Érdekességek más népek történelméből

Macskákkal az egyiptomiak ellen - anekdota az ókorból

Az ókori egyiptomiak szent állatként tisztelték a macskákat, mert Básztet istennő evilági képviselőit látták bennük. A legenda szerint egy ízben a mély tisztelet miatt csatát veszítettek.
A perzsák Kr. e. 525-ben megtámadták Egyiptomot, és a pelusiumi csatában a Kambüszész által vezetett had különös módon aratott győzelmet. A harcosok macskákat vittek kezükben, s maguk előtt tartva vonultak az egyiptomi íjászok felé, akik tétlenül nézték a közeledőket. Nem mertek lőni az ellenségre, nehogy véletlenül eltalálják a macskákat.
Egyiptomi íjász 11 cm magas szobra bronzból:

Bogarakkal a rómaiak ellen

Septinius Severus római császár 198-ban két ízben is megpróbálta elfoglalni a kettős erődítményrendszerrel övezett mezopotámiai Hatrát. A város második ostrom során a védők szokatlan fegyvert vetettek be: „agyagedényeket töltöttek meg aprócska, fájdalmas csípésű szárnyas rovarokkal”, s azokat a támadók közé hajigálták, akiket a kis állatok pillanatok alatt összemartak. A megrettent, hőségtől és harctól elgyötört katonák között járvány tört ki, amely „több áldozatot követelt, mint az ellenség fegyverei”. Ezek után Severus lemondott Hatra bevételéről.
Miféle bogarakat rejtettek az agyagedények?
A védők az edényeket skorpiókkal töltötték meg. Ha a mérgük nem is volt halálos, az biztos, hogy a csípésük iszonyú fájdalmat okozott.
Hatra romjai:

Állatok az első világháborúban


Az első világháború folyamán a szemben állófelek tizenhat millió állatot vettek igénybe különböző célokra.
A postagalambokkal üzeneteket továbbítottak, mégpedig 95 százalékos pontossággal. Felderítést is végeztettek velük: a mellkasukra pici fényképezőgépet erősítettek,
A mérgező gázokra kanárik figyelmeztettek, a veszélyt észlelve elnémultak. A madarak elpusztultak, de sok katona életét mentették meg.
A kutyák őrző-védő feladatot láttak el, és segítettek a sebesültek szállításában. A harci gázok bevetése után a számukra is fejlesztettek ki gázmaszkot. A németeket 30 ezer,,a belgákat és a briteket 20-20 ezer kutya szolgálta.
A lövészárkokban, bunkerekben megjelent patkányok ellen kutyákkal és macskákkal védekeztek.
A hadi célokat szolgáló, katonákat segítő állatok mellett megjelentek és elszaporodtak a mindennapjaikat megkeserítő apró élősködők, a tetvek és a bolhák. Az előbbiek fertőző betegséget terjesztettek, amit lövészárokláznak neveztek.

Különlegesség:
Franciaországban a németek a frontvonal mögött a nagyon nehéz tárgyak mozgatására indiai elefántot is használtak, amit 1914 végén vitték ki a frontra a hamburgi állatkertből.
Angliában Sheffieldben jelent meg az utcán egy iLizzie nevű, vándorcirkuszból kölcsönzött indiai elefánt, amelyet olyan súlyos acél- és lőszerrakománnyal, akkora gépekkel, berendezésekkel lehetett terhelni, hogy a szállításukhoz három ló is kevés lett volna.

Egy önkéntes fogoly Auschwitzban​

Miután a németek megtámadták Lengyelországot, Witold Pilecki lengyel tiszt csatlakozott az ellenállókhoz, és különleges feladatra vállalkozott. Hagyta, hogy 1940 szeptemberében egy varsói razzia során elfogják, s büntetőtáborba vigyék.

Thomasz Serafinsk álnéven került az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol titokban mozgalmat szervezett az ott raboskodó katonák körében. Különleges hírvivői hálózat segítségével rendszeresen juttatott ki információkat nyugatra a táborban folyó embertelen bánásmódról, majd az üzembe helyezett krematóriumokról, és a szörnyű rémtettekről. Bátorságáért 1941 novemberében fogolyként hadnaggyá léptették elő. Társaival még terveket is készített a tábor felszabadítására.

1943 áprilisában két társával együtt egy táboron kívüli pékségébe osztották be éjszakai műszakra. Az alkalmat megragadva az őröket lefegyverezték, papírjaikat magukhoz vették, elvágták a telefonvonalat, és megszöktek.

Önkéntes rabsága 945 napig tartott. 1944-ben részt vett a varsói felkelésben, amelynek leverése után elfogták, és egy hadifogolytáborba szállították, ahonnan 1945 júliusában szabadult.

Később a nyugati hatalmak küldött információkat a szovjetek által elkövetett atrocitásokról, ami miatt bebörtönözték. Ott a vallatói között zsidó is volt, aki annyira megkínozta, hogy ahhoz képest szerinte „Auschwitz gyerekjáték volt”. A sorsa nem volt kétséges, halálra ítélték és kivégezték.

Japán biofegyverei a kínaiak ellen

Az 1920-as években Shiro Ishii japán orvos érdeklődésének középpontjába a biológiai fegyverek hadászati felhasználása került, és szorgalmazta ilyen program elindítását. Kilenc évvel később ő lett a titkos kutatásokat végző 731-es egység irányítója. A kísérletek eredményeit először 1939-ben tesztelték. Ekkor Nomon falu mellett olyan patkányokat engedtek szabadon, amelyek tele voltak bubópestissel fertőzött bolhákkal. A várt hatás elmaradt, csak néhányan betegedtek meg.
1940. október 4-én reggel a Kína délkeleti részén fekvő Quzhou városra dobtak le a japán repülők pestises bolhákkal megtömött rízs- és búzacsomagokat. A pestisen kívül más kórokozókat is terjesztettek. Mérget adagoltak a vízellátó rendszerekbe.
Becslések szerint a háború ideje alatt több mint egymillió ember betegedett vagy halt meg a szándékos fertőzések következtében. Quzhou térségében 50 ezer áldozata volt a biofegyvereknek.
Shiro Ishii a háború vége felé dolgozta ki azt a tervet, amely USA ellen irányult, s annak nyugati partvidékét akarta pestises bolhákkal elárasztani. A terv valóra váltását a háború befejezése hiúsította meg.
A koreai háború idején (1950-53) tapasztalataival, tudásával az USA biológiai hadviselési tevékenységét segítette.

Létrahuszár írta:

Japán biofegyverei a kínaiak ellen

Az 1920-as években Shiro Ishii japán orvos érdeklődésének középpontjába a biológiai fegyverek hadászati felhasználása került, és szorgalmazta ilyen program elindítását. Kilenc évvel később ő lett a titkos kutatásokat végző 731-es egység irányítója. A kísérletek eredményeit először 1939-ben tesztelték. Ekkor Nomon falu mellett olyan patkányokat engedtek szabadon, amelyek tele voltak bubópestissel fertőzött bolhákkal. A várt hatás elmaradt, csak néhányan betegedtek meg.
1940. október 4-én reggel a Kína délkeleti részén fekvő Quzhou városra dobtak le a japán repülők pestises bolhákkal megtömött rízs- és búzacsomagokat. A pestisen kívül más kórokozókat is terjesztettek. Mérget adagoltak a vízellátó rendszerekbe.
Becslések szerint a háború ideje alatt több mint egymillió ember betegedett vagy halt meg a szándékos fertőzések következtében. Quzhou térségében 50 ezer áldozata volt a biofegyvereknek.
Shiro Ishii a háború vége felé dolgozta ki azt a tervet, amely USA ellen irányult, s annak nyugati partvidékét akarta pestises bolhákkal elárasztani. A terv valóra váltását a háború befejezése hiúsította meg.
A koreai háború idején (1950-53) tapasztalataival, tudásával az USA biológiai hadviselési tevékenységét segítette.
Csatolás megtekintése 1994214

Kattints a kibontásához...

MAr emlitettem itt ebben a topicban, hogy egy rettenetesen cinikus viselkedes iskolapeldaja az egesz 731-es egység.
A haboru utan a tagok fogsagba estek.
MacArthur tábornok a Csendes oceani szarazfoldi erok parancsnoka, akinek sokaig Tokioban volt a fohadiszallasa, felajanlotta a 731-es tagjainak, hogy amennyiben átadja az amerikai hadseregnek a dokumentaciokat, nem kerulnek birosag ele.
Az egyseg tagjai teljesen elkerultek a felelosegre vonast.
A hirhedt Tokioi perben(a Nunbergi per japan megfeleloje, tehat a japan haborus bunosok pere) egyetlen utalas hangzott el a japan kiserletekrol. Tagjait meg sem emlitettek.

Az egyseg masodik parancsnoka Shiro Ishii utan egy Kitano Maszadzsi nevu orvos lett. Ő pl "Zöld Kereszt" vezetője lett ami japan legnagyobb gyogyszergyara.

A Nemi hajó 2db úszó palota, amelyet Caligula császár épített majdnem 2000 évvel ezelőtt. 1929-ben újra felfedezték egy lecsapolt tó fenekén. Felfedezése után mindenfelől jöttek az emberek megcsodálni a hajó maradványait.
1944-ben a visszavonuló nácik elpusztították. ( vagy nem ők )
( Toochee)

Ausztrál katonák, miután kiszabadultak a japán fogságból Szingapúrból, 1945-ben

setni írta:

Ausztrál katonák, miután kiszabadultak a japán fogságból Szingapúrból, 1945-ben
Csatolás megtekintése 1994777

Kattints a kibontásához...

Egyébként az a Japan fogság téma is vitatott.
Az ember eliteli a Japanokat azert a banasmodert, ahogy a foglyokkal viselkedtek, ugyan akkor ez nem volt idegen a japan kulturarol.
A 20. sz. elején feléledt szamuraj gondolkodas szuerint az az ember, aki megadja magat mint katona, nem kuzd utolso lehelletéig az uraert, az becstelen ember.
A masik, hogy a haboru utan eliteltek oket azert is, hogy szamtalan foglyo9t kivegeztek. Raadasul karddal - a hires hosszukarddal, a katanaval - vagtk le a fejukt.
Ugyan akkor a japanok kicsit dobbenten védekeztek, hogy ez miert bun.
Fogytajn volt az elelem, szerintuk termeszetes, hogy ezek a "becsuletuket elvesztett" emberek kell hogy meghaljanak, hogy a japan katonak tovabb tudjanak harcolni.
Raadasul a japan katonai tradicioknak megfelelo kivegzesben részesultek.
Mindig egy legalabb egy rendfokozattal magasabban állo ember kezében volt a kard, és ezzel tulajdonképpen megtiszteltek oket.

Szoval egy masik vilag, egy másfajta gondolkodas.
A helyett a szo helyett, hogy embertelen, szerintem helyesebb egy olyan kifejezés, hogy "az ő gondolkodásuk szerinti"
(gondoljunk csak olyan filmekre, mint az Istenek a fejunkre estek, ahol egy bushman szamara teljesen érthetetlen a feherek, és a kornyazo teruleteken élo szinesboruek "örult" viselkedése)

eddy56 írta:

Egyébként az a Japan fogság téma is vitatott.
Az ember eliteli a Japanokat azert a banasmodert, ahogy a foglyokkal viselkedtek, ugyan akkor ez nem volt idegen a japan kulturarol.
A 20. sz. elején feléledt szamuraj gondolkodas szuerint az az ember, aki megadja magat mint katona, nem kuzd utolso lehelletéig az uraert, az becstelen ember.
A masik, hogy a haboru utan eliteltek oket azert is, hogy szamtalan foglyo9t kivegeztek. Raadasul karddal - a hires hosszukarddal, a katanaval - vagtk le a fejukt.
Ugyan akkor a japanok kicsit dobbenten védekeztek, hogy ez miert bun.
Fogytajn volt az elelem, szerintuk termeszetes, hogy ezek a "becsuletuket elvesztett" emberek kell hogy meghaljanak, hogy a japan katonak tovabb tudjanak harcolni.
Raadasul a japan katonai tradicioknak megfelelo kivegzesben részesultek.
Mindig egy legalabb egy rendfokozattal magasabban állo ember kezében volt a kard, és ezzel tulajdonképpen megtiszteltek oket.

Szoval egy masik vilag, egy másfajta gondolkodas.
A helyett a szo helyett, hogy embertelen, szerintem helyesebb egy olyan kifejezés, hogy "az ő gondolkodásuk szerinti"
(gondoljunk csak olyan filmekre, mint az Istenek a fejunkre estek, ahol egy bushman szamara teljesen érthetetlen a feherek, és a kornyazo teruleteken élo szinesboruek "örult" viselkedése)

Kattints a kibontásához...

Mindig szoktál könyvet is ajánlani most akkor én teszem azt...James Clavell- Patkánykirály az pont erről az időszakról szól
Szerintem meg helyes az embertelen szó az hogy ők milyen szokás és erkölcs szerint tették azt amit tettek annak viselniük kellett a következményeit . Főleg amit Kínában csináltak.....

setni írta:

Mindig szoktál könyvet is ajánlani most akkor én teszem azt...James Clavell- Patkánykirály az pont erről az időszakról szól
Szerintem meg helyes az embertelen szó az hogy ők milyen szokás és erkölcs szerint tették azt amit tettek annak viselniük kellett a következményeit . Főleg amit Kínában csináltak.....

Kattints a kibontásához...

Akkor most is ajanlok egyet, aminek jonehany kotete errol az idoszakrol szol.
W.E.B. Griffin: A tengerészgyalogosok.

Regeny, raadasul fordulatos, nagyon porgo, de Griffinrol tudni erdemes, hogy gyakran nevezik az USA hadserege kronikasanak is.
A kezdetektol, a tengereszgyalogsag meg a habopru elotti kinai részvételétol, a Makin szigeteki rajtautesen át, a Guadalcanali tevekenysegukig megismerkedhetunk a Csendes oceani tortenesekkel.
Rengeteg tortenelmi alak vonul fel bennuk, kezdve Rosweelt elnokkel, Donovan, Nimitz aki a csendesen a flotta parancsnoka volt, MacArthur a csendesen levi szarazfoldi erok parancsnoka, MArshall tabornok és meg millioan a tortenelmi nevek kozul.

