Érdekességek más népek történelméből

Létrahuszár · 2023 Május 2

Miért lett Hitler és Sztálin az év embere?

Az 1923-ban alapított New York-i Time Magazin munkatársai 1927-ben választották meg először az év emberét, amivel hagyományt teremtettek. Ekkor Charles Lindbergh amerikai pilótának ítélték oda a címet, aki 25 évesen elsőként, navigátor nélkül repülte át az Atlanti-óceánt.
Meghökkentő lehet, de 1938-ban Hitler, a következő évben és 1942-ben pedig Sztálin került az év embereként a magazin címlapjára.
Azt gondolhatnánk, hogy a cím kitüntetésnek számított. Valójában a szerkesztőség munkatársai nem azok közül a személyek közül emeltek ki valakit, akik tetteikkel, tudományos eredményeikkel, művészi alkotásaikkal szolgálták az emberiséget, hanem azt, aki szerintük abban az évben a legnagyobb hatással volt a világ eseményeire, s ezáltal a leggyakrabban szerepelt világszerte a hírekben. A választást nem befolyásolta, hogy az illetőhöz elismerendő vagy elmarasztalandó tettek kapcsolódtak.

Létrahuszár · 2023 Május 5

A „Szűz királynő”

I. Erzsébetnek (uralkodott: 1559-1603),VIII. Henrik lányának szép számmal akadtak kérői, de mindegyiket kikosarazta, köztük II. Fülöp spanyol, XIV. Erik svéd királyt, Károly osztrák főherceget és Henrik herceget is, aki később Franciaország uralkodója lett. Miniszterei hiába fáradoztak az állam érdekeit figyelembe vevő házassági tervek szövögetésével, a friggyel kapcsolatos tárgyalásokat halogatta, olykor évekig nyújtotta, a kérőket pedig kijátszotta egymás ellen. Ha el is jutott a házasságkötés gondolatáig, gyorsan visszakozott, és örök szüzességet emlegetett. Ezek után nem csoda, hogy a „szűz királynő” jelzővel illették, ami nem volt ellenére. Sőt még abba is beleegyezett, hogy országa első gyarmata a ráragasztott név után a Virginia, azaz Szűz-Föld nevet kapja.
Egyébként szerelmes természetű volt, több férfival is volt intim viszonya. Nagy szerelme Robert Dudley volt, akinek még az esküvőjén is jelen volt. Egy idő után meghitt kapcsolat alakult ki közöttük. A lord egyre gyakrabban, és egyre hosszabb ideig tartózkodott a királyi udvarban, mígnem a feleségét 1560-ban holtan találták a kimenőről hazaérkező szolgák. Sokan úgy vélték, hogy gyilkosság történt, s a tettes megbízója pedig Dadly volt. Az ügyben vizsgálatot folytattak, s a lordot felmentették. Ezután a királynő és a lord házasságot köthetett volna, de Erzsébet nem élt a lehetőséggel. A Leicester grófjává megtett Dudly viszont még kétszer nősült.

Mathias Corvinus · 2023 Május 6

Megfejtették az „ördög által” 1676-ban megszállt apáca rejtélyes üzenetét.

Maria Crocifissa della Concezione nővér, egy szicíliai kolostor lakója az Úr 1676. évének egyik reggelén tintás kézzel ébredt. Mellette több levél is feküdt, amelyek ismeretlen nyelven és betűkkel íródtak. Apácatársaival azon a véleményen voltak, hogy az éjszaka folyamán megszállta az ördög, és ő kényszerítette az írásra és az Istentől való elfordulásra. 341 éven át senki sem tudta megfejteni a különös írást, ám most egy kutatócsapat sikerrel járt.

