Történelem
- Téma inditó bátran77
- Kezdés dátuma
Szántai Lajos: Európa közepéből Európába?
Szántai Lajos magyarságkutató szerint bizonyos fokú idiotizmusra utal, hogy egyes politikusaink az Európa közepén fekvő hazánkat Európához kívánják felzárkóztatni.
A geopolitikai értelemben is a kontinens közepén elhelyezkedő Kárpát-medence ásványianyag- és ivóvízkészletével, energiahordozóival, földje termékenységével önellátó lehetne, sőt még a megcsonkított ország is kihasználhatná azon adottságokat, amelyek gazdasági függetlensége alapjául szolgálhatnának.
A neves történész szerint a Kárpát-medence szétdarabolását fenntartó földrajzi-gazdasági-politikai-szellemi egységét részeiben látni akaró, vagyis a magyarság felszámolását is napirenden tartó erők egyet elfelejtenek: hazánk már egy uniót túlélt, és minden valószínűség szerint azt a mostanit, amelyhez jövő évben csatlakozunk, is túl fogja élni. Szántai Lajos nehezményezi, hogy az unióban gondolkodók, a csatlakozást kiszolgálók mondandójuk alátámasztására Szent István királyunkat idézik úgy, hogy a történelmi valóságtól elrugaszkodva, aktuálpolitikai kérdések alátámasztására használják fel tevékenységét, cselekedeteit. Hamis képet alakítanak ki a nagy királyról.
- Az 1990-es álszent és alapjaiban kritizálható fordulatnak egy pozitív utóhatása van. Erre az időszakra datálható, hogy látványosan megnőtt azok száma, akik végre a valós magyar történelmet szeretnék megismerni, és elvetik a negyven éven keresztül sulykolt negyedigazságokat, ferdítéseket és a történelemhamisításokat. Vannak akik meglepődnek azon, mekkora érdeklődés övezi az újfajta történelemszemléletű előadásokat, hogy az ebben a témakörben mozgó szaktekintélyek könyveit, dolgozatait, jegyzeteit pillanatok alatt elkapkodják.
- Ez egy hullámzó jelenség. Évtizedekkel ezelőtt is voltak látványos, szinte megújulásnak tekinthető jelenségek, de mielőtt kinyíltak volna, visszazáródtak. A mai megfigyelhető megújulás egy hatalmas folyamat éppen soron következő állomása. Egy nemzet életében mindig vannak látványos kinyílások és visszahúzódások, és most elérkezett az idő. A Kárpát-medence magyarságának helyzetéből adódóan törvényszerű egyfelől a nemzet megújulása, útmutatása a következő generációnak. Másrészt a magyarság ennyire elhagyatott állapotában, mint amilyenben most van ez idáig még nem volt. Voltak a nemzet életében drámai pillanatok, de megtanulhattuk: a nemzetet magára hagyták, és mégis megmaradt.
- Ha visszagondolok a kommunista érában folytatott tanulmányaimra, s magam elé képzelem mondjuk a gimnáziumi tankönyveket azért első igazi tragédiának ők a tatárjárást jelölték meg.
- Igen ám, de a tatárjárás nem azért volt megrázó esemény, mert a Batu kán vezette haderő áttörte a Kárpátok védvonalát, hanem azért, mert ekkor derült ki először egy azóta is érvényben lévő igazság: ha a magyar népet valami külső támadás éri, akkor az európai országok nem segítenek. IV. Béla királyunk írta a római pápának: Európa egyetlen keresztény országától sem kaptunk segítséget, csak szavakat, szavakat, szavakat. A nagy király gondolatai történelmünk során nagyon sokszor visszhangoztak. A mohácsi vész idején is egyedül maradt hazánk. II. Lajos diplomáciai levelezéséből megtudhatjuk, hogy szavakon kívül ő sem kapott támogatást Európa keresztény uralkodóitól. II. Lajos hiába kérte a római pápa közbenjárását, hogy békítse ki a francia és a spanyol uralkodókat, s ne egymást gyilkolják, hanem pártolják az oszmán-török birodalommal élet-halál harcát vívó magyar királyságot, a segédkéz nyújtása természetesen elmaradt.
Hasonló volt a helyzet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcunkban, 1848-49-ben, az I. világháború után, a trianoni békediktátum következményeit pedig nem kell különösebben értelmezni. Teljesen példátlan, hogy Európa szívében feldarabolták a magyar államot, s ami nem sikerült a tatárjárás idején, a mohácsi tragédia következtében, a Habsburg évszázadok alatt, az az I. világháború következtében látszólag beteljesedett.
- A trianoni traumát nem lehet feldolgozni, a békediktátum kitételeit nem lehet örökérvényűnek tekinteni, és van egy mostanság oly divatos jelszó is: elment tatár, elment török, s Trianon sem örök!
- Trianon és annak hatásai csak látszólagos diadal azok számára, akik a Kárpát-medence földrajzi, gazdasági, politikai, szellemi egységét mindenáron fel akarják darabolni, s ezen keresztül a magyarságot fel akarják számolni. Nézzük a jelent. Hazánk már túlélt egy uniót, s a következővel kapcsolatosan még arra sem ügyeltek kitervelői, hogy legalább az unió címszótól megszabaduljanak. Magyarországon évtizedeken keresztül az unió a Szovjetuniót jelentette. Teljesen egyértelmű tehát az a világpolitikai törekvés, amely még arra sem figyel, hogy legalább egy kicsit másképpen fogalmazza meg azon diktatúrákat, amelyeket a világtörténelem valamely időszakában életre hív. Örömmel jelentem: minden jel szerint Magyarország ezt az uniót is túl fogja élni.
- Egy olyan közösséghez csatlakoztatnak bennünket bölcs vezéreink, aminek még alkotmánya sincsen. A jelenlegi nemzetvezetők Szent István királyra és az egy évezredes történelmünkre hivatkoznak, de nem aktivizálódtak akkor, amikor a keresztény Európa megnevezésről szólt a vita az Európa Tanácsban. Múltunk, történelmünk, hagyományaink alapján pedig kutya kötelességünk lett volna lándzsát törni eme megfogalmazás mellett.
- A hivatalos magyar kormányzatok 1945 óta elmulasztották ezt megfogalmazni, és úgy tűnik, 1990-től datálva is. Tudni kell azonban azt is, hogy az ország nem tekinthet el a világpolitikai folyamatoktól. Ami Magyarországon folyamatosan történik, az a világ különböző pontjain is hasonlóképpen jelenik meg. Ettől függetlenül vallom és tudom, hogy Magyarországnak a világtörténelem színpadán nem mellék-, hanem főszerep juthat. Hazánk, földrajzi pontossággal megnevezve a Kárpát-medence, vagy másképpen a Kárpáthaza, Európa kellős közepe.
- Főleg egy, már a letűnt rendszerben is reflektorfényben lévő, a jelenlegi kormányban tevékenykedő politikus szajkózza, hogy be kell mennünk Európába. Csakhogy ott vagyunk, ahogy ön is mondotta, annak kellős közepén.
- Pontosan erről van szó, de ezt nemcsak én, hanem sokan mások is megfogalmazták. Gondolok itt Pap Gáborra, vagy a hasonlóképpen vélekedő jó szándékú magyar értelmiségiekre. Nem nehéz felismerni, ha az ember rátekint a térképre, hogy a Kárpát-medence Európa kellős közepén van. Az a megközelítés pedig, hogy nekünk fel kell zárkóznunk Európához, velejéig hamis, különös idiotizmushoz hasonlítható, mert semmiféle értelme sincsen. Bármelyik oldalról is közelítjük meg ezt a megfogalmazást, teljességében értelmetlen. Könyörögve könyörgöm, valaki mutassa meg azt az Európát, ahova nekünk Európa kellős közepén menetelnünk kell! Ha politikai értéket tulajdonítunk a kifejezésnek, akkor Európa Európa közepén működhet csak igazából. A magyar történelem bizonyos időszakaiban ez egyáltalán nem volt kérdés.
- Az előbb említett urak, vagyis a jelenlegi vezetőink az uniós karámba terelést Szent István királyunk cselekedeteivel próbálják azonosítani, szinte szentistváni léptékben gondolkodnak. Sohasem felejtik el megemlíteni, hogy pontosan ugyanolyan a helyzet, mint a nagy király idejében. Ő felzárkóztatta az országot az európai keresztény országok közösségéhez, s most a jelenlegi magyar kormány hathatós közreműködésével vonulhatunk be Európába. Azért ez így egy kicsit sántít, hogy finoman fogalmazzak.
