December 21-e a téli napforduló és a csillagászati tél kezdetének a napja: az északi féltekén ilyenkor a legrövidebb a nappal és a leghosszabb az éjszaka. Innentől kezdve növekednek a nappalok és rövidülnek az éjszakák, március 21-ére pedig egyenlővé válnak. Ezt a tavaszi napéjegyenlőség éjszakájának és a csillagászati tavasz kezdetének nevezik.
Az idei esztendő egyetlen teljes holdfogyatkozása lesz látható a téli napfordulókor, december 21-én: a napkeltekor kezdődő és délben véget érő égi jelenség a maga nemében a leglátványosabb lesz egészen 2014-ig.
Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és bolygónk árnyéka vagy félárnyéka égi kísérőnkre vetül. Hazánkban a fogyatkozás első része lesz látható, némi „szépséghibával”.
December 21-én van a legalacsonyabban a nap, és ez az év leghosszabb éjszakája is. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének az ünnepe.
A szombathelyi Gotthárd asztrofizikai obszervatórium honlapja szerint a téli napforduló 2010-ben december 21-én, 23 óra 39 perc 31 másodperckor van.
A hagyomány szerint ilyenkor a Tölgykirály, a Növekvő Év istene meghódítja a Magyalkirályt, a Fogyó Év istenét, és emiatt díszítik sok helyen örökzöld ágakkal, fagyönggyel és magyalággal az ajtókat. Bár ez a nap a csillagászati tél kezdete, innentől kezdve már egy „tyúklépéssel” hosszabbodnak a nappalok.
A fény ünnepén több magyarországi magaslaton is gyújtanak máglyát, például Egerben az Eged-hegyi kilátó mellett, Szarvaskőn, Sástón és Boconádon is csatlakoznak a fénylánchoz. A Fénylánc Magyarországért programot több éve megtartják, már több mint ötven település csatlakozott.