Hellinger terapia

Kedves Vera!

Nem családfát állitananak fel ezeken az alkalmakon.
Mindig egy aktuális alapproblémád mentén fejlenek fel a családi rendszerből magaddal hozott terhek. És ennek nyomán mutatkozik meg esetleg, hogy az, ami miatt nem tudsz tovább lépni,... vagy ami miatt ugyanannak a csapdának a mókuskerekét járod újra és újra, annak gyökere, hol melyik generációnál található... Hol akadt el az életerő, a szeretet áramlása... Igy ennek mentén állnak fel az ősök képviselői...
A fa szerűség egy saját hozott teher fájaként jelenik meg inkább, generációkon keresztül nyújtózhat egészen a te jelenedig.

Hellinger, és főként a felismeréseket feltérképező tanitványok gyakran leirják, hogy hol, hogyan akadhathat el az energia, hogyan bomolhat meg az egyensúly a az ember életében, vagy ahogyan ő nevezi a "szeretet rendjében".Rájött ugyanis bizonyos törvényszerűségekre...Tudnunk kell pl. a helyünket, mindenkinek jól meghatározott helye van ebben a rendszerben, fentről vagyis a szülők, és ősök irányából kapja az életet, az erőt, energiát, amivel élni tud, és a gyermekeinek tovább adja. A szerepek nem cserélhetőek fel, a szeretet nem áramolhat más irányban,pl. az ember nem várhatja el, hogy a gyermeke adjon erőt neki az élethez..., mert ezzel felborul az egyensúly, és komoly problémákat okoz a gyermekének...
A szeretet rendjeiről,felismert törvényszerűségekröl a következő linken olvashatsz egy kicsit többet:

http://www.jokai-bibl./hellinger.htm

Nagyon kevés szó hangzik el általában egy családfelállitáson, mert a megmutatkozó dolgokat nem az elméleteket gyártó, agyaló értelem számára kell hozzáférhetővé tenni, hanem mélyebb rétegekben minden érzéseddel jó átélned..., hogy változást hozzon...
Hogy milyen képviselők álljanak fel, azt a vezető dönti el. Ezek szimbólikusan képviselhetnek egy egy problémát is: pl. felállitható TE és a szegénység egymással szemben...A képviselők ahogy kiválasztottad és elhelyezted őket a térben, vagyis amint belehelyezted a saját családi rendszered mezejébe, ráéreznek arra a közös családi tudattalanra,ami a tied, viszonyulni kezdenek egymáshoz,sajátosan... Erről nehéz irnom, tapasztalni kell...Képviselőként szinte mindenki ráérez a másik mezejére, abban a térben...
Segithet neked a tájékozódásban, ha feltérképezed, milyen nehéz sorsú őseid vannak... Volt olyan vezetőnk, aki ebből a támpontból indult ki...És általában annak a családnak a képviselőit állitotta fel, ahonnan származol,az apát, az anyát és a nehézsorsú ősöket...Csak ezek után bizta rá magát a mezőre...

Hellinger, amikor tanitványai kezébe adta a módszert, azt mondta bárki használhatja, minden képzés nélkül, aki a mező "működési elveit" megértette, a törvényszerűségeket átlátja... A mező "bárki kezében" működik, de értelmezni, olvasni tudni kell.

Ezért is érzem át a súlyát Dreamaya vállalkozásának. Neki magának kellett értelmeznie, amit látott.

Sokat tud segiteni egy vezető.

Én is ajánlanék egy könyvet. Sajnos szkennelési lehetőségem nincs. Ez az, amit először kiadtak a témában Németországban, remek összefoglaló.

KÉTFÉLE BOLDOGSÁG

BERT HELLINGER RENDSZER-PSZICHOTERÁPIÁJA

Gunthard Weber

38619



Szeretettel Csillagvirág




<!-- -->

<!-- -->





 
Verona76 írta:
Kedves Dreamaya! Nekem teljesen új a történeted, és kíváncsivá tett. Bár nem valószínű, hogy meg tudom csinálni egyedül, inkább elgondolkodom a családomban ismétlődő problémákon, ennél többet sajnos nem tudok csinálni. A Tarot Kártyát is most készülök tanulmányozni, szerintem ez is nagy élményt fog még adni. Abban biztos vagyok, hogy ha egyszer eljutok egy Hellinger terápiára, nagyon sokat fog segíteni. Egyszerűen érzem. De addig is nagyon sok tanulnivalóm van még.
Esetleg elmesélné valaki, hogy milyen alakzatban, vagy mi szerint állítják fel a családfát a terápián? Aztán pedig mi alapján nyilvánulnak meg a családtagok? A terápia vezetője mondja ki a gondolatokat, vagy az egyes szereplők? Vagy én?
Köszönettel
Vera
Kattints a kibontásához...
A Tarot az Szent Könyv és Beavatás is.
Járulékosan és szinte észrevétlenül fejlesztheti az auralátást, az előző életekre való rálátást stb.
Olyan, mint 1 repülőgép-anyahajó: sokfelé el lehet szárnyalni vele és róla.
Segítségével pl. meséket is lehet elemezni.
Ezt pl. éppen Csillagvirágnak készítettem :)
#1978

Kívánom, hogy leld sok örömedet benne kiss

tdchariot.jpg
 
hellinger

Tavaly majusaban vettem reszt egy 3 napos ilyen szeminariumon.Nagyon erdekes volt.Egyben meghato ,felemelo.Beteg voltam.Meggyogyultam.Mindenkinek ajanlom!!!!!!!!!Ja, koze nincs a csaladfahoz.Ha valakinek segiteni tudok vele ,leirhatom bovebben.:)
 
mumiah írta:
Tavaly majusaban vettem reszt egy 3 napos ilyen szeminariumon.Nagyon erdekes volt.Egyben meghato ,felemelo.Beteg voltam.Meggyogyultam.Mindenkinek ajanlom!!!!!!!!!Ja, koze nincs a csaladfahoz.Ha valakinek segiteni tudok vele ,leirhatom bovebben.:)
Kattints a kibontásához...

