Szuhanics Albert versei

alberth témája a 'Irodalom' fórumban , 2006 November 25.

  1. alberth

    alberth Állandó Tag

    upload_2015-5-6_0-46-17.jpeg

    Az én babám patikus


    Az én babám patikus,
    ellenfele bacilus,
    mindenre van gyógyszere.

    Ismeri a receptet,
    orvosságot keverget,
    van sok bevált módszere.

    Kiváltom a receptet,
    az van rajta, szeretlek,
    csókoljál meg ezerszer!

    Piros szív a pecsétem,
    ha őt látom, remélem
    nem forr tán a vérem fel.

    Mert a szívem úgy dobog,
    máris ha rá gondolok,
    félek, kiugrik egyszer.

    Rám mosolyog boldogan,
    - nincsen ugye, megmondtam -,
    szerelemnél jobb vegyszer?

    Az én babám patikus,
    ellenfele a vírus,
    s meggyógyít ha szívem fáj.

    Tiszta mint a patika
    az ő bájos mosolya,
    s ezer csábos csókja vár.

    Debrecen, 2015. április 19.
     
    Melitta kedveli ezt.
  2. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]


    Ezer év nem elég kézen fogva


    Aranyeső nyílik áprilisban,
    hajnali homályban napsugár költ.
    Zsenge füzek ága halovány-zöld,
    kikelet lábnyoma újra itt van.

    A virágos rét már fényre éled,
    tavasz tűzvarázsa bennünk bujkál.
    Szerelmet szül, ami mireánk vár,
    megláttalak, s rabod vagyok végleg!

    Szép szemednek lettem én bolondja,
    ezer év nem elég kézen fogva!
    Tavasz súgja, enyém a te szíved.

    Így történt hogy egymásé is lettünk,
    nézd egy gólya kering már fölöttünk!
    S egy édes babával hozzánk siet?

    Debrecen, 2015. április 6.
     
    Melitta kedveli ezt.
  3. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Izabella és a tavasz


    Süt a nap és fúj a szél,
    Izabella útra kél.
    Olyan hűvös még e hely,
    meg ne fázz, szép Izabell`!

    Tavaszt hordoz illatod,
    s ha én hozzád bújhatok,
    nem remegek már tovább,
    kivirulok, mint a fák.

    Nézd a rétet, Izabell`,
    mennyi friss virágkehely!
    Tavasz-fohász már imánk,
    száz tulipán vár miránk.

    Haloványzöld fűz alatt
    átölelem derekad.
    Oly sudár vagy, mint a fák,
    nem várhatok már tovább!

    Adj egy csókot, Izabell`,
    s nem cserélnék senkivel!
    Nálunk nem lesz boldogabb
    a tavaszi ég alatt...

    Debrecen, 2015. március 17.
     
    Melitta kedveli ezt.
  4. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]
    Tengerre szállt ő

    Fehér virágok,
    fekete fátyol...,
    egyetlen képem
    arról a lányról...

    Fekete kesztyű
    fehér kacsókon,
    azon a fotón
    ott ég a csókom...

    Tengerre szállt ő,
    a napok telnek,
    nagy hajó hozza,
    őt..., s a szerelmet...

    Futnak a habok,
    földre lép újra,
    tíz kecses ujját
    hajamba túrja...

    Könnyes szemével
    szemembe néz ő,
    sóhaja forró
    vággyal igéző...

    Csillog a szeme,
    könnyű a lépte,
    s én kéz a kézben
    sétálok véle...

    Ruhája fűzöld,
    tűzvörös ajka,
    s mosolyban úszik
    rózsaszín arca.

    Debrecen, 214. 05. 30.
     
    Melitta kedveli ezt.
  5. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    A mi házunk teteje

    A mi házunk teteje
    csillagporral van tele.
    Szél tatarozza,
    nap aranyozza,
    nyári eső mind lemossa.

    A szomszédos kertvégen
    két rózsaszál nyílt nékem.
    Az egyik Sári,
    a másik Klári,
    jaj, nem tudok választani!

    Olyan nagy a bánatom,
    kimondani nem tudom,
    Az egyik angyal,
    a másik kancsal,
    mind a kettő megvigasztal.