Az ismeretlen nyelven írt írások közül az egyik levél fennmaradt, ám mindezidáig egy kódfejtő sem volt képes megoldani a talányt. A szicíliai Ludum Tudományos Központ informatikusai idén augusztusban kézhez kapták a levél egy másolatát, és egy hírszerzői kódtörő szoftver segítségével korszerű elemzés alá vetették, írta a The Times.
A Daniele Abete vezette kutatócsoport nem éppen hagyományos módon jutott hozzá a modern technikához: a kódtörő szoftvert az úgynevezett mély weben (az internet sötét bugyraiban) találták meg, ahol a hírszerző ügynökségek által kifejlesztett algoritmusok bizonyos úton-módon kiszivárognak a nagyközönséghez.
A szakértők betáplálták a szoftver programjába az ókori görög, arab, latin ábécét, valamint a rúnaírást, aminek segítségével értelmet tudtak adni a szöveg egyes részeinek. Az első 15 sort sikerült lefordítani. Kiderült, hogy a nyelvzseni apáca mind a négy betűkészletet felhasználva készítette el „ördögi szövegét”, amelyet elemeire bontva olvasható, bár elég rejtélyes és több helyen zavaros mondatokat kapunk. Az értelme valóban elég sátáni lett, ugyanis a nővér azt írja, hogy „a Szentlélek felesleges”, „Istent az ember találta ki” és hogy a „katolikus tanítás alapelvei egyszerűen senki számára sem működőképesek”. Az egyik mondat pedig így szól: „Talán most a Sztüx már bizonyos”. Az ókori görög mitológiában a Sztüx folyó az élők és a holtak birodalmát választotta el.A kutatók a levél sok helyen kusza és kevéssé konzisztens szövegeit elemezve azt gyanítják, hogy a nővér skizofrénia vagy bipoláris zavar okozta tüneteinek köszönhetően írt le ilyen szavakat. Talán hallott egy hangot, amely diktálta a levelet, és a nyelvi képességeit segítségül hívva keverte össze a különböző betűkészletet, majd hozta létre az „eretnek” szöveget.

Létrahuszár · 2023 Május 9

Dürer lerajzolta egy betegség okát

Az égitestek bizonyos együttállásából balszerencsés események bekövetkezését jósolták meg. Egy ilyen konstellációnak tulajdonították a szifilisz elterjedését. 1484-ben a Skorpió csillagképben találkozott a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars, emiatt olyan kórokozókkal teli levegő árasztotta el Európát, amely előidézte a fertőző betegséget.
A kórral kapcsolatban Albrecht Dürer bajor festő (1471-1528) Syphilitic man címmel készített 1496-ban egy rajzot, amelyen a bolygókat jelző szimbólumok alatt egy férfi látható, a lábán teli sebhelyekkel.

Létrahuszár · 2023 Május 9

Régen a bal oldalon közlekedtek

Az ókori görögök városállamokban és a Római Birodalomban az út bal oldalán közlekedtek. Ez a középkorban sem változott. Angliában 1735-ben rendelték el a bal oldali forgalmi rendet. A következő évtizedekben az észak-amerikai gyarmataik többségében viszont a jobb oldali közlekedést iktatták törvénybe, amelyet az USA megalakulása után minden tagállamra kiterjesztettek.
A 18. század végén Napóleon az uralma alá hajtott országokban a jobb oldali forgalmi rendet vezettette be, ami a franciák kivonulása után is megmaradt, köztük Németországban is. Az Osztrák-Magyar Monarchiában nem honosodott meg a jobbra tartás szabálya. Hazánkban 1890-ben törvénybe foglalták, hogy „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni". Magyarország az európai kontinensen utolsó előttiként, 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre, utolsóként pedig Svédország, 1967-ben.
Az első reggel Svédországban, miután a bal oldali közlekedés jobb oldalira változott 1967-ben:

eddy56 · 2023 Május 9

Mathias Corvinus írta:
Megfejtették az „ördög által” 1676-ban megszállt apáca rejtélyes üzenetét.

Maria Crocifissa della Concezione nővér, egy szicíliai kolostor lakója az Úr 1676. évének egyik reggelén tintás kézzel ébredt. Mellette több levél is feküdt, amelyek ismeretlen nyelven és betűkkel íródtak. Apácatársaival azon a véleményen voltak, hogy az éjszaka folyamán megszállta az ördög, és ő kényszerítette az írásra és az Istentől való elfordulásra. 341 éven át senki sem tudta megfejteni a különös írást, ám most egy kutatócsapat sikerrel járt.

Az ismeretlen nyelven írt írások közül az egyik levél fennmaradt, ám mindezidáig egy kódfejtő sem volt képes megoldani a talányt. A szicíliai Ludum Tudományos Központ informatikusai idén augusztusban kézhez kapták a levél egy másolatát, és egy hírszerzői kódtörő szoftver segítségével korszerű elemzés alá vetették, írta a The Times.
A Daniele Abete vezette kutatócsoport nem éppen hagyományos módon jutott hozzá a modern technikához: a kódtörő szoftvert az úgynevezett mély weben (az internet sötét bugyraiban) találták meg, ahol a hírszerző ügynökségek által kifejlesztett algoritmusok bizonyos úton-módon kiszivárognak a nagyközönséghez.
A szakértők betáplálták a szoftver programjába az ókori görög, arab, latin ábécét, valamint a rúnaírást, aminek segítségével értelmet tudtak adni a szöveg egyes részeinek. Az első 15 sort sikerült lefordítani. Kiderült, hogy a nyelvzseni apáca mind a négy betűkészletet felhasználva készítette el „ördögi szövegét”, amelyet elemeire bontva olvasható, bár elég rejtélyes és több helyen zavaros mondatokat kapunk. Az értelme valóban elég sátáni lett, ugyanis a nővér azt írja, hogy „a Szentlélek felesleges”, „Istent az ember találta ki” és hogy a „katolikus tanítás alapelvei egyszerűen senki számára sem működőképesek”. Az egyik mondat pedig így szól: „Talán most a Sztüx már bizonyos”. Az ókori görög mitológiában a Sztüx folyó az élők és a holtak birodalmát választotta el.A kutatók a levél sok helyen kusza és kevéssé konzisztens szövegeit elemezve azt gyanítják, hogy a nővér skizofrénia vagy bipoláris zavar okozta tüneteinek köszönhetően írt le ilyen szavakat. Talán hallott egy hangot, amely diktálta a levelet, és a nyelvi képességeit segítségül hívva keverte össze a különböző betűkészletet, majd hozta létre az „eretnek” szöveget.

De ehhez ez is hozzatartozik, mert igy mar kicsit mast jelent

:
"A kutatók látva, hogy a levél mennyire zavaros, arra a következtetésre jutottak, hogy a nővér skizofrén lehetett, esetleg bipoláris zavarban szenvedett. Lehet, hogy hallott egy hangot, ami eretnekségre buzdította, ráadásul a nyelvtudása is megvolt ahhoz, hogy összekeverje a betűkészleteket és megalkossa a saját nyelvét."

Ami elgondolkodtato, és nemi ketelyre ad okot:
Isten, és az isteni tanitasok nem léteznek, viszont a sátán igen

Szoval...

Umaksuman · 2023 Május 10

eddy56 írta:
Ami elgondolkodtato, és nemi ketelyre ad okot:
Isten, és az isteni tanitasok nem léteznek, viszont a sátán igen
Szoval...

Szerintem elgondolkodtató és kételyre okot adó az is, hogy az eredeti hír 2017-ben jelent meg több egymásra hivatkozó (bulvár) napilapban, eredeti írott forrás említése nélkül, csak szóbeli közlésre hivatkozva. Későbbi szakmai publikációnak sem találtam nyomát, ami tisztázna néhány "apróságot", pl. hogy az írás melyik változatát (mert legalább kettő van) és annak melyik részletét “fejtették meg”, mi volt az a titokzatos program, amivel a munkát végezték, és egyáltalán kik adják még a nevüket ehhez az “eredményhez”a cikkekben egyedül megemlített Daniele Abete mellett.

...a kérdőjelből a pont maradt csupán.
(Képzelt Város: Papírhajó)

Létrahuszár · 2023 Május 12

Két asszonytól megszabadult, a harmadik meghalt

Ahhoz képest, hogy az apja egyházi pályára szánta, elég csapodár ifjú lett belőle. A 180 cm magas, kiválóan vadászó és táncoló VIII. Henrik élete során hatszor nősült. Először 1509-ben, a koronázása előtt, s pápai engedéllyel vette feleségül bátyja özvegyét, Aragóniai Katalint. A tőle hét évvel idősebb özvegy éppen hét évet várt erre az esküvőre, mert Henrik a bátyja halálakor még csak tízéves volt. Több ízben kérkedett azzal, hogy a királyné „hajadonként” ment hozzá, aztán a kijelentését tréfának nevezte. Öt gyermekük közül csak az utolsóként született Mária maradt életben, akit 1553-ban e néven elsőként koronáztak meg.
Henrik időnként hűtlenkedett, de ehhez a kor erkölcsi normái szerint joga volt. Mivel mindenáron fiúutódra vágyott, új házasságot fontolgatott, és a választása egy korábbi szeretőjének a húgára, a húszéves Boleyn Annára esett. Anna nem elégedett meg a szerető szerepével, ezért éveken keresztül igyekezett rávenni Henriket a válásra. Azzal érvelt, hogy a frigyük halálos bűn, a gyerekek halála pedig Isten büntetése.
Anna végül elérte célját. A király a házassága felbontását kérelmezte VII. Kelemen pápától. Arra hivatkozott, hogy a frigyből nem született trónörökös, és ráadásul a rokonát vette feleségül, az egyházi előírások szerint ugyanis a testvér felesége is rokonnak minősült. Az utóbbi indokkal az volt a probléma, hogy Katalint az előző pápa engedélyével vette nőül.
Két küldöttség is ment Rómába, mégsem kapott kedvező választ. Katalinnak esze ágában sem volt válni, s ezt megírta az egyházfőnek és az unokaöccsének, V. Károly császárnak is.
Henrik három évig reménykedett hiába, közben felmerült benne a Rómával történő szakítás gondolata, amit meg is valósított. Az angol egyház államegyházzá vált, amelynek a király lett a világi főhatalma. Ezután a canterburyi érsek teljesítette az óhaját, a házasságot érvénytelennek nyilvánította, de Annát titokban, már az érvénytelenítés előtt feleségül vette. Egy lányuk született, Erzsébet. Mivel a várva várt trónörökös nem érkezett meg, az asszonyt 1536-ban felségárulásnak számító koholt vád alapján, házasságtörés miatt bírósággal ítéltette halálra.
Henrik ezután azonnal új házasságot kötött Jane Seymour-ral. Ö végre 1537-ben fiút szült, Edwardot, de a szülésbe belehalt.
Katalin és Boleyn Anna:

eddy56 · 2023 Május 12

Létrahuszár írta:
Két asszonytól megszabadult, a harmadik meghalt

Ahhoz képest, hogy az apja egyházi pályára szánta, elég csapodár ifjú lett belőle. A 180 cm magas, kiválóan vadászó és táncoló VIII. Henrik élete során hatszor nősült. Először 1509-ben, a koronázása előtt, s pápai engedéllyel vette feleségül bátyja özvegyét, Aragóniai Katalint. A tőle hét évvel idősebb özvegy éppen hét évet várt erre az esküvőre, mert Henrik a bátyja halálakor még csak tízéves volt. Több ízben kérkedett azzal, hogy a királyné „hajadonként” ment hozzá, aztán a kijelentését tréfának nevezte. Öt gyermekük közül csak az utolsóként született Mária maradt életben, akit 1553-ban e néven elsőként koronáztak meg.
Henrik időnként hűtlenkedett, de ehhez a kor erkölcsi normái szerint joga volt. Mivel mindenáron fiúutódra vágyott, új házasságot fontolgatott, és a választása egy korábbi szeretőjének a húgára, a húszéves Boleyn Annára esett. Anna nem elégedett meg a szerető szerepével, ezért éveken keresztül igyekezett rávenni Henriket a válásra. Azzal érvelt, hogy a frigyük halálos bűn, a gyerekek halála pedig Isten büntetése.
Anna végül elérte célját. A király a házassága felbontását kérelmezte VII. Kelemen pápától. Arra hivatkozott, hogy a frigyből nem született trónörökös, és ráadásul a rokonát vette feleségül, az egyházi előírások szerint ugyanis a testvér felesége is rokonnak minősült. Az utóbbi indokkal az volt a probléma, hogy Katalint az előző pápa engedélyével vette nőül.
Két küldöttség is ment Rómába, mégsem kapott kedvező választ. Katalinnak esze ágában sem volt válni, s ezt megírta az egyházfőnek és az unokaöccsének, V. Károly császárnak is.
Henrik három évig reménykedett hiába, közben felmerült benne a Rómával történő szakítás gondolata, amit meg is valósított. Az angol egyház államegyházzá vált, amelynek a király lett a világi főhatalma. Ezután a canterburyi érsek teljesítette az óhaját, a házasságot érvénytelennek nyilvánította, de Annát titokban, már az érvénytelenítés előtt feleségül vette. Egy lányuk született, Erzsébet. Mivel a várva várt trónörökös nem érkezett meg, az asszonyt 1536-ban felségárulásnak számító koholt vád alapján, házasságtörés miatt bírósággal ítéltette halálra.
Henrik ezután azonnal új házasságot kötött Jane Seymour-ral. Ö végre 1537-ben fiút szült, Edwardot, de a szülésbe belehalt.
Katalin és Boleyn Anna:
Csatolás megtekintése 1930554 Csatolás megtekintése 1930553

Aki szereti az ilyen jellego()szirntem nagyon jo zenet) hallgassa meg Rick Wakeman 8. Henrik 6 felesége cimu orgonaciklusat.
Sorra veszi az elobb emllitett holgyeket, és nagyon kifejezoen festi le oket a zene eszkozeivel

