bízom és remélném, hogy minden szakmai ágazatban az a 100 különböző nagy tudású, kivételes szakember ezt meg tudná csinálni. Utána már ő maga is tudna befektetni, s pénzt csinálni – a Piréz Társadalom és önnön jobb életének megszervezése, eltöltésének érdekében.


    Charly
     
    Utoljára módosítva a moderátor által: 2016 Február 6
  3. Istarea

    Istarea Állandó Tag

    „Építsd fel a Pirézek Álomországát”

    P á l y á z a t

    2016.

    ___________________________________________________________________

    Az egészre nem vállalkozom, de egy szeletkéjét szeretném itt, alább lerövidítve megtervezni. A pályázatnak köszönhetően - kormányfőnek - érezhetem magam. Választott ágazatom a szociális háló. Ez az a terület, ahol az állampolgárok minden része érintett. A gyerekektől, az öregkorig. Egészségesek, elesettek és a betegek, kortól, nemtől függetlenül.


    Újszülött-, csecsemő- és kisgyermekkor

    Az újszülötteknek szükségük van az édesanyai, a szoros szülői ellátásra, gondozásra. Egy éves korban már igényük van a szocializálódásra, tehát, amikor már a gyerek fel tud állni, ki tudja fejezni magát annyira, hogy jelzi, ha szomjas, ha „baj” került a pelenkába, akkor már napi 6 órás bölcsődei ellátást kínálnék a szülőknek. Azért napi 6 órában szabnám ezt meg, mivel ha az édesanya munkát vállal napi 4 órában, akkor a munkába menet-jövet kiteszi azt a +2 órát, ameddig a gyermekét biztonságban tudja.

    Amennyiben ha a gyermek lebetegszik, s a szülők ezért nem tudnának munkába menni, minden esetben a következők lennének az elképzeléseim. Orvoshoz a gyermeket minden esetben a szülő vinné. Kerületenként és utca szakaszonkénti beosztásban, a további gondozásra csecsemő- és gyermekápoló nővéreket képeznék és ellenőrzött csapatokba szerveznék. A gyerek felépüléséig ők vigyáznának a kis betegre. A szülők így biztonságban tudhatnák beteg gyermeküket, olyan hozzáértő kezekben, akik kisebb baj esetén azok szakszerűen tudnának intézkedni, nagyobb baj esetén azt felismerve azonnal értesítenék a gyermekorvost.

    Ez a szolgálat minden gyerek 10 éves koráig, alanyi jogon járna. A díjazást napi és órai felosztásban számláztatnám ki. Minden esetben olyan díjtáblázatot figyelembe véve, hogy az ne terhelje túlságosan meg a szülők pénztárcáját. Megérjen nekik ezt a megoldást választani, miközben a munkából sem esnének ki.


    Munkavállalás, és -végzés

    Bármi okból a tartósan beteg gyermekesetében, ha a szülők vagy az édesanya felváltva, vagy egyedül be tudja vállalni a gyermekének gondozását, akkor olyan távmunkát biztosítanék, amit a nap bármelyik szakaszában el tudna végezni, napi idő megkötöttsége nélkül. Természetesen a munka leadási és teljesítési határidejét max. betartva.

    Ezért több irodát, szolgáltatói szervezetet úgy alakítatnák át, hogy a statisztikák gépelésére, minden elképzelhető monoton, mégis egyszerű, megtanulható adatrögzítésre, csakis az ilyen bajba jutott, dolgozni akaró és e munkákat beválalló szülőket alkalmaznék.


    Külön jegyzem meg azt, hogy u.ilyen munkakörben alkalmaznám a már felnőtté vált, vagy bármi (akár betegség- v. baleseti okból) súlyosan mozgássérülteket is. Akik fel tudnák vállalni a számítógépek előtti több órás ülést is.


    Megszervezném a –tényleges munkát adó – különféle segítő szolgáltatást végző ügyfél- és egyéb eligazító telefonszolgálatokat, amit beteg gyermek mellett nem lehet elvégezni, de egy súlyosan mozgás- vagy látássérült felnőtt ember minden gond nélkül meg tud csinálni. A látássérülteket is foglalkoztatnámilyen jellegű, otthonukban telefonon végzett panaszfelvevéssel , regisztrációs – nyomon követhető - ügyfélszolgálati, banki figyelmeztetési (elmaradt befizetések miatti) telefonhívások megtételére szervezném meg. Mint tudjuk, a látássérülteknek működik a hangos beolvasási program.

    Ily módon spórolnék az irodák bérlésén, azok rezsi díján, a munkát kizárólag neten végeztetném el, az információ leadását, a munkahellyel való beszélgetéseket viszont skypon (telefonköltség spórolása miatt), a különféle admin. listák elküldését viszont a neten bonyolítatnám le.


    Hatalmas gond, ami sok családra nehezedik, az idősek, a súlyosan mozgássérültek napi gondozása, ellátása.

    Erre is, mint fentiekben a gyerekeknél, u.azt a módszert alkalmaznám. A költségeket úgy számolnám ki, melyik gondozott milyen ellátásra szorulna, s azt nyugdíjának bizonyos százaléka arányában kellene megfizetnie. Így teremthetném meg azt a lehetőséget, hogy minden idős ember a saját otthonában kerülne napközbeni ápolói ellátásra. (Reggel-délben) – az esti ellátása viszont már a család gondja lenne. Amennyiben a család bármi okból elutazna, akkor a család költségére minden esetben tanfolyamot végzett, max. becsületes e téren kipróbált és megfelelt, büntetlen előéletű, pszichikailag alkalmas munkanélküli, felügyeletére bíznám az elesett idős beteget. Az ápolói munka ebben az esetben is járna, napi 2x-i ellátással. A munkanélküli feladata lenne az esti- éjszakai felügyelet.


    Az állapotuk miatt önmagukat ellátni képtelen betegeknek (agyér-elmeszesedés, stb.) amikor már nem lehet (ön és közveszélyes, súlyosan elesett állapotban van), ez ok miatt az idős embert magára hagyni, ebben az esetben intézeti elhelyezést szorgalmaznék.


    Munkanélküliek

    Munka- és az élet lehetőségeiket megsokszoroznám.

    Aki egészségügyileg alkalmas a magányos idős emberek körüli munkák elvégzésére, azt, mint szociális munkát rájuk osztanám.

    Ötletem, fentebb olvasható.

    Ebben az esetben a díjazást úgy osztanám be, hogy ebben az esetben az idős ember nyugdíjának bizonyos %-át kellene az ezt a szolgáltatást működtető (max. ellenőrzött cégnek a pénztárába, elismervény ellenében) kellene befizetni, + ennek a költségnek bizonyos %-át pedig az államnak kellene jóváírnia, az orvosilag igazolt rászorult javára. A munkanélkülieknek ez a munkában eltöltött idő, beszámítana a nyugdíjába, s erre járna nekik eü. ellátás és teljes körű biztosítás. Ebben az esetben a munkanélküliek részére kiosztott és az általuk felvállalt munkaköre lenne a mosás, lakás rendbetétele, ha kert van, akkor a kert minimális fenntartása (pl. ha nincs fűnyíró, akkor ezt egy központi telepről a munka elvégzésének idejére - kölcsön kibérelni - bizonyos összegért, amit az idős embernek kellene teljes árában kifizetnie). Locsolás, gereblyézés, valamint bevásárlás, a központilag megrendelt napi meleg ételt tálalása, edények elmosogatása.

    Az ápolt részére az élelmiszer bevásárlást minden esetben a megrendelés telefonon, számítógépen való leadása, az erre specializálódott áruházaknak. Ezzel kiküszöbölhető mindenfajta félreértés, félre rendelés. Amennyiben az idős ember nem rendelkezik számítógéppel, akkor lehetőség legyen arra, hogy a munkanélküli a rendelést bevihesse a központi irodába, ahol ezeket a rendeléseket meg tudják csinálni.


    Hajléktalanok

    A hajléktalanokat ellenőrizném úgy, hogy minden kerület fel lenne osztva utcarészekre.

    A hajléktalanoknak az ellátásukért bizonyos közmunkákat kellene elvégezniük, amiért a munkabérük egy részét levonatnám. Ezt az összeget ellátásukra, valamint a központilag megszervezett lakhatásuk miatt tartanám fontosnak.

    Az első fázisban az országban fellelhető üres laktanyákat, elhagyott épületeket az azokban hajlékot találóknak kellene szakember útmutatásával, ún. kalákában, felújítani. (Az építkezés, felújítás ideje alatt katonai sátrakban történne a nemenkénti elválasztással az elhelyezésük és táborszerű ellátásuk, Igazoltan egymást felvállaló, együtt élő pároknak apró, kis, mégis külön szobát biztosítatnék).