    A mi házunk eresze
    zöld mohával van tele.
    Szél tatarozza,
    nap aranyozza,
    öreg varjú lerugdossa...

    Debrecen, 2015. 05. 29.
     
    Melitta kedveli ezt.
  6. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Még itt van a május


    Még itt van a május,
    illatos a teste,
    ruhája áttetsző,
    virág van ráfestve.

    Orgona és akác,
    bazsarózsa rajta,
    s mint a piros pipacs,
    oly tüzes az ajka.

    Mikor friss záporként
    május könnye pereg,
    mindent megújító
    boldogság könnye ez.

    Szivárványt ragyogtat
    fölöttünk az égen,
    eme égi kapun
    búcsút int majd szépen.

    Könnyű lépte nyomán
    a pitypangos mező
    féltékennyé válik,
    mint egy bús szerető.

    Sejti, hogy tovább áll,
    elhagyja a rétet,
    mikor júniusban
    a nap forrón éget.

    De addig velünk lesz,
    ránk kacsint kék szeme,
    s habos felhők szárnyán
    elutaznánk vele.

    Debrecen, 2015. 05. 24.
     
    Melitta kedveli ezt.
  7. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Szesztestvérek


    Ez a Zsuzsi rendes lány,
    előbb iszik, aztán hány,
    a pálinkát rókázza,
    likőrt fogyaszt utána.

    Pali nem tart szünetet,
    lenyeli az üveget,
    bánja ezt a nagy vétket,
    hogy vált vissza betétet?

    Szeretem a híg löttyöt,
    ezért iszom nagy fröccsöt,
    teszek bele sok szódát,
    s lepisilem a lócát.

    Jaj de jó a csapolt ser,
    Nagy Pistának csak az kell
    lekísérni a vodkát,
    úgy dalolja a nótát.

    Ő az én szesztestvérem,
    mindjárt haza kísérem,
    megkérem az anyósát,
    tegye le a sodrófát!

    Agyon úgy sem verheti,
    nincs is agya ő neki,
    inkább tegyen fel kávét,
    biz' az hasznunkra válnék!

    Gyertek igyunk feketét,
    vidítsuk Pisti nejét,
    mert ő ilyet nem tehet,
    itatja az egeret!

    Inkább minket itasson
    ez a takaros asszony,
    ki behűtve nekünk tölt
    néhány üveg finom sört!

    Debrecen, 2015. 05. 17.
     
    Melitta kedveli ezt.
  8. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Advent első vasárnapja


    Ez a hónap mindent elveszt,
    dérben reszketnek a kertek,
    a fák lombját földre dobja,
    jeges szelek vén bolondja.

    Eltékozol minden szépet,
    amit ápolt a természet,
    az ősz csodás színvilágát,
    sárgát, rőtet, rozsdabarnát.

    Opálosan szürke az ég,
    pedig kék volt, gyönyörű kék,
    nézi búsan vén November,
    hogy mennyi a fázós ember.

    Elherdálná a reményt is,
    de mi bízunk benned mégis,
    aki eleitől fogva
    üdvösségünk földre hozza!

    Egy kisdedre vár a világ,
    aki majdan mindent kivált
    a sötétség zálogából,
    távol van még, nagyon távol.

    De az idő bármily kemény,
    velünk él egy halvány remény,
    s az adventi gyertya lángja
    fellobban az Úr napjára.

    Az elsőnek gyönge fénye,
    magot vet a sötétségbe,
    jövendölt egy fényes fácska,
    prófétája négy gyertyácska.

    Megszületik majd egy kisded,
    számunkra ő a legszentebb,
    a leghosszabb, téli éjen,
    az Úr áldott idejében.

    Debrecen, 2015. 11. 27.
     
    Utoljára módosítva: 2015 November 27
  9. alberth

    alberth Állandó Tag

    upload_2016-7-1_17-5-31.jpeg

    Túl az Óperencián


    Megállott a zsebóra,
    elkésik az apóka,
    a homlokát ráncolja:
    "Jaj, hiszen ma táncóra!"

    Felemeli az állát,
    igazítja szakállát,
    bekacsint a tükörbe,
    manikűrözve körme.