Létrahuszár · 2023 Május 19

Az egyik csúnya volt, a másik hűtlen, a harmadik túlélte

VIII. Henrik harmadik felesége 1537-ben szülés közben elhunyt. A király csak három évvel később adta a fejét újabb házasságra. A leendő királynét, Anna Clevest egy portré alapján szemelte ki, de személyes találkozásukkor kiderült, hogy a festő alaposan megszépítette a valóságot. Az esküvőt a botrány elkerülése végett megtartották, de nászra nem került sor. Henrik semmissé nyilvánította a frigyet, Annát egy vidéki kastélyba költöztette, a házasságközvetítő kancellárt pedig lefejeztette.
A kivégzés napján kötött házasságot ötödször. A 16 éves Catherine Howard a rosszkedvűvé vált, elhízott férje mellett nem vetette meg a szerelmi kalandokat, amiért 18 évesen az életével fizetett.
Henrik utoljára 1543-ban nősült meg, a gazdag Catherine Parrt vette el, aki jó hatással volt rá.
Az ő tanácsára ismerte el két lányát, Máriát és Erzsébetet lehetséges örökösének.
A hatodik feleség túlélte az 1547-ben elhunyt uralkodót.
A hűtlen ötödik: És a hatodik, aki túlélte:

Létrahuszár · 2023 Május 23

Miért nem házasodott hetedszer is VIII. Henrik?

VIII. Henriknek a harmadik feleségétől született trónörököse, Edward, de dinasztiája fennmaradásának biztosítása végett felötlött benne, hogy hetedszer is házasságot kellene kötnie, mert hatodik feleségétől, Catherine Parrtől még lánya sem született. Már elkészült a letartóztatási parancs is a királyné ellen.
A király érdeklődését a felesége barátnője, Catherine Willoughby, Suffolk hercegnéje keltette fel, akit az 1530-as években ismert meg. A bálokon sokszor táncoltak együtt, karácsonykor pedig kölcsönösen megajándékozták egymást. A király beleszeretett az asszonyba.
A kifogástalannak nem mondható viselkedéséről és szókimondó stílusáról ismert hercegné azonban nem lett hetedik a király feleségeinek sorában. Hogy miért nem, azt csupán találgathatjuk. Lehet, hogy Henrik belefáradt a házasságba, vagy nem tartotta alkalmasnak a hölgyet a királynéi szerepre.

Létrahuszár · 2023 Május 26

Mellékhelyiségek a Pentagonban

Az Amerikai Védelmi Minisztérium székhelye Virginia államban található. A szabályos ötszög alapú épületet 1941-ben kezdték építeni, s a terveknek megfelelően284 mellékhelyiséget alakítottak ki az ötszintes, és a felszín alatti kétszintes létesítményben, vagyis kétszer annyit, mint amennyire a dolgozók száma szerint szükség lett volna. Ennek az volt az oka, hogy akkor még érvényben volt egy régi virginiai törvény, amely szerint a feketék nem használhatták a fehér dolgozók mosdóit, ezért számukra külön mosdókat építettek. Amikor elkészült az épület, a mosdók ajtajára nem kerültek fel a tervezett fehérek” és “feketék” feliratú táblák.
A fehér és fekete építőmunkások külön vécéket használtak.

Létrahuszár · 2023 Május 30

Európa „nagymamája”

63 évig és 7 hónapig uralkodott, hatalmas birodalmáról azt mondták, hogy nem nyugodott le fölötte a nap.
Szerelemből ment férjhez első unokatestvéréhez, Albert szász-coburg-gothai herceghez, s kilenc gyermekük született. Legidősebb lánya Frigyes porosz trónörököshöz, a későbbi III. Frigyes császárhoz ment feleségül. Kilenc gyermeke és 42 unokája született, s az unokái közül 34 érte meg a felnőttkort. Utódai révén 26 uralkodói (német, orosz, görög, spanyol, svéd, norvég, belga, román), hercegi és nemesi családdal került rokoni kapcsolatba, ezért élete vége felé Európa nagyanyja, Európa nagymamája néven emlegették.

Létrahuszár · 2023 Június 2

Érdekességek Viktória királynőről

Az anyja sok gyötrelmet, keserűséget okozott neki, ezért Viktória a koronázása után a Buckingham-palota egy távolabbi lakosztályát jelölte ki számára, és nem mindig volt hajlandó találkozni vele. A királynő házasságkötése után még távolabbra, egy másik palotába költöztették.