De maga az alap valosagos, a konyvsorozat rettentoen cselekményes, izgalmas.
Az utolso ket resze már a haboru utani Koreaban jatszodik, ahol szinten a tengereszgyalogsag jelent meg eloszor mint regularis egyseg(Az utolso cime asszem nagyon kifejezo: Visszavonulni soha!)

Jah el ne felejtsem, csak ha van idotok, mert ha jool emlekszem 10 kotetes a sorozat)

eddy56 írta:

Akkor most is ajanlok egyet, aminek jonehany kotete errol az idoszakrol szol.
W.E.B. Griffin: A tengerészgyalogosok.

Regeny, raadasul fordulatos, nagyon porgo, de Griffinrol tudni erdemes, hogy gyakran nevezik az USA hadserege kronikasanak is.
A kezdetektol, a tengereszgyalogsag meg a habopru elotti kinai részvételétol, a Makin szigeteki rajtautesen át, a Guadalcanali tevekenysegukig megismerkedhetunk a Csendes oceani tortenesekkel.
Rengeteg tortenelmi alak vonul fel bennuk, kezdve Rosweelt elnokkel, Donovan, Nimitz aki a csendesen a flotta parancsnoka volt, MacArthur a csendesen levi szarazfoldi erok parancsnoka, MArshall tabornok és meg millioan a tortenelmi nevek kozul.

De maga az alap valosagos, a konyvsorozat rettentoen cselekményes, izgalmas.
Az utolso ket resze már a haboru utani Koreaban jatszodik, ahol szinten a tengereszgyalogsag jelent meg eloszor mint regularis egyseg(Az utolso cime asszem nagyon kifejezo: Visszavonulni soha!)

Jah el ne felejtsem, csak ha van idotok, mert ha jool emlekszem 10 kotetes a sorozat)

Kattints a kibontásához...

Egyebkent ez utolag jutott eszembe, mert - mive4l ezt akartam eloszor irni - a Patkanykiraly egy nagyon jo regeny, de az szerintem inkabb az angol, ausztral és amerikai hadifoglyok életét festi le, nekik a vivodasait, vitaikat, tetteiket egy hadifogolytaborban.
Maga a japan eroszak és embertelenség ott szingapurban csak egy keret.
Egyeb irant ebben a konyveben is elhagzik az amit leirtam, hogy a japaonok becsuletuket elvesztett emberkent beszelnek a hadi8foglyokrol.

A japánok is kísérleteztek embereken

A japánok 1932-ben foglalták el Kína északkeleti tartományának, Hejlungcsiangnak a fővárosát Harbint. A város közelébe különleges katonai csoportot telepítettek, a 731-es egységet, amely járványmegelőzési és vízellátási hivatal fedőnéven működött. Valójában tudósok és orvosok százait foglalkoztatták itt a legnagyobb titokban. Hadifoglyokon és civileken végeztek kegyetlen kísérleteket. Kényszerítették őket, hogy szifilisszel fertőzzék meg egymást, toxinokat juttattak a szervezetükbe, mérges gázokat lélegeztettek be velük, majd sokukat élve boncolták fel, hogy tanulmányozhassák a fertőzések folyamatát. Becslések szerint 1936-45 között az egység 14 000 embert ölt meg.
A háború befejezése után az egység magas rangú vezetőit a háborús bűnöket vizsgáló tokiói bíróság mentesítette a vádak alól, cserébe az amerikaiak hozzájutottak a biológiai fegyverekkel kapcsolatos kutatások eredményeihez.

A burgonya népszerűsítője

Nyugat-Európában a krumpli egyik leghatékonyabb népszerűsítője az élelmiszerek tanulmányozásával is foglalkozó francia gyógyszerész, Antoine-Augustin Parmentier volt. A hétéves háború folyamán (1756-63) porosz fogságba esett, és ott ismerte meg a burgonyát, amit nagyon megkedvelt.
Szabadulása után elhatározta, hogy hírnevet szerez a még nem eléggé ismert növénynek. E célból neves, befolyásos embereket hívott meg vendégségbe, köztük a rendkívül sokoldalú (természettudós, feltaláló, író, államférfi) Benjamin Franklint és a modern kémia atyját, Antione Lavoisier-t is. A vacsorákon főleg krumpliból készült ételek kerültek az asztalra.
A parasztok érdeklődésének felkeltésére nappal fegyveresekkel őriztette a krumpliföldjét, éjszakára viszont őrizetlenül hagyták, hogy a helybeliek háborítatlanul megdézsmálhassák a termést.
(A burgonya elterjesztésével kapcsolatban hasonló legenda kapott szárnyra Mária Teréziáról és Nagy Frigyes porosz királyról is.)