    Az apóka oly boldog,
    futva megy a szabóhoz,
    hogy az öreg táncterem
    középpontja ő legyen!

    Don Juan a parkettán,
    várja harminc öreglány,
    mindegyikhez türelmes,
    de csak egybe szerelmes!

    Boldogok a vén hölgyek,
    az apóval flörtölnek,
    felélednek az álmok,
    ő oktatja a táncot.

    Van egy bájos nénike,
    szívesen jár még ide,
    minden lépést rég ismer,
    keringőt jár és twisztel.

    Ő a bácsi nagy álma,
    már tűkön ült, úgy várja,
    s táncolnak, mint ifjú pár,
    túl az Óperencián!

    Debrecen, 2015. 07. 24.
     
  10. alberth

    alberth Állandó Tag

    upload_2016-7-1_17-10-48.jpeg

    A kutya és a ventilátor


    Berobbant a kánikula,
    nagyon liheg minden kutya,
    híre sincs a hidegnek.
    lóg a nyelvük, s pihegnek.

    Nagyon forró a kövezet,
    kinn a téren, s oda vezet,
    ha elvinném, én, buta,
    felfordulna a kutya.

    Itt van már a kutya meleg,
    fejem töröm, mit tehetek,
    ne szenvedjen az ebem,
    s hogy némi nyugta legyen?

    Ventilátort hozok neki,
    a légmozgást úgy szereti,
    hogy látom már előre,
    nem lesz gondom felőle!

    A propeller vígan forog,
    hűsebb a lég, s máris mozog,
    előtte az eb hever,
    frissül állat, s az ember...

    Berobbant a kánikula,
    már nem szenved a jó kutya,
    vaúúú-vaúú, nem vitás,
    mindenre van megoldás!

    Debrecen, 2016. 06. 25.
     

    Csatolt fájlok:

  11. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Ne sirasd a nyarat!

    Ne sirasd a nyarat elefántkönnyekkel,
    amit a szomjazó, felhevült föld nyel el!
    Bár innen rövidül a nappalok hossza,
    elejét és végét az éj ujja fosztja...

    Ne sirass dús kalászt, hisz aratás sincs még,
    lesz az új kenyérből asztalunkra elég!
    Magasan jár a nap, sokáig mosolyog,
    s friss zivatart hoznak szép felhőgomolyok.

    Ne sirass még nyarat, ciripel a tücsök!
    Kazlak hűvösében én melléd csücsülök,
    vérző pipacsmezőn, a derekad fogom,
    égő ajkaidat ezerszer csókolom.

    Ne sirasd a nyarat, életünk nyara vár!
    Bár rövidebb napok várnak ránk, ugye már?
    Míg ifjú a szívünk, távol az ősz köde,
    örök szerelmünkhöz időknek nincs köze!

    Debrecen, 2016. 06. 23.
     

    Csatolt fájlok:

  12. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Szent Iván és nyárközép

    Az élet szép,
    ha nyárközép
    ma Szent Ivánnal érkezik,
    világosság,
    és boldogság
    a vágy tüzét felvértezik.

    Sok gyógynövény
    ekkor beér,
    hűs patakoknak partjain,
    kigyűlt a méz,
    ha csókot kérsz
    hű mátkád édes ajkain.

    Te ma ne félj,
    rövid az éj,
    világosság nyitott kaput,
    tüzek gyúlnak,
    vágyak dúlnak,
    s az is éber, aki aludt.

    Tündért láthatsz,
    fényben járhatsz,
    bajt elűző tüzet ugrasz,
    a sötétség
    kósza népség
    mit a bűbáj ma eloszlat.

    A kutakban
    forrásokban
    kristálytiszta vizet találsz,
    ígéretként
    látsz arany fényt
    a kalászon, s bő aratást.

    A szerelem
    a kegyelem
    ünnepe ez, érett nőké,
    s dús a vetés,
    nem tévedés
    az eleven ünneplőké.

    Bűbáj száll rád,
    piros orcád
    éji tüzek mágiája,
    a szívedben
    vad szerelem
    varázslatos táncát járja.

    Debrecen, 2016. 06. 21.
     