Királynőként nem kérhették meg a kezét, ezért 1839-ben ő ajánlotta az unokatestvérének, Albert szász-coburg-gothai hercegnek, hogy kössenek házasságot, akinek a társaságában kezdettől fogva jól érezte magát.

Az esküvőjén fehér ruhában kísérte a nagybátyja oltár elé, s ezzel komoly szerepe volt abban, hogy a fehér menyasszonyi viselet népszerűvé vált, és elterjedt szerte a világon.

A szertartás utáni éjjelt ágyban töltötte, fájt a feje, de naplóbejegyzése szerint „extatikus” volt a hangulata. A miniszterelnökének azt mondta róla, hogy „kielégítő és elképesztő” volt.

Ő állította a férjével az első karácsonyfát Angliában.

A legkisebb fia, Lipót vérzékenységben szenvedett, amit két lánya,Alíz és Beatrix is hordozott. A betegséget több unokája örökölte: Alekszej Romanov orosz nagyherceg, Alfonso osztrák herceg és Gonzalo spanyol hercegnő. Viktória felmenőinél a hemofília nem fordult elő.

1877 első napján felvette az India császárnője címet. bár szeretett volna ellátogatni a brit gyarmatra, orvosai eltiltották tőle, mivel már az angliai nyarakat is nehezen viselte.

Az alig 150 centiméteres uralkodónő élete második felében egyrészt a szülések miatt másrészt a finom ételek, borok és sörök nem igazán mértékletes fogyasztása miatt nagyon elhízott.

Nyolcszor kíséreltek meg merényletet ellene, sikertelenül.

Így nézett ki 16 éves korában:

Létrahuszár · 2023 Június 6

Mesés esküvő, rendhagyó nászéjszaka

A cári trón várományosa, Péter 1745-ben vette feleségül Katalin német hercegnőt. Az órákon át tartó templomi ceremónia ötvenfogásos vacsorával, majd bállal folytatódott. Erzsébet cárnő kilenckor véget vetett az ünnepségnek, és az ifjú párt a nászlakosztályba vezette. Az udvarhölgyek lesegítették Katalinról a pompás menyasszonyi ruhát, Párizsban készült hálóinget adtak rá, lefektették a nagy baldachinos ágyba, és magára hagyták. Eközben a férjnek a szomszéd szobában kellett várakoznia, de mielőtt beléphetett volna a feleségéhez, fogta magát, és eltávozott. Az újdonsült feleség órákon át várta.
Ezalatt Péter a szolgákkal vacsorázott és ivott. A feleségéhez csak éjfél után ment be, akinek tréfálkozva jegyezte meg, milyen jól mulatnának a szolgák, ha most látnák őket. Kisvártatva mély álomba zuhant.
III. Péter koronázási portréja:

Létrahuszár · 2023 Június 9

A figyelmes hadnagy jutalma

Amikor II. Katalint Oroszország uralkodójává kiáltották ki, megtekintette a tiszteletére felsorakozott gárdaezredet. Szemle közben Grigorij Potyemkin hadnagy észrevette, hogy a cárnő kardjáról hiányzik egy bojt. Leoldotta a sajátját, és átnyújtotta úrnőjének.
Katalin a gesztust a későbbiekben milliószorosan meghálálta, címekkel, rangokkal, kitüntetésekkel, földbirtokkal jutalmazta, kinevezte a birodalom egyik déli tartományának főkormányzójává, sőt: a tíz évvel fiatalabb férfi szeretője lett. A három várost is alapító Potemkin az egyiket a Jekatyerinoszlavka, azaz Katalin dicsősége névre keresztelte.
A féltékenységi jelenetektől sem mentes, szoros kapcsolatuk két éven át tartott, de a baráti viszonyuk egészen a férfi haláláig fennmaradt, annak ellenére hogy a cárnő egy Zavadovskij nevű férfit fogadott a kegyeibe.
Potyemkin:

Létrahuszár · 2023 Június 13

Hamisítványt vett a Louvre

A Louvre szakértői 1896-ban óriási összegért, 200 ezer frankért vettek meg egy aranykoronát, ami megállapításuk szert a Kr. e. 3-2. században élt szkíta uralkodó, Saitafernes tulajdona volt.
A páratlan szerzeményt később német kutatók is megvizsgálták, s egyikük, Adolf Furtwängler berlini művészettörténész kijelentette, hogy a lelet hamisítvány, mert a rajta ábrázolt jelenetek egy része csak Saitafernes uralkodása után készülhetett. A világhírű múzeum hamisítványt vásárolt. Kiderült, hogy a tiarát egy odesszai ötvösművész készítette 1880-ban.
Egy szkíta korona (Nem a hamisítvány!)