- Ez egy hamis állítás, és megint csak az idiotizmus kategóriájába tartozik. Merem remélni, hogy Szent István király idején is Európa kellős közepe volt a Kárpát-medence. A nagy király, ha szeretett volna, akkor sem tudott volna felzárkózni Nyugat-Európához, mert amit mi általában Európa nyugati felének tulajdonítunk, akkor még nem létezett. Ugye tudunk a dicsőséges francia királyságról, aminek még a csírája sem létezett. Angol királyság szintén nem volt. Egyszerű példa a mai Angliára vonatkoztatva: ha valaki ma azt mondja Skóciában egy skótnak, hogy ő angol, akkor bizony megnézheti magát, de ugyanez a helyzet Írországban. Német-római császárság, mint Szent István-korabeli nagyhatalom csak papíron létezik. Ez azt jelenti, hogy a Német-római Birodalom Árpád-kori szakaszában egy kezemen meg tudom számolni azokat a császárokat, akik ténylegesen egyesíteni tudták a Német-római Birodalmat. És ehhez még nem is kell minden ujjamat igénybe vennem. Úgy tűnik, a helyzet éppen fordí tott módon jelenik meg. Ha itt van Európa kellős közepe, akkor itt van annak gazdasági központja is. Vagy tudomásul veszi valaki, vagy úgy tesz, mintha nem tudna róla.
- Gazdasági központot említ. Ez azt jelenti, hogy létezik egy ország, amely területének kincseiből az emberek igényeit ki lehet elégíteni, adott esetben más országokat is ki lehet segíteni különböző termékekkel és terményekkel.
- A Kárpát-medencében nincs például olyan ásványi anyag, amelyből behozatalra lenne szükség. Még mindig itt vannak a legnagyobb aranybányák. Ezenkívül a jelenleg Magyarország területén találjuk a legnagyobb rézbányákat, így hazánk jelen pillanatban Európa legnagyobb réztermelő állama. Jó gazdaságpolitikával már a réztermelés-feldolgozás, -forgalmazás területén is óriási eredményeket lehetne elérni. A kiváló termőtalaj a hetvenes évek hatalmas műtrágyázási hullámát is túlélte. Európa folyóvizei közül a Kárpát-medencében eredők a medence belsejében ömlenek össze. Megfelelő vízgazdálkodással helyre lehetne állítani ezt a vízkezelési rendszert, amelyet például Mátyás király idején egész Európa oly látványosan csodált meg.
- Ennek a kérdésnek az lenne a megnyugtató megoldása, ha a közigazgatási határaink kicsit eltolódnának északra, keletre és délre.
- Fogjuk rá. De inkább azt mondanám, hogy ez nem államhatár, hanem a jó szándék kérdése. Visszatérve Kárpát-medencei barangolásunkhoz: vízügyi szakemberek is tanúsítják, hogy az elkövetkezendő évtizedekben az ivóvíz ára utoléri a kőolajét. A későbbi nagy háborúk majd az ivóvízkészlet megszerzéséért robbannak ki. A vízügyi szakemberek viszont egyet elfelejtenek, jelenlegi tudásunk szerint Európa legnagyobb vízkészlete a Kárpát-medencében található. Ez nyilvánvalóan így volt Szent István király korában és Atilla király idejében is. A Kárpát-medencének tehát óriási jelentősége - Pap Gábor szavaival élve - a megtartó szerepe. Földrajzi adottságával felfoghatja a külső erők támadását, és megtartja a benne élő népeket. A Kárpát-medence gazdasági helyzetéből következik, hogy ásványi anyagokból, energiahordozókból nem szorul behozatalra, így önfenntartó. Részekre darabolva is önfenntartó lehetne, de azért nem működik így, mert ha egy élő szervezetet feldarabolnak, később minden része elhal. Nem azt jelenti tehát, hogy a magyarság ügye a Kárpát-medence egységes igazgatása, ez az emberiség megmaradásának létkérdése.
Szántai Lajos magyarságkutató szerint bizonyos fokú idiotizmusra utal, hogy egyes politikusaink az Európa közepén fekvő hazánkat Európához kívánják felzárkóztatni.
A geopolitikai értelemben is a kontinens közepén elhelyezkedő Kárpát-medence ásványianyag- és ivóvízkészletével, energiahordozóival, földje termékenységével önellátó lehetne, sőt még a megcsonkított ország is kihasználhatná azon adottságokat, amelyek gazdasági függetlensége alapjául szolgálhatnának.
A neves történész szerint a Kárpát-medence szétdarabolását fenntartó földrajzi-gazdasági-politikai-szellemi egységét részeiben látni akaró, vagyis a magyarság felszámolását is napirenden tartó erők egyet elfelejtenek: hazánk már egy uniót túlélt, és minden valószínűség szerint azt a mostanit, amelyhez jövő évben csatlakozunk, is túl fogja élni. Szántai Lajos nehezményezi, hogy az unióban gondolkodók, a csatlakozást kiszolgálók mondandójuk alátámasztására Szent István királyunkat idézik úgy, hogy a történelmi valóságtól elrugaszkodva, aktuálpolitikai kérdések alátámasztására használják fel tevékenységét, cselekedeteit. Hamis képet alakítanak ki a nagy királyról.
- Az 1990-es álszent és alapjaiban kritizálható fordulatnak egy pozitív utóhatása van. Erre az időszakra datálható, hogy látványosan megnőtt azok száma, akik végre a valós magyar történelmet szeretnék megismerni, és elvetik a negyven éven keresztül sulykolt negyedigazságokat, ferdítéseket és a történelemhamisításokat. Vannak akik meglepődnek azon, mekkora érdeklődés övezi az újfajta történelemszemléletű előadásokat, hogy az ebben a témakörben mozgó szaktekintélyek könyveit, dolgozatait, jegyzeteit pillanatok alatt elkapkodják.
- Ez egy hullámzó jelenség. Évtizedekkel ezelőtt is voltak látványos, szinte megújulásnak tekinthető jelenségek, de mielőtt kinyíltak volna, visszazáródtak. A mai megfigyelhető megújulás egy hatalmas folyamat éppen soron következő állomása. Egy nemzet életében mindig vannak látványos kinyílások és visszahúzódások, és most elérkezett az idő. A Kárpát-medence magyarságának helyzetéből adódóan törvényszerű egyfelől a nemzet megújulása, útmutatása a következő generációnak. Másrészt a magyarság ennyire elhagyatott állapotában, mint amilyenben most van ez idáig még nem volt. Voltak a nemzet életében drámai pillanatok, de megtanulhattuk: a nemzetet magára hagyták, és mégis megmaradt.
- Ha visszagondolok a kommunista érában folytatott tanulmányaimra, s magam elé képzelem mondjuk a gimnáziumi tankönyveket azért első igazi tragédiának ők a tatárjárást jelölték meg.
- Igen ám, de a tatárjárás nem azért volt megrázó esemény, mert a Batu kán vezette haderő áttörte a Kárpátok védvonalát, hanem azért, mert ekkor derült ki először egy azóta is érvényben lévő igazság: ha a magyar népet valami külső támadás éri, akkor az európai országok nem segítenek. IV. Béla királyunk írta a római pápának: Európa egyetlen keresztény országától sem kaptunk segítséget, csak szavakat, szavakat, szavakat. A nagy király gondolatai történelmünk során nagyon sokszor visszhangoztak. A mohácsi vész idején is egyedül maradt hazánk. II. Lajos diplomáciai levelezéséből megtudhatjuk, hogy szavakon kívül ő sem kapott támogatást Európa keresztény uralkodóitól. II. Lajos hiába kérte a római pápa közbenjárását, hogy békítse ki a francia és a spanyol uralkodókat, s ne egymást gyilkolják, hanem pártolják az oszmán-török birodalommal élet-halál harcát vívó magyar királyságot, a segédkéz nyújtása természetesen elmaradt.
Hasonló volt a helyzet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcunkban, 1848-49-ben, az I. világháború után, a trianoni békediktátum következményeit pedig nem kell különösebben értelmezni. Teljesen példátlan, hogy Európa szívében feldarabolták a magyar államot, s ami nem sikerült a tatárjárás idején, a mohácsi tragédia következtében, a Habsburg évszázadok alatt, az az I. világháború következtében látszólag beteljesedett.
- A trianoni traumát nem lehet feldolgozni, a békediktátum kitételeit nem lehet örökérvényűnek tekinteni, és van egy mostanság oly divatos jelszó is: elment tatár, elment török, s Trianon sem örök!
- Trianon és annak hatásai csak látszólagos diadal azok számára, akik a Kárpát-medence földrajzi, gazdasági, politikai, szellemi egységét mindenáron fel akarják darabolni, s ezen keresztül a magyarságot fel akarják számolni. Nézzük a jelent. Hazánk már túlélt egy uniót, s a következővel kapcsolatosan még arra sem ügyeltek kitervelői, hogy legalább az unió címszótól megszabaduljanak. Magyarországon évtizedeken keresztül az unió a Szovjetuniót jelentette. Teljesen egyértelmű tehát az a világpolitikai törekvés, amely még arra sem figyel, hogy legalább egy kicsit másképpen fogalmazza meg azon diktatúrákat, amelyeket a világtörténelem valamely időszakában életre hív. Örömmel jelentem: minden jel szerint Magyarország ezt az uniót is túl fogja élni.
- Egy olyan közösséghez csatlakoztatnak bennünket bölcs vezéreink, aminek még alkotmánya sincsen. A jelenlegi nemzetvezetők Szent István királyra és az egy évezredes történelmünkre hivatkoznak, de nem aktivizálódtak akkor, amikor a keresztény Európa megnevezésről szólt a vita az Európa Tanácsban. Múltunk, történelmünk, hagyományaink alapján pedig kutya kötelességünk lett volna lándzsát törni eme megfogalmazás mellett.
- A hivatalos magyar kormányzatok 1945 óta elmulasztották ezt megfogalmazni, és úgy tűnik, 1990-től datálva is. Tudni kell azonban azt is, hogy az ország nem tekinthet el a világpolitikai folyamatoktól. Ami Magyarországon folyamatosan történik, az a világ különböző pontjain is hasonlóképpen jelenik meg. Ettől függetlenül vallom és tudom, hogy Magyarországnak a világtörténelem színpadán nem mellék-, hanem főszerep juthat. Hazánk, földrajzi pontossággal megnevezve a Kárpát-medence, vagy másképpen a Kárpáthaza, Európa kellős közepe.
- Főleg egy, már a letűnt rendszerben is reflektorfényben lévő, a jelenlegi kormányban tevékenykedő politikus szajkózza, hogy be kell mennünk Európába. Csakhogy ott vagyunk, ahogy ön is mondotta, annak kellős közepén.
- Pontosan erről van szó, de ezt nemcsak én, hanem sokan mások is megfogalmazták. Gondolok itt Pap Gáborra, vagy a hasonlóképpen vélekedő jó szándékú magyar értelmiségiekre. Nem nehéz felismerni, ha az ember rátekint a térképre, hogy a Kárpát-medence Európa kellős közepén van. Az a megközelítés pedig, hogy nekünk fel kell zárkóznunk Európához, velejéig hamis, különös idiotizmushoz hasonlítható, mert semmiféle értelme sincsen. Bármelyik oldalról is közelítjük meg ezt a megfogalmazást, teljességében értelmetlen. Könyörögve könyörgöm, valaki mutassa meg azt az Európát, ahova nekünk Európa kellős közepén menetelnünk kell! Ha politikai értéket tulajdonítunk a kifejezésnek, akkor Európa Európa közepén működhet csak igazából. A magyar történelem bizonyos időszakaiban ez egyáltalán nem volt kérdés.
- Az előbb említett urak, vagyis a jelenlegi vezetőink az uniós karámba terelést Szent István királyunk cselekedeteivel próbálják azonosítani, szinte szentistváni léptékben gondolkodnak. Sohasem felejtik el megemlíteni, hogy pontosan ugyanolyan a helyzet, mint a nagy király idejében. Ő felzárkóztatta az országot az európai keresztény országok közösségéhez, s most a jelenlegi magyar kormány hathatós közreműködésével vonulhatunk be Európába. Azért ez így egy kicsit sántít, hogy finoman fogalmazzak.
- Ez egy hamis állítás, és megint csak az idiotizmus kategóriájába tartozik. Merem remélni, hogy Szent István király idején is Európa kellős közepe volt a Kárpát-medence. A nagy király, ha szeretett volna, akkor sem tudott volna felzárkózni Nyugat-Európához, mert amit mi általában Európa nyugati felének tulajdonítunk, akkor még nem létezett. Ugye tudunk a dicsőséges francia királyságról, aminek még a csírája sem létezett. Angol királyság szintén nem volt. Egyszerű példa a mai Angliára vonatkoztatva: ha valaki ma azt mondja Skóciában egy skótnak, hogy ő angol, akkor bizony megnézheti magát, de ugyanez a helyzet Írországban. Német-római császárság, mint Szent István-korabeli nagyhatalom csak papíron létezik. Ez azt jelenti, hogy a Német-római Birodalom Árpád-kori szakaszában egy kezemen meg tudom számolni azokat a császárokat, akik ténylegesen egyesíteni tudták a Német-római Birodalmat. És ehhez még nem is kell minden ujjamat igénybe vennem. Úgy tűnik, a helyzet éppen fordí tott módon jelenik meg. Ha itt van Európa kellős közepe, akkor itt van annak gazdasági központja is. Vagy tudomásul veszi valaki, vagy úgy tesz, mintha nem tudna róla.
- Gazdasági központot említ. Ez azt jelenti, hogy létezik egy ország, amely területének kincseiből az emberek igényeit ki lehet elégíteni, adott esetben más országokat is ki lehet segíteni különböző termékekkel és terményekkel.
- A Kárpát-medencében nincs például olyan ásványi anyag, amelyből behozatalra lenne szükség. Még mindig itt vannak a legnagyobb aranybányák. Ezenkívül a jelenleg Magyarország területén találjuk a legnagyobb rézbányákat, így hazánk jelen pillanatban Európa legnagyobb réztermelő állama. Jó gazdaságpolitikával már a réztermelés-feldolgozás, -forgalmazás területén is óriási eredményeket lehetne elérni. A kiváló termőtalaj a hetvenes évek hatalmas műtrágyázási hullámát is túlélte. Európa folyóvizei közül a Kárpát-medencében eredők a medence belsejében ömlenek össze. Megfelelő vízgazdálkodással helyre lehetne állítani ezt a vízkezelési rendszert, amelyet például Mátyás király idején egész Európa oly látványosan csodált meg.
- Ennek a kérdésnek az lenne a megnyugtató megoldása, ha a közigazgatási határaink kicsit eltolódnának északra, keletre és délre.
- Fogjuk rá. De inkább azt mondanám, hogy ez nem államhatár, hanem a jó szándék kérdése. Visszatérve Kárpát-medencei barangolásunkhoz: vízügyi szakemberek is tanúsítják, hogy az elkövetkezendő évtizedekben az ivóvíz ára utoléri a kőolajét. A későbbi nagy háborúk majd az ivóvízkészlet megszerzéséért robbannak ki. A vízügyi szakemberek viszont egyet elfelejtenek, jelenlegi tudásunk szerint Európa legnagyobb vízkészlete a Kárpát-medencében található. Ez nyilvánvalóan így volt Szent István király korában és Atilla király idejében is. A Kárpát-medencének tehát óriási jelentősége - Pap Gábor szavaival élve - a megtartó szerepe. Földrajzi adottságával felfoghatja a külső erők támadását, és megtartja a benne élő népeket. A Kárpát-medence gazdasági helyzetéből következik, hogy ásványi anyagokból, energiahordozókból nem szorul behozatalra, így önfenntartó. Részekre darabolva is önfenntartó lehetne, de azért nem működik így, mert ha egy élő szervezetet feldarabolnak, később minden része elhal. Nem azt jelenti tehát, hogy a magyarság ügye a Kárpát-medence egységes igazgatása, ez az emberiség megmaradásának létkérdése.
Csatolások
-
korona.jpg
Történelmi kérdések és válaszok
Kedves tagtársak:
Az elmúlt 20-30 év során - hobbi szinten - a Kárpát-medence történelmi népesség-statisztikájával foglalkozok. Szeretném összeállítani: A Kárpát-medence komplex népességstatisztikáját, a mindenkori közigazgatási beosztásnak megfelelően. Nagyon sok adatot, könyvet, térképet sikerült összegyűjtenem, nagyon sok adatot még keresek.
Ezek közül szeretnék megosztani közületek azokkal akiknek hasonló "őrült" érdeklődése van. Ezenkívül szívesen fogadnék segítséget a hiányzó fehér foltok eltüntetéséhez.
Vannak:
- általam beszkennelt térképek (vármegye és Mo. térképek 1800-tól 1941-ig).
- könyvek ( pl Mo. eltünt vármegyéi, Mo. Árpád kori közigazgatási földrajza, stb.
- népösszeírás/népszámlálás 1715÷2009 között.
Nincs:
- 1804. és 1840. évi népösszeírási adatsorok,
- 1850. és 1857. év Erdélyen kívüli népszámlálási adatsorok,
- 1869. évi horvátországi és őrvidéki népszámlálási adatsorok,
- a varasd-körösi őrvidék településeinek század beosztása (melyik település melyik században van).
Segítség: hogyan tudok file-kat fel tölteni az oldalra? Kérem valaki segítsen mert nem megy!
Köszönöm előre is!
Kedves tagtársak:
Az elmúlt 20-30 év során - hobbi szinten - a Kárpát-medence történelmi népesség-statisztikájával foglalkozok. Szeretném összeállítani: A Kárpát-medence komplex népességstatisztikáját, a mindenkori közigazgatási beosztásnak megfelelően. Nagyon sok adatot, könyvet, térképet sikerült összegyűjtenem, nagyon sok adatot még keresek.
Ezek közül szeretnék megosztani közületek azokkal akiknek hasonló "őrült" érdeklődése van. Ezenkívül szívesen fogadnék segítséget a hiányzó fehér foltok eltüntetéséhez.
Vannak:
- általam beszkennelt térképek (vármegye és Mo. térképek 1800-tól 1941-ig).
- könyvek ( pl Mo. eltünt vármegyéi, Mo. Árpád kori közigazgatási földrajza, stb.
- népösszeírás/népszámlálás 1715÷2009 között.
Nincs:
- 1804. és 1840. évi népösszeírási adatsorok,
- 1850. és 1857. év Erdélyen kívüli népszámlálási adatsorok,
- 1869. évi horvátországi és őrvidéki népszámlálási adatsorok,
- a varasd-körösi őrvidék településeinek század beosztása (melyik település melyik században van).