  13. alberth

    alberth Állandó Tag

    upload_2016-7-1_17-25-26.jpeg

    Talán a sorsunk rettegés


    Valami titkos sejtelem,
    folydogál rejtett helyeken,
    úgy, mint egy ősi, nagy folyam,
    de, mint egy rejtekút, olyan...

    Valami égi, nagy király,
    a mennyből permetet szitál,
    fejünkre szállva beavat,
    titkokba pillanat alatt...

    Romok közt néma szellemek,
    arról egy táncot lejtenek,
    mi van a túlsó oldalon,
    mert ami itt van, borzalom.

    Valami mindig rejtve van,
    keresők vannak oly sokan,
    de ki talál is, oly kevés,
    talán a sorsunk rettegés?

    Debrecen, 2016. 06. 14.
     
  14. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Mit hozott november?


    Mit hozott november,
    zsákjában mit cipelt?
    Bús léptei nyomán
    tücsök nem ciripelt.

    Pillangó sem szállott
    roskatag vállára,
    nem vigyáz békadal
    éjszaka álmára.

    Hozott szürke ködöt,
    zúzmarát, hódarát,
    napraforgó kórót,
    mi nyár után kiált.

    Rövid nappalokat,
    elnyúló éjeket,
    hozott borult eget,
    hunyt csillagfényeket.

    Kukoricaszárat,
    mit hideg szép cibál,
    lombját vesztett ágat,
    amire dér szitál.

    Vacogtató szelet,
    deres hajnalokat,
    meghívót a télnek,
    didergős napokat.

    Mienk ez a hónap,
    ahogyan a többi,
    eme harminc napból
    nem lehet megszökni.

    Ez van, ezt szeressük,
    mint virágot lepkék,
    fogadjuk illőképp!
    Mi mást is tehetnénk?

    Debrecen, 2016. 11. 10.
     
  15. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Sztárok és ismeretlenek

    Elválnak a celebek?
    Hát ez vajon hogy lehet?
    Igaz, hogy ez nem hír ma,
    ha az újság azt írja,
    szétköltöztek végtére,
    nincs esély a békére!

    Szenzáció az lenne,
    hogyha külön nem menne
    az a sok sztár, ismert név,
    szeretetben élne még!
    Boldogságban, jólétben,
    jóban, bajban békében.

    Oly gyakran hajbakapnak,
    új családot akarnak,
    vegyesek a gyerekek,
    itt ott vannak keveset,
    vagy anyánál, apánál,
    ki-ki itt-ott nyaral már.

    Pletykákra okot adnak,
    nem jó példát mutatnak,
    mégis boldog a bulvár,
    a sok hírrel ő jól jár.
    A nagy többség nem ilyen,
    együtt élnek szelíden.

    Nem csinálnak nagy vihart,
    a családjuk összetart,
    lehet bizony szegények,
    de ők mégis szerények.
    Sírig tartó szerelem,
    figyelem és türelem,
    megbecsülés, szeretet,
    mégis ismeretlenek...

    Debrecen, 2016. 08. 01.
     
  16. alberth

    alberth Állandó Tag


    [​IMG]


    Lennék szél


    Lennék a szél,
    szikkadt mezőkön
    rohannék bőszen,
    nyárban és őszben...

    Mígnem rád találnék,
    s kőszoborrá válnék,
    majd ott az út szélén
    lennék szelíd szél én.

    Simítanám orcád,
    s azt a formás formád,
    olykor viccelnék,
    szoknyát emelnék...

    Lennék a szél,
    aki beszél
    füledbe édesen,
    dalt dúdol mézesen.

    Maradnék veled még,
    utánad is mennék,
    mi mást is tehetnék?
    Én ilyen szél lennék...

    Lennék szél,
    mely bárhol megél,
    hazája végtelen,
    s nem mennék mégse', nem!

    Ki csak akkor szabad
    ha melletted marad,
    én nálad lakoznék,
    s friss levegőt hoznék...

    Debrecen, 2016. 10. 18.
     
  17. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    A Mikulás hazatér

    Este van, este van,
    ballag a Mikulás,
    álmosan cipeli
    kiürült puttonyát...