    Ebből a közös szállóból, több ágyas terem, közös fürdő- és főzési lehetőséggel. Lehetőséget adnék a kitörésre, gyors felépítésű házak birtokba vételére (bérelt ingatlanként). Ezeket a gyors felépítésű konténer házakat telepszerűen helyezném el, konyha- és fürdő konténer beállításával.

    Aki egészséges, viselkedésével, a közösségben elvégzett munkája eredményeként, úgynevezett gyors felépítésű házakban volna lehetőségük otthont kapniuk. Új életet kezdeniük. Ennek viszont ára volna, méghozzá az, hogy az ilyen házakat körülvevő területet nekik kell(ene) tisztán, gondozottan tartani. A közösségi területet is gondozni, tisztán tartani. A kiutalt házakat a kedvezményezett személyeknek - minden esetben - kötelesek folyamatosan javítani, nem engedni, hogy leamortizálódjanak.

    Minden egyes konténernek pici zöldterülettel, fa- és virágültetési lehetőséggel. Melyet kötelességük ápolni, gondozni.

    Valamint a közös föld területen megmunkált és gondozott konyha- ill. gyümölcsös kerttel. Az itt megtermelt zöldséget- és gyümölcsöt igazságosan, a munka teljesítménye függvényében osztanám fel.

    Csak az juthatna ilyen lehetőséghez, akik a közösségi munkát szorgalmasan végeznék, az ezért kapott díjazás bizonyos tört részét számlára fizetnék be, amiből később az önálló életüket is megkezdhetnék.

    Munkavállalás, albérletbe menés, párkapcsolatuk életük további rendezése. Családi élet megszervezése. Ebben max. segítséget nyújtanék pénzügyi-, s egyéb szociális, mentális, tanácsadó szolgálat megszervezésével.

    A betegeket pedig, mint az első fázisban leírtam, a már felújított épületekben, külön részben, mintegy rehabilitációs ellátásban részesíteném. Ennek megfizetése a hajléktalan részére kiutalt nyugdíj v. egyéb járadéknak megfizethető töredékéért.

    Itt ezekben az ellátási formában, akik jobban mozognak, azoknak e helyeken is meglenne a napi feladata. Körlettakarítás, szennyes összeszedése stb.


    A hajléktalanokat minden esetben felülvizsgálnám, hogy milyen eü-i és egyéb gondokkal küzdenek-e, vagy milyen erénnyel, tehetséggel megáldottak-e?

    A szenvedélybetegeket kötelezném a szervezetüket, állapotukat helyreállító orvosi kezelésre, rehabilitációra.

    A képzetleneket iskoláztatnám. A képzetteknek munkát adnék, méghozzá úgy, hogy minden esetben max. figyelembe véve a fizikai, valamint szellemi állapotukat.


    Fontosnak tartom az egész országot lefedő – ingyenesen elérhető - lelki telefonszolgálatot. Amit az erre speciális képzés után, kellő pszichikai terhelhetőséggel bíró egészséges munkavállalók végeznének el.



    Az egész ágazat teljes felölelése, a pályázat terjedelmének megszabása miatt

    szükös. Ezért a részletes kidolgozásra itt és most nincs lehetőségem.
     
    Utoljára módosítva: 2016 Február 10
  4. Jártó Róza

    Jártó Róza Állandó Tag

    „Építsd fel a Pirézek Álomországát”

    P á l y á z a t

    2016.

    Jártó Róza írása

    Pirézcity

    Zoltán meghatódva nézte a fiatalokat. Egyetlen gyermekén, ezüstösen fénylő öltöny volt, Péter választottján, Amirán a már képes újságokból jól ismert, hófehér színű csipkecsoda. Így, hogy nyolc centis tűsarkú cipellő volt az ara lábán a ruha pont a földig ért. Talán ha egy centi méterre a földtől. Mégis azt a benyomás keltette, ahogy ringatózott az abroncs biztosította redőnyökkel a kelme, hogy épp csak nem söpri fel az egész mozgójárdát.

    Persze a vendégsereg szinte minden tagja látott már ilyen ruhát, ha máshol nem hát a színes magazinokba, vagy régi filmekben. Mégis csodálattal bámulta mindenki ezt a megismételhetetlen szépséget, hogy egy igazi menyasszonyt láthat. A majd egy évszázada érvényben lévő szabályok szerint egy nő életében csak egyszer ölthet magára ilyen hagyományos menyasszonyi ruhát még farsangkor is és azt is engedélyeztetni kell. Amirának most volt ez az alkalom.

    Hosszas utána járás után kapta meg az engedélyt, hogy hagyományos menyasszonyi ruhában esküvőzzenek. Az is eszükbe jutott, amikor megkapták az engedélyt, hogy talán a hatóság nem is volt tisztába, hogy mire is szól a kérelem, hisz több évtizedenként jó, ha egyszer adnak be ilyesmire kérelmet.

    Ebben a liberalista rendben a gyerekek IQ – tesztje döntötte el a tankötelezettség idejét. Zoltán fia, Péter ugyan abba az egyetemi évfolyamba járt ahova Amira is. Maguk se értették mi ez a vonzódás kettőjük között, de az első pillanattól, hogy össze akadt a szemük, együtt is kezdtek járni. És nem csak járni, de amit helytelenítettek a többiek és a tanári kar is, egymással. Akkor már a liberalizmus természetes volta lett, a szabad szerelem is. Annyira, hogy csak néha, igencsak kirívó esetekben fordult elő, hogy valaki tartósan együtt járt egy fiúval. Az meg még kirívóbb volt, ha egy fiú ragaszkodott egy nőhöz.

    Amint egy fiatal kikerült az egyetemről egy, a végzettségének megfelelő állás várt rá Európa valamelyik szegletében, a végzettségének megfelelő, berendezett lakással és közlekedési eszközzel. A kontinensre jellemző heti húsz óra munkaidővel a szervezett szabadidejének eltöltésével. Így bárki, bárhova is került minden esetben ugyan olyan feltételek várták, mint bármelyik, akkor végzett mérnöknek. Persze minden cég megkövetelte a feltételnélküli hűséget és azt, hogy harmincnyolc éves kora előtt senki se gondoljon családalapításra. Természetesen minden cég maximálisan figyelt arra, hogy minden dolgozó, akár férfi volt akár nő, megkaphassa a testi szükségleteinek a kielégítését, akár a sportra, akár a kultúrára akár a szexre is vonatkozott. Az is evidens volt, hogy minden állásajánlat egy személyes volt, sosem páros. Ennek megfelelő méretű volt a lakás is.

    Harmincnyolcadik évük után a dolgozóknak szabad volt akár gyereket is vállalnia, és úgy is, hogy maguk hordják ki azt. Habár ahogy a kor haladt előre ez egyre ritkábban fordult elő. Ha mégis, akkor az a világot többször is körbe járó hírértékkel bírt. A természetes és az elfogadott az volt, hogy lombikbébik születtek, már csak azért is, hisz az egynemű párok másképpen nem vállalhattak gyereket.

    A babákkal se volt gond évtizedekig. Nevelésükről, az európai szabályzók szerint, a kontinens gondoskodott. A kicsik, egész korai serdülő korukig bentlakásos, úgy nevezett hetesekben nevelődtek a IQ-tesztjüknek megfelelő képzést is megkapva. Európa legtávolabbi szegletében is ugyan azt a minőségi ellátást kapva.

    Az ilyen esetek igencsak ritkán fordultak elő nemhogy Pirézcityben de még a kontinensen is, hogy két fiatal, egy fiú és egy lány a már koránt sem ismert szerelembe esik és már fiatalon nemcsak összeházasodnak, hanem olyan természetes módon gyermeket is vállalnak.

    Természetesen mi szülők voltunk páran, akik így kerültünk össze és éltük le életünk nagy hányadát tudva, hogy az ilyen párkapcsolat már nem modern, sőt elavult gondolkodást sugall.

    – Maga a társadalom is így kezelt minket – gondolta Zoltán.

    Annak is tudatában volt, hogy a fia és a menye kirívó és egyedieskedő viselkedése milyen gondot okoz vezetőiknek Pirézcityben. Mert azt tudni kell, hogy azon keveseket akik kilógnak a sorból a szülővárosának kell ellátnia, oly módon, hogy az alapvető emberi joguk nem sérülhet, sem a férfinek, sem a nőnek de még a gyermeknek se. Szerencsére a kontinens városaiban ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. Ami természetes is, hisz előre nem is látható, hogy a többi gyerekből milyen érzést vált majd ki az, hogy egy társukat minden nap haza visznek a szülei és mindig, ugyan azaz apa és ugyan azaz anya. De ez vissza fele is érvényes, hisz nem tudható, hogy milyen emberré fejlődik az a gyermek, aki kiszakítva a természetes közegéből a szülő nevel.

    Most ugyan érdekesnek tartja mindenki ezt az esküvőzést, de társadalmilag elég nagy gondot okoznak ezzel a fiatalok, hogy ennyire eltér a viselkedésük a természetestől a megszokottól. Arról nem beszélve, hogy fiatalnak és értetlennek tartja a társadalom őket arra, hogy a társadalmilag elfogadott életviteltől eltérő életet éljenek. Erre utal az a döntésük is, hogy maguk akarják a gyermeket nevelni, akit a szíve alatt hord Amira.

    Itt is, mint a kontinens minden szegletében a hetesekben minden reggel ugyan úgy kezdődik a nap. Ébresztő, reggeli toalett, öltözés abba a ruhába, amit a gép kiválaszt, mert a központosítás arra is lehetőséget add, hogy minden nap, minden hetesben más színű és összeállítású öltözéket vegyenek fel a gyerekek. Ez különösen fontos volt a kis kamaszoknál, akik alapból is lázadók voltak és minden nap ki akartak tűnni a közösségből.

    Próbálkoztak ugyan a tudósok olyan gyógyszer kikísérletezésével, ami megszünteti ezt a szélsőséges és lázadó viselkedést, ami a fiatalokra jellemző, de ez eddig még nem járt sikerrel.

    Pirézcity vezetősége is gondolkodóba esett, hogy miképpen is oldják meg azt a problémát úgy, hogy még véletlenül se legyenek követői ennek a két meggondolatlan embernek. Már azt is fontolgatják, hogy a város szélén megépített skanzenben helyezik el a párt, ami végül is csak vasárnap és ünnepnap volt látogatható, mint annak tartozékai. De még így se találtak megoldást arra, hogy a gyermeket miképpen szállítsák naponta a hetesbe ahol az IQ-tesztnek megfelelő nevelést kell megkapnia, mivel ezt törvény írja elő minden gyermekre, mint gyermeki jog, és minden városra, mint végrehajtóra.

    Rég óta vágyott már arra a Pizércity vezetősége, hogy az egyen városok sorból kitűnve valami egyedit tegyenek, de semmi esetre se így képzelték el ezt.

    Egyre többször mondják viszont azt az arany igazságot, hogy amin nem tudnak változtatni ahhoz jó pofát kell ölteni és ebből a városra nézve, már-már tragikus helyzetből előnyt kovácsolva jöjjön ki a város, úgy, hogy sem a törvény sem a emberjogok ne sérüljenek, mert erre különösen kényesen ügyelt a kontinensen működő liberta, régi nyelvezetén rendőrség.
     
    Utoljára módosítva: 2016 Február 10
  5. egyúrazűrből

    egyúrazűrből Állandó Tag

    Meditálás
    Nagy világmindenség, se széle se hossza.
    Évmilliók terhét szenvedi, hordozza.
    Tág forgószínpadja univerzumoknak.
    Ha egy semmibe vész, új születik holnap.

    E világ ad helyet- tetszik vagy nem- nekünk.
    Aprónyi bolygónkon vétkezünk, szenvedünk.
    Nekünk teremtetett a Föld nevű bolygó.
    A mi létünk a tét, ami hol rossz, hol jó.

    Vajon rajtunk kívül máshol is van élet?
    Máshol is szeretnek, gyűlölködnek népek?
    Aggyal bíró lények máshol is születnek,
    Akik sorsuk felett önmaguk dönthetnek?

    Vagy csak ez az apró gömb lett kiválasztva?
    -Felesleges várni helytálló válaszra.
    Arra kéne inkább jobban koncentrálnunk,
    Mi vár ránk mielőtt testünktől megválunk?

    Hisz e pátriában minden megadatott,
    Amit a teremtő javunkra adhatott.
    A kérdés, hogy milyen az igazi énünk.
    Hogy az életünkért, vagy ellene élünk.

    Háborúkat fogunk vallásra vagy másra.
    Van magyarázat a gyarló butaságra?
    Kapd össze magad és gondold át miért is
    Működik már alig a fotoszintézis?

    El fogunk így tűnni mielőtt gondolnánk.
    Valahol valaki biztos már orrol ránk.
    Ha összefognának emberek és népek,
    Túlélhetnénk viszont még sok ezer évet.
     
  6. Új világ kell!

    Az egyik tanárom azt mondta:
    -az emberek jónak születnek, csak időben elromlanak.
    Igaza volt, vagy nem, még ma sem tudom. Azt viszont megtapasztaltam, hogy egyre többen elromlanak. Megkeserítik embertársaik napjait. Ha két ember egymás mellé kerül az egyik már főnök akar lenni, sokan munka nélkül szeretnének meggazdagodni és lehet ezt folytatni sok-
    sok negativ példával.
    Képzeljük el, hogy mindenki jónak születik, és annak is marad, és építsünk egy új világot.
    Minden gyereknek legyen szerető családja. Ne csak azért hozzák őket világra, hogy a gyerekjárulékot kapják utánuk. Legyen lehetőségük óvodába, iskolába emberséges módon tanulni, azt amit szeretnek, amire képességük van. Ne erőltessünk egy gyereket olyan tantárgyat megtanulni amit nem szeret, főleg ha hasznát se veszi az életben. Figyeljünk jobban a gyermekek képességeire, arra építsük a jövőjét. A mai gyermekeknek szinte nincs gyermekkoruk. Sok a tanulnivaló. Inkább tanítsuk meg az információkat értékesíteni, alkalmazni, mint memorálni. Ha olyan tantárgyat erőltetünk rá amit nem szeret, akár a jövőjét is veszélyeztetheti. Így kellene eljárni a pályaválasztással is. Ne a szülő válasszon szakmát gyerekének. A szülőnek legyen munkahelye. Munkája legyen megfizetve. Tudja nevelni, tanítatni a gyerekeit, anélkül, hogy nélkülözzön a család. Minden családnak legyen lakása. Hozzuk vissza a kalákát. Közös erővel építsünk lakásokat, segítsük embertársainkat. Minden embernek van valamilyen erőssége, értéke. Próbáljuk meg kifürkészni, arra építeni. A sikerélmény előre viszi az embereket, a kudarcba belefúlladunk. Közös erővel, mindenkinek a munkájával együttesen csodát tudunk építeni. Figyeljük meg a kis szorgos hangyát, milyen szervezetten dolgoznak, milyen csomót képesek összehordani. A vezetők legyenek becsületesek. Ne zsarolják alattvalójukat. Segítsék munkájukat. A munkának legyen becsülete, ne egyébb javaknak. A környezetünket se hanyagoljuk el. Gondoljunk az unokákra. Ha ők egy új, jobb világban nőnek fel, azt viszik tovább, hátha sikerül megtisztítani a szennytől a mostani világot, s mindenki boldogan, örömben, jókedvben élhet.
     
  7. dorotea

    dorotea Állandó Tag

    Álomország...

    Álomország jó lenne, ha létezne, ahol minden ember boldog lehetne.
    Gonoszság, irigység a terror veszélye, rettegésbe soha senkit nem űzne. Szegénység, éhség, értelmetlen halál, könnygyöngyöket hullató, valós rideg világ. A gonosz birodalmát, szívesen elűzném, felhőfodrokra a béke fényét tűzném. Ó a pénz, a képmutatás! Huss elrepülne... a Földünkön emberek közt, szeretet, béke lenne. Tudom, hogy csak álom... csacska képzelgés. Bárcsak nyugodtan álomra hajthatná minden hajléktalan, félem nélkül a fejét. Bőrszín nem számít, sem a szegény, a gazdag, szeretet-tengere így lehetne hatalmas. Irigy, becsvágyó uralomra törő, háborút szító világmindenség, örökre száműzve lenne. Helyébe Álomország, megjelenne. Zöldellő fákkal, bokrokkal, tarka pillangókkal... szirmotbontó- illatontó virágtengerekkel. Napfény cirógató, langyos játszi szelekkel. Gondtalanul kacagva szaladnánk, a vadvirágos réten. Szellő szárnyán együtt utaznánk, kéz a kézben. Egy tisztás közepén Álomországban élnénk, ámulva néznénk a lombok közt áttörő Nap fényét. Madár ének, patak csobogása, hajnalpír színvarázst festene az orcádra. Gyermekek, nők, férfiak, ölelkező párok, rossz emberek ne itt, más bolygón építsék világuk! Föld nevű bolygót ne tegyük tönkre!
    Bárcsak összefognának, gondolkodnának emberek és népek. Boldogan, békében élnének bölcsen, sok-sok rohanó évet. Terheket, gondokat, egyformán cipelnénk, a megoldás kulcsát együtt keresnénk. Képzelet szülte álomvilág...
    - Istenem, ha valósággá válna, gyémántkönny fénylene, a szív fölé fűzött vékony aranyszálra.-
    Horváth M. Zsuzsanna
    2016. február 27.
     
  8. A csodálatos és tökéletes Pirézia vidékéről én egy történetet hoztam a Fórumba. Fogadják szeretettel :)

    Azokban az években, sőt, mondhatom, évtizedekben, a bőség szaruján kilazult néhány csavar, s a roppant szerkezet e csöppnyi hibája éppen elég volt ahhoz, hogy a jólét különböző formái szépen, lassan, de egyenletesen lecsordogáljanak minden ember hajlékába és életébe Piréziában. Jól élt mindenki, ami meglepő is volt annak okán is, hogy nem nagyon tettek hozzá mindehhez semmit.

    Bár – ez a „semmit” azért túlzás. Mert a maga részét mindenki megtette mégis, de ezek az erőkifejtések nagyon messze voltak azoktól a történelmi időkből ismert módszerektől, amikor még napi 8, vagy akár több órát kellett dolgozni, s mindezt akár 5 napon keresztül is egy héten.

    A jólét, persze, nem járt egyedül. Hozta magával lánytestvéreit, s békét, a megbocsátást, az engesztelődést, s még néhány távolabbi nőrokont, akik biztosították a nyugalmat az emberek között.

    El kell ismernünk, a nép vezetőinek, akiket maguk választottak – ezt a jó szokást megtartották azért a régi időkből, holott nagyon sok intézményt, mint például a bíróságot, vagy a rendőrséget, szükség híján, eltörölték – nem sok dolga akadt. Kezdetben négyévenként megválasztották őket, később ezt már csak nyolc évenként tették meg, mert szükségtelennek bizonyult a roppant bizalmatlanság és kapkodás. A vezetők pedig, mint azt elődeiktől tanulták, s tagadhatatlan, hogy ezt a szokást is az ősöktől őrizték meg, nem csináltak semmit. De ez nem is tűnt fel senkinek.

    Mindig volt közvilágítás, szép, egyenletes fényt biztosítottak a tiszta utcáknak azok a fénygömbök, amiket három méterenként kifüggesztettek. Sima, tejfehér, meleg hatású fény borított mindent, ha éjszaka volt, s nappal pedig pompás tükrökkel irányították a fény útját, hogy minden nap percre pontosan ugyanakkor induljon meg, s ugyanakkor is végződjön. Tervbe volt véve egy fény-nyitó és fény – elzáró kupola építése is, bár ebben a kérdésben nem sikerült népi konszenzusra jutni már rég óta. Egyes konzervatívok féltették a növényeket ettől a beavatkozástól, holott tudományosan bizonyított tény már, s ezt mindenki tudja, hogy minden növénynek elegendő napi 6 óra napsütés, leszámítva egyes fajokat, de azokat speciális tablettákkal lehet segíteni.

    Az állatokról nem is esett szó ebben a vitában, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem voltak szabadon kószáló állatok. Se négylábúak, se kétlábúak, sőt, a Természettudományi Kontrolláló Akadémiai Központ forradalmi fejlesztéseinek köszönhetően, ennél több lábbal rendelkező élőlények sem kószáltak szabadon. Igen, igen. Nem volt gond az ételt ellepő hangyákkal, a pimasz legyekkel, a sarkokban lakmározó pókokkal. Szigorúan szabályozták a szaporodásukat, különleges, minden igényt kielégítő terráriumokban éltek, ahol az iskolás gyerekek rendszeresen megcsodálták őket, így megismerve csodálatos élővilágunk minden elemét.

    Oh, az iskola! A legcsodálatosabb dolog, amit csak a rendszer kitalálhatott. Minden gyerek pontosan hét éves korában kezdte az iskolát – ehhez természetesen szükség volt egy ésszerű tervezésre, azaz hogy minden gyerek ugyanabban a hónapban szülessen, de ez gyerekjáték volt. Szeptemberben becsöngettek, s a megfelelő évben született gyerekek szépen, sorban bevonultak az iskolába. Az ajtó mellett megkapták a gyönyörű könyveiket, füzeteiket, a nevükre felcímkézve, valamint egy sorszámot, ami azután mindvégig elkísérte őket, amíg csak tanultak. Ez egy fantasztikus újítás volt. Lényegesen leegyszerűsödött az adminisztráció, mindig, minden tanulóról tudták, hol tanul éppen, milyen a tanulmányi előmenetele, hogy állnak a vizsgái. Bár, ez utóbbi is egy kissé avítt igény volt, hiszen az iskolát mindenki elvégezte.

    Az iskolában történt meg, hogy egy lelkes piréz pedagógus, akinek a nevét itt nem írnám le, hiszen csak jó szándékból adott be indítványt a Hivatalba, észrevett egy különlegességet. Történetesen ez a jólelkű és minden tekintetben feddhetetlen tanárnő volt az, aki a gyerekeket azonosító sorszámmal látta el iskolába érkezésük napján.

    És itt tűnt fel neki valami, ami megmozgatta a fantáziáját,. S amiről úgy vélte, nemkülönben talán egészen jogos módon, hogy teljességgel bomlasztó hatású. És ezek a nevek voltak. A nevek.

    Nem, kedves olvasó, ne gondold azt, hogy a nevekkel, mint puszta létezőkkel lett volna baja. Nem. Neki is volt neve, amit a szüleitől kapott, s melynek – szintén ősi szokás szerint – első tagja a családneve volt, második pedig az a keresztnév, amin szólították. A nevet fontos dolognak tartotta. Hogyan is szólíthatta volna az édesanya a gyermekét, ha nem a nevén? Hogyan becézte volna? És a tanár is, az iskolában? Nem lehet annyi számot megjegyezni, ahány gyerek jár az iskolába, a nevek mégiscsak könnyebben memorizálhatók.

    A nevek természetével akadt kifogásolnivalója e jeles tanerőnek. Pontosabban: a hosszukkal.

    Kitartó és alapos kutatást végzett, sokszáz nevet vizsgált meg, mielőtt még leírta volna gondolatait, s rájött, hogy a nevek, a tulajdonnevek eltérő hosszúságúak. Van, aki Tóth Évának hívnak, s mint azt könnyen kiszámolhatjuk, ez csak 7 betű, s mégis ugyanúgy jelöli viselőjét, ugyanúgy alkalmas becézésre, kedveskedésre, mint a Mészáros Eleonóra Klarissza. Ami, jól láthatjuk, 26 betűt tesz ki. 26, szemben a 7-tel. Különleges, ugye?

    Roppant sok oldalról megvizsgálta a kérdést. Górcső alá vette a pszichológia szemszögéből, s bebizonyította, hogy egyrészről a rövidebb névvel rendelkező gyerekekben súlyos komplexusok alakulnak ki attól, hogy ők kevesebbnek tűnnek, mint a hosszú nevűek, s arra is rájött, hogy a hosszú nevű Mészáros Eleonóra Klarisszák sokszorosan frusztrálódnak a mindennapi életben, amikor be kell mutatkozniuk, vagy le kell írniuk a nevüket.

    Ez az anomália semmiképp nem tartható fent sokáig, azt gondolta. Ekkora egyenlőtlenség nem lehet ebben a társadalomban.

    Megvizsgálta gazdasági szempontból is a kérdést. A lehető legkevesebb betűszámból álló nevek rövidebben írhatóak le – ez ugye, természetes – a hosszabbak több betűszámmal – ez is egyértelmű. Az azonban már kevesebbek számára világos ennyire, hogy ha kevesebb betűvel írjuk le ugyanazt, egy adatlapon 3-8 négyzetcentiméternyi helyet takarítunk meg, aminek az átlaga 5,5 négyzetcentiméter. Ezzel az adattal számolva tíz adatlapon 55 négyzetcentiméternyi a megtakarítás, száz adatlapon 550. Az iskolába, ahol ő tanított, 893 tanuló járt, ebben az esetben 4911,5 négyzetcentiméternyi pazarlásról beszélünk. Az országban körülbelül 5500 iskola volt. Ha feltételezzük, hogy minden iskolába 893 gyermek okosodik, akkor országosan 27013250 négyzetcentiméter a felesleges papírfelhasználás. S ez csak egy típusú adatlapra vonatkozik! Gondoljuk csak bele, egy ember élete során mennyi helyen írja le a nevét, vagy hány helyen rögzítik a nevét mások! Hihetetlen nemzetgazdasági pazarlás!

    Miután elkészítette a fenti számítások és kutatások alapján a tanulmányát, beadványt készített hozzá, amit eljuttatott a Közigazgatási és Szervezési Hivatalhoz, felsőbb bírálatra, majd elégedetten hátradőlt a székében. Tudta, hogy fontosat cselekedett.

    A Közigazgatási és Szervezési Hivatal dolgozói nagyon megdöbbentek az adatokon. Szigorú kivizsgálást indítottak, kit terhel a felelősség azért, hogy ilyen súlyos tények eddig nem kerültek napvilágra, mellesleg egy meleg hangú, igen szívélyes levélben megköszönték a tanárnő lelkiismeretes munkáját, s egyben nagy összegű nyaralási utalvánnyal honorálták neki.

