Történelmi események képes kronológiája

1180: II. Fülöp francia király trónralépése
a középkori Franciaország egyik legjelentősebb királya (uralkodott 1180. szeptember 18-ától haláláig), VII. (Ifjú) Lajos és Champagne-i Adél gyermeke és VIII. (Oroszlán) Lajos édesapja volt. Számos jelentős területtel gyarapította a királyi birtokot, így nagy szerepe volt a Francia Királyság egységének kialakításában.
(1223-ig uralkodik).

1181: Kínai és japán csillagászok szupernovát észlelnek a Kassziopeia csillagképben.
A jelenség 185 napig tart. A kitörés rádiójelei a mai napig is foghatók.

1182: III. Béla betör a Bizánci Birodalom területére, a szerbek a magyarokkal szövetkeznek a császár ellen, a magyarok elfoglalják Belgrádot.

1184: Barbarossa Frigyes német-római császár megkezdi hatodik itáliai útját, mely a császár fia Henrik és Konstancia II. Vilmos szicliai király lánya házasságával végződik. A házasság révén később Henrik örökli a szicíliai trónt.

1185: A lundi Katedralskolan alapítása.
Ez Észak-Európa legrégibb iskolája.

1186: a Bizánci Birodalom meggyengülését kihasználva Péter és Aszen, tirnovói bojártestvérek vezetésével sikeres felkelés tör ki, és Bulgária visszanyeri függetlenségét. Aszent I. Iván Aszen néven cárrá koronázták Tirnovóban.

1188: Csák Ugrin kerül a győri püspöki székbe.

Jelentősen kibővítette a Csákok Vértes melletti nemzetségi monostorát, a vértesszentkereszti apátságot. Talán a fia lehetett az 1146-ban a monostorral együtt említett Ugrin ispánnak

1189:

• II. Fülöp francia király és I. Richárd angol király megkezdi a keresztes sereg toborzását a harmadik keresztes hadjáratra.
• május: – Rőtszakállú Frigyes német-római császár megindítja keresztes hadjáratát, a sereg III. Béla király engedélyével átvonul Magyarországon. A keresztesekhez csatlakozik az eddig fogságban tartott Géza herceg is.

1191: Bern svájci város alapítása. A várost Berthold V Zähringen herceg alapította az Aare folyó partján.

1192: szeptember 2. Befejeződik a harmadik keresztes hadjárat. I. Richárd angol király és Szaladin szultán fegyverszünetet kötnek, Szaladin engedményeket tesz a keresztény kereskedők és zarándokok számára Jeruzsálem látogatására vonatkozóan.

ugyanebben az évben:
I. László királyt szentté avatják.

1193: március 3. – Szaladin szultán halála. Birodalmát utódai felosztják egymás között. Szaladin mint nemes és lovagias ellenfél maradt meg a Nyugat történelmi emlékezetében.

1194:

• VI. Henrik elfoglalja Palermót, majd I. Henrikként szicíliai királlyá koronázzák (1197-ig uralkodik).
• Portsmouth szabad királyi város lesz.

1195: Megkezdődik a bourgesi Szent István-katedrális építése. Henri de Sully, Bourges érseke, a párizsi érsek Eudes de Sully fivére adományt tett a bourges-i katedrális javára. Ez az adomány indította el az új katedrális építését, amelynek a túl kicsinek ítélt 11-12. századi román stílusú katedrálist kellett kiváltania. A régi katedrálisról alig maradt adat, csak annyit lehet tudni, hogy a 3. század óta létező keresztény kegyhelyen állt abban a korban, amikor az 'Avaricum nevű városban megszületett az első galliai keresztény közösség.

1196: III. Béla keresztes hadjáratát meghiúsítja halála, idősebbik fia Imre követi trónon (1204-ig uralkodik).

Imre öccse András herceg bátyja egykori tartományaira tart igényt. Az apjától keresztes hadjáratra kapott pénzen zsoldosokat toboroz és bátyjára támad.

1197: I. Frigyes (I. Henrik fia) lesz Nápoly és Szicília királya.

II. Frigyes Roger (Jesi, 1194. december 26. – Castel Fiorentino, 1250. december 13.) német-római császár és szicíliai király, korának egyik legjelentősebb uralkodója volt. Idejének nagy részét a virágzó kulturális központtá fejlesztett, centralizált Szicíliában töltötte, német földön csak 1214–1220 és 1240–1246 között tartózkodott megszakításokkal.

1198:

• András herceg birtokba veszi bátyja egykori tartományait, Szlavóniát, Horvátországot, Dalmáciát és Rámát. Ezután Zárából indulva legyőzi a kulmi szerbeket. Független fejedelemként kezd uralkodni.
• I. Ottokár cseh király egyesíti Cseh- és Morvaországot és felveszi a királyi címet.

1199:

• András herceg újra fellázad bátyja, Imre király ellen. (A Balaton melletti Rád falunál [jelenleg: Rádpuszta, Balatonlelle része] vívott csatában azonban Imre győz, András pedig Ausztriába menekül.)
• Az okiratok először említik a római eredetű balfi fürdőt „Wolfss”, vagy másként „Farkasd” néven.