    Rudolf is bóbiskol,
    rénszarvasa fáradt,
    szeretné már látni
    a lappföldi tájat.

    Elindul a szánkó,
    csilingel az éjben,
    őzikék bámulják
    tisztás közelében.

    A Mikulás boldog,
    bár üres a zsákja,
    szíve boldogsággal,
    csordultig telt nála.

    A sok gyermekmosoly
    az ő kincsestára,
    többet ér mint a föld
    aranya, gyémántja.

    Örömkönnyek között
    végre hazatérve,
    máris készülődik
    a jövendő évre...

    Debrecen, 2016. 12. 06.
     
  18. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Mindjárt itt a Mikulásom


    Hét meg hat az tizenhárom,
    mindjárt itt a Mikulásom,
    írtam neki húsz levelet,
    kértem tőle szeretetet!

    Megkérdezte egykettőre,
    hogy tegye be a cipőmbe?
    Kétszer kettő néha három,
    legyen ő az én barátom!

    Egyszerű lesz ez a dolog,
    ha felhúzom, rágondolok!
    Ha barátom a Mikulás,
    a Mikulásnap oly csodás!

    De hozhat még ajándékot,
    egy kilónyi szaloncukrot,
    mogyoróból két csomaggal
    három könyvet, színes lappal.

    Négy matchboxot, öt jégkrémet,
    habos tortát, édességet,
    hat legót és okos telót,
    szupermenes ágytakarót.

    Hetedikén búcsúzik ő,
    zsebkendőjét húzza elő,
    könnyes szemmel integetve,
    szánja száll a végtelenbe.

    Amikor majd hazatérve,
    zsákját kipakolja végre,
    nem lesz üres most az egyszer,
    tele lesz majd szeretettel!

    Debrecen, 2016. 12. 05.
     
  19. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]


    Állati történetek


    Szarka Mari gyűrűt lopott,
    de az ujján az elkopott.
    Húzd le, s tedd a tetőre fel,
    Szarka Mari hadd lopja el!

    Kutya Kázmér a kocsmában
    fröccsöt iszik egyfolytában.
    Nem szégyelled magad, Kázmér?
    Néha egy kis sör is rád fér!

    Pulyka Panna irigy nagyon,
    Páva Piri áll a napon,
    ő alapból szépség-típus,
    nem kell neki kozmetikus!

    Cica Ica jól hízeleg,
    szereti a jó ízeket,
    a kedvence a szalámi,
    frissen fogja megzabálni!

    Zebra Zoltán Budapesten
    örömét leli a kreszben,
    éjjel-nappal zebrát lesve
    tudja, ő van odafestve.

    Paci Pali új patkója
    felkaptatott a korzóra,
    kopog szépen víg ütemre,
    dallamot csen a fülembe.

    Galamb Gizi szenvedéllyel
    jóllakott egy kifli véggel.
    Nézd, az ágon könnyít magán,
    s eltalálja fejed talán?

    Debrecen, 2015. május 1.
     
    ladysla kedveli ezt.
  20. alberth

    alberth Állandó Tag

    [​IMG]

    Éljen május elseje!


    Éljen május elseje,
    örvendj lelkünk rejteke!
    Vonósnégyest, operát
    enged kérni kinn a stáb.

    Felvonulók kérhetnek,
    néhány drámarészletet,
    Könnyű-műfaj módjával,
    Markos-Nádas mókával.

    Dalra vágytunk, könnyedre?
    Tévé-stáb nem örvende,
    Illés, avagy Aradszky
    áriáért maradt ki?

    Nem túl nagy nyűg vonulni,
    a bili sem borult ki,
    csak ha szakadt az eső,
    az bizony nem volt nyerő!

    Araszoltunk csak egyre,
    a hidegtől remegve,
    mikor szél fújt, eső vert,
    vonultatták az embert!

    Régi május elsejék,
    ugye mennyi szép emlék?
    Ifjú szívünk dobogott,
    zászlónk büszkén lobogott.

    Kis bácsi, s Kis nénike,
    Peti volt még, s Évike,
    Ifjak voltunk, s álmodók,
    egykori felvonulók...

    Debrecen, 2017. 05. 01.
     

Megosztás