Kedves Mumiah, számomra hiteles, ahogyan irsz. Én örvendenék, ha leirnád bővebben, mit tapasztaltál, hogyan látod.
:p Csillagvirág
 
Kedves Csillagvirág! Nagyon köszönöm az útmutatást. Egyre jobban hiszem, hogy nekem el kell mennem egy ilyen terápiára.
Kedves Dreamaya! Érdekes, hogy az előző életekre is utaltál a Tarot kártyával kapcsolatosan. Sosem érdekeltek az előző életeim, valami belső indíttatásból csináltam nemrég egy ilyen meditációt, és abban is a kiszolgáltatottság, szegénység, és kilátástalanság jött elő. Ez már biztosan nem véletlen.
Kedves Mumiah! Én is várom beszámolódat!
De minden szavatokat várom, nagyon érdekel minden tapasztalatotok.
Köszönettel
Vera
 
Zakatol az agyam, nem tudok aludni. Minél többet olvasok erről a módszerről, annál több emlék jön elő. Had osszam meg veletek a gondolatokat, remélem nem tartjátok tolakodásnak.
Én első szülött gyermeke vagyok a szüleimnek. Volt egy öcsém, aki két napos korában meghalt. Két évvel volt fiatalabb tőlem. Vagyis hat hónapos voltam, mikor megfogant. Az én második fiam is akkor fogant, mikor az első hat hónapos volt. Sőt, amikor anyukám hat hónapos volt, az iker öccsei is akkor fogantak. Ez lehet, hogy valami hülye belemagyarázás, de most ettől is feláll a szőr a hátamon. Szóval ott tartottam, hogy meghalt az öcsém. Ez amolyan családi tabu téma nálunk, sosem mondják meg, hogy mi történt. Anyu azt mondta egyszer, hogy apu többször megverte a terhessége alatt, azért lett beteg a baba. Apu azt mondta egyszer, hogy anyu meg akarta szakítani a terhességet mindenféle erőszakos módon, de nem sikerült neki, és a baba ezért lett beteg. Ezt egyébként anyu nem cáfolta. Igazából mindenki elfelejtette, még a sírját se nagyon látogatják, de én számon tartom, és sokszor eszembe jut. Most 30 éves lenne. Aztán született egy húgom, aki 8 évvel fiatalabb tőlem. Egyébként ő is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint én. Született volna még egy testvérünk, de anyu nem tartotta meg a babát. Ő most 17 éves lenne.
Ez volt az egyik gondolatom, ami szenvedéssel kapcsolatos a családban. A másik pedig a családi verekedések. Apám hosszú éveken keresztül vert minket, és terorizált. Sokszor akartam anyut megvédeni, és lehet, hogy átvállaltam tőle a sorsát a szenvedését vagy nem is tudom mit.
A szegénységgel kapcsolatosan pedig még egy gondolat jött elő: Nagymamám a II. világháború alatt cselédlányként szolgált itt Pesten, a falujától 300 km-re. Szeretett volna itt élni, de nem tudta itt megvetni a lábát, és hazament. Anyu ugyanígy megpróbálta annak idején, de neki sem jöttek össze az anyagi ügyei, és ő is hazaköltözött. Én tíz éve élek Pesten, és most annyira tönkretettem a rossz döntéseimmel az életünket, hogy gondolkodom a költözésen. Bár nagyon rossz a kapcsolatom a szüleimmel, főleg a gyerekkori gyötrések miatt. Nagy harag van bennem az irányukban, amit sehogy sem tudok legyőzni.
Jólesett ezeket leírni. Örülnék, ha leírnátok a véleményeteket. Nagyon megköszönném.
 
Az élet lehetőség és csoda, amit a szüleidtől kaptál ajándékba: bármi is történt.
Fogadd el ezt az ajándékot teljes szívvel és éld meg; mondj hálát ezért és bocsáss meg nekik.
Engedd el békében őket azzal az érzéssel a szívedben, hogy nem tartoztok egymásnak semmivel.
Szeretettel dreamaya​

Drága Anya,
tőled kapok meg mindent,
az egészet, és minden részletét,
és te fizetted meg az árát
helyettem is​

Sokra viszem, hogy örülj
(és az emlékedért).
Ennek így kell lennie.
Megőrzöm, tiszteletben tartom,
és majd továbbadom, ahogyan te.​

Anyámként tisztellek,
és gyermekednek tarthatsz.
Nekem te vagy az igazi,
és igazi gyermeked vagyok.​

Te vagy a nagy, én vagyok a kicsi.
Te adsz, és én kapok - Drága Anya.​

Örülök, hogy Apát választottad nekem.
Ti vagytok számomra az igaziak.
Csak ti!​

111egy%20r%C3%A9teg.jpg

Drága Apa,
tőled kapok meg mindent,
az egészet, és minden részletét,
és te fizetted meg az árát
helyettem is​

Sokra viszem, hogy örülj
(és az emlékedért).
Ennek így kell lennie.
Megőrzöm, tiszteletben tartom,
és majd továbbadom, ahogyan te.​

Apámként tisztellek,
és gyermekednek tarthatsz.
Nekem te vagy az igazi,
és igazi gyermeked vagyok.​

Te vagy a nagy, én vagyok a kicsi.
Te adsz, és én kapok - Drága Apa.​

Örülök, hogy Anyát választottad nekem.
Ti vagytok számomra az igaziak.
Csak ti!​

 
Sziasztok kedves Mindenki :)

Csillagvirag ajanlasara jottem ide, es orulok hogy itt ilyen sokan vagytok akik jol ertik ezt a temat :).
Hm, olvasok errol a temarol eleg sokat azota, tulajdonkeppen mar ismertem eleg regota, de hm, mindenfelet hallottam rola.
Egyebkent, magamnak ugy tunik, hogy azert a nem megfelelo idoben/helyen/szemelynek alkalmazva ez eleg kemeny "pszichoterror" lehet. Hogy van az? Felmerik, hogy ki alkalmas es ki nem?
Mellesleg, az eddigi ismereteim alapjan elvileg ezt maganak is meg tudja csinalni valaki ha elegge tudja magat kontrollalni oder?
Nem vetemednek persze ilyenre :) pedig nagyon kivancsi vagyok ra.
De az sem biztos hogy jot tenne, ki tudja mik derulnenek ki meg a vegen.

No majd figyellek benneteket miket ertekeztek itten! :)

Mindenkit udvozlok!
Rixy
 
Verona76 írta:
Zakatol az agyam, nem tudok aludni. Minél többet olvasok erről a módszerről, annál több emlék jön elő. Had osszam meg veletek a gondolatokat, remélem nem tartjátok tolakodásnak.
Én első szülött gyermeke vagyok a szüleimnek. Volt egy öcsém, aki két napos korában meghalt. Két évvel volt fiatalabb tőlem. Vagyis hat hónapos voltam, mikor megfogant. Az én második fiam is akkor fogant, mikor az első hat hónapos volt. Sőt, amikor anyukám hat hónapos volt, az iker öccsei is akkor fogantak. Ez lehet, hogy valami hülye belemagyarázás, de most ettől is feláll a szőr a hátamon. Szóval ott tartottam, hogy meghalt az öcsém. Ez amolyan családi tabu téma nálunk, sosem mondják meg, hogy mi történt. Anyu azt mondta egyszer, hogy apu többször megverte a terhessége alatt, azért lett beteg a baba. Apu azt mondta egyszer, hogy anyu meg akarta szakítani a terhességet mindenféle erőszakos módon, de nem sikerült neki, és a baba ezért lett beteg. Ezt egyébként anyu nem cáfolta. Igazából mindenki elfelejtette, még a sírját se nagyon látogatják, de én számon tartom, és sokszor eszembe jut. Most 30 éves lenne. Aztán született egy húgom, aki 8 évvel fiatalabb tőlem. Egyébként ő is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint én. Született volna még egy testvérünk, de anyu nem tartotta meg a babát. Ő most 17 éves lenne.
Ez volt az egyik gondolatom, ami szenvedéssel kapcsolatos a családban. A másik pedig a családi verekedések. Apám hosszú éveken keresztül vert minket, és terorizált. Sokszor akartam anyut megvédeni, és lehet, hogy átvállaltam tőle a sorsát a szenvedését vagy nem is tudom mit.
A szegénységgel kapcsolatosan pedig még egy gondolat jött elő: Nagymamám a II. világháború alatt cselédlányként szolgált itt Pesten, a falujától 300 km-re. Szeretett volna itt élni, de nem tudta itt megvetni a lábát, és hazament. Anyu ugyanígy megpróbálta annak idején, de neki sem jöttek össze az anyagi ügyei, és ő is hazaköltözött. Én tíz éve élek Pesten, és most annyira tönkretettem a rossz döntéseimmel az életünket, hogy gondolkodom a költözésen. Bár nagyon rossz a kapcsolatom a szüleimmel, főleg a gyerekkori gyötrések miatt. Nagy harag van bennem az irányukban, amit sehogy sem tudok legyőzni.
Jólesett ezeket leírni. Örülnék, ha leírnátok a véleményeteket. Nagyon megköszönném.
Kattints a kibontásához...

Cuppanás Vera, kiss

nem könnyű helyzet, de próbáld meg a Szeretetfa és a Sziget meditációt.

Egyre jobban és egy intuitivabban!


Cupp kiss
 
Verona76 írta:
Zakatol az agyam, nem tudok aludni. Minél többet olvasok erről a módszerről, annál több emlék jön elő. Had osszam meg veletek a gondolatokat, remélem nem tartjátok tolakodásnak.
Én első szülött gyermeke vagyok a szüleimnek. Volt egy öcsém, aki két napos korában meghalt. Két évvel volt fiatalabb tőlem. Vagyis hat hónapos voltam, mikor megfogant. Az én második fiam is akkor fogant, mikor az első hat hónapos volt. Sőt, amikor anyukám hat hónapos volt, az iker öccsei is akkor fogantak. Ez lehet, hogy valami hülye belemagyarázás, de most ettől is feláll a szőr a hátamon. Szóval ott tartottam, hogy meghalt az öcsém. Ez amolyan családi tabu téma nálunk, sosem mondják meg, hogy mi történt. Anyu azt mondta egyszer, hogy apu többször megverte a terhessége alatt, azért lett beteg a baba. Apu azt mondta egyszer, hogy anyu meg akarta szakítani a terhességet mindenféle erőszakos módon, de nem sikerült neki, és a baba ezért lett beteg. Ezt egyébként anyu nem cáfolta. Igazából mindenki elfelejtette, még a sírját se nagyon látogatják, de én számon tartom, és sokszor eszembe jut. Most 30 éves lenne. Aztán született egy húgom, aki 8 évvel fiatalabb tőlem. Egyébként ő is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint én. Született volna még egy testvérünk, de anyu nem tartotta meg a babát. Ő most 17 éves lenne.
Ez volt az egyik gondolatom, ami szenvedéssel kapcsolatos a családban. A másik pedig a családi verekedések. Apám hosszú éveken keresztül vert minket, és terorizált. Sokszor akartam anyut megvédeni, és lehet, hogy átvállaltam tőle a sorsát a szenvedését vagy nem is tudom mit.
A szegénységgel kapcsolatosan pedig még egy gondolat jött elő: Nagymamám a II. világháború alatt cselédlányként szolgált itt Pesten, a falujától 300 km-re. Szeretett volna itt élni, de nem tudta itt megvetni a lábát, és hazament. Anyu ugyanígy megpróbálta annak idején, de neki sem jöttek össze az anyagi ügyei, és ő is hazaköltözött. Én tíz éve élek Pesten, és most annyira tönkretettem a rossz döntéseimmel az életünket, hogy gondolkodom a költözésen. Bár nagyon rossz a kapcsolatom a szüleimmel, főleg a gyerekkori gyötrések miatt. Nagy harag van bennem az irányukban, amit sehogy sem tudok legyőzni.
Jólesett ezeket leírni. Örülnék, ha leírnátok a véleményeteket. Nagyon megköszönném.
Kattints a kibontásához...

Kedves Vera!

Amit Dreamaya leirt az a tiszta hellingeri útmutatás, a kijelölt cél, irány, ami helyrehozhat mindent. Nekem is nagyon sokat segitett,de csak amikor már a megbocsájtás már megtörtént (vagyis már szembesültem a haragommal, és az okokkal, és a helyemmel, és a szüleim helyével, és lehetőségeivel..., és terheltségükkel, és azzal, hogy adott körülmények között csak ennyit kaphattam, és ez az én örökségem, és gazdagságom, ebből kell csinálnom valamit, saját minták-törvények szerint).

Mégsem tanácsolnám még, ekkora haraggal benned (ekkora feldolgozatlan érzelmi teherrel),hogy hazamenj, ha kikerülhető ez. Nekem két alkalom segitett feloldani a haragot, és nemcsak ezt...a szüleimmel szemben. Egészen másként fogadom el azóta önmagam is...

Ilyenkor a gyermek nemcsak haragszik, hanem többnek is érzi magát mint a szülei, bölcsebbnek, adott esetben ügyesebbnek..., vagyis nagyobbnak mint ők. Észrevétlenül a szülő helyére áll. És bár nem tudja megoldani a szülő problémáját,magának sem bevallott szeretetből hordozza azokat, mert erősebbnek hiszi magát náluk, s közben haragszik értük...
Ráadásul mindazt az energiát, amit a szülők a maguk helyén adni tudnának a gyermek már erről a helyről nem tudja elfogadni, tehát örökös energiahiánnyal, sikertelenséggel, esetleg párkapcsolati problémákkal küzd majd. Helyedre kell kerülnöd.
Az általad leirtakból persze ismétlődő családi minták is jól feltérképezhetőek. De mindez csak egy racionális megközelités. Az segit, ha az ember átéli mindazt, ami a családjában lejátszódik, és valamit, bármit a mintákból átformál. Erre nyújt lehetőséget a családfelállitás.
Minden egyes alkalom módositja ezt a rejtett, tudattalanul feltérképeződő mezőt, ami a családoddal összeköt, és változást hoz, mivel a tartalmakat a tudatba emeli , helyükre teszi átformálja.Az ő életükbe is változást hoz, mert össze vagytok kapcsolva.
Ha nem is tudatosodnak a tartalmak (erre is volt-van példa), akkor is az átélés, újraélés öntudatlanul is hoz eredményt, mert itt nem az értelem munkája hat. Nem másként fogod gondolni a dolgokat, hanem elsősorban másként fogod érezni, megélni őket, ez pedig módosit a kapott mintákon, új impulzust, új erőt hoz az életedbe. S ha sikerül megnyitni a csatornákat, akkor abból az energiából, ami a szüleiden keresztül áramlik feléd valami teljesen újat is tudsz teremteni, mást mint ők.

Szeretettel Csillagvirág
 
RixavanDerMaat írta:
Sziasztok kedves Mindenki :)

Csillagvirag ajanlasara jottem ide, es orulok hogy itt ilyen sokan vagytok akik jol ertik ezt a temat :).
Hm, olvasok errol a temarol eleg sokat azota, tulajdonkeppen mar ismertem eleg regota, de hm, mindenfelet hallottam rola.
Egyebkent, magamnak ugy tunik, hogy azert a nem megfelelo idoben/helyen/szemelynek alkalmazva ez eleg kemeny "pszichoterror" lehet. Hogy van az? Felmerik, hogy ki alkalmas es ki nem?
Mellesleg, az eddigi ismereteim alapjan elvileg ezt maganak is meg tudja csinalni valaki ha elegge tudja magat kontrollalni oder?
Nem vetemednek persze ilyenre :) pedig nagyon kivancsi vagyok ra.
De az sem biztos hogy jot tenne, ki tudja mik derulnenek ki meg a vegen.

No majd figyellek benneteket miket ertekeztek itten! :)

Mindenkit udvozlok!
Rixy
Kattints a kibontásához...

Kedves Rixy!

Az a tapasztalatom, hogy mindig kiderül valami, de nem lesz belőle "pszichoterror", ami kiderül éppen az segit. Tehát, ha valaki csak azért menne el, hogy vizsgáztassa a vezetőt, vagy kipróbálja a módszert, de nem akarja, hogy kiderüljön valami. Vagyis valójában jól megvan a problémájával, nem akar rálátni, sem változtatni, hát az azt fogja tapasztalni, hogy tudatállapotának megfelelően a mező nem mutat meg semmit, vagy éppenséggel ez a játszma mutatkozik meg (több példát is láttam erre), vagy homályos összebogozódások sora, amihez kulcsot csak a páciens adhatna, ha elég nyitott lenne, vagy jelen lenne, és nem más célokkal jönne. Hellinger ezt már az első mondat után felismeri. Nem egyszer küldött a helyükre embereket azzal, hogy még nincsenek felkészülve a családfelállitásra. De egy tapasztaltabb vezető is felismeri a képviselők felállásából.
Egy családfelállitás sikere nemcsak a vezetők, hanem a páciens hozzáállásán is mulik. Mindkettő felel érte.
Még egy ilyen alkalom is vátoztat valamit, nem egyszer megnyitja a szkeptikusok belső kapuit...És valószinüleg egy következő alkalmon már lehet velük dolgozni, ha esélyt adnak ennek.

Ajánlott mégis öszinte változni és változtatni akarással odamenni, nyitottan mindarra, ami kiderülhet. Állitólag a tudattalannak ez a mezeje semmi olyat nem mutat meg , amivel nem tudnál szembenézni. Hogyan is tehetné, mikor a te öntudatlan közremüködéseddel jön létre... Tehát fontos,hogy szembe akarj nézni azzal ami veled van.
Én tiszta szándékokat, és öszinteséget ajánlok annak aki ebben részt akar venni, és azt hogy koncentráljon a problémájára. Akkor az, ami kiderül gyógyitani fogja őt..., más minőségüvé változtathatja az életét...kiss
Szeretettel:
Csillagvirág
 
Kitudjaa?

Helloemberek!

Szerencsesen megtalaltam a Hellinger konyvet itt a feltoltesek kozott es most olvasom.
Nagyon ertelmes dolognak latszik a konyv megkozelitesebol, ha nezzuk.
Volna par praktikus kerdesem.
Terapeuta/felallitoember eseten az necces ha a vezeto ismerosunk? Otthon a varosomban egy pszichologus foglalkozik ezzel, mit megtudtam, de szerintem nem tul szerencses, hiszen tul regota ismer, engem, a csaladomat, mondhatni lazabb barati kapcsolat is van koztunk - tulzok ha azt mondom, esetleg meg o is bekerulhetett a korbe?
Semmikepp nem kene hogy ismerjen ugye?
Masreszt.
Az a szulo-gyerek szerepcsere, amit mond a konyv, ha van valami olyan eletdolog, amiben nekem teszem azt tobb tapasztalatom van, jobb ralatasom, mint szuleimnek, es megtanitom nekik, amit nekik kellett volna nekem, az nem lehet problemas, gondolok itt arra hogy felcseroludik a szerep?

Keremszepen, aki tud, valszoljon, nagyon koszonom!
Rixy
 
Sziasztok!

Engem is idevetett par csaladi problema. Jo latni ismerosoket is :)

Meg nem fejeztem be a konyvet, de mar letoltottem es beleolvastam. Elmennek allitasra de Sydneyben meg semmi ilyen helyre nem bukkantam.

Ha valamelyikotok csak a konyvet olvasta, mar az is sokat segitett? A versikeket - ugy gondoltam - anyak napjara elkuldenem. Meg csinalok egy apak napjat is.

Azt gondoltam, igazan van miert haragudni a szuleimre, aztan rajottem, hogy sok csaladban a mienknel sokkal sulyosabb tragediak tortennek. Nelkuluk nem lennek ott ahol most, az biztos, akarmit is mondtak vagy tettek.

Ha eddig mar eljutottam, elkuldhetem a versikeket allitas nelkul is? Csak mert Csillagvirag irta hogy eloszor szabaduljunk meg minden haragtol.

Koszonom a tippeket!!! kiss
 
Még egy válasz...

RixavanDerMaat írta:
Helloemberek!

Szerencsesen megtalaltam a Hellinger konyvet itt a feltoltesek kozott es most olvasom.
Nagyon ertelmes dolognak latszik a konyv megkozelitesebol, ha nezzuk.
Volna par praktikus kerdesem.
Terapeuta/felallitoember eseten az necces ha a vezeto ismerosunk? Otthon a varosomban egy pszichologus foglalkozik ezzel, mit megtudtam, de szerintem nem tul szerencses, hiszen tul regota ismer, engem, a csaladomat, mondhatni lazabb barati kapcsolat is van koztunk - tulzok ha azt mondom, esetleg meg o is bekerulhetett a korbe?

Semmikepp nem kene hogy ismerjen ugye?
Masreszt.
Az a szulo-gyerek szerepcsere, amit mond a konyv, ha van valami olyan eletdolog, amiben nekem teszem azt tobb tapasztalatom van, jobb ralatasom, mint szuleimnek, es megtanitom nekik, amit nekik kellett volna nekem, az nem lehet problemas, gondolok itt arra hogy felcseroludik a szerep?

Keremszepen, aki tud, valszoljon, nagyon koszonom!
Rixy
Kattints a kibontásához...

Kedves Rixy!

Elvileg nem baj az , ha ismer a terapeuta, megkockáztatom, hogy még az sem baj, ha a családodhoz tartozik.
Mégis jobb , ha nem ismerőst választasz, számodra az eredmény annál hitelesebb lesz.

Nem feladatod, hogy megtanitsd a szüleidnek azt, amire maguktól nem tudtak rájönni. Neked magadon kell dolgoznod, a magad problémáival. A változás óhatatlanul kihatással lesz majd a szüleidre is. Az egyetlen törekvés velük szemben az lehet, hogy megtanuld tisztelni őket, ha nem másért akkor csak azért a hatalmas tényért, hogy megnyitották előtted az élet kapuját. Szülőségüknél fogva ők mindig abban a helyzetben lesznek, hogy erőt tudnak adni neked. Ha élni tudnak ezzel a helyzettel jó, ha nem, nem neked kell megtanitanod őket erre. Neked csak magadon kell dolgoznod, és őket pedig a maguk helyén elfogadni.De mindehhez segitséget kapsz majd.

Szeretettel Csillagvirág
 
És még egy válasz...

sydneygirl írta:
Sziasztok!

Engem is idevetett par csaladi problema. Jo latni ismerosoket is :)

Meg nem fejeztem be a konyvet, de mar letoltottem es beleolvastam. Elmennek allitasra de Sydneyben meg semmi ilyen helyre nem bukkantam.

Ha valamelyikotok csak a konyvet olvasta, mar az is sokat segitett? A versikeket - ugy gondoltam - anyak napjara elkuldenem. Meg csinalok egy apak napjat is.

Azt gondoltam, igazan van miert haragudni a szuleimre, aztan rajottem, hogy sok csaladban a mienknel sokkal sulyosabb tragediak tortennek. Nelkuluk nem lennek ott ahol most, az biztos, akarmit is mondtak vagy tettek.

Ha eddig mar eljutottam, elkuldhetem a versikeket allitas nelkul is? Csak mert Csillagvirag irta hogy eloszor szabaduljunk meg minden haragtol.

Koszonom a tippeket!!! kiss
Kattints a kibontásához...


Kedves Sydneygirl!

Sokat segit az is, ha olvasol róla a racionalizálás, tudatositás szintjén. De ez sajnos nem hozza azt magával magától érthetődően, hogy tudni is fogsz mit kezdeni a megszerzett tudással.Még mindig ott marad a kérdés: én mit tehetek, mihez kezdjek a felismeréseimmel?
Jó megélni egy ilyen családfelállitást, az legalább egy lépéssel többet jelent, mint csak olvasni róla.

Ne küld el a verseket anyák napjára, apák napjára, inkább csak arra figyelmeztetnek a fenti sorok, hogy nem mindegy hogyan szeretünk. Valójában neked szólnak a versikék.
Nem mindegy persze az sem, hogyan szerettek minket, de hogy bennünk sincsenek méltó helyükön az ősök, ez is biztos. Hellinger éppen azt ismerte fel, hogy a családi rendszeren belül mindenkinek megvan a maga helye. És az az energia, ami élni erőt ad csak bizonyos törvényszerűség, rend felismerése és tiszteletbentartása árán juthat el hozzánk... Az élethez az erő elsősorban a szüleink nyitotta kapun érkezett....Akármivel "füszereződött" ez, mégis tőlük kaptuk ezt az erőt.

Jó az, hogyha nem haragszol már rájuk, de nem tudom, mennyire mélyen éled, mennyire csak fejjel magyaráztad el ezt magadnak..., mennyire élsz meg valódi tiszteletet irántuk, mennyire él még benned ezer fájdalom, és öröklött minta, amikért egyből egy cseppet sem tud hálás lenni az ember. Sablonosnak érezném egy ilyen vers elküldését valódi, nekik szóló gesztusok helyett.

Szeretettel Csillagvirág
 

Idézet Bottyán Katalin oldaláról


Bert Hellinger: Hogyan működik a szeretet?



A következő cikk angol eredetijét itt találtam, és lefordítottam. Kicsit hosszú, de érdemes végigolvasni.
Bert Hellinger: Hogyan működik a szeretet?
(Nyilvános előadás alapján)


Sok ember azt feltételezi, hogy már ha eléggé szeretünk, a szeretet diadalt arat, és minden jóra fordul. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem igaz. Néha a szülők kénytelenek tehetetlenül nézni, hogy nagyon szeretett gyermekeik mégis másként fejlődnek, mint azt remélték, betegek lesznek, vagy drogfüggők, vagy tragikus módon öngyilkosságot követnek el. Ezek a tapsztalatok megmutatják, hogy még valami szükséges ahhoz, hogy a szeretet célt érjen. Azon, amire a szeretetnek szüksége van, mi a Szeretet rejtett Rendjeit értjük.

Rend és Szeretet

A szeretet kitölti azt, amit a rend tartalmaz.
A szeretet a víz, a rend a korsó.
A Rendek a tartalék,
Amik lehetővé teszik a szeretet áramlását.
A Rend és a Szeretet együttműködik
mint egy dallam a harmóniával
olyan a szeretet az ő rendjeivel
Mint ahogy a disszonancia hasogatja a fülünket
még ha meg is van a magyarázata
Lelkünk is nehezen igazodik a
Rend nélküli Szeretethez.
Néhányan azt tartják, hogy a Rendek
vélemények, amelyeket kedvünk szerint
betarthatunk vagy megváltoztathatunk.
De azok olyanok, amilyenek.
Működnek akkor is, ha nem értjük őket.
Nem teremtjük, hanem felfedezzük őket.
Következtetünk rájuk
mint az Értelemre vagy a Lélekre
a hatásuk alapján.

Sok ezek közül a rendek közül rejtett, és nem vizsgálhatjuk közvetlenül. Mélyen a lélekben dolgoznak, és igyekszünk elrejteni őket a hiedelmeink, kifogásaink, vágyaink vagy szorongásaink mögé. Mélyen kell benyúlnunk a lélek belsejébe, ha meg akarjuk érinteni a szeretet rendjeit.