    A vizsgálat megállapította, hogy a nevekkel kapcsolatos abszurd helyzet évszázadok óta fennáll, tehát felelőst keríteni igen nehézkes volna a jelenlegi kollektívából, rég eltávozott dolgozókat pedig nem akartak megfosztani posztumusz érdemeiktől. Így büntetés nem született, ellenben sürgető utasítás adtak ki az Anyakönyvvezető Osztálynak, melyben cselekvési terv elkészítésére szólították fel őket.

    Az Anyakönyvvezető Osztály, mint az ügy felelőse, más osztályokat, minisztériumokat, alosztályokat is bevont a tervezésbe, természetesen, a legszigorúbb titoktartás mellett. A Statisztikai Központ adatait is figyelembe vették, amiből megállapították, hogy az ország lakosságának 78,95 %-a él tíz karakternél többet számláló névvel, s ez az adat megriasztotta őket. Hihetetlen mélységek tárultak ki előttük, bebizonyosodott, hogy évente milliókat dobnak ki felesleges papírra, sőt, bevonták az elemzésbe tintát is, amivel a neveket leírják, külön kezelve a tintát, ami a tollakban van, illetve a nyomtatók festékpatronjainak anyagfelhasználását. Újabb tényezőként a plasztikkártyák előállításának költsége is árnyalta a lassacskán nemzetgazdasági csőddel fenyegető kérdést, hiszen jelentős előállítási különbségek mutatkoztak a 10 karaktert számláló kártyák, és a több betűszámmal bíró emberek kártyái között.

    Majdnem kapkodás indult meg, végül azonban higgadt cselekvésre szánták el magukat. Külsős cég igénybe vételében összesítették a begyűjtött adatokat, minden szempontból tüzetesen átvizsgálva a kérdés anyagi oldalát, majd pszichológus szakemberek bevonásával feltárták a frusztráció és kompelxus kérdését is – itt jegyzendő meg, erre nem találtak kellő számú, klinikailag igazolható esetet, de az valóban kiderült, hogy a hosszabb névvel bírók között picivel nagyobb az öngyilkosok száma, ám az eredmény így sem tűnt megbízhatónak egy komoly állásfoglaláshoz -, az egészet egy vaskos tanulmánnyá formálták, amit eljuttattak a kormány Népjóléti Bizottságához.

    A Népjóléti Bizottság tagjai, egytől egyik tisztes, munkájukat alaposan és körültekintően végző szakemberek, áttekintették a beadványt, majd úgy ítélték meg, valóban égető a kérdés, így megbízták a Népjóléti Bizottság Jogi Csoportját, alkosson meg egy törvénytervezetet a témáról.

    A Népjóléti Bizottság Jogi Csoportja állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól ezügyben. A taláros bírák alaposan megfontolták a kérdést, majd kifogás híján arra az álláspontra jutottak, hogy nincs akadálya a tulajdonnevek törvényben történő szabályozásának, hiszen nem ellenkezik a névviselés jogával, s maguk között maguk is elszörnyedtek ezen a mérhetetlen pazarláson.

    Így a Jogi Csoport segítségével fent említett Bizottság törvénymódosító javaslatot készített az Országgyűlés számára, melyben kifejtette nézetei. Ennek értelmében az országban használatos neveket maximálisan 10 karakterben, vagy 4 szótagban határozták meg, mely alól felmentő hatállyal bírtak azok a nevek, melyeket viselőjük több, mint 5 éve használja, illetve kedvezményként, javaslatot tettek a névváltoztatás díjának eltörlésére, ha az a névrövidítés nemes és nemzeti célját szolgálja.

    Az Országgyűlés, tekintve a fentebb említett csekély munkavégzésre, két hónap múlva gyűlt össze megtárgyalni az ügyet, egy napon egy hőerőmű építésének ügyével, mely szintén akkoriban vált fontos kérdéssé az országban. A 364 képviselőt megkapta meghívóját az Országgyűlés elnökétől a megnevezett időpontra, s mind megkapta a tervezett témákat, valamint az Anyakönyvvezető Osztály tanulmányát, s kivétel nélkül meg is jelent minden képviselő az Országházban aznap.

    A törvényjavaslat elkészítői heves vitát vártak, hiszen megszokták, hogy jól felkészült politikusaik minden részletre kiterjedően elemezni fogják az esetet. Várakozásaik azonban nem váltak be. A képviselők 362 igen szavazattal, 2 ellenvetéssel, elfogadták a javaslatot. A két nemmel szavazó honatya különös megvetést tapasztalt társai részéről, s biztosra vette, hogy azért van ez, mert egyikük sem végzett egyetemet. Pedig döntésükben csak valami halvány, nyomasztó derengés terelte őket az ellenkezés felé, mintha valami rosszat tennének, de maguk sem tudták megmondani, miért nem tetszett nekik a javaslat. Mindenesetre a referendum után két héttel mindketten lemondtak képviselői tisztségükről, s visszavonultak.

    A törvényt, tehát megszavazták, s ezek után már gyerekjáték volt a hőerőmű ügye, ami ugye, legalább akkora nemzeti érdek volt, mint a névváltoztatás ügye.

    A megszületett törvény hetek alatt jogerőre emelkedett, s a nép, mint minden, számára jó és fontos törvényt, zokszó nélkül tudomásul vette. Szépen, sorban járultak az Okmánykezelő Intézetekbe azok, akik olyan riasztóan hosszú névvel éltek, mint Takáts Krisztina, vagy Meződi Elemér, s kifejezetten szégyellték magukat a Hoffbauer Anasztáziák, Késmárki Tamás Zoltánok, és a többi gazdaságrontók. Kezdetben érezhető volt némi feszültség kialakulása a társadalmon belül. Megalakult a Nemzeti Névgárda, mely arra hívta magát életre, hogy a notórius hosszúnévhasználókat felkutassa, létrejött a Kisnevűek Uniós Serege – rövid nevén a K.U.S. - , aki egyenesen azt tekintette előnynek, ha a személy neve nem haladta meg az 5 karaktert. Be kell vallani, igen kevés tagjuk volt, mint általában a szélsőséges szervezeteknek, de sokan változtatták a nevüket Őr Örsre, vagy Fa Évára, csak hogy tagjai lehessenek egy ilyen igazán elit közösségnek. Némi szélsőséges agresszió is felmerült a nagy névvitában, ám ez tulajdonképpen kimerült abban, hogy Kovácsné Szalai Tünde az esernyőjével fejbe vágta az őt jobb útra téríteni szándékozó Kis Annát.

    Végül, helyreállt a rend. A tanárnő, aki felfigyelt a rendellenességre, megnyugodva dőlt hátra abban a szállodában, ahová a nyaralási utalványából elutazott, az összes Hivatal, Bizottság, Osztály minden dolgozója melegen szorongatta főnöke kezét a sikeres munkavégzéshez való gratulációja okán, néhány tisztségviselőt előléptettek, s mindenki egy emberként lélegzett fel, mikor néhány hónap múlva a nemzet gazdasági mutatói az eddigi 120 %-ról 126%-ra emelkedtek.

    Totális siker.

    A két képviselő közül az egyik, aki nem-mel szavazott a törvényjavaslatra, nevezetesen Kisfaludy-Kovács Arkhimédész Géza, beleköpött a tenyerébe, mikor útlevelét a határellenőr kezébe nyomta, s míg az furcsálkodva nézett rá, csak annyit mondott:

    - Bekaphatjátok!
     
  9. advocatus_diaboli

    advocatus_diaboli Állandó Tag

    Pirézia születése

    Pirézia az USA egyik tagállama, méghozzá a legújabb. Mesterségesen jött létre, a XXI-edik században. A későbbi korok történészei Pirézia megalakulásának dátumát tekintik a Primitív Atomkor végének.

    Pirézia megalapításának ötlete egy Észak-amerikai internetes fórumon bukkant fel először, de az ötlet valamiképp az USA első női elnökének, Hillary Clintonnak a fülébe jutott, s megtetszett neki. Úgy vélte, több súlyos problémát is megoldhat ezzel. E problémák a következők voltak:

    1. Csökkenteni a környezetszennyezést azon anyagféleségekkel kapcsolatban, melyek nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt bomlanak el.

    2. Időben felépíteni egy olyan támaszpontot a Déli-sark közelében, melynek birtokában az USA lépéselőnybe kerül a többi nemzettel szemben, amikor az Antarktiszon a globális felmelegedés következtében elolvad a jég, s hozzáférhetővé válnak gigantikus mennyiségű természetkincsei.

    3. Az USA utolsó elnyomott kisebbsége az ateisták. Akiről tudni lehet hogy ateista, az eleve hátrányba kerül a közéletben, mert mindenki gyanakszik rá. Ezen változtatni kéne.

    4. Az USA iskolarendszere sürgős reformra szorul, mert talán féltucat elitiskolán kívül a többi annyira kritikán aluli, hogy a belőlük kikerülő diák még konzumidiótának is csak alig alkalmas, alig tud mást, mint hogy mik a baseball játékszabályai, illetve miként kell szépen csápolni egy pompom-leánynak.

