Csillagászat és űrkutatás

zsuzsanna03 · 2010 November 28

Infravörös sarki fény a Szaturnuszon

A Cassini űrszondának hála az utóbbi években egyre többet tudunk meg a Szaturnuszról. A műhold képei például több más mellett arról is adatokat szolgáltattak, hogy a bolygón - a Földhöz hasonlóan - intenzív sarki fény figyelhető meg. Míg azonban ezt a Földön a légkörbe jutó napszél okozza, addig a Szaturnuszon a Nap mellett a bolygóból áramló plazma is részt vesz a jelenség kialakításában.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx fantázia rajz

A fenti hamisszínes kép ezt a bolygó légköre fölé akár 1000 kilométerrel is kinyúló aurorát örökíti meg. A fotó 65 egyedi felvétel kombinálásával jött létre, melyeket a Cassini készített 2008 november elsején. A képek a közeli infravörös sugárzást örökítették meg, a 2 mikronos hullámhosszt kékkel, a 3-at zölddel, az 5-öt pedig vörössel jelölve. A felvételeken látszik, hogy míg a Szaturnusz gyűrűi tiszta kék színben tűnnek fel, addig maga a bolygó az általa kisugárzott hő hatására vörösebbnek tetszik, a magas légkör pedig néhol zöldeskék árnyalatot mutat - ez a sarki fény. A felhőzet a bolygóból kiáramló hő hatására sötét sziluettekként látható.

A felvételekből egy rövid videót is összeállítottak (a tovább gombot követve látható), ezen jól megfigyelhető hogyan változik a sarki fény intenzitása a rövid szaturnuszi nap során, amely mindössze alig több mint 10 óráig tart.
47 minutes on Saturn.

Forrás:

NASA
Telegraph.co.uk
New Scientist

A Szaturnusz északi poláris területe és az ott megfigyelt sarki fény 2006. november 10-én,
közel egymillió kilométer távolságból fotózva a Cassini infravörös felvételén.

Klórszulfon · 2010 December 1

zsuzsanna03 írta:
Kitörölhetetlenül beleírta magát a mai gondolkozásba az emberi arogancia.
A tudomány ugyanolyan elferdíthető emberi tevékenység, mint bármelyik másik.
Civilizációnk a tudományon alapszik, de olyan ügyesen oldottuk meg a dolgot, hogy már szinte senki sem érti a tudományt és a technikát.
Ez a bajok magyarázata.
S noha képesek lennénk megszüntetni a tudatlanságnak és a hatalomnak ezt a robbanékony keverékét, előbb-utóbb a saját arcunkba köp.

Az igazság sokszor rejtélyes és gyakran fáradságos munkát igényel a megfejtése.
Közben ellentmondásba kerülhetünk mélyen gyökerező hitekkel, elméletekkel, s lehet, hogy amit kiderítünk,
nem vág egybe azzal, amit igaznak vélünk tudni.
De alapvetően nem a mi hozzáállásunk szabja meg, mi az igazság.
A tudománynak van egy módszere, mely segítségünkre van abban, hogy ha a teljes igazságot nem is fejthetjük meg mindenkor, mindig közelebb és közelebb jutunk hozzá.

Az emberi kultúra egyrészt fantasztikus eredményeket ér el a tudomány révén, másrészt útját állja ezeknek,
mire elérnének az átlagemberhez.

A tudomány magában hordoz egy látszólag ellentmondásos hozzáállást.
Egyrészt szinte teljesen nyitottnak kell lennie minden elképzelés, ötlet felé még akkor is, ha nagyon bizarrul hangzik ez a hajlandóság a kíváncsiságra.

Ha túlzottan nyitottak vagyunk, akkor elfogadunk minden elképzelést, ötletet, elméletet, s ez egyenértékű azzal, hogy semmit sem tudunk.
Ha túl szkeptikusak vagyunk különösen olyan új ötletek elvetésével, melyeket megfelelő módon nem ellenőriztünk , elzárkózunk a tudományos haladás elől.

Amire szükségünk van, az a kettő józan keveréke.

Most olvastam ezt az írásodat kedves Zsuzsanna! Én is teljesen egyetértek veled.
A többi írásod is érdekes. Szívesen olvastam (és fogom is olvasni) őket.

yeti108 · 2010 December 3

Találtak a Földön valami arzén alapú életet. Mindig is hülyeségnek gondoltam, hogy a világűrben kutakodva is ennyire ragaszkodunk a szénhez meg a vízhez. Miért ne lehetne akár nitrogén, foszfor, szilícium,kén alapú, víz helyett pl. folyékony ammónia (élőlény, de büdös)?

Klórszulfon · 2010 December 4

Ez valóban érdekes felfedezés. Valahol van egy könyvem, amiben azt taglalják, miért a legvalószínűbb a szén alapú élet. A szén szinte végtelen láncokat képes alkotni, ami a jelenleg ismert szerves molekulák nagyszámú variációjára ad magyarázatot. A következő elem a szilícium, de ez nem tud olyan hosszú láncokat alkotni. A szénlánc sokféleképpen vehet fel különböző más elemeket de eddig egy részüket nem találták élő szervezetekben. Ez az első ilyen információ. Az arzén eddig köztudottan a méreg kategóriában volt. A legtöbb élőre most is méregként hat.
A fenti felfedezés fényében egészen másként képzelem el az életet, mint eddig. Hajrá tudósok!

Klórszulfon · 2010 December 4

A csillagászathoz tartozik, mégis kicsit más téma a rádiócsillagászat. A távoli galaxisok és sok egyéb más felfedezésében jelentős szerepet kapott amikor létrehozták az összekapcsolt antenna rendszereket.
Már a világűrben van két optikai távcső a Kepler és a Huble. Rengeteg új információt szolgáltattak.
Nagyon várom, mikor fognak két (vagy több) rádiótávcsövet Föld körüli pályára állítani. Jól kiegészítenék az optikai megfigyeléseket.

yeti108 · 2010 December 5

Elég emberközpontú az elképzelésünk az idegenekről. Pl.Star wars: fej, két láb, két kéz,két szem, oxigént lélegez mindegyik és kb. 180 cm.
A mélytengerekben hihetetlen külsejű jószágok élnek, itt a Földön is. (meg a Mónika showban....)

apaa · 2010 December 21

Klórszulfon írta:
A csillagászathoz tartozik, mégis kicsit más téma a rádiócsillagászat. A távoli galaxisok és sok egyéb más felfedezésében jelentős szerepet kapott amikor létrehozták az összekapcsolt antenna rendszereket.
Már a világűrben van két optikai távcső a Kepler és a Huble. Rengeteg új információt szolgáltattak.
Nagyon várom, mikor fognak két (vagy több) rádiótávcsövet Föld körüli pályára állítani. Jól kiegészítenék az optikai megfigyeléseket.

Egy kedvező hír:

A világ legnagyobb rádióteleszkóp-rendszere

és az ausztráliai tervezetről egy kép:

Csatolás megtekintése 630537

zsuzsanna03 · 2010 December 23

Teljes holdfogyatkozás

Teljes holdfogyatkozás volt a téli napfordulókor, keddre virradó éjszaka: az égi jelenség a maga nemében a leglátványosabb egészen 2014-ig.

A holdfogyatkozás során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és bolygónk árnyéka vagy félárnyéka égi kísérőnkre vetül.
A decemberi az idei év egyetlen teljes holdfogyatkozása.
A jelenséget teljes egészében Észak- és Közép-Amerika lakosai követhették nyomon, de részlegesen megfigyelhető volt a holdfogyatkozás Európában, Afrika északnyugati részén, Északkelet-Ázsiában valamint Ausztrália és Új-Zéland némely területén.

Forrás:MTI

</EMBED>

zsuzsanna03 · 2010 December 30

Válogatás a 2010 - es év legjobb asztrofotóiból

A Greenwich-i Royal Observatory által kiírt Az év csillagászati fotósa 2010 (Astronomy Photographer of the Year 2010) versenyre bárki küldhetett képeket, a nevezni kívánt felvételeket a Flickr képmegosztó oldal "The Astronomy Photographer of the Year" csoportjába kellett feltölteni.
A legjobb kép Tom Lowe - Föld és űr (Earth and Space) kategóriában nevezett, elszáradt rókafark fenyőt ábrázoló fotója lett, háttérben a Tejúttal.
A Naprendszerünk (Our Solar System) kategóriát Anthony Ayiomamitis nyerte teljes napfogyatkozást ábrázoló képével, míg a Mély űr (Deep Space) kategória győztese Rogelio Bernal Andreo Orion-övet és Orion-ködöt együttesen ábrázoló fotója lett.

1.- Egy elszáradt rókafark fenyő háttérben a Tejúttal (Tom Lowe)

2.-Androméda-galaxis: a sötét porfelhők látványosan kirajzoljákxegy csillagváros spirális szerkezetét, emellett két halvány
xxxkísérőgalaxisa is megfigyelhető a képen (Terry Hancock)

3.-A légkör felső régiójában táncoló sarki fény 2009. augusztus 30-án (Diggi Sig)

4.-A Tejút sávja, benne sötét csillagközi felhőkkel, valamint egy fényes meteor képe 2010. augusztus 31-én (Constantinos Hinis)

5.-A Fátyol-köd a Hattyú (Cygnus) csillagképben (Martin Pugh)

6.-Felvétel a Holdról és a körülötte lévő felhőkről 2009. február 10-én (Brendan Alexander

7.-Az Orion-öv 3 csillaga (balra), a Lófej-köd (középen lent) és az Orion-köd (jobbra fent) (Rogelio Bernal Andreo)

8.-Telihold a nyári napfordulón Poszeidón templomának romjai felett (Anthony Ayiomamitis

9.-Napfogyatkozás Szibériában (Anthony Ayiomamitis)

10.-Az IC 1805 jelű ködösség (Luca Argalia

11.-Az Orion-köd (Terry Hancock)

Forrás: Astronomy Photographer of the Year 2010

zsuzsanna03 · 2010 December 30

Részleges napfogyatkozás 2011. január 4-én.

Január 4-én, kedden reggel 8 és 11 óra között részleges, közel 80%-os napfogyatkozás figyelhető meg Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet területéről.
A fogyatkozás Magyarországról is látszik, ha derült lesz az idő.

Részleges napfogyatkozás 2009-ben

A napfogyatkozás 8 óra után néhány perccel kezdődik hazánk különböző pontjairól nézve (a pontos időadatokat lásd a táblázatban).
Ekkor a Nap még csak 3-5 fok magasan lesz a látóhatár felett, és miközben egyre feljebb emelkedik az égen, a Hold sötét korongja egyre nagyobb részét takarja le.
A jelenség maximuma 9.24 és 9.30 között következik be, például Budapestről nézve ez 9.27-kor lesz.
Ekkor a holdkorong a Nap felszínének 77-78 százalékát takarja majd ki (amikor az 12-14 fok magasan jár a horizont felett).

Mivel a jelenség nem teljes napfogyatkozás lesz, nem sötétedik be az égbolt, és nem lesznek olyan látványos jelenségek, mint 1999-ben.
Az időpont miatt azonban a fényviszonyok szokatlan módon változhatnak.
Normális esetben egyre világosabbá válik délelőtt az égbolt, és ezzel párhuzamosan emelkedik a hőmérséklet.
Ezúttal fordított helyzet várható.
Eleinte erősödnek a fények, majd a fogyatkozás maximális fázisa felé kissé visszahalványodik az égbolt. Igaz, csak csekély eltérés várható, de a figyelmes szemlélő talán észreveszi a fények és a színek enyhe változásaként.
Hasonló helyzet várható a hőmérsékletnél is: a délelőtti melegedés lelassulhat vagy akár meg is torpanhat egy órára - de itt sem várható feltűnő hatás.

Összefoglaló táblázat a napfogyatkozás paramétereiről (Kaposvári Zoltán)

A fogyatkozás eltérő fázisainak időpontjairól a mellékelt táblázat tájékoztat.
Ebben kikereshető, hogy az ország különböző pontjairól nézve mikor következik be a jelenség.
A fogyatkozás kezdete azt jelzi, amikor a holdkorong pereme először "harap bele" a Napba, a maximum pedig a legnagyobb kitakarás pillanatát.
Megfigyelhető továbbá a Nap látóhatár feletti magasságának változása, valamint az utolsó oszlopban a fogyatkozás nagysága, amely tizedes értékben mutatja meg, mekkora részét takarja ki a Hold a Napnak a maximális fázis során.

Hazánkból utoljára 1999-ben látszott, és legközelebb 2081-ben lesz megfigyelhető teljes napfogyatkozás, a következő részleges napfogyatkozás pedig 2015. március 20-án lesz.

Az origo.hu cikke nyomán

pontshow · 2011 Január 3

Sziasztok! Készítettem pár napja egy animációt a holnap délelőtti részleges napfogyatkozásról: <object width="640" height="385">

<embed src="http://www.youtube.com/v/XCgZnwtTugc?fs=1&hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="385"></object>

Üdv!

pontshow · 2011 Január 6

BUÉK Mindenkinek!

<object width="640" height="385">

<embed src="http://www.youtube.com/v/IBMVSby5kH8?fs=1&hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="385"></object>

Van köztetek amatőr csillagász, aki saját telescope-al lesi az eget?
Üdv!

msgabor · 2011 Január 6

Nagyon jók és érdekesek. Köszönöm!!!

zsuzsanna03 · 2011 Január 7

Részleges napfogyatkozás 2011. január 4-én. II.

