habitus ....fülcsengés még-mindig az akarás... befogadóbb lettél de még mindig a... legnagyobb legértelmesebb az egyetlen ...a végső ... akarásod tárgya .. engedd meg magadnak, ami épp korod és érettséged okán megélszJa és amióta leálltam erről az egész ezos dologról, azóta elmúlt a hideg fuvallat érzése is, nincsenek démonos álmaim, akik üldöznek, hogy álljak át, nincsenek olyan jellegű álmaim sem (jó van hogy irtó baromságