Végh Sándor
Új tag
A kezdet lángvörös, ami perzsel, éget,
izzó lángjai közötti ébredés képe téves,
szürke folyam hullámai fojtanak, keserédes
hamvaimat sodorja a hajnalpíros eszmélet.
Sebeimet közöny gyógyhálója fedi,
egymást követő, szövögető semmi.
Tegnapok kövezik színt kereső szemem.
Vakságomat cikázó pillanata átégette,
s vágytollnokok villámfénye villan,
dörren a jaj sötétem viharos egén.
izzó lángjai közötti ébredés képe téves,
szürke folyam hullámai fojtanak, keserédes
hamvaimat sodorja a hajnalpíros eszmélet.
Sebeimet közöny gyógyhálója fedi,
egymást követő, szövögető semmi.
Tegnapok kövezik színt kereső szemem.
Vakságomat cikázó pillanata átégette,
s vágytollnokok villámfénye villan,
dörren a jaj sötétem viharos egén.