Donald Trump amerikai elnök hétfő este egy posztban bejelentette, hogy megszületett a tűzszüneti megállapodás Izrael és Irán között, és 24 órán belül véget érhet a két ország közötti katonai konfliktus. Trump bejelentését órákon át egyik fél sem erősítette meg hivatalosan, ezért bizonytalan volt, pontosan mi következik.
Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön a következő bejegyzést tette közzé:
Az AP-nek sem Izrael, sem Irán ENSZ-képviseletéről nem akarták kommentálni Trump tűzszünetről szóló posztját. A különböző lapok több iráni névtelen forrást is idéztek, akik egy része megerősítette a megegyezést, mások viszont éppen ellenkezőleg.
A Reuters egy magas rangú iráni tisztviselőre hivatkozva arról írt már az amerikai elnök posztja után, hogy szerinte az iráni vezetés beleegyezett az amerikaiak által javasolt tűzszünetbe. Később a CBS is arról számolt be, hogy magas rangú iráni tisztviselők szerint beleegyeztek a tűzszünetbe.
Ugyanakkor a BBC szerint az iráni állami média első körben „Trump által állított tűzszünetként” hivatkozott a bejelentésre. Nem sokkal Trump bejelentése előtt pedig egy iráni tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy Iránhoz nem érkezett semmilyen javaslat, és az amerikai és izraeli vezetők szavait megtévesztésnek nevezte. A Forradalmi Gárdához közeli Fars hírügynökség egy névtelen forrásra hivatkozva arról is írt, hogy Trump bejelentése teljesen hamis, és órákon belül ezt „műveleti” úton bizonyítják is Izrael felé.
Végül aztán első hivatalos személyként Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter reagált, és a BBC szerint egy feltételekkel életbe lépő megállapodásra utalt. Arról írt az X-en helyi idő szerint hajnalban, hogy „egyelőre nincs megegyezés bármilyen tűzszünetről vagy a katonai műveletek felfüggesztéséről. Azonban ha az izraeli rezsim befejezi az iráni nép ellen folytatott illegális agresszióját teheráni idő szerint hajnali 4-ig, akkor nem áll szándékunkban folytatni a válaszlépéseket utána.” Azt is írta, hogy a végső döntést a katonai műveleteik felfüggesztéséről később hozzák meg. Hozzátette, hogy az iráni műveletek az utolsó percig folytatódtak hajnal 4-ig, ami a Guardian szerint arra utalt, hogy mégis elkezdődhetett a támadások felfüggesztése.
Izraeli oldalról azonban továbbra sem érkezett bármilyen hivatalos reakció. A CBS úgy tudja, Trump személyesen beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, és Izrael azzal a feltétellel egyezett be a tűzszünetbe, hogy Irán nem indít további támadásokat.
Órákkal korábban három izraeli névtelen tisztviselő is arra utalt, hogy Izrael hamarosan befejezheti az iráni támadássorozatot. Az izraeli 12-es csatorna pedig magas rangú tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael közvetítőkön keresztül jelezte Irán felé, hogy napokon belül véget vetne a légicsapásoknak. A források szerint Izrael közel van a háborús céljai eléréséhez, de még több ezer olyan célpont van, amelyekkel alááshatják Ali Hamenei legfelsőbb vezető rezsimjét. Vasárnap Netanjahu is azt mondta, hogy Izrael „nagyon, nagyon közel jár a célja teljesítéséhez”.
A Reuters egyik forrása arról beszélt, hogy Mohamed bin Abdulrahman al-Tháni katari miniszterelnök érte el az iráni vezetés beleegyezését az amerikai tűzszüneti javaslatba, miután telefonon beszélt iráni tisztviselőkkel a Katarban lévő amerikai bázis ellen hétfő este végrehajtott iráni rakétatámadás elhárítása után. A telefon állítólag azután jött, hogy Trump jelezte a katari emírnek, hogy Izrael beleegyezett a tűzszünetbe, és Doha segítségét kérte az iráni vezetés meggyőzéséhez. Ugyanerről számolt be a CNN-nek is egy forrás, szerinte J. D. Vance amerikai alelnök ismertette a katariaknak a terv részleteit.
Egy Fehér Házi forrás szerint Vance, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff, Trump közel-keleti különleges követe közvetlen és közvetett kapcsolatban volt Iránnal, hogy elérjék a tűzszünetet.
Vance Trump bejelentésével egy időben a Fox Newsnak adott interjút. Vance többek között arról beszélt a jobboldali hírcsatornának, hogy ha Irán a jövőben újra atombomba gyártására adná a fejét, kénytelen lesz ismét szembenézni az amerikai hadsereggel.
Habár Trump erre utaló posztot is kirakott, és a Fehér Ház jelezte, hogy az elnök szerint az irániaknak meg kellene buktatniuk kormányukat, ha az nem hajlandó tárgyalni atomprogramjáról, de „továbbra is érdekelt” a diplomáciában. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter viszont azt mondta, nem kívánják megdönteni az iráni rezsimet, J. D. Vance alelnök pedig kijelentette, nem az irániakkal, hanem csak az iráni atomprogrammal vannak háborúban. Marco Rubio külügyminiszter külön kiemelte, hogy készek folytatni az iráni nukleáris programról szóló tárgyalásokat.
Irán az amerikai támadások után azt mondta, hogy bosszút fog állni. „Történelmünk során sokszor kerültünk szembe Amerikával, és mindig erős választ adtunk rá” – fogalmazott Amir Hatami. Az iráni központi parancsnokság szóvivője pedig egy videóban arról beszélt, hogy kibővítették az iráni fegyveres erők legitim célpontjainak körét. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter háborús uszítónak és törvényen kívülinek nevezte Trump-kormányt, és kijelentette, hogy bármilyen válaszlépésre szánja el magát Irán, a felelősség az amerikai vezetést terheli.
Hétfő este aztán Irán rakétákat indított a Katarban lévő al-Udeid amerikai légibázis ellen. Katar korábban lezárta a légterét, és a légvédelem elhárította a támadást, senki sem sérült meg. Irán azt állította, annyi rakétát indítottak, amennyi bombát az Egyesült Államok vasárnap hajnalban ledobott az atomlétesítményeire. Szerintük nem Katart támadták, hanem az amerikai bázist.
Rakéták és elfogó rakéták látszanak az égen Dohából nézve – Fotó: Getty Images / Stringer
Eddig több ellentmondásos adat jelent meg arról, hogy Irán hány rakétát vetett be. Egy katari tábornok szerint összesen 19 rakétát indítottak Iránból, az első hét mindegyikét még a tenger felett, a két ország között elfogta a légvédelem, a következő 12 rakéta közül 11-et szedtek le katari területen, míg egy eltalálta az amerikai katonai bázist. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez milyen károkat okozott.
Korábban az Egyesült Államok és Katar is az közölte, hogy nincs halálos áldozat és sérült sem. Trump arról számolt be, hogy 14 rakétát lőtt ki Irán az amerikai támaszpontra, 13-at elfogtak, egyet pedig elengedtek, mert nem jelentett veszélyt.
A BBC szerint minden jel arra mutatott, hogy Irán megtorló akciója leginkább szimbolikus volt, mellyel saját állampolgáraik felé akarták mutatni, hogy megbosszulják a vasárnapi amerikai támadást. Ugyanakkor látszólag ügyeltek arra, hogy ne provokálják túlságosan az amerikaiakat a támadással, és az is kiderült, hogy előre szóltak az amerikaiaknak, akik evakuálták a bázist.
Katar elítélte a szuverenitása, a légtere és a nemzetközi jog „kirívó megsértését”, és több arab ország is elítélte Irán támadását. A katari külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Katar továbbra is vállalja a közvetítői szerepet a régiós konfliktusokban, ahogy eddig. Ezen nem fog változtatni „bármelyik fél bármilyen helytelen cselekedete sem.”
A világ ezek után azt várta, hogy mit reagál Trump, aki korábban minden korábbinál komolyabb válaszcsapással fenyegette meg Iránt, ha amerikai érdekeltségeket ér támadás. Az elnök aztán szintén egy posztban írt arról, hogy Irán hivatalosan is nagyon gyenge választ adott az atomlétesítmények megsemmisítésére, számítottak rá, és hatékonyan elhárították. „Meg akarom köszönni Iránnak, hogy idejében előre értesítettek minket, ami lehetővé tette, hogy senki sem vesztette életét, és senki sem sérült meg. Talán Irán most már továbbléphet a térség békéje és harmóniája felé, és én lelkesen bátorítom Izraelt, hogy ugyanezt tegye” – írta.
