Sötétlelkű Angyal
Új tag
Cím nélkül, Hozzád...
Szép szemeidben bú lakozik,
Csábosan ívelt ajkad lefelé hajlik.
Már nem csillog a szemedben a régi tűz,
Nem mosoly játszik ajkadon, sokat tűrsz!
De meglátsz, s fellobban a régi tűz,
Újra a régi vagy, ki belőlem tréfát űz!
Mosolyogsz, s mosolyod kacéran csillan,
Mikor hallod, örömmel feleselek vissza.
De most más vagy, szemedben is más van,
Nem öröm, nem bánat, ismeretlen szikra.
Én is máshogy látlak, észreveszek mindent,
A gödröt az álladon, a szemedbe hajló tincset.
Félénken nézel, átölelsz, de nem, mint rég,
Most fogvatartasz, de van benne valami szép.
Mást látok, mást látsz, nem egy barátot,
Hanem Őt, kinek örökké csókjaira vágyol.
Szép szemeidben bú lakozik,
Csábosan ívelt ajkad lefelé hajlik.
Már nem csillog a szemedben a régi tűz,
Nem mosoly játszik ajkadon, sokat tűrsz!
De meglátsz, s fellobban a régi tűz,
Újra a régi vagy, ki belőlem tréfát űz!
Mosolyogsz, s mosolyod kacéran csillan,
Mikor hallod, örömmel feleselek vissza.
De most más vagy, szemedben is más van,
Nem öröm, nem bánat, ismeretlen szikra.
Én is máshogy látlak, észreveszek mindent,
A gödröt az álladon, a szemedbe hajló tincset.
Félénken nézel, átölelsz, de nem, mint rég,
Most fogvatartasz, de van benne valami szép.
Mást látok, mást látsz, nem egy barátot,
Hanem Őt, kinek örökké csókjaira vágyol.