Segítség: hogyan tudok file-kat fel tölteni az oldalra? Kérem valaki segítsen mert nem megy!
Köszönöm előre is!
II.Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa
1703 májusában a breznai várban Rákóczi Ferenc herceg szerződést között
Esze Tamással, hogy a Habsburgok ellen Magyarország állami önállóságáért háborút
indítanak. A kiáltványt Rákóczi Bercsényivel együtt május 6-án bocsátotta ki: nemeseket és nemteleneket, világi és egyházi személyeket, fegyverviselőket és otthonlakókat
fegyverbe szólítanak.
A nevezetes kiáltvány szövege az alábbi volt:
Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703
Rákóczi Ferenc Fejedelem m. k. P. H. Gróff Bercsényi Miklós P. H. m. k.
1703 májusában a breznai várban Rákóczi Ferenc herceg szerződést között
Esze Tamással, hogy a Habsburgok ellen Magyarország állami önállóságáért háborút
indítanak. A kiáltványt Rákóczi Bercsényivel együtt május 6-án bocsátotta ki: nemeseket és nemteleneket, világi és egyházi személyeket, fegyverviselőket és otthonlakókat
fegyverbe szólítanak.
A nevezetes kiáltvány szövege az alábbi volt:
„Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentűl minden jót kívánunk.
Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna; elannyira, hogy már országunknak, régi szabadságunknak gyükeres veszedelménél egyebet senki sem ítélhet vala, ha az minden birodalmakkal bíró kegyelmes Isten csudálatos és váratlan háborúkkal az országunkat eddig sanyargató német nemzetet mindenfelől meg nem környékezte volna és azáltal az mi régi szabadságát keservesen óhajtó s igaz hazaszeretetéért gerjedező magyar nemzetünknek is utat és alkalmatosságot az kívánt szabadulásra nem mutatott vallátván azért a nagy iga alul való szabadulásnak ideit s módját most egyszer oly alkalmatosnak lenni, kinél is sem jobb, sem több, sem bizonyosabb alkalmatosságot országunk soha nem remélhet: ezen mi törvény s nemesi szabadságunk ellen való keserves bujdosásra űzettetett sorsunkat s életünknek minden napját édes hazánk régi szabadságának, dicsőséges nemzetünk hajdani jó hírének s nevének s megnyomattatott országunk lakósinak javára s hasznára szenteltük; sőt igyekezetünk gyükeresebb megerősítésére nézve el nem múlattuk a magyar hazának képtelen nyomorgatásán szánakozó s országunknak használható királyoknak s fejedelmeknek segítségéhez s egyértelméhez ragaszkodnunk. Kihez való képest, most lévén mégegyszer ideje országunkat ily törvénytelen és szenvedhetetlen iga alul felszabadítani: országunkhoz s hazánkhoz való szeretetünktül és kötelességünktül viseltetvén, minden igaz, hazaszerető s országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós, egy szóval minden rendű igaz magyarokat hazafiuságokra intjük, kénszerítjük s kérjük, hogy az mint már Isten némelyeknek szíveket az hazáért felgerjesztette s egybenhozta: úgy ki-ki édes hazája s nemzete, szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, portióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvető, jószágainkat hatalmasan foglaló és fogyató, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevő s életünken uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert, és kimenetelünk előtt is azon előljáróknak s tiszteknek csoportjaival, kikre ezen dolognak megindítását bíztuk, egyezzenek minden fegyverfogók, igaz hazafiak, és kimenetelünkig is azon előljáróknak s általok teendő tiszteknek alattokvalói engedelmeskedjenek, mások pedig közönséges jó értelemmel éljenek; bizonyos lévén benne, hogy magunk is minden késedelem nélkül megyünk elégséges segítő haddal, és édes hazánkért, nemzetünkért, régi szabadságunkért, az hatalmas Istennek segítsége s az ő hatalmas hadakozó karjának ereivel, tökéletes szívvel-lélekkel szenteljük életünket, s vérünket ontani egyedül hazánk s nemzetünk szabadságáért, minden privatumnak vágyódása nélkül, készek leszünk. Hiszünk is az özvegyek és árvák, keseredettek és megnyomottak kiáltását meghallgató irgalmas Istenben s Isten után nemzetünk régi, dicséretes s ma is véleszületett hadakozó bátorságában és hazájához való gerjedésében s ahhoz az velünk egyezett hatalmas királyok s fejedelmek segítségében, hogy ezen, egyedül Isten által nyújtott alkalmatos időben nemzetünknek régi szabadságát elérjük s helybenállítjuk mindnyájunk munkájával, és Isten által mind magunk, mind maradékaink utánunk dicsőséges szabadsággal boldogíttatott állapotban végezzük napjainkat, örökes megmaradásával hazánknak.
Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastályokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.
Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna; elannyira, hogy már országunknak, régi szabadságunknak gyükeres veszedelménél egyebet senki sem ítélhet vala, ha az minden birodalmakkal bíró kegyelmes Isten csudálatos és váratlan háborúkkal az országunkat eddig sanyargató német nemzetet mindenfelől meg nem környékezte volna és azáltal az mi régi szabadságát keservesen óhajtó s igaz hazaszeretetéért gerjedező magyar nemzetünknek is utat és alkalmatosságot az kívánt szabadulásra nem mutatott vallátván azért a nagy iga alul való szabadulásnak ideit s módját most egyszer oly alkalmatosnak lenni, kinél is sem jobb, sem több, sem bizonyosabb alkalmatosságot országunk soha nem remélhet: ezen mi törvény s nemesi szabadságunk ellen való keserves bujdosásra űzettetett sorsunkat s életünknek minden napját édes hazánk régi szabadságának, dicsőséges nemzetünk hajdani jó hírének s nevének s megnyomattatott országunk lakósinak javára s hasznára szenteltük; sőt igyekezetünk gyükeresebb megerősítésére nézve el nem múlattuk a magyar hazának képtelen nyomorgatásán szánakozó s országunknak használható királyoknak s fejedelmeknek segítségéhez s egyértelméhez ragaszkodnunk. Kihez való képest, most lévén mégegyszer ideje országunkat ily törvénytelen és szenvedhetetlen iga alul felszabadítani: országunkhoz s hazánkhoz való szeretetünktül és kötelességünktül viseltetvén, minden igaz, hazaszerető s országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós, egy szóval minden rendű igaz magyarokat hazafiuságokra intjük, kénszerítjük s kérjük, hogy az mint már Isten némelyeknek szíveket az hazáért felgerjesztette s egybenhozta: úgy ki-ki édes hazája s nemzete, szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, portióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvető, jószágainkat hatalmasan foglaló és fogyató, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevő s életünken uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert, és kimenetelünk előtt is azon előljáróknak s tiszteknek csoportjaival, kikre ezen dolognak megindítását bíztuk, egyezzenek minden fegyverfogók, igaz hazafiak, és kimenetelünkig is azon előljáróknak s általok teendő tiszteknek alattokvalói engedelmeskedjenek, mások pedig közönséges jó értelemmel éljenek; bizonyos lévén benne, hogy magunk is minden késedelem nélkül megyünk elégséges segítő haddal, és édes hazánkért, nemzetünkért, régi szabadságunkért, az hatalmas Istennek segítsége s az ő hatalmas hadakozó karjának ereivel, tökéletes szívvel-lélekkel szenteljük életünket, s vérünket ontani egyedül hazánk s nemzetünk szabadságáért, minden privatumnak vágyódása nélkül, készek leszünk. Hiszünk is az özvegyek és árvák, keseredettek és megnyomottak kiáltását meghallgató irgalmas Istenben s Isten után nemzetünk régi, dicséretes s ma is véleszületett hadakozó bátorságában és hazájához való gerjedésében s ahhoz az velünk egyezett hatalmas királyok s fejedelmek segítségében, hogy ezen, egyedül Isten által nyújtott alkalmatos időben nemzetünknek régi szabadságát elérjük s helybenállítjuk mindnyájunk munkájával, és Isten által mind magunk, mind maradékaink utánunk dicsőséges szabadsággal boldogíttatott állapotban végezzük napjainkat, örökes megmaradásával hazánknak.
Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastályokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.
Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703
Rákóczi Ferenc Fejedelem m. k. P. H. Gróff Bercsényi Miklós P. H. m. k.
Forrás: Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc és kora
Szent István
I.Szent István megitélése napjainkban kétoldalú. Egyrészt a nagy államalapítót tisztelik benne, másrészt egyes állítások szerint feleslegesen kegyetlenül térítette népét a keresztény vallásra.
Most azonban inkább vessünk egy szempillantást a HONFOGLALÁS másfajta megközelítésére.
László Gyula (1910-1998 ) régészprofesszor nevéhez fűződik a kettős honfoglalás elmélete.
„Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.” László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II.; Püski, Budapest, 1999., I. kötet 142. oldal
László Gyula "kettős honfoglalás elméleté"-ről a História c. folyóirat 1982/01 számában is olvashatunk.
I.Szent István megitélése napjainkban kétoldalú. Egyrészt a nagy államalapítót tisztelik benne, másrészt egyes állítások szerint feleslegesen kegyetlenül térítette népét a keresztény vallásra.
Most azonban inkább vessünk egy szempillantást a HONFOGLALÁS másfajta megközelítésére.
László Gyula (1910-1998 ) régészprofesszor nevéhez fűződik a kettős honfoglalás elmélete.
„Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.” László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II.; Püski, Budapest, 1999., I. kötet 142. oldal
László Gyula "kettős honfoglalás elméleté"-ről a História c. folyóirat 1982/01 számában is olvashatunk.
Zrínyi Miklós titokzatos halála
Péter Katalin történész írta Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban A magyar romlásnak századában címû kötetében:
„Zrínyi halálának körülményeit mindenki
ismeri; a magyar történelem legtöbbet emlegetett eseményei közé tartozik a kursaneci vadászat, ahol az ôszi este leszálló félhomályában megsebzett vaddisznó végzett azzal, aki száz csatán eshetett volna el”. Haláláról mindent tudunk – tette hozzá
a történész, akinek véleményét más kutatók is osztják.
Klaniczay Tibor irodalomtörténész Zrínyi Miklós című nagyszabású mûvében már korábban így vélekedett: „Zrínyi halála tisztázott kérdés: a szemtanú Bethlen pontosan leírta az esetet, a Zrínyi haláláról tudósító levelek pedig halvány célzást sem tesznek esetleges gyilkosságra”. Bene Sándor a Zrínyi és a vadkan címû (Borián Gellérttel közösen írt) könyvében ezzel kapcsolatban leszögezte: „A Zrínyivel foglalkozó szakirodalomban a vadászbaleset régóta elfogadott igazság”.
Valóban pontot lehet tenni a különös história végére?
Péter Katalin történész írta Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban A magyar romlásnak századában címû kötetében:
„Zrínyi halálának körülményeit mindenki
ismeri; a magyar történelem legtöbbet emlegetett eseményei közé tartozik a kursaneci vadászat, ahol az ôszi este leszálló félhomályában megsebzett vaddisznó végzett azzal, aki száz csatán eshetett volna el”. Haláláról mindent tudunk – tette hozzá
a történész, akinek véleményét más kutatók is osztják.
Klaniczay Tibor irodalomtörténész Zrínyi Miklós című nagyszabású mûvében már korábban így vélekedett: „Zrínyi halála tisztázott kérdés: a szemtanú Bethlen pontosan leírta az esetet, a Zrínyi haláláról tudósító levelek pedig halvány célzást sem tesznek esetleges gyilkosságra”. Bene Sándor a Zrínyi és a vadkan címû (Borián Gellérttel közösen írt) könyvében ezzel kapcsolatban leszögezte: „A Zrínyivel foglalkozó szakirodalomban a vadászbaleset régóta elfogadott igazság”.
Valóban pontot lehet tenni a különös história végére?
I. Mátyás
Haláláról a következőket tudjuk, hiteles forrásból: "Mátyás a virágvasárnapi szertartással egybekötve akarta lovaggá ütni Domenico Bollani velencei követet, és erre az alkalomra a bécsi várpalota udvarán fakápolnát építtetett. Április 4- én, vasárnap reggel, felesége és fia kíséretében jelent meg a kápolnában, ahol már várták a papok, főurak és a külföldi követek. A pálmaág-szenteléssel bevezetett virágvasárnapi körmenet és ünnepi mise után maga elé rendelte a velencei követet és a szokásos ceremónia szerint lovaggá ütötte. A hosszúra nyúlt kettős szertartás után fáradtan visszavonult palotájába. Mivel Beatrix még a közeli templomokba is ellátogatott, az ebédet a szokottnál későbbi időpontra tűzték ki. A király, hogy éhségét csillapítsa, anconai fügét hozatott asztalára. Miután azonban az első gyümölcsöt megkóstolta és azt romlottnak találta, nagy haragra lobbant. A hazatérő királyné igyekezett megnyugtatni és különböző ételekkel kínálta, ő azonban mindent visszautasított. Nem sokkal később szédülni kezdett és elsötétült előtte a világ. Parancsára szobájába vitték és ágyba fektették. Este hat órakor állapota válságossá vált, súlyos bénulási tünetek léptek fel nála. Nyelve is megbénult, kínzó hasgörcs gyötörte, fájdalmát azonban csak hangos nyögéssel tudta kifejezni. A királyné kétségbeesett kísérleteket tett férje megmentésére: erőszakkal kinyitott szájába orvosságot csepegtetett, bátorító szavakat kiáltott a fülébe és sürgette a betegágynál tehetetlenül álló orvosokat, hogy segítsenek rajta.
Mátyás szenvedésének szemtanúi voltak: fia, János herceg, anyai unokaöccse, Geréb Péter ajtónállómester és Geréb Mátyás horvát bán, valamint Nagylucsei Dóczi Orbán püspök, Szapolyai István alsó-ausztriai helytartó és Báthori
István országbíró.
Éjszaka tovább erősödött a haldokló király fájdalma, akinek keserves kiáltozását a jelenlevők oroszlánüvöltéshez hasonlították. Hajnalban enyhült szenvedése, és néhány órára elaludt. Reggel ismét fájdalomra ébredt, ereje ekkor már észrevehetően hanyatlott. Az egész napot félálomban töltötte. Amikor magához tért, megpróbált beszélni. A hátán feküdt, tekintetével hol feleségét, hol fiát kereste és a jelek szerint utolsó tanácsokkal szerette volna ellátni őket. A hatalmas király azonban, akinek parancsszavára milliók engedelmeskedtek, most néma, béna és tehetetlen volt. Felesége hiába ostromolta kérdéseivel, még fejbólintással vagy kézjellel sem tudott válaszolni. Az erõs szervezet haláltusája másfél napig tartott. Április 6-án, kedden reggel egyre nehezebben, hörögve lélegzett, majd 7 és 8 óra között megállt a szívverése. A bécsi várpalotának abban a szobájában halt meg Hunyadi Mátyás, ahol egykor gyermekkori rabtartója, László király lakott. A király halála után hamarosan elterjedt a hír, hogy ellenségei megmérgezték. Bécs volt császári kormányzója állítólag már 1488-ban a velencei államtanács támogatását kérte egy Mátyás elleni merénylethez, ezt azonban Velence határozottan visszautasította. A 16. század történészei közül egyesek Beatrix királynét, mások Szapolyai Istvánt vádolták Mátyás megmérgezésével. A király korai halálához azonban egyiknek sem fűződött érdeke és az uralkodóval fennállt kapcsolatuk sem volt olyan, hogy a gyilkosságot indokolta volna. Korányi Frigyes professzor a múlt század végén, a Bonfini által leírt tüneteket vizsgálva megállapította, hogy azok nem mérgezésre, hanem agyvérzésre utalnak. Bár szélütésnél ritkán jelentkeznek tartós görcsök, néha mégis fellépnek, ha a megpattant érből kiömlő vér az agyhártya alatti agyfelületet borítja el. A reuma, amely Mátyást élete utolsó két évében kínozta, gyakran kóros szívnagyobbodást okoz, ez pedig agyembóliához vezethet. A mai orvostudomány a mérgezés lehetőségét sem zárja ki. Ennek okai: a) Agyvérzésnél, ellentétben a mérgezéssel, sohasem lép fel teljes bénulás, mint amelyre Bonfini leírásából következtethetünk. A jobboldali bénulással együtt jár ugyan a beszédközpont kikapcsolása is, ebben az esetben azonban a beteg
fejbólintással és egyik kezével jelezve válaszolhatott volna a királyné kérdéseire. b) Az agyvérzés sokkal inkább apátiát, mint kínzó fájdalmat vált ki. A király éjszakai fájdalmas ordítását nehéz tehát szélütéssel magyarázni.
Nincs kizárva az sem, hogy a romlott füge által előidézett gyomorrontás elősegítette az agyvérzést, az elviselhetetlen gyomorgörcs azonban inkább jellemzõ a mérgezésre, mint a gyomorrontásra."
Juhász László: A király halála. Új Horizont, 2002. év 4. szám
Haláláról a következőket tudjuk, hiteles forrásból: "Mátyás a virágvasárnapi szertartással egybekötve akarta lovaggá ütni Domenico Bollani velencei követet, és erre az alkalomra a bécsi várpalota udvarán fakápolnát építtetett. Április 4- én, vasárnap reggel, felesége és fia kíséretében jelent meg a kápolnában, ahol már várták a papok, főurak és a külföldi követek. A pálmaág-szenteléssel bevezetett virágvasárnapi körmenet és ünnepi mise után maga elé rendelte a velencei követet és a szokásos ceremónia szerint lovaggá ütötte. A hosszúra nyúlt kettős szertartás után fáradtan visszavonult palotájába. Mivel Beatrix még a közeli templomokba is ellátogatott, az ebédet a szokottnál későbbi időpontra tűzték ki. A király, hogy éhségét csillapítsa, anconai fügét hozatott asztalára. Miután azonban az első gyümölcsöt megkóstolta és azt romlottnak találta, nagy haragra lobbant. A hazatérő királyné igyekezett megnyugtatni és különböző ételekkel kínálta, ő azonban mindent visszautasított. Nem sokkal később szédülni kezdett és elsötétült előtte a világ. Parancsára szobájába vitték és ágyba fektették. Este hat órakor állapota válságossá vált, súlyos bénulási tünetek léptek fel nála. Nyelve is megbénult, kínzó hasgörcs gyötörte, fájdalmát azonban csak hangos nyögéssel tudta kifejezni. A királyné kétségbeesett kísérleteket tett férje megmentésére: erőszakkal kinyitott szájába orvosságot csepegtetett, bátorító szavakat kiáltott a fülébe és sürgette a betegágynál tehetetlenül álló orvosokat, hogy segítsenek rajta.