A posztja már jelezte, hogy az USA nem tervez válaszlépéseket a katari bázisuk ellen indított iráni rakétatámadásra, egy következőben pedig azt írta: „Gratulálok világ, eljött a béke ideje!” Ezután jött a tűzszünetről szóló újabb posztja.
Az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki Teherán egyes részeire, ahol katonai célpontokat tervezett támadni. A CNN tudósítói robbanást is hallottak Teheránban. Irán pedig Tel-Aviv egyik külvárosának, Ramat Gannak a lakóit szólította fel evakuálásra a félhivatalos Mehr hírügynökség szerint.
Hétfőn este az Izraeli hadsereg még arról számolt be, hogy „az eddigi legkiterjedtebb csapáshullámot hajtottuk végre Teheránban hétfőn”. A bejelentés szerint ezekben az izraeli légierő 50 repülőgépe vett részt és több mint 100 lőszert dobtak le. Az Izraeli Védelmi Erő (IDF) szóvivője szerint Izrael még több támadást tervezett a továbbiakban, és megerősítette, hogy egy korábbi támadás során a hírhedt teheráni Evin börtönt vették célba.
Irán pedig egy napközbeni rakétatámadásával több dél-izraeli közösség áramellátását is megzavarta, Izrael energiaügyi minisztere azt mondta, 8000 háztartás maradt áram nélkül ideiglenesen.
Az Brent olaj ára már azután jelentősen, 7 százalékkal csökkent hétfőn, hogy kiderült, Irán milyen válaszcsapást hajtott végre, Trump tűzszünetről szóló bejelentése után pedig tovább 4 százalékkal csökkent. A BBC szerint ezzel az árak alacsonyabbak, mint amikor Izrael megindította az Irán elleni támadásokat június 13-án hajnalban.
Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön a következő bejegyzést tette közzé:
Izrael az egzisztenciális fenyegetésnek tartott iráni atom- és rakétaprogram ellen június 13-án kezdett légicsapásokba. Irán azóta rendszeresen ballisztikusrakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Az iráni egészségügyi minisztérium szóvivője szombaton azt mondta, hogy legkevesebb 430-an meghaltak Iránban az izraeli légicsapások kezdete óta, 3500-an pedig megsebesültek. Izraelben 24 ember meghalt az iráni támadásokban, több mint 800-an megsérültek.
Az AP-nek sem Izrael, sem Irán ENSZ-képviseletéről nem akarták kommentálni Trump tűzszünetről szóló posztját. A különböző lapok több iráni névtelen forrást is idéztek, akik egy része megerősítette a megegyezést, mások viszont éppen ellenkezőleg.
A Reuters egy magas rangú iráni tisztviselőre hivatkozva arról írt már az amerikai elnök posztja után, hogy szerinte az iráni vezetés beleegyezett az amerikaiak által javasolt tűzszünetbe. Később a CBS is arról számolt be, hogy magas rangú iráni tisztviselők szerint beleegyeztek a tűzszünetbe.
Ugyanakkor a BBC szerint az iráni állami média első körben „Trump által állított tűzszünetként” hivatkozott a bejelentésre. Nem sokkal Trump bejelentése előtt pedig egy iráni tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy Iránhoz nem érkezett semmilyen javaslat, és az amerikai és izraeli vezetők szavait megtévesztésnek nevezte. A Forradalmi Gárdához közeli Fars hírügynökség egy névtelen forrásra hivatkozva arról is írt, hogy Trump bejelentése teljesen hamis, és órákon belül ezt „műveleti” úton bizonyítják is Izrael felé.
Végül aztán első hivatalos személyként Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter reagált, és a BBC szerint egy feltételekkel életbe lépő megállapodásra utalt. Arról írt az X-en helyi idő szerint hajnalban, hogy „egyelőre nincs megegyezés bármilyen tűzszünetről vagy a katonai műveletek felfüggesztéséről. Azonban ha az izraeli rezsim befejezi az iráni nép ellen folytatott illegális agresszióját teheráni idő szerint hajnali 4-ig, akkor nem áll szándékunkban folytatni a válaszlépéseket utána.” Azt is írta, hogy a végső döntést a katonai műveleteik felfüggesztéséről később hozzák meg. Hozzátette, hogy az iráni műveletek az utolsó percig folytatódtak hajnal 4-ig, ami a Guardian szerint arra utalt, hogy mégis elkezdődhetett a támadások felfüggesztése.
Izraeli oldalról azonban továbbra sem érkezett bármilyen hivatalos reakció. A CBS úgy tudja, Trump személyesen beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, és Izrael azzal a feltétellel egyezett be a tűzszünetbe, hogy Irán nem indít további támadásokat.
Órákkal korábban három izraeli névtelen tisztviselő is arra utalt, hogy Izrael hamarosan befejezheti az iráni támadássorozatot. Az izraeli 12-es csatorna pedig magas rangú tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael közvetítőkön keresztül jelezte Irán felé, hogy napokon belül véget vetne a légicsapásoknak. A források szerint Izrael közel van a háborús céljai eléréséhez, de még több ezer olyan célpont van, amelyekkel alááshatják Ali Hamenei legfelsőbb vezető rezsimjét. Vasárnap Netanjahu is azt mondta, hogy Izrael „nagyon, nagyon közel jár a célja teljesítéséhez”.
A Reuters egyik forrása arról beszélt, hogy Mohamed bin Abdulrahman al-Tháni katari miniszterelnök érte el az iráni vezetés beleegyezését az amerikai tűzszüneti javaslatba, miután telefonon beszélt iráni tisztviselőkkel a Katarban lévő amerikai bázis ellen hétfő este végrehajtott iráni rakétatámadás elhárítása után. A telefon állítólag azután jött, hogy Trump jelezte a katari emírnek, hogy Izrael beleegyezett a tűzszünetbe, és Doha segítségét kérte az iráni vezetés meggyőzéséhez. Ugyanerről számolt be a CNN-nek is egy forrás, szerinte J. D. Vance amerikai alelnök ismertette a katariaknak a terv részleteit.
Egy Fehér Házi forrás szerint Vance, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff, Trump közel-keleti különleges követe közvetlen és közvetett kapcsolatban volt Iránnal, hogy elérjék a tűzszünetet.
Vance Trump bejelentésével egy időben a Fox Newsnak adott interjút. Vance többek között arról beszélt a jobboldali hírcsatornának, hogy ha Irán a jövőben újra atombomba gyártására adná a fejét, kénytelen lesz ismét szembenézni az amerikai hadsereggel.
Irán a Katarban lévő amerikai bázis ellen indított rakétákat, amiket elfogott a légvédelem
Trump bejelentése előtt fél nappal a világ még azt találgatta, hogy a megtorlással fenyegetőző Irán milyen válaszlépésre szánja el magát, miután az Egyesült Államok bunkerromboló bombákkal csapást mért három iráni atomlétesítményre, köztük a mélyen a föld alá rejtett fordói urándúsítóra. A támadás részleteit ebben a cikkünkben rekonstruáltuk.Habár Trump erre utaló posztot is kirakott, és a Fehér Ház jelezte, hogy az elnök szerint az irániaknak meg kellene buktatniuk kormányukat, ha az nem hajlandó tárgyalni atomprogramjáról, de „továbbra is érdekelt” a diplomáciában. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter viszont azt mondta, nem kívánják megdönteni az iráni rezsimet, J. D. Vance alelnök pedig kijelentette, nem az irániakkal, hanem csak az iráni atomprogrammal vannak háborúban. Marco Rubio külügyminiszter külön kiemelte, hogy készek folytatni az iráni nukleáris programról szóló tárgyalásokat.
Irán az amerikai támadások után azt mondta, hogy bosszút fog állni. „Történelmünk során sokszor kerültünk szembe Amerikával, és mindig erős választ adtunk rá” – fogalmazott Amir Hatami. Az iráni központi parancsnokság szóvivője pedig egy videóban arról beszélt, hogy kibővítették az iráni fegyveres erők legitim célpontjainak körét. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter háborús uszítónak és törvényen kívülinek nevezte Trump-kormányt, és kijelentette, hogy bármilyen válaszlépésre szánja el magát Irán, a felelősség az amerikai vezetést terheli.
Hétfő este aztán Irán rakétákat indított a Katarban lévő al-Udeid amerikai légibázis ellen. Katar korábban lezárta a légterét, és a légvédelem elhárította a támadást, senki sem sérült meg. Irán azt állította, annyi rakétát indítottak, amennyi bombát az Egyesült Államok vasárnap hajnalban ledobott az atomlétesítményeire. Szerintük nem Katart támadták, hanem az amerikai bázist.
Rakéták és elfogó rakéták látszanak az égen Dohából nézve – Fotó: Getty Images / Stringer
Eddig több ellentmondásos adat jelent meg arról, hogy Irán hány rakétát vetett be. Egy katari tábornok szerint összesen 19 rakétát indítottak Iránból, az első hét mindegyikét még a tenger felett, a két ország között elfogta a légvédelem, a következő 12 rakéta közül 11-et szedtek le katari területen, míg egy eltalálta az amerikai katonai bázist. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez milyen károkat okozott.
Korábban az Egyesült Államok és Katar is az közölte, hogy nincs halálos áldozat és sérült sem. Trump arról számolt be, hogy 14 rakétát lőtt ki Irán az amerikai támaszpontra, 13-at elfogtak, egyet pedig elengedtek, mert nem jelentett veszélyt.
A BBC szerint minden jel arra mutatott, hogy Irán megtorló akciója leginkább szimbolikus volt, mellyel saját állampolgáraik felé akarták mutatni, hogy megbosszulják a vasárnapi amerikai támadást. Ugyanakkor látszólag ügyeltek arra, hogy ne provokálják túlságosan az amerikaiakat a támadással, és az is kiderült, hogy előre szóltak az amerikaiaknak, akik evakuálták a bázist.
Katar elítélte a szuverenitása, a légtere és a nemzetközi jog „kirívó megsértését”, és több arab ország is elítélte Irán támadását. A katari külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Katar továbbra is vállalja a közvetítői szerepet a régiós konfliktusokban, ahogy eddig. Ezen nem fog változtatni „bármelyik fél bármilyen helytelen cselekedete sem.”
A világ ezek után azt várta, hogy mit reagál Trump, aki korábban minden korábbinál komolyabb válaszcsapással fenyegette meg Iránt, ha amerikai érdekeltségeket ér támadás. Az elnök aztán szintén egy posztban írt arról, hogy Irán hivatalosan is nagyon gyenge választ adott az atomlétesítmények megsemmisítésére, számítottak rá, és hatékonyan elhárították. „Meg akarom köszönni Iránnak, hogy idejében előre értesítettek minket, ami lehetővé tette, hogy senki sem vesztette életét, és senki sem sérült meg. Talán Irán most már továbbléphet a térség békéje és harmóniája felé, és én lelkesen bátorítom Izraelt, hogy ugyanezt tegye” – írta.
A posztja már jelezte, hogy az USA nem tervez válaszlépéseket a katari bázisuk ellen indított iráni rakétatámadásra, egy következőben pedig azt írta: „Gratulálok világ, eljött a béke ideje!” Ezután jött a tűzszünetről szóló újabb posztja.
Éjszaka folytatódtak a támadások
A posztjában Trump arra utalt, hogy Izrael és Irán is végrehajt még folyamatban lévő támadásokat, mielőtt a tűzszünet meghatározott menetben életbe lépne, és az biztos, hogy hétfő éjszaka mindkét ország indított támadásokat.Az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki Teherán egyes részeire, ahol katonai célpontokat tervezett támadni. A CNN tudósítói robbanást is hallottak Teheránban. Irán pedig Tel-Aviv egyik külvárosának, Ramat Gannak a lakóit szólította fel evakuálásra a félhivatalos Mehr hírügynökség szerint.
Hétfőn este az Izraeli hadsereg még arról számolt be, hogy „az eddigi legkiterjedtebb csapáshullámot hajtottuk végre Teheránban hétfőn”. A bejelentés szerint ezekben az izraeli légierő 50 repülőgépe vett részt és több mint 100 lőszert dobtak le. Az Izraeli Védelmi Erő (IDF) szóvivője szerint Izrael még több támadást tervezett a továbbiakban, és megerősítette, hogy egy korábbi támadás során a hírhedt teheráni Evin börtönt vették célba.
Irán pedig egy napközbeni rakétatámadásával több dél-izraeli közösség áramellátását is megzavarta, Izrael energiaügyi minisztere azt mondta, 8000 háztartás maradt áram nélkül ideiglenesen.
Az Brent olaj ára már azután jelentősen, 7 százalékkal csökkent hétfőn, hogy kiderült, Irán milyen válaszcsapást hajtott végre, Trump tűzszünetről szóló bejelentése után pedig tovább 4 százalékkal csökkent. A BBC szerint ezzel az árak alacsonyabbak, mint amikor Izrael megindította az Irán elleni támadásokat június 13-án hajnalban.