Sokan nem láthattuk az borús idő miatt.
Kárpótlásul azoknak....

A január 4-i napfogyatkozás megfigyelését hazánk jelentős részén megakadályozta a ködös időjárás. Nyugat-Magyarországon és a magasabb hegyeken azonban sokan fotózták, videózták a ritka jelenséget. Az alábbiakban a beérkezett felvételekből láthattok.

A győri Egyetemi Csillagvizsgálóból (Pete Gábor felvétele).

*

</EMBED>

A fogyatkozás maximális fázisa a győri Egyetemi Csillagvizsgáló 15 cm-es refraktorán át (Pete Gábor felvétele)

A napfogyatkozás a 780 m magasságban levő Csipkéskútról (Bükk-hegység) Szamosi Csaba felvételén.
Szűrőként a köd szolgált.

Földi Attila montázsa a Kékesen készített felvételeiből.

Maczó András a Misina-tetőről fényképezte a fogyatkozást.

Fogyatkozás és protuberanciák Kustor Balázs felvételén.

Ladányi Tamás felvételei a fogyatkozás fázisairól a Kab-hegyen készültek.

Szample Krisztina felvétele Nyergesújfalulról érkezett.

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület -hírek.csillagászat.hu

zsuzsanna03 · 2011 Január 7

A hét csillagászati képe volt 2010 52. hetén.

Kakukkos napóra

xxxxxxxxxxxx

Néha szörnyű, máskor érdekes, megint máskor fantasztikus dolgokba botlunk a főváros utcáin.
Ezúttal Budapest legkülönösebb napórájába botlottunk.

A VIII. kerületi Tisztviselő-telep egyik lakóházán különös időmérő állítja meg a járókelőt.
Egy napóra és egy egyszerű konyhai falióra a két fő időmérő eszköz.
Mindkét időmérő eszköz boltban is kapható, akárcsak a furcsa időmérő többi eleme.
A harangocskák, a kisebb-nagyobb figurák, no és a komplexum alján található, kulcsfiguráitól (férfi - rossz idő, nő - jó idő) megfosztott időjárás-mutató házikó.

Az óra alatt latin nyelvű felirat figyelmeztet az idő múlására: tempus fugit, azaz rohan az idő.

*

Forrás: hirek.csillagaszat.hu
A kép beküldőjeete Gábor, Budapest.

Mrs Tanár · 2011 Január 17

2010 legszebb csillagászati képei

[HIDE]http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20101222-az-ev-legszebb-csillagaszati-kepei.html[/HIDE]

Mrs Tanár · 2011 Január 17

A pápai állam csillagvizsgálója

Specola Astronomica Vaticana

A pápai állam csillagvizsgálója, a Vatikáni Obszervatórium, egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. Központja a Rómától 35 kilométernyire fekvő Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján található, míg az észlelőmunka az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumában koncentrálódik.
Az intézmény múltja a 16. század végéig nyúlik vissza. XIII. Gergely pápa ekkor építtette Rómában az ún. Gergely Tornyot - más néven Szelek Tornyát - melyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel.
1994-ben nagyszabású vállalkozás vette kezdetét: a Steward Obszervatóriummal közösen, az arizonai Mount Grahamen - amely az Egyesült Államok kontinentális területei közül, a csillagászati megfigyelések szempontjából az egyik legkedvezőbb adottságú földrajzi hely - megkezdte működését a VATT, a Vatikáni Fejlett Technológiájú Teleszkóp. A műszer egyben az első optikai-infravörös távcsöve a Mount Graham Nemzetközi Obszervatóriumnak (MGOI). Az azimutális szerelésű VATT főtükre 1,8, segédtükre 0,38 méteres. A távcsőidő 75%-a felett a VORG, 25%-a felett pedig az Arizonai Egyetem rendelkezik.
A pápai állam csillagvizsgálójában két kiváló magyar asztronómus is dolgozott: Tibor Mátyás és Teres Ágoston.
Teljes cikk:

A pápai állam csillagvizsgálója

zsuzsanna03 · 2011 Január 19

Rangos kitüntetést kapott a magyar bolygóvadász

Bakos Gáspár csillagász, fizikus, az amerikai Harvard Smithsonian Asztrofizikai Intézet kutatója, tizenhárom exobolygó felfedezője.

Az American Astronomical Society fiatal kutatóknak adható rangos elismerését, a Newton Lacy Pierce díjat 2011-ben honfitársunknak, Bakos Gáspárnak, az egyik legeredményesebb exobolygóvadásznak ítélték.

Mint a Magyar Csillagászati Társaság honlapján olvasható, 1974 óta ítéli oda az Amerikai Csillagászati Társaság a Newton Lacy Pierce-díjat egy-egy olyan 36 év alatti fiatal csillagásznak, aki a megelőző öt év során kiemelkedő eredményeket ért el a megfigyelő csillagászat területén, mégpedig a csillagászati objektumokról érkező sugárzás észlelésével és elemzésével, azaz a klasszikus megfigyelési módszerrel.
2011-ben a díjat a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet magyar kutatója, Bakos Gáspár nyerte el.

Bakos Gáspár nevéhez fűződik a Magyar Automatikus Távcsőhálózat (HATNet/ Hungarian-made Automated Telescope Network).
A HATNet kis, 11 centiméter átmérőjű csillagászati távcsövekből áll, amelyek a világ több helyén párhuzamosan működnek, felhasználva, hogy a Föld egyes pontjain más és más időpontban van éjszaka.
A hálózat távcsövei gyakorlatilag folyamatosan tudnak mérni egy-egy területet, ahol a csillagok fényét megfigyelve, néhány esetben úgynevezett kis tranzitot - bolygófedést - lehet felfedezni.

A távoli napok körül keringő bolygókról van szó, amelyek szerencsés esetben eltakarják a messzi csillag korongjának egy nagyon kis részét.
Ez gyenge fényességcsökkenést okoz, ebből lehet következtetni a távoli bolygók létezésére.
A jelenleg ismert, 100-nál is több fedési exobolygó körülbelül negyedét a HATnet projekt keretében fedezték fel.

A fedési módszer: a sötét, saját fény nélküli bolygó átvonul a csillag előtt,
egy részét kitakarva, így fényességét lecsökkentve.

Két exobolygó fedési görbéje

A fedési paraméterek alapján nagy pontossággal meg lehet határozni az exobolygók sugarát, így a tömeg ismeretében a bolygó közepes sűrűsége is adódik, ebből pedig a belső felépítésre lehet következtetni. A HATnet bolygóinak tömege a Neptunuszétól a Jupiter tömegének a hétszereséig terjed.

Több HATnet exobolygó az első volt a maga nemében" - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

*Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.

A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006 szeptemberi felvételén.
Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni.

A metropol.hu cikke nyomán.

Böbis · 2011 Január 26

A valaha látott legtávolabbi galaxist fedezték fel csillagászok

Csak laikusként, mindössze középiskolai fizikai ismeretekkel, de érdeklődve olvasaom/hallgatom a témába vágó híreket, aztán beindul a fantáziám, és elképedve logikázok,számolok, kalkulálok.
Éppen így történt az alábbi hír olvasását követően is. Szerinted nem elképesztő?...Olvasd csak el...
"A valaha látott legtávolabbi galaxist fedezték fel csillagászok

2011. január 26., szerda 22:35
A Hubble-űrteleszkóp legújabb felvétele egy 13,2 milliárd fényévre lévő, alakuló galaxis képét rögzítette - közölték szerdán amerikai csillagászok. Ez a valaha látott legtávolabbi csillagváros, amelynek fénye akkor indult el a Föld felé, amikor a világegyetem - a csillagászok megfogalmazása szerint - még bébi volt.
A tudomány legelfogadottabb teóriája, az ősrobbanás-elmélet értelmében a most lefényképezett galaxisképződmény alig 200-300 millió évvel az univerzum születése után keletkezett. A tudomány szerint még öregebb galaxisok is lehetnek a belátható világegyetemben, de azokat majd csak a Hubble-t felváltó újgenerációs űrteleszkópokkal láthatják meg.
A galaxis az UDFj-39546824 katalógusszámot kapta. Mivel elképzelhetetlenül gyenge az onnan érkező fény, a Hubble különleges kamerája 87 órás expozíciós idővel tudta csak rögzíteni.
Az egyik amerikai csillagász szerint a távoli világűr kutatásának határához érkeztünk el, mivel a jelenlegi lehetőségeink, illetve eszközeink ennél többet nem tesznek lehetővé."

isti0122 · 2011 Február 9

Üdv. Mindenkinek!

Ezt a képet tegnap este készítettem a Hold-ról!

140/825 Newton reflektor,Canon PS A2100 fényképezőgép,
ASA 200,
F/3.2,
1/100 s

Csillagászat és űrkutatás

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Csatolások

Állandó Tag

Csatolások

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag