Történelmi események képes kronológiája

1041: Péter magyar király seregei vereséget szenvednek Bajorországban.
Orseolo Péter Az 1038 és 1041 közötti időszakban aktív külpolitikát folytatott. Fő célja a két szomszédos nagyhatalom, a Német-Római birodalom és a Bizánci Császárság gyengítése volt.
Seregei vereséget szenvedtek Bajorországban, mire Péter, 1041 szeptemberében elmenekült az országból, a főurak pedig Aba Sámuelt ültették helyére.

1042: V. Mihály hatalmát felkelés dönti meg.
Uralkodása rendkívül rövid ideig tartott: előbb nagybátyját száműzte, ami meglehetősen népszerű döntés volt, majd megpróbált megszabadulni nevelőanyjától. Amikor azonban kolostorba küldte a legitim uralkodónőt, a fővárosi klérus, hivatali nemesség és köznép összefogott ellene, és megfosztották trónjától. Mikhaélt megvakították, kasztrálták és kolostorba száműzték, ahol rövidesen meghalt.

1043.
Aba Sámuel zsarnoksága miatt Gellért püspök megtagadta tőle a koronát és a húsvét megünneplését is.

1044: ménfői csata
A ménfői csata 1044-ben a ménfői csatatéren zajlott magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Aba Sámuel a csatatérről elmenekült, de menekülés közben elfogták és megölték.
III. Henrik serege árulás következtében Ménfőnél megveri Aba Sámuel seregét. Henrik bevonul Fehérvárra és Pétert visszahelyezi a trónra. Aba Sámuel menekülés közben meghal.

1045: Hitvalló Edward angol király elrendeli a Westminster-apátság építését.
A westminsteri apátságot Hitvalló Eduárd, az egyik utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között, de a felszentelésekor, amelyet 1065. december 28-án tartottak, már súlyos beteg volt és néhány nappal később meghalt. Szentté avatása után (1161) itt temették el.

1046. szeptember 24. A hercegekhez követségbe utazó Gellért püspököt lázadók a Kelenhegynél meggyilkolják.

1047: Az év elején Fehérvárott megkoronázzák I. András királyt
Az év elején Fehérvárott megkoronázzák I. András királyt, aki nyomban leveri a pogánylázadást. Próbálkozásai a német császárral való békekötésre nem vezetnek eredményre.

1048: Lemondatják IX. Benedek pápát
II. Damasus (1000 k. – 1048. augusztus 9.) volt a történelem 151. pápája. A harmadik német származású egyházfőként tartják számon, és immár a második, akit maga III. Henrik, német-római császár helyezett a szent székre. Damasus igen rövid ideig uralkodhatott, mindössze 23 napot sikerült hivatalában megélnie.

1049: IX. Leó pápa megválasztása.
IX. Leó pápa (Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, 1002. június 21. – 1054. április 19.) III. Henrik német-római császár a privilegium ottoniarumot alkalmazva Toul püspökét, Brúnót emelte a pápai trónra. Leó művelt, okos és jámbor ember volt, a negyvenes éveiben járt. A katolikus egyház 152. egyházfője volt.

1050: Gebehard regensburgi püspök hadai betörnek Magyarországra
válaszul I. András serege Ausztriát dúlja. Sikertelenül próbálja megakadályozni Hainburg várának építését.

1051: A szeldzsuk törökök elfoglalják Iszfahán városát.

1052: III. Henrik német-római császár újra Magyarországra támad, Pozsony várának ostromába kezd.
A Dunán felvonuló hajóit azonban a magyarok elsüllyesztik Zotmund vezetésével (tévesen Búvár Kund mondája – lásd: Pozsonyi csata), így a német sereg kénytelen visszavonulni.

1053: A civitate-i csata
San Severo egy város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.
A települést a 11. században alapították egy kis, bencések által alapított templon körül. 1053-ban Robert Guiscard csapatai San Severo mellett arattak győzelmet IX. Leó pápa seregei felett (civitatei csata). Miután a lakosai fellázadtak a Szicíliai Királyság ellen, II. Frigyes 1233-ban elpusztította, a területet pedig a templomos lovagoknak adományozta. A város a középkorban Capitanata (mai Foggia megye és Molise területe) székhelye volt. 1579-ben eladták a Sangro hercegeknek. 1799-ben francia csapatok pusztították el, majd Torremaggiore apátságának ajándékozták. A második világháborúban amerikai csapatok főhadiszállása volt.

1054: IV. Sancho navarrai királytrónra lépése
IV. Sancho uralkodása válságos időszak volt a királyság életében. 1065-től 1067-ig tartott a " három Sancho háborúja". Ezt a konfliktust II. (Erős) Sancho (1037? – 1072) kasztíliai király kezdte a pamplonai uralkodó és I. Sancho Ramírez (1042? – 1094) aragóniai király ellen. A navarrai király pedig 1069-ben rávette Zaragoza mór emírjét arra, legyen a vazallusa, és ezzel magára haragította mindkét, a Pamplonai Királyságnál erősebb szomszédját: VI. Alfonz leóni királyt (*1040; ur.1065–1109), aki 1072-ben VI. Alfonz néven kasztíliai király is lett (II. Sancho öccsét), és I. Sancho Ramírezt, az aragóniai királyt.

1055: A szeldzsuk törökök elfoglalják Bagdadot, bebörtönözve az utolsó Buvajhida emírt, al-Malik ar-Rahímot.
A kalifák hatalma a 10. század közepére névlegessé vált. 936-ban Ibn Ráik, egy környékbeli sejk, majd 945-től az iráni Buvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit 1055-ben a szeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elveszette, egészen a 13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját. 1258-ban végül a Hülegü vezette mongolok bevették és lerombolták.

1056: VI. Mihály bizánci császár trónralépése.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Theodóra_bizánci_császárnő

1058: Lulach skót király elesik az ellenfelével, Malcolm Canmore-ral vívott csatában
Valószínűleg gyengekezű uralkodó volt, gúnyneveiből is erre következtethetünk. Mégis ő volt az első skót király, akiről koronázásának körülményei is fennmaradtak.