    E problémák megoldására az elnökasszony megszervezte, hogy az Antarktisz közelében építsenek egy mesterséges szigetet, kizárólag hulladékból. Ennek érdekében műanyagtéglákat gyártottak a szemétben található műanyagtárgyakból. Ezek összeolvasztás után felhasználhatóak e célra, csak a színük lesz egyenetlen, de építőanyagként alkalmazva ennek nincs jelentősége. Még annak se, ha kisebb mennyiségben idegen anyagok zárványai kerülnek beléjük. Felhasználták továbbá a kidobott WC-csészéket, mosdókat, s egyéb más porcelánhulladékot, meg sok más hasonló alapanyagot is.

    Mindezekből lett felépítve ott a sziget alapja. A sziget mérete nagyjából 30000 négyzetkilométeres lett, egy olyan téglalap, melynek egyik oldala 100, másik pedig 300 km hosszú, de ez a méret csak az alapításának idejére vonatkozik, mert attól kezdve még nagyon sokáig egyfolytában bővítették. A sziget alapjához közel sem kellett annyi anyag, mint hinnénk, mert természetesen a partvonal közelébe, sekély tengerbe építették.

    A sziget természetesen szigorúan önkéntes alapon népesült be. Az elnökasszony úgy rendelkezett, hogy a sziget önálló állam, eképp jogosult a törvényhozásra. Természetesen előre meg lett szervezve, hogy a legelső kormány csupa ateistából álljon, s mert tőlük függött, ki mindenkinek engedik meg még az odaköltözést, nem csodálható, ha a sziget teljes népessége „istentagadó” lett... Ettől még ne gondoljuk azonban, hogy abban az országban ne lenne vallásszabadság! AZ VAN. Mindenkinek joga van abban hinni, amiben akar. Épp csak például nem lehet biológiatanár, aki írásba nem adja, hogy elfogadja az evolúciót tényként. Történelemtanár se, aki kételkedik abban, hogy Jézus egy közönséges ember volt, netán még az se, csak kitalált figura. Általában véve, egy egész csomó szakmánál - és majdnem minden szakma ilyen, ami több szakértelmet igényel mint a WC-pucolás illetve ablaktisztítás - ki van kötve, hogy csak épelméjű személy alkalmazható abba a munkakörbe. Márpedig Piréziában az alkotmányban szerepel, hogy a vallásos hit nem más, mint súlyos elmebetegség, mert bizonyíték nélkül hinni egy mindenható földönkívüliben, az ugyanolyan elmebaj, mintha valaki azt hinné, hogy Micimackó állandóan kukkolja őt, és beszélget vele. Ennek következtében bár állampolgári jog vallásosnak lenni Piréziában is, de e joggal senki nem szokott élni, aki ugyanis mégis vallásos lesz valahogyan, inkább elköltözik onnan olyan államba, ahol ettől még lehet más is belőle mint WC-pucoló.

    Pirézia népessége nagyon változatos, ami a rasszokat illeti. Ennek oka az, hogy alapításakor messze többségben voltak a férfiak a nőkkel szemben, a nők nem szívesen mentek arra a hideg tájékra, habár fagyoskodni nem kellett, a sziget fűtése megoldott volt geotermikus energiával. Mégis, eleinte a férfiak mintegy négyszer többen voltak, mint a nők, és az elnökasszony félt, hogy ennek idővel belharc, polgárháború lesz a vége, harc a nőkért. Hogy ennek elejét vegye, kijelentette, hogy az USA kész befogadni akár 500 ezer menekültet is, tehermentesítve ezzel jócskán Európát, de kizárólag akkor, ha e menekültek vállalják a Piréziába költözést, és így se jöhet akárki, csak 25 évesnél fiatalabb lányok vagy özvegyek, ők is csak akkor, ha vagy nincs gyermekük, vagy legfeljebb egy gyermekük van, s az is 6 évnél fiatalabb leány. Nem számít viszont, hogy az illető igazi menekült-e, vagy csak „gazdasági bevándorló”.

    Bár a muszlim országokból érkezők közt ritka volt az egyedülálló nő, de így is jöttek azért onnan, ennél is többen azonban Afrikából, ahol a nők teljes joggal félhettek attól, hogy a Boko Haram vagy más terroristacsoport elrabolja őket. Szép számban érkeztek leányok Piréziába Indiából is, bár az is igaz, majdnem mind pária volt. Ez azonban nem zavarta Pirézia férfilakóit. Sőt, Európából is érkeztek telepesek Piréziába, ezek majdnem mind Magyarországról kerültek ki, ahol sokaknak elege volt az Orbán-kormány által újjáélesztett vallásos-félfeudális államszervezetből, s bár ezek közül a férfiakat nem fogadták be Piréziába, de nőket azért igen, s jöttek onnan nők is sokan.

    Végezetül pedig Hillary asszony bejelentette, hogy megkapja az USA-polgár címet azonnal bárki aki jelenleg 3 évnél régebben tartózkodik az USA-ban mint illegális bevándorló, akár nő, akár férfi legyen, amennyiben önként feladja magát, s vállalja a Piréziába költözést, ezesetben azonban tilos onnan az USA más államába elköltöznie a következő 20 évben.

    Pirézia a változatos népesség miatt élvezhette a „heterózishatás” néven ismert biológiai jelenséget, s ennek következtében lakói, hála a népességkeveredésnek, a világ leghosszabb életű népességévé váltak, ritka volt, hogy valaki 120 éves kora előtt haljon meg, ráadásul külsejük is nagyon szép lett. Mégsem erről híresültek el elsősorban, hanem amiatt, mert a szigorú, sőt már-már szélsőségesen a természettudományokra alapozó iskolarendszer miatt nem is sokára az ő népük adta a világnak a legtöbb tudományos felfedezést. Azaz nem is a világnak, hanem inkább az USA-nak... Utólag kiderült, hogy ez volt egész történelme során az USA legislegjobb befektetése: Pirézia megalapítása.
     
  10. Progressor

    Progressor Állandó Tag

    Pirézek Országa:


    1. Egy jól működő Ország

    2. Demokratív jellegű Ország

    3. Az Ország, Szociális helyzete

    4. Hátrányos helyzetű emberek, (bevándorolt állampolgár, vagy kisebbség) anyagi problémája

    5. Az Ország viszonyulása, más Országokhoz


    1. Egy jól működő Ország:


    Egy Ország csak akkor működik jól, ha olyan helyzeteket, feltételeket teremtünk, akik a benne élő lakosság és a további nemzedék javát, jövőjét, az Ország minőségét, élettartamát szolgálja.

    Egy Országban fontos az, hogy mindenki szem előtt tartsa saját Országának fejlődési jövőjét, a következő nemzedék, nemzedékek számára, hogy hozzájáruljon annak létrejöttének azzal, hogy megfelelően, megfelelő munkaminőségével veszi ki a munkájában a részét, ami egyben, a megélhetést is szolgálja.

    Fontos az, hogy megfelelő minősítésű főnökök foglalják el méltó helyüket, hogy szem előtt tartsák mind a munkahely jelentőségét, mind az egyéni beosztott fontosságát, kellő hozzáértését, az együttműködés szempontjából és hogy a dolgozók számára biztosítva legyen a kellő munkakörülmény, a munka elvégzéséhez.


    Ha ezeket az apró alapfeltételeket komolyan vesszük, akkor fontosnak tűnik a jól kiérdemelt bér és a munkáltató minőségi visszajelzése a dolgozók számára is.

    Fontos az is, minél fontosabb munkát végzünk, a bérezés, annak megfelelően történjen hogy csak is olyan emberek foglalhassák el helyüket, akik érdemesek is rá.


    2. Demokratív jellegű Ország:


    A társadalomban csak akkor tűnik el a félelem, ha az emberek folyamatosan társadalmi kapcsolatban élnek, ahol ismerik egymást, egymás álláspontját, ahol tisztelik is egymást és átérzik a másik esetleges hátrányos élethelyzetét, segítőkészek és arra mennek, hogy egyértelmű döntéseket hozzanak. Így nincs szükség társadalmi pártokra, egy vezető, bőven megteszi, aki felügyeli az Ország működésének irányát, (persze nem csak egy ember személyében) így visszajelzéseket kapva, mindenki szabadon nyilváníthatja ki véleményét és akár írásban, közölheti álláspontját.


    „A Társadalom csak addig működik, amíg képesek vagyunk az egyhangú gondolkodásra!”

    3. Az Ország, Szociális helyzete:


    Fontos, hogy minden ember tisztában legyen vele, hogy milyen negatív, társadalmi körülmények léphetnek fel, mint a már a munkára nem alkalmas időskori probléma, a súlyos kórházi betegségek, vagy éppen a fiatalok, tanulási időszaka!