Mátyás szenvedésének szemtanúi voltak: fia, János herceg, anyai unokaöccse, Geréb Péter ajtónállómester és Geréb Mátyás horvát bán, valamint Nagylucsei Dóczi Orbán püspök, Szapolyai István alsó-ausztriai helytartó és Báthori
István országbíró.
Éjszaka tovább erősödött a haldokló király fájdalma, akinek keserves kiáltozását a jelenlevők oroszlánüvöltéshez hasonlították. Hajnalban enyhült szenvedése, és néhány órára elaludt. Reggel ismét fájdalomra ébredt, ereje ekkor már észrevehetően hanyatlott. Az egész napot félálomban töltötte. Amikor magához tért, megpróbált beszélni. A hátán feküdt, tekintetével hol feleségét, hol fiát kereste és a jelek szerint utolsó tanácsokkal szerette volna ellátni őket. A hatalmas király azonban, akinek parancsszavára milliók engedelmeskedtek, most néma, béna és tehetetlen volt. Felesége hiába ostromolta kérdéseivel, még fejbólintással vagy kézjellel sem tudott válaszolni. Az erõs szervezet haláltusája másfél napig tartott. Április 6-án, kedden reggel egyre nehezebben, hörögve lélegzett, majd 7 és 8 óra között megállt a szívverése. A bécsi várpalotának abban a szobájában halt meg Hunyadi Mátyás, ahol egykor gyermekkori rabtartója, László király lakott. A király halála után hamarosan elterjedt a hír, hogy ellenségei megmérgezték. Bécs volt császári kormányzója állítólag már 1488-ban a velencei államtanács támogatását kérte egy Mátyás elleni merénylethez, ezt azonban Velence határozottan visszautasította. A 16. század történészei közül egyesek Beatrix királynét, mások Szapolyai Istvánt vádolták Mátyás megmérgezésével. A király korai halálához azonban egyiknek sem fűződött érdeke és az uralkodóval fennállt kapcsolatuk sem volt olyan, hogy a gyilkosságot indokolta volna. Korányi Frigyes professzor a múlt század végén, a Bonfini által leírt tüneteket vizsgálva megállapította, hogy azok nem mérgezésre, hanem agyvérzésre utalnak. Bár szélütésnél ritkán jelentkeznek tartós görcsök, néha mégis fellépnek, ha a megpattant érből kiömlő vér az agyhártya alatti agyfelületet borítja el. A reuma, amely Mátyást élete utolsó két évében kínozta, gyakran kóros szívnagyobbodást okoz, ez pedig agyembóliához vezethet. A mai orvostudomány a mérgezés lehetőségét sem zárja ki. Ennek okai: a) Agyvérzésnél, ellentétben a mérgezéssel, sohasem lép fel teljes bénulás, mint amelyre Bonfini leírásából következtethetünk. A jobboldali bénulással együtt jár ugyan a beszédközpont kikapcsolása is, ebben az esetben azonban a beteg
fejbólintással és egyik kezével jelezve válaszolhatott volna a királyné kérdéseire. b) Az agyvérzés sokkal inkább apátiát, mint kínzó fájdalmat vált ki. A király éjszakai fájdalmas ordítását nehéz tehát szélütéssel magyarázni.
Nincs kizárva az sem, hogy a romlott füge által előidézett gyomorrontás elősegítette az agyvérzést, az elviselhetetlen gyomorgörcs azonban inkább jellemzõ a mérgezésre, mint a gyomorrontásra."
Juhász László: A király halála. Új Horizont, 2002. év 4. szám
Magyarország első nyomtatott térképe a Világörökség része
" Méltó helyére került hazánk első nyomtatott térképe, egyik leghíresebb írott történelmi emléke, a Tabula Hungariae néven ismert Lázár-féle térkép. 2007. június 19-én, az UNESCO Világemlékezet Bizottsága felvette 38 mű társaságában ezt a kimagasló jelentőségű, 16. századi dokumentumot a világszervezet exkluzív listájára, a Memory of the World remekművei közé....
Lázár térképe, a Tabula Hungariae 1528 május közepén jelent meg Ingolstadtban. E mappát évszázadokon keresztül a kutatók és az érdeklődők csak leírásokból ismerték, míg az 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe."
Forrás: Magyar Nyomdász
Lehet nagyítani, keresgélni, szenzációs!
[HIDE]http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/tabula_hungariae_lazarfele_terkep[/HIDE]
" Méltó helyére került hazánk első nyomtatott térképe, egyik leghíresebb írott történelmi emléke, a Tabula Hungariae néven ismert Lázár-féle térkép. 2007. június 19-én, az UNESCO Világemlékezet Bizottsága felvette 38 mű társaságában ezt a kimagasló jelentőségű, 16. századi dokumentumot a világszervezet exkluzív listájára, a Memory of the World remekművei közé....
Lázár térképe, a Tabula Hungariae 1528 május közepén jelent meg Ingolstadtban. E mappát évszázadokon keresztül a kutatók és az érdeklődők csak leírásokból ismerték, míg az 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe."
Forrás: Magyar Nyomdász
Lehet nagyítani, keresgélni, szenzációs!
[HIDE]http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/tabula_hungariae_lazarfele_terkep[/HIDE]
Csatolások
-
1849-eshonvedzaszlo.jpg
Alphorab: Nem feltétlenül a kormány irányítja a történetírást, és nem is arról van szó, hogy ügynökök a történészek. 
Szerintem inkább arról, hogy a magyar történetírás rendesen át van politizálva. Abból, hogy mit ír le egy történész a középkorról, a mai világra is lehet következtetéseket levonni, és meg is teszik.
Sokan tudják, hogy ha egy történész olyasmiket próbál elmondani, amit a jelenlegi politikai helyzetben a hatalmasok nem szeretnek, azt szokás szerint jól elhallgatják. Kevesebben gondolnak bele, hogy ettől még nem biztos, hogy az illető igazat írt... Lehet, hogy igen. És lehet, hogy nem. És mindkét esetben akadhat olyan politikai erőre, amelyik mégiscsak felszínre hozza, amit elhallgattak - és aztán kihasználja a saját céljaira.
Nem tudom, érthető-e, amit írok. Nagyon bonyolult dolog ez a történetírás...
Szerintem inkább arról, hogy a magyar történetírás rendesen át van politizálva. Abból, hogy mit ír le egy történész a középkorról, a mai világra is lehet következtetéseket levonni, és meg is teszik. Sokan tudják, hogy ha egy történész olyasmiket próbál elmondani, amit a jelenlegi politikai helyzetben a hatalmasok nem szeretnek, azt szokás szerint jól elhallgatják. Kevesebben gondolnak bele, hogy ettől még nem biztos, hogy az illető igazat írt... Lehet, hogy igen. És lehet, hogy nem. És mindkét esetben akadhat olyan politikai erőre, amelyik mégiscsak felszínre hozza, amit elhallgattak - és aztán kihasználja a saját céljaira.
Nem tudom, érthető-e, amit írok. Nagyon bonyolult dolog ez a történetírás...
Jelenleg sikerült megszereznem a Hornyánszky : Geographisches Lexikon des Königreichs und der serbischen Woiwodschaft mit dem temescher Banate c. kötetet ami 1858. évi helységnévtár és az 1850. évi népszámlálás településenkénti adatit tartalmazza.
Azoknak akiket érdekelnek ezek a dolgok:
1.Geographisches Lexikon des Königreichs und der serbischen Woiwodschaft mit dem temescher Banate
- http://books.google.hu/books?id=H59AAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false
2.Miestopisni riečnik kraljevinah Dalmacije, Hèrvatske i Slavonije:
- http://books.google.ca/books?id=all..._v2_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Virje&f=false
4.Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-2002:
- http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
6.A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi Népszámlálása:
- http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06042201/0_0_1_pg_1.html
7. Helynévtárak és Népszámlálások a KSH oldalán:
- http://konyvtar.ksh.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=32&Itemid=67
Azoknak akiket érdekelnek ezek a dolgok:
1.Geographisches Lexikon des Königreichs und der serbischen Woiwodschaft mit dem temescher Banate
- http://books.google.hu/books?id=H59AAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false
2.Miestopisni riečnik kraljevinah Dalmacije, Hèrvatske i Slavonije:
- http://books.google.ca/books?id=all..._v2_summary_r&cad=0#v=onepage&q=Virje&f=false
4.Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-2002:
- http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
6.A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi Népszámlálása:
- http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06042201/0_0_1_pg_1.html
7. Helynévtárak és Népszámlálások a KSH oldalán:
- http://konyvtar.ksh.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=32&Itemid=67
Keresek olyan térképet - térképrészletet -, vagy más anyagot amelyből ki lehet szedni, hogy az 1941-es Jugoszlávi a felosztásakor mely Fiume könyéki települések lettek Olaszországhoz csatolva, mint
Provincia di Fiume. Valamint mikor csatolták át Bosznia-Hercegovinához a Bihács alatti - Zavalje, Skocaj,stb. addig Horvátországi - településeket.
Előre is köszönöm.
Provincia di Fiume. Valamint mikor csatolták át Bosznia-Hercegovinához a Bihács alatti - Zavalje, Skocaj,stb. addig Horvátországi - településeket.
Előre is köszönöm.
Kakariky
Kitiltott (BANned)
Történelemhamisítás?
A montreali McGill Egyetem kiváló professzora, Wilder Penfield, évekkel ezelőtt megbízatást kapott, hogy kutassa ki és bizonyítsa be melyik a földünk alapvető génje. A ki nem mondott valódi célja a kutatási feladat az volt, hogy a szemita (felsőbbrendű) gént találják meg. Hosszú évek után meg is találták a keresett gént, de nem egyet! Kettőt! Penfield professzor azt rögzítette le jelentésében, hogy az egyik az amerikai Indián vidékeken, a másik tisztább vérvonal a Kárpát-medencében élő, magukat magyarnak nevező népcsoport, de hozzátette végső jelentésében, hogy ez a vérvonal Japántól Kínán át Afrika felső részéig, majd Közép Európa és az Uralon inneni terület egészen Skóciáig megtalálható! Ez az alapítvány reményét tönkretevő eredmény következménye volt, hogy az alapítvány azonnal törölte a támogatását, 40 évre pedig megtiltotta a jelentés közzétételét és annak kinyomtatását. Érdekesek a közelmúltban napvilágot látott történelemhamisítások is, melyeknek elsőrendű célja a magyarságtudat megsemmisítése! A történelemtudósok azt tanítják, hogy a magyar nép pusztai vándorló műveletlen faj és a Kárpát-medencébe 896-ban érkezett. Ennek ellenére az 1961-ben talált tatárlaki leleteken, melyek már bizonyítottan legalább 6000 évesek, és az ősi magyar rovásírással írottak! Ne felejtsük, ekkor még a piramisok sem léteztek! De máris 15000 éves magyarságnál tartunk, ha a glozeli köveket tekintjük induló pontnak, melyek kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a magyaroké az első írástudás, hiszen abban az időben még nem létezett írás! Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.
A montreali McGill Egyetem kiváló professzora, Wilder Penfield, évekkel ezelőtt megbízatást kapott, hogy kutassa ki és bizonyítsa be melyik a földünk alapvető génje. A ki nem mondott valódi célja a kutatási feladat az volt, hogy a szemita (felsőbbrendű) gént találják meg. Hosszú évek után meg is találták a keresett gént, de nem egyet! Kettőt! Penfield professzor azt rögzítette le jelentésében, hogy az egyik az amerikai Indián vidékeken, a másik tisztább vérvonal a Kárpát-medencében élő, magukat magyarnak nevező népcsoport, de hozzátette végső jelentésében, hogy ez a vérvonal Japántól Kínán át Afrika felső részéig, majd Közép Európa és az Uralon inneni terület egészen Skóciáig megtalálható! Ez az alapítvány reményét tönkretevő eredmény következménye volt, hogy az alapítvány azonnal törölte a támogatását, 40 évre pedig megtiltotta a jelentés közzétételét és annak kinyomtatását. Érdekesek a közelmúltban napvilágot látott történelemhamisítások is, melyeknek elsőrendű célja a magyarságtudat megsemmisítése! A történelemtudósok azt tanítják, hogy a magyar nép pusztai vándorló műveletlen faj és a Kárpát-medencébe 896-ban érkezett. Ennek ellenére az 1961-ben talált tatárlaki leleteken, melyek már bizonyítottan legalább 6000 évesek, és az ősi magyar rovásírással írottak! Ne felejtsük, ekkor még a piramisok sem léteztek! De máris 15000 éves magyarságnál tartunk, ha a glozeli köveket tekintjük induló pontnak, melyek kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a magyaroké az első írástudás, hiszen abban az időben még nem létezett írás! Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet.
Kakariky
Kitiltott (BANned)
A finnugor elmélet megreformálás
A jobbikosoknak mániájuk teljességgel elutasítani a finnugor eredetet. Nyelvileg pedig megkérdőjelezhetetlen a kapcsolat, viszont abban igazuk van, hogy nem úgy kell értelmezni ezt a kérdést, mint ahogy ezt tanítják. Amikor a finnugor eredetet kitalálták, akkor főként csak a nyelvtudomány és a régészet szolgálta a történészek munkáját. A nyelvészetre építették rá a finnugor elméletet. Manapság már más tudományok is segítik a tudósokat pl. a genetika, embertan, DNS vizsgálat stb. Ezek valóban kimutatják, hogy ha semmi közünk sincs a többi finnugor népekkel. Viszont nyelvileg megkérdőjelezhetetlen, hisz ezek a nyelvek ragozó (agglutináló) nyelvek. Akkor most mi az igazság? A történelemben sok olyanról tudunk, hogy a nép eredete nem egyezik meg a nyelv eredetével. Itt is ez a helyzet. Tehát a finnugor kérdést nem szabad teljesen elvetni, mint ahogy azt a jobbikosok is csinálják, hanem logikus magyarázatot kell találni a tényekre.
Namost a hivatalos történet úgy szól, hogy kezdetben volt egy Uráli ősnép, amely zárt közösségben élt és azonos volt a nyelv. Ez az ősnép kétfelé oszlott. Az Uraltól kelet felé vándorolt részből alakultak ki a későbbi szamojédok és a még későbbi hantik és manysik, vogulok és osztjákok. A másik ága a népszaporulat miatt nyugtra kezdett vándorolni. Először leszakadtak belőlük a permiek, aztán a volgaiak aztán a finnségi népek. Ez az elmélet így nem valós. Egy kezdeti ősnép nem élt zárt közösségben, mert nagy terület kellett a vadászó, halszó, gyűjtögető életmódhoz. Tehát ez az egész vándorláselméletet felborítja. A finnugor népek nem származtatják magukat keletről, hanem azt mondják, hogy mindig is ott éltek ahol most. A nyelvi hasonlóságok úgy jöhettek létre, hogy ezek a népek között kialakult egy bizonyos szintű közlekedőnyelv, hogy megértsék egymást. Ez az életfontosságú alapszavakat jelentette.
A magyarokra vonatkozóan az egyik variáció az, hogy a valamilyen kapcsolatba kerültek az északon élő finnugor népekkel, és közöttük is kialakult egy közös alapnyelv. Vagy a másik variáció az, hogy mivel a finnugor családban a magyar van nagytöbbségben és a többi elenyésző számban, a magyarok meghódították vagy ellenőrzésük alá vonták ezeket a népeket. Asszimilálni próbálták őket és az együtt élés következtében átvették a magyarok alapnyelvét. Ez bizonyítja az alapnyelv azonosságát és mutatja, hogy mégis nagy különbségek vannak. Így a néptörténet és a nyelvtörténet el tud különülni egymástól.
A jobbikosoknak mániájuk teljességgel elutasítani a finnugor eredetet. Nyelvileg pedig megkérdőjelezhetetlen a kapcsolat, viszont abban igazuk van, hogy nem úgy kell értelmezni ezt a kérdést, mint ahogy ezt tanítják. Amikor a finnugor eredetet kitalálták, akkor főként csak a nyelvtudomány és a régészet szolgálta a történészek munkáját. A nyelvészetre építették rá a finnugor elméletet. Manapság már más tudományok is segítik a tudósokat pl. a genetika, embertan, DNS vizsgálat stb. Ezek valóban kimutatják, hogy ha semmi közünk sincs a többi finnugor népekkel. Viszont nyelvileg megkérdőjelezhetetlen, hisz ezek a nyelvek ragozó (agglutináló) nyelvek. Akkor most mi az igazság? A történelemben sok olyanról tudunk, hogy a nép eredete nem egyezik meg a nyelv eredetével. Itt is ez a helyzet. Tehát a finnugor kérdést nem szabad teljesen elvetni, mint ahogy azt a jobbikosok is csinálják, hanem logikus magyarázatot kell találni a tényekre.
Namost a hivatalos történet úgy szól, hogy kezdetben volt egy Uráli ősnép, amely zárt közösségben élt és azonos volt a nyelv. Ez az ősnép kétfelé oszlott. Az Uraltól kelet felé vándorolt részből alakultak ki a későbbi szamojédok és a még későbbi hantik és manysik, vogulok és osztjákok. A másik ága a népszaporulat miatt nyugtra kezdett vándorolni. Először leszakadtak belőlük a permiek, aztán a volgaiak aztán a finnségi népek. Ez az elmélet így nem valós. Egy kezdeti ősnép nem élt zárt közösségben, mert nagy terület kellett a vadászó, halszó, gyűjtögető életmódhoz. Tehát ez az egész vándorláselméletet felborítja. A finnugor népek nem származtatják magukat keletről, hanem azt mondják, hogy mindig is ott éltek ahol most. A nyelvi hasonlóságok úgy jöhettek létre, hogy ezek a népek között kialakult egy bizonyos szintű közlekedőnyelv, hogy megértsék egymást. Ez az életfontosságú alapszavakat jelentette.