Létrahuszár · 2023 Június 16

Miért rettegtek IV. Ivántól?

Koronázásakor, 1533-ban felvette a minden oroszok cárja és nagyfejedelme címet. Országát két részre osztotta, s az egyiket közvetlenül ő irányította. 5-6 ezer fős testőrgárdája állandó félelemben tartotta az alattvalókat. Már gyermekkorában úgy érezte, hogy mindent megtehet. Tizenhárom évesen egy lakomán megparancsolta, hogy Andrej Sujszkij nemest kutyákkal marcangoltassák szét a nyílt utcán.
Unokatestvérét, Andrejevics herceget azzal gyanúsította meg, hogy meg akarta mérgezni. Büntetésből előtte kellett mérget innia a hercegnek, a hercegnének és gyermekeiknek.
Novgorodba 1570 januárjában vonult be 1500, muskétával, alabárddal felszerelt gyalogosa élén, ahol iszonyú vérengzést rendeztek, mert úgy vélte, hogy a kereskedőváros szövetkezett a lengyelekkel. Útközben halomra gyilkolták az embereket, megérkezésük után pedig elszabadult a pokol. „Anyákat kínoztak meg gyermekeik előtt, nyelveket, orrokat vágtak le, sokakat kiheréltek, másokat tűzön sütöttek meg”. Az áldozatok száma meghaladta a kétezret, de nem lehetetlen, hogy ötször vagy hatszor ennyien vesztették életüket a vérfürdő során. Egy-egy kivégzési hullám után a cár és fia bementek a templomba, mintha az égbekiáltó szörnyűségekhez semmi közük sem lett volna.
Kíméletlen módszerekkel számolt le a vele szembehelyezkedő papokkal és nemesekkel, vélt és valós ellenségeivel. 1567-1570 között, a „tömeges terror” éveiben Moszkva lakói folytonos rettegésben éltek. Nem volt biztonságban se szegény, se gazdag, naponta hajtottak végre megalázó kínzásokat, gyilkosságokat az uralkodó parancsára, s sokszor végig is nézte katonái brutalitását..
Napi foglalatosságai közé tartozott, hogy lement a várbörtönbe, s a rabokat megkínozta, megölte.
1581-ben heves szóváltás közben, eszeveszett dühében halálosan megsebesítette a fiát, Ivánt, aki négy nappal később belehalt a sérülésébe.
A tragikus esemény után Rettegett Iván megváltozott. Elkezdte összegyűjteni azoknak a nevét, akik uralkodása áldozatai voltak. A listára a haláláig több mint háromezer név került fel. A másolatokat tetemes pénzösszegek kíséretében azzal a paranccsal küldte el a kolostorokba, hogy imádkozzanak az összeírtak lelki üdvösségéért.
(Eredetileg azért nevezték a kortársai rettegettnek, mert félelmet keltett Oroszország ellenségeiben. Rettegett névvel illették a dédapját is.)
Sztálin a példaképének tartotta.

eddy56 · 2023 Június 16

Létrahuszár írta:
Miért rettegtek IV. Ivántól?

Koronázásakor, 1533-ban felvette a minden oroszok cárja és nagyfejedelme címet. Országát két részre osztotta, s az egyiket közvetlenül ő irányította. 5-6 ezer fős testőrgárdája állandó félelemben tartotta az alattvalókat. Már gyermekkorában úgy érezte, hogy mindent megtehet. Tizenhárom évesen egy lakomán megparancsolta, hogy Andrej Sujszkij nemest kutyákkal marcangoltassák szét a nyílt utcán.
Unokatestvérét, Andrejevics herceget azzal gyanúsította meg, hogy meg akarta mérgezni. Büntetésből előtte kellett mérget innia a hercegnek, a hercegnének és gyermekeiknek.
Novgorodba 1570 januárjában vonult be 1500, muskétával, alabárddal felszerelt gyalogosa élén, ahol iszonyú vérengzést rendeztek, mert úgy vélte, hogy a kereskedőváros szövetkezett a lengyelekkel. Útközben halomra gyilkolták az embereket, megérkezésük után pedig elszabadult a pokol. „Anyákat kínoztak meg gyermekeik előtt, nyelveket, orrokat vágtak le, sokakat kiheréltek, másokat tűzön sütöttek meg”. Az áldozatok száma meghaladta a kétezret, de nem lehetetlen, hogy ötször vagy hatszor ennyien vesztették életüket a vérfürdő során. Egy-egy kivégzési hullám után a cár és fia bementek a templomba, mintha az égbekiáltó szörnyűségekhez semmi közük sem lett volna.
Kíméletlen módszerekkel számolt le a vele szembehelyezkedő papokkal és nemesekkel, vélt és valós ellenségeivel. 1567-1570 között, a „tömeges terror” éveiben Moszkva lakói folytonos rettegésben éltek. Nem volt biztonságban se szegény, se gazdag, naponta hajtottak végre megalázó kínzásokat, gyilkosságokat az uralkodó parancsára, s sokszor végig is nézte katonái brutalitását..
Napi foglalatosságai közé tartozott, hogy lement a várbörtönbe, s a rabokat megkínozta, megölte.
1581-ben heves szóváltás közben, eszeveszett dühében halálosan megsebesítette a fiát, Ivánt, aki négy nappal később belehalt a sérülésébe.
A tragikus esemény után Rettegett Iván megváltozott. Elkezdte összegyűjteni azoknak a nevét, akik uralkodása áldozatai voltak. A listára a haláláig több mint háromezer név került fel. A másolatokat tetemes pénzösszegek kíséretében azzal a paranccsal küldte el a kolostorokba, hogy imádkozzanak az összeírtak lelki üdvösségéért.
(Eredetileg azért nevezték a kortársai rettegettnek, mert félelmet keltett Oroszország ellenségeiben. Rettegett névvel illették a dédapját is.)
Sztálin a példaképének tartotta.
Csatolás megtekintése 1938329 Csatolás megtekintése 1938332

Mi a legenda belole, mi a valosag nem tudom, de egyes szerzok szerint kedvenc idotoltese volt, hogy kutyakat dobatott le egy bastyarol, és érdeklodessel figyelte a sérult kutyak vergodeset.

Ha valakit nem szeretunk, arrol sokmindent állitunk, nem tudom mi a ténylegesen megtortent dolog, és mi az amit a koveto uralkodok adtak ki ukazkent a kronikairoknak.
Ahogy azt Antonius is elmondja Caesar felett Shakepeare dramajaban:

"Barátaim, rómaiak, földieim,
Figyeljetek rám.
Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni,
A rossz, mit ember tesz, túléli őt;
A jó gyakorta sírba száll vele.
Ez legyen Caesar sorsa is..."

Létrahuszár · 2023 Június 20

Rettegett Iván a fiát is megölte

Rettegett Iván legidősebb fia, aki szintén az Iván nevet viselte, háromszor nősült. Első két feleségét a cár elkergette, de a harmadikat sem kedvelte. 1581 novemberében a szemérmetlen öltözéke miatt tett szemrehányást a várandós menyének, Jelenának, akinek legalább három réteg ruhát illett volna viselnie. Iván dühbe gurult, s úgy megverte a szerencsétlen asszonyt, hogy az elvetélt.
A cárevics felesége védelmére kelt, de a nézeteltérés heves vitává fajult, s végül tettelegességbe torkollott. A cár féktelen indulattól elborult elmével kezdte vashegyű pálcájával püfölni a fiát, s az egyik ütése fia halántékát érte, aki vérző fejjel terült el a földön. A cár miután ráeszmélt tettére, ölelgetni kezdte a földön fekvő Ivánt, próbálta elállítani a vérzését, de segíteni nem tudott rajta. A cárevics négy nappal később belehalt a súlyos sérülésbe.
A tragédia teljesen összetörte. Alig evett, ha néha elaludt, rémálmok kínozták. Amikor négy nappal később a fia meghalt, nem mozdult a koporsó mellől, a temetésekor pedig a templom kövezetéhez verte a fejét. (Ima közben gyakran a fejükkel, homlokukkal érintették a templom kövezetét a hívek.)
Kép: Ilja Jefimovics Repin: Rettegett Iván és fia 1581. november 16-án:

Érdekességek más népek történelméből

Állandó Tag

Állandó Tag

Mathias Corvinus

Vendég

Megfejtették az „ördög által” 1676-ban megszállt apáca rejtélyes üzenetét.​

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Megfejtették az „ördög által” 1676-ban megszállt apáca rejtélyes üzenetét.​

​

​

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Csatolások

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Csatolások

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák

Megfejtették az „ördög által” 1676-ban megszállt apáca rejtélyes üzenetét.

Megfejtették az „ördög által” 1676-ban megszállt apáca rejtélyes üzenetét.