    Hogy ezek is egy jó működésű szféra legyenek, szükség van a támogatásra, amit persze ismert nevén, ADÓ bevonásával valósítanánk meg, amit személy szerint, 3 részre osztanám meg.: Első a munkára előteremtett pénz, amit újabb munkalehetősségbe forgatnék be, a társadalom növekedését és a Szociálisan rokkantak foglalkoztatását, figyelembe véve.

    A másodikat, a nyugdíjra, a harmadik részét, pedig a Szociális intézmények, (mind a kórházak, mind az iskolai intézmények növekedésére, teljes felszereltségére).

    (A város egyéb fejlődésére nem fordítanék, mert mint, régebben is megvoltunk számítógép és internet nélkül is, illetve külföldi adományra sem, mert mindenki építse ki, saját Országát, ha más képes rá. Ja!!! és hadi felszereltségre sem, mivel a háború, sem megoldás, „Éljünk, de vért ne ontsunk”)!


    Ha az eddigiek, azaz a fentieket vesszük figyelembe, akkor mindenkinek megvan a lehetősége egy jól kialakított életre, így a hajléktalanság is megoldható, hogy kizárt legyen, de ha mégis előfordulna betegség miatt, akkor részesülne rokkantsági ellátásban, de a háza fejében. Viszont ha utódokkal rendelkezik, akkor a ház nem lenne alapfeltétel, hanem a dolgozó gyerek, gyerekek adóját, szükségszerűen ráfordíthatnák a munkaképtelen szülő, szülőkre, a többit meg törődésszerűen megoldanák (amennyiben).


    4. Hátrányos helyzetű emberek, (bevándorolt állampolgár, vagy kisebbség) anyagi problémája:


    Nem tudom hogy ebben a világban is lenne hátrányos helyzetű, vagy kisebbségi kérdés, de ha mostani világot figyelembe vesszük, akkor kötelezném őket hogy dolgozzanak, ha nem, akkor kiszorítanánk őket társadalmilag (ha bevándorló, akkor visszatoloncolnám).

    Segélyt semmiféleképpen nem kapnának, maximum a gyerekek lenne tankönyvre pénz, amit majd később vissza kellesz szolgáltatnia, ha már keresőképes lesz (ha nem, akkor kötelező közmunka)!

    Szerintem ezzel kiküszöbölhető, bármilyen visszaélés…

    5. Az Ország viszonyulása, más Országokhoz:


    Én úgy gondolom, hogy egy Ország lehet független más Országoktól, ha az ellenkezőjére okot nem ad!

    Nyilván az ember szeretne világot látni és elmegy külföldre, az viszont egy építőkő is lehet, mert így megismerhetünk egy teljesen más világot (azaz kultúrát) és még tanulhatunk is egymástól!

    Én a szerintem legfontosabbakat írtam, azért nem bővítettem ki, mert szerintem a többi, csak töltelék.
     
  11. hombárfej

    hombárfej Állandó Tag

    Piréz Köztársaság Alkotmánya
    Főbb irányelvek


    Hivatalos megnevezése: Piréz Köztársaság
    A Piréz Köztársaság legfőbb képviselője a Köztársasági elnök. Hivatali időtartama minimum 5 év.

    Választása, újraválasztása az Általános Választási törvény szerint, lásd alább.

    A Piréz Köztársaságot a 200 fős Parlament vezeti, élén a Miniszterelnökkel. A minisztereket a Miniszterelnök nevezi ki.
    A Parlamenti képviselőket – beleértve a Miniszterelnököt is - az Általános Választási törvény szerint választják meg, választásuk, illetve újraválasztásuk minimum 2 év kezdeti időszakot ölel fel.

    Általános Választási törvény (ÁVt)
    Minden képviselőt a megadott minimum időtartamra választják meg, mely időtartam a képviselői képességek és kvalitások megismerésére elegendőnek kell lennie.

    Minden választókerületben egy szavazógépet kell felállítani. A gép egy országos központi adatbázishoz csatlakozik, ami nyilvántartja a megválasztott képviselőket, valamint a választásra jelölteket. Választásra jelölt bárki lehet, aki a választhatóság kritériumainak mindenben megfelel (lásd lejjebb) és megjelöli a választani kívánt pozíciót (államelnök, miniszterelnök, vagy képviselő)

    Minden piréz állampolgár, aki napra betöltötte a 18 életévét, szavazásara nem jogosult, de minden más állampolgári ügyintézésre igen. Minden piréz állampolgár, aki napra betöltötte a 21 életévét, szavazásara jogosult. Ez a 3 életév a magasabb állampolgári felelősségre való felkészülést szolgálja.

    A szavazás során a szavazógép a személyi okmányok alapján ellenőrzi az életkort, az állampolgárságot, a minimum 1 év választókörbeni állandó című helyben lakást és azt, hogy az adott állampolgár utolsó, az adott pozícióra leadott szavazása óta legalább 365 nap eltelt.

    Minden választó szabadon szavazhat bármely napon, amennyiben a szavazási feltételeknek megfelelt, az adott személyre: államelnök, miniszterelnök, vagy képviselő.

    Az a személy, aki az éppen aktuális szavazáson legalább 1 fővel vezet, automatikusan megválasztásra, vagy megerősítésre kerül, abban az esetben, ha az épp leváltásra,vagy megerősítésre kerülő személy a minimum idejét már letöltötte. Ha az adott szavazókörben, vagy pozicíóban több jelölt van, a legtöbb szavazatot kapó jelölt kerül megválasztásra.

    A fenti törvény garantálja, hogy minden választott képviselő, legyen bármely pozícióban, leváltható és visszahívható legyen.

    Ezen törvény a tudományos eredmények elfogadását is biztosítja.

    Időszámítás
    Tudomásul vesszük, hogy a XXI. sz.-ban élünk és megváltozott társadalmi helyzetek, szükséges munkakörök, gyárak, gépek, közösségi szolgáltatások folyamatos munkarendet követelnek meg. Nem kívánhatjuk, hogy ezekben a munkakörökben dolgozók hátrányt szenvedjenek a más pozíciókban lévőkkel szemben.

    Ezért bevezetjük az Általános Munkarendet (ÁM).

    Minden iskola, ezen belül az iskolai osztályok; munkahelyek kötelesek követni az ÁM előírásait. Azaz
    - minden piréz polgár köteles heti 6 napot vagy 48 órát dolgozni és/vagy tanulni. Az normál munkarend napi 8 óra.
    - különleges munkarandek ettől eltérhetnek, de nem lehetnek több, mint heti 48 óra.
    - a 48 óra/hét fölötti munkaórák összeadódnak és később 8 óránként, mint külön szabadnapot a munkaadó kiadni köteles.
    A vasárnap, mint olyan megszűnik különleges heti munkaszüneti napnak lenni. Ezentúl csak a hét egyik, nem szignifikáns napját jelenti. Ebből következően a munkanapok és szabadnapok ütemét a mindenkori munkaadó határozza meg az általa vezetett munkahely folyamatos működését biztosítandó.

    Kívánatos a Hake-Henry folyamatos kalendárium bevezetése, mely elősegíti az ÁM stabilizálását. A Newton-hét beosztása azonos a többi hónapéval.
    (lásd itt: http://www.ng.hu/Civilizacio/2005/01/Ujabb_naptarreform_2006_tol és itt: http://henry.pha.jhu.edu/ccct.calendar.html )



    Minisztériumok
    A miniszterek kinevezése a Parlament feladata és kötelessége., de a Miniszterelnöknek vétójoga van. Döntő többség nélkül kompromisszumos megoldások ia elfoigadhatók.

    Azonban a Nemzeti Bank, a Jegybank, a Számviteli felügyelet vezetőit a Parlament választja meg minimum 67%-os többséggel. Ezen vezetők bármikor újraválaszthatók és visszahívhatók.

    Amennyiben a Parlament visszahívná a meg nem felelő vezetőt, addig nem teheti ezt meg, míg egy újabbat meg nem választ a szokásos feltételekkel.

    Fegyveres erők
    A Fegyveres erők vezetőit, beleértve a Rendőrség, az Ügyészség, a Tűzoltóság, a Katasztrófavédelem és a Büntetésvégrehajtás vezetőit a Parlament választja meg minimum 67%-os többséggel, azaz minimum 134 szavazattal.

    Büntetésvégrehajtás
    A büntetések felsorolása az enyhébbtől a súlyosabbakig a következő: Intés, Megrovás, Nyilvános megrovás, Sárga tetoválás (1 év), Piros tetoválás (2 év), Lila tetoválás (5 év), Fekete tetoválás (7 év).

    A tetoválás a homlokra kerül. Lejárta után ugyancsak a Köztársaság költségén lézeres kezeléssel nyom nélkül távolítják el.