A magyarokra vonatkozóan az egyik variáció az, hogy a valamilyen kapcsolatba kerültek az északon élő finnugor népekkel, és közöttük is kialakult egy közös alapnyelv. Vagy a másik variáció az, hogy mivel a finnugor családban a magyar van nagytöbbségben és a többi elenyésző számban, a magyarok meghódították vagy ellenőrzésük alá vonták ezeket a népeket. Asszimilálni próbálták őket és az együtt élés következtében átvették a magyarok alapnyelvét. Ez bizonyítja az alapnyelv azonosságát és mutatja, hogy mégis nagy különbségek vannak. Így a néptörténet és a nyelvtörténet el tud különülni egymástól.
Kakariky
Kitiltott (BANned)
Móricz János és a Dél-Amerikában élő magyar indián törzsek
A Kárpát-medencei őskirajzás-os cikkemben említést tettem arról, hogy az amerikai kontinensen is megtalálták ezeknek a kivándorlóknak a nyomait. Ezt a témát szeretném most részletesebben kifejteni. Móricz János volt az a magyar kutató, aki felfedezte azokat a fehérbőrű indián törzseket Ecuadorban, Peruban és az Amazonas-vidékén, akikkel magyarul tudott beszélni. Történeteikben több ezer éves múltra tekinthetünk vissza. Az 1900-as évek elején ezek a területek még felfedezetlen, nehezen megközelíthető helyek voltak, ezért a kutatók számára sok meglepetéssel szolgált. 1920 körül híradások érkeztek Dél-Amerikából, hogy magyar munkások beszélni tudnak a helyi indián törzsekkel. A II. világháború után itt letelepedett emigránsok utána jártak ennek a dolognak. Móricz János is ezek az emigránsok közé tartozott. Móricz a 60-as években kezdett Ecuadorban kutatni. Itt három indián törzzsel tudott beszélni, Cahari, Mochica, Puruha. Ezután kezdett komoly régészeti és levéltári munkába, aminek következtében tízezernél is több magyarral azonos térképészeti és családneveket gyűjtött össze. Az egyik argentin egyetem ennek köszönhetően történelmi tanácsosnak nevezte ki. Kutatásait főképp Ecuadorban végezte, aminek a fővárosa Quito. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us= Ős, tehát Két Ős birodalma). Móricz megállapította, hogy a spanyolok mikor ideérkeztek, a magyar volt az az ősnyelv, amit itt kiirtottak. A még magyarul beszélő törzsek, köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, a szkítákat az ősi források szakáknak nevezik) ezeket a szavakat is használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke stb. Néhány magyarra hasonló név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyik ősrégi hegysége Pest. A régi Kitus birodalom területén kurgán sírokat találtak trepanált koponyákkal. Találtak a magyar jogarra és országalma utánzatokat is. Tehát régészetileg és nyelvészetileg is igazolni lehet az állítást.Móricz kutatásai az ecuadoriak támogatták és hitelesnek találták. Az ENSZ-hez fordultak Amerika történelmének a revíziójában. Az indiánok segítségével egy hatalmas kiterjedésű barlangrendszerre bukkant, ami egy valóságos múzeumnak felelt meg. Aranylemezek, vésetek és sok más egyéb régészetileg felbecsülhetetlen tárgy volt ott. Valószínűleg az indiánok a spanyol hódítások elől ide menekítették kincseiket. Ezt a barlangot Táltosok barlangjának nevezte el. 1967. szeptember 7-én egy nagy sajtókonferencián ismertette felfedezéseit. Nagy szenzáció lehetett volna belőle világszerte, azonban még csak hírül sem adták sehol. A támogatói is erőszakoskodtak, hogy árulja el a barlang helyét. Móricz rájött, hogy nem a puszta kutatás miatt érdeklődnek, hanem vagy kincshajhászásból vagy az bizonyítékok elsüllyesztésének céljából érdeklődnek. Úgy döntött, hogy a barlang helyét titokban tartja, inkább az indiánok ideérkezésének a történetével fog tovább foglalkozni. Megállapította, hogy ezek az indiánok vízi úton jöttek ide nyugatról. Az útjukat is pontosan meg lehetett határozni a földrajzi nevek vizsgálatával és a fentebb említett cikkemben lévő másik bizonyítással. Móricz János kutatásait a mai napig nem ismerték még el hivatalos körök. Itt megtaláltok néhány forrást, :
Móricz János-Juan Móricz, Összehasonlító nyelvészeti példatár, ADATOK, LEVELEK...mi történt? és mért nem történt?
Móricz János Ekvádori Külügyminisztérium levelének a magyar fordítása
Erich von Daniken találkozása Juan Móriczal
Móricz János kutatásainak összefoglalása-Hary Györgyné (1977)
A Kárpát-medencei őskirajzás-os cikkemben említést tettem arról, hogy az amerikai kontinensen is megtalálták ezeknek a kivándorlóknak a nyomait. Ezt a témát szeretném most részletesebben kifejteni. Móricz János volt az a magyar kutató, aki felfedezte azokat a fehérbőrű indián törzseket Ecuadorban, Peruban és az Amazonas-vidékén, akikkel magyarul tudott beszélni. Történeteikben több ezer éves múltra tekinthetünk vissza. Az 1900-as évek elején ezek a területek még felfedezetlen, nehezen megközelíthető helyek voltak, ezért a kutatók számára sok meglepetéssel szolgált. 1920 körül híradások érkeztek Dél-Amerikából, hogy magyar munkások beszélni tudnak a helyi indián törzsekkel. A II. világháború után itt letelepedett emigránsok utána jártak ennek a dolognak. Móricz János is ezek az emigránsok közé tartozott. Móricz a 60-as években kezdett Ecuadorban kutatni. Itt három indián törzzsel tudott beszélni, Cahari, Mochica, Puruha. Ezután kezdett komoly régészeti és levéltári munkába, aminek következtében tízezernél is több magyarral azonos térképészeti és családneveket gyűjtött össze. Az egyik argentin egyetem ennek köszönhetően történelmi tanácsosnak nevezte ki. Kutatásait főképp Ecuadorban végezte, aminek a fővárosa Quito. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us= Ős, tehát Két Ős birodalma). Móricz megállapította, hogy a spanyolok mikor ideérkeztek, a magyar volt az az ősnyelv, amit itt kiirtottak. A még magyarul beszélő törzsek, köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, a szkítákat az ősi források szakáknak nevezik) ezeket a szavakat is használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke stb. Néhány magyarra hasonló név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyik ősrégi hegysége Pest. A régi Kitus birodalom területén kurgán sírokat találtak trepanált koponyákkal. Találtak a magyar jogarra és országalma utánzatokat is. Tehát régészetileg és nyelvészetileg is igazolni lehet az állítást.Móricz kutatásai az ecuadoriak támogatták és hitelesnek találták. Az ENSZ-hez fordultak Amerika történelmének a revíziójában. Az indiánok segítségével egy hatalmas kiterjedésű barlangrendszerre bukkant, ami egy valóságos múzeumnak felelt meg. Aranylemezek, vésetek és sok más egyéb régészetileg felbecsülhetetlen tárgy volt ott. Valószínűleg az indiánok a spanyol hódítások elől ide menekítették kincseiket. Ezt a barlangot Táltosok barlangjának nevezte el. 1967. szeptember 7-én egy nagy sajtókonferencián ismertette felfedezéseit. Nagy szenzáció lehetett volna belőle világszerte, azonban még csak hírül sem adták sehol. A támogatói is erőszakoskodtak, hogy árulja el a barlang helyét. Móricz rájött, hogy nem a puszta kutatás miatt érdeklődnek, hanem vagy kincshajhászásból vagy az bizonyítékok elsüllyesztésének céljából érdeklődnek. Úgy döntött, hogy a barlang helyét titokban tartja, inkább az indiánok ideérkezésének a történetével fog tovább foglalkozni. Megállapította, hogy ezek az indiánok vízi úton jöttek ide nyugatról. Az útjukat is pontosan meg lehetett határozni a földrajzi nevek vizsgálatával és a fentebb említett cikkemben lévő másik bizonyítással. Móricz János kutatásait a mai napig nem ismerték még el hivatalos körök. Itt megtaláltok néhány forrást, :
Móricz János-Juan Móricz, Összehasonlító nyelvészeti példatár, ADATOK, LEVELEK...mi történt? és mért nem történt?
Móricz János Ekvádori Külügyminisztérium levelének a magyar fordítása
Erich von Daniken találkozása Juan Móriczal
Móricz János kutatásainak összefoglalása-Hary Györgyné (1977)
Hasonló témák