Elfogadni az életet, olyannak, ahogyan azt kaptuk

 Azzal szeretném kezdeni, hogy mondok néhány szót a Szeretet Rendjeiről, melyek a szülők és a gyermekek között vannak, mégpedig a gyermek szempontjából. Ezek a megfigyelések annyira alapvetőek és nyilvánvalóak, hogy nem is vagyok biztos benne, hogy egyáltalán kell-e említeni őket, azonban gyakran megfeledkeznek róluk.
Amikor a szülők életet adnak, mély összhangban vannak emberi mivoltukkal, és önmagukat adják, pontosan úgy, ahogyan vannak. Tehát a Szeretet Rendjei közül az az első, hogy a gyermek úgy fogadja el az életet, ahogy azt kapta. A gyermek nem hagyhat ki semmit az életből, amit kapott, és nem kívánhatja, hogy az másmilyen legyen, bármit megváltoztatva.
A gyermek a szülei. A szeretetnek, hogy eredményes legyen, arra van szüksége, hogy a gyermek igent mondjon a szüleire, úgy, ahogy azok vannak, félelem nélkül, és anélkül, hogy arról képzelődne, hogy másmilyenek kellene, hogy legyenek. Mindazonáltal, másmilyen szülőknek másmilyen gyermekeik lennének. Szüleink az egyetlenek, akik számunkra lehetségesek. Minden más elképzelés csak illúzió lehet.
Igent mondani a szüleinkre, úgy, ahogyan vannak, egy nagyon mély, és erős hatású mozdulat. Magába foglalja, hogy elfogadjuk az életünket és a sorsunkat, pontosan úgy, ahogy a szüleink ajándékozták nekünk, mindazokkal a határokkal, amik ezzel járnak. A lehetőségekkel, amiket kaptunk. A szenvedés bonyodalmaival, a balszerencsével, a családi bűnnel, vagy a boldogsággal és jó szerencsével, ahogy jön.
Szüleink elfogadása, úgy, ahogyan vannak, egy vallásos aktus. Kifejezi készségünket, hogy feladjuk hamis elvárásainkat, amelyek túl- vagy alábecsülik az életet, amelyet a szüleinktől kaptunk. Ez a vallásos megerősítés messze túlterjed szüleinken. Szüleinkre igent mondva, messze túl kell pillantanunk rajtuk. Túl kell néznünk rajtuk abba a messzeségbe, ahonnan maga az élet jön hozzánk, és meg kell hajolnunk az élet misztériuma előtt. Amikor igent mondunk a szüleinkre, úgy ahogyan vannak, felismerjük az élet értelmét, és alárendeljük magunkat.
Kipróbálhatod te is ennek az igen-mondásnak a hatását a lelkedben, ha elképzeled, hogy mélyen meghajolsz a szüleid előtt és azt mondod nekik, “az élet, amit kapok tőletek, hozzám jön, a teljes áron, amit fizettetek érte, és a teljes áron, amit én fizetek érte. Mindennel, ami hozzá tartozik, elfogadom, a korlátokkal és a lehetőségekkel együtt.” Abban a pillanatban, amikor hitelesen kimondjuk ezeket a mondatokat, felismerjük az életet, úgy, ahogy van, és a szüleinket, ahogy vannak. A szív megnyílik. Akinek sikerül ez a megerősítés, teljességet és békét érez.
Hasonlítsd össze ezt a megerősítést, és képzeld el, hogy elfordulsz a szüleidtől, és azt mondod: “Más szülőket akarok. Nem tetszenek az enyémek”. Micsoda illúzió, mintha lehetnénk önmagunk, úgy, hogy a szüleink másmilyenek. Azok, akik titokban ilyesféle mondatokat mondogatnak, elfordulnak az élettől, ahogy az van, ürességet, támasz nélküliséget éreznek és nincsen belső békéjük.
Néhányan attól félnek, hogy ha elfogadják a szüleiket olyannak, amilyenek, folytatniuk is kell a szüleik rosszaságát, és úgy tesznek, mintha az életből kiválaszthatnának egy tetszőleges részt. Ha attól félsz, hogy átöleld az élet teljességét, elveszíted a jót is. Igent mondva a szüleinkre úgy, ahogy vannak, átöleljük az élet egészét is, úgy, ahogyan van. (...)

http://bottyankatalina.blogspot.com/search/label/családállítás
 
Leirom velem,mi tortent!
5 eve lesz iden ,hogy apukam meghalt szivelegtelensegben.Ra par honappal elkezdtem furan erezni magam,nem mondanam rosszullet csak nem voltam jol.Telt mult az ido,es a dolog egyre rosszabb lett,par lepes utan elfaradtam,nem kaptam levegot..stb.A lenyeg az hogy egy cardiologiai vizsgalat utan kimutattak,hogy szivelegtelensegem van,valoszinu egy szivizom gyulladas miatt.Teljesen belebetegedtem,mar lattam ahogy megyek apum utan ,minden este ugy neztem a gyerekeimre-Ki tudja meg meddig maradhatok itt veluk.
Amikor is talalkoztam egy baratnommel aki dokino.Elmondam mi a gond ,mondtam oroklodott,hogy szivgyengeseg,meg egyebek.
Ekkor mondta,hogy nem letezik genetikailag,meg ilyen oroklodes,egyebek,hanam csak annyirol van szo,hogy atvesszuk egy masik ember "utjat",ami nem a mienk.(bar ez ennel komplikaltabb,a konyv jol leirja)
A lenyeg az hogy 2 ev gyogyszeres kezeles utan 5 %-ot javult a szivem.Elmentem a csaladfelallitasra.Az elso kerdes az volt,hogy mit szeretnek- elni vagy meghalni?mondtam elni.Megcsinalta velem a felallitast ,egy bizonyos resznel (le kellett fekudni "apu" melle es ranezni mondani,hogy O meghalt en elek,es meg nem fogok utna menni,de attol ugyan ugy szeretem es tisztelem ot,es fel kellett alnom mellole,elengedni ot)na akkor elkezdtem zokogni,es egy oriasi megkonnyebbulest ereztem,mintha egy csomo oldodott volna fel.
Ra ket honapra volt a kontroll a szivemmel.Meggyogyultam.A cardiologus is csak nezett,en meg akkor mar tudtam.Sikerult.Elengedtem ot es az en eletem elem,nem az ovet.
Hat ennyi.Ennek 1 eve.:D
 
Ha véletlenül valaki tud londoni megbizható Hellinger-terápiás címet akkor légyszi tudassa velem. Az interneten találtam egypárat de fogalmam sincs melyik a legmegfelelőb és túl drága egy állitás ahhoz hogy csak ugy véletlenszerűen hívjak egyet. Kösz!<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
 
mumiah írta:
Leirom velem,mi tortent!
5 eve lesz iden ,hogy apukam meghalt szivelegtelensegben.Ra par honappal elkezdtem furan erezni magam,nem mondanam rosszullet csak nem voltam jol.Telt mult az ido,es a dolog egyre rosszabb lett,par lepes utan elfaradtam,nem kaptam levegot..stb.A lenyeg az hogy egy cardiologiai vizsgalat utan kimutattak,hogy szivelegtelensegem van,valoszinu egy szivizom gyulladas miatt.Teljesen belebetegedtem,mar lattam ahogy megyek apum utan ,minden este ugy neztem a gyerekeimre-Ki tudja meg meddig maradhatok itt veluk.
Amikor is talalkoztam egy baratnommel aki dokino.Elmondam mi a gond ,mondtam oroklodott,hogy szivgyengeseg,meg egyebek.
Ekkor mondta,hogy nem letezik genetikailag,meg ilyen oroklodes,egyebek,hanam csak annyirol van szo,hogy atvesszuk egy masik ember "utjat",ami nem a mienk.(bar ez ennel komplikaltabb,a konyv jol leirja)
A lenyeg az hogy 2 ev gyogyszeres kezeles utan 5 %-ot javult a szivem.Elmentem a csaladfelallitasra.Az elso kerdes az volt,hogy mit szeretnek- elni vagy meghalni?mondtam elni.Megcsinalta velem a felallitast ,egy bizonyos resznel (le kellett fekudni "apu" melle es ranezni mondani,hogy O meghalt en elek,es meg nem fogok utna menni,de attol ugyan ugy szeretem es tisztelem ot,es fel kellett alnom mellole,elengedni ot)na akkor elkezdtem zokogni,es egy oriasi megkonnyebbulest ereztem,mintha egy csomo oldodott volna fel.
Ra ket honapra volt a kontroll a szivemmel.Meggyogyultam.A cardiologus is csak nezett,en meg akkor mar tudtam.Sikerult.Elengedtem ot es az en eletem elem,nem az ovet.
Hat ennyi.Ennek 1 eve.:D
Kattints a kibontásához...

Nagyon meghato a torteneted. Ugyanakkor nagyon erdekes es tanulsagos. Koszonom, hogy megosztottad velunk!
 
Csillagvirag írta:
Kedves Sydneygirl!

Sokat segit az is, ha olvasol róla a racionalizálás, tudatositás szintjén. De ez sajnos nem hozza azt magával magától érthetődően, hogy tudni is fogsz mit kezdeni a megszerzett tudással.Még mindig ott marad a kérdés: én mit tehetek, mihez kezdjek a felismeréseimmel?
Jó megélni egy ilyen családfelállitást, az legalább egy lépéssel többet jelent, mint csak olvasni róla.

Ne küld el a verseket anyák napjára, apák napjára, inkább csak arra figyelmeztetnek a fenti sorok, hogy nem mindegy hogyan szeretünk. Valójában neked szólnak a versikék.
Nem mindegy persze az sem, hogyan szerettek minket, de hogy bennünk sincsenek méltó helyükön az ősök, ez is biztos. Hellinger éppen azt ismerte fel, hogy a családi rendszeren belül mindenkinek megvan a maga helye. És az az energia, ami élni erőt ad csak bizonyos törvényszerűség, rend felismerése és tiszteletbentartása árán juthat el hozzánk... Az élethez az erő elsősorban a szüleink nyitotta kapun érkezett....Akármivel "füszereződött" ez, mégis tőlük kaptuk ezt az erőt.

Jó az, hogyha nem haragszol már rájuk, de nem tudom, mennyire mélyen éled, mennyire csak fejjel magyaráztad el ezt magadnak..., mennyire élsz meg valódi tiszteletet irántuk, mennyire él még benned ezer fájdalom, és öröklött minta, amikért egyből egy cseppet sem tud hálás lenni az ember. Sablonosnak érezném egy ilyen vers elküldését valódi, nekik szóló gesztusok helyett.

Szeretettel Csillagvirág
Kattints a kibontásához...

Valoszinuleg, sot biztos, hogy igazad van. Mar elkezdtem keresni allitos helyeket, de nem tul sok van. Meg egy kerdes, olvastam, hogy az anyanyelvunkon a leghatekonyabbak a kimondott mondatok. En tuti angolul csinalom az allitast, mert csak igy lehet, nincs lehetosegem magyar csoportot itt talalni. Szerinted a terapeuta magyarul fogja velem kimondatni, amit ki kell? Es ha nem? Akkor kerjem meg erre en? Mit gondolsz errol?

Koszonom kisskisskiss
 
A válaszhoz kattints ide és lépj be Facebook-al, Gmail-el stb.

Hasonló témák

Melitta
Az LSD-vel betörhetünk egy olyan helyre, ahová nem érdemelnénk meg – interjúnk Feldmár Andrással
Válaszok
10
Olvasás
5K
victorvacendak
victorvacendak
Melitta
Rab Császy — Interjú az Orbán-rezsim politikai foglyával, dr. Császy Zsolttal
Válaszok
8
Olvasás
6K
FLAMINGO
FLAMINGO
Melitta
Meskó Bertalan: az orvos, akinek félmillió asszisztense van
Válaszok
6
Olvasás
5K
szjulika.
szjulika.
Melitta
Faludy György
2 3 4
Válaszok
75
Olvasás
34K
Melitta
Melitta
Oldal tetejére