    Meggyőződésünk, hogy a látható homlokjel hatásosabb visszatartó erővel bír, mint bármilyen börtön, vagy fegyházbüntetés. Ugyanakkor a börtönökben fellelhető „börtön iskola”, a bűnözői továbbképzés minimumra csökkenthető. Kivételt képez a visszaeső Feketete tetováltak esete, amikor is a személyek eltávolítása és távoltartása a társadalomból szükséges és elkerülhetetlen. Ugyanakkor a büntetés-végrehajtási helyek fenntartása minimumra csökken, lévén csak az előzetes fogvatartás és a visszaesők fogvatartása a kötelező állami feladat.




    Oktatás, tudományos fejlesztések
    Az oktatás a fejlesztéseknek van alárendelve. Mindezt azért, hogy a fiatalkorúak ötletei se vesszenek el a társadalom fejlődése javára. Ezért
    - Az alapoktatás 6 éves korban kezdődik. A kezdő osztályba a becsatlakozás folyamatos.
    - Az első 4 évet az alapismeretek oktatására kell fordítani: irás, olvasás, számolás (alap műveletek), idegen nyelv ház körüli javítások, kertkultúra.
    - 10 éves kortól az alapoktatás magasabb szintű oktatása, kiemelve mindazon tárgyak részltes oktatását, amelyre az ifjú piréz állampolgár érdeklődése irányul. Ezen érdeklődési körök kiválasztására a piréz állam különös gondot fordít, segít és fejleszt. Mivel ismert, hogy az életcél ebben a korban még egyáltalán nem tisztázott, az érdeklődési körök közti átváltásokat biztosítani ás elősegíteni kell.

    A tudományos kutatások általános iránya – egyelőre – a következő:
    - a környező világunk természeti védelme a legfontosabb. Reméljük, hogy a minél közelebbi jövőben világunk többi állama is csatlakozni fog, ezért a Földanya védelme, eddigi kizsákmányolása csökkentése elsőrendű fontosságú.
    . fokozni kell a megtérülő energiák felhasználását, különös tekintettel az elektromosságra. Hiszen eddigi ismereteink szerint ez a legtisztább, legkevesebb felesleges hulladékkal járó energia.
    . fokozni kell a gépeink energiafelhasználási mutatóit, amennyiben lehetséges minél közelebb a 100%-os álomhatárhoz.
    - tudomásul vesszük, hogy a föld alapanyagai végesek. Ezért a meglévő anyagok lehető leggazdaságosabb felhasználását kell elérnünk, beleértve a kitermelést és újrafelhasználást is.

    A tudományos kutatások vezető szerve a Tudományos Akadémia. (TA) Tagja csak az lehet, aki a legalább 10 évenként benyújt egy magasszintű előremutató tanulmányt különös tekintettel az előbb felsoroltakra. A tanulmány elfogadása elsősorban a TA feladata, de a végső döntést a piréz állampolgárok adják meg az ÁVt által, a közzétételtől számított 1 éven belül.

    Társadalmi kapcsolatok, Kultúra
    Fontosnak tartjuk a lakossági kapcsolatok fokozását, fejlesztését. A Piréz állam minden támogatást megad a kisebb csoportok, legyenek azok politikai, polgári, kulturális, vallási, természetvédő, sportoló – különösen a tömegsportok, vagy akármi más.

    A társadalmi kapcsolatok nem terjedhetnek ki más népcsoportok, vallások, pártok, vagy akár nemi különbségek elleni gyűlöletkeltésre, megalázására. Ezek ellen a Piréz állam határozottan fel fog lépni.
     
  12. mirci001

    mirci001 Tag

    Skizofrénia = alias Pirézia
     

    Csatolt fájlok:

  13. mirci001

    mirci001 Tag

    Íme..



    Pirézia

    Délidőben hevertem a fűben,

    álom manó megkísértett.

    Jer velem, kövess- mondta,

    messzire röptetlek Téged.


    A szellő egy szirommal felkapott,

    átrepültem a világot.

    Csendesen lerakott, ott,

    hol egy kis híd állott.


    A híd túlsó partján,

    egy ismerős alak állt.

    Csak némán intett felém,

    és várt, és várt, és várt.


    Lépkedtem a pallókon csendesen,

    előttem arany hegyek.

    Kétségek szorongatták szívem,

    nem tudtam mit tegyek.


    Halk zeneszó betöltött mindent,

    szívem csodára várt.

    Már félúton jártam a hídon,

    mikor a manó rám talált.


    Morajlott az ég, dörgött és villámlott,

    ilyen fájdalmat szívem még nem látott.

    Zöld réten feküdtem ismét a manóhoz bújva,

    rám pillantott és megkérdezte újra.


    Kérdezte elmegyek,

    mondtam én maradok.

    Hiszen bárhol járnék is,

    otthon csak itt vagyok.
     
  14. Shery

    Shery Állandó Tag

    Lehetek en a penzügyminiszter? :)))
     
    geckomnak kedveli ezt.
  15. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    MInden lehetsz ird le mi csinalnal ha neked kellenne felepiteni a Pirez orszagot.
    A penzugy miniszteri elkepzes nagyon fontos alap piller egy orszagnak.
     
    Utoljára módosítva: 2016 Július 17
    Istarea, Georgina Bojana és geckomnak kedveli ezt.
  16. Marik Myrtill

    Marik Myrtill Új tag

    A Pirézia témát màr feldolgozták. Egy irodalmi mű címe, amelyben az emberek, elutasítják a világot, amel,yben élnek. Minden irodalmi műhöz hozzá lehet szólni, idézőjelben, a szerző nevének és a pontos címének, megjelölésével. Minden egyéb írás plágiumnak, lopásnak minősül, melyet a törvény szankcionál.
     
    pici mazsola és geckomnak kedveli ezt.
  17. Jártó Róza

    Jártó Róza Állandó Tag


    „Építsd fel a Pirézek Álomországát” Ezen a címen nem jelent meg a írás. Ez magának a pályázatnak a címe..... Témát pedig nem lehet levédetni.... Az, hogy milyen színes az emberek gondolatvilága ez a pályázat a példa. Egy a cím és mégis, ahány írás annyi önálló alkotás....annyi gondolatiság. DE ezt fölösleges is fokozni, hisz ha le lehetne védetni a szerelem avagy egy szép virág témát már l is védettek volna, de nem....Azóta is ontja az alkotni vágyó a témákban írt hosszabb-rövidebb alkotásait.....
     
    Istarea, geckomnak és Melitta kedveli ezt.
  18. FLAMINGO

    FLAMINGO moderátor Fórumvezető Kormányos

    És akkor a hivatalos CH válasz is:
    Ahogy nem létezik Swift féle Lilliput vagy Nyihahák (az angol verzióban Houyhnhnm) országa (Gulliver utazásai) és mégis használjuk köznapi jelzőként ezeket a kifejezéseket, a pirézeket is hasonlóan értelmezzük.
    Ha valaki szerzői jogi fennakadást eszközölne ezzel kapcsolatban, megteheti, de csakis vogon versformátumokban.
     
  19. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Utolso beirasod amit toroltem , kovetkezo a regisztraciod is torlom,ez a palyazatok topicja es nem az okoskodoke. Valami nem tetszik priviben megteheted eszreveteleidet. Itt a palyazatra irok irnak.
    Nem feltetlen kell masok kedvet oromet es munkajat osszabarmolni.
     
    Utoljára módosítva: 2016 Július 17
  20. koor

    koor Tag

    Piréziai álom-állam

    Csillogó tenger és lankás dombok között,
    Piréziai nép állama létrejött.
    Békésen, boldogan élnek az emberek,
    Nincs itt gyűlölet, csak őszinte szeretet.

    Takaros kis házak, sok tiszta utcasor,
    Hűvösebb időben fűt a napkollektor.
    Patakok sodrása turbinákat forgat,
    Az ország népe az áramot így kapja.

    A kertek mindenütt szépen megművelve,
    Gyümölcsfák, zöldséges, váltják egymást rendre.
    Egy-egy portán tyúkok, kacsák szemezgetnek,
    Távoli lejtőkön állatok legelnek.

    Kerítés sehol nincs, úgy sem lop itt senki,
    Ami felesleg van, el lehet azt vinni.
    Amiből kimarad, viszik a piacra,
    Pénz helyett jó szóért, jó szívvel kínálva.

    Megterem itt minden, mit ad a természet,
    Ami alapvető eleme a létnek.
    Környezetét ezért mindenki becsüli,
    Ártalmas dolgokkal soha nem szennyezi.

    Mindennapi munkát az ész irányítja,
    Ember a gép ura, nem pedig fordítva.
    Porszívóra ránéz, már teszi is dolgát,
    Földet felszántani elküldi robotját.

    Ha az álom egyszer valósággá válna,
    A Föld kerekségen háború nem dúlna.
    Gyarlóság, zsarnokság örökre feledve,
    Béke és szabadság úr lenne helyette.

    Minden dédunoka, legyen piréz polgár
    Ételben, italban ne szenvedjen hiányt.
    Életében legyen az egészség örök,
    Csillogó tenger és lankás dombok között.
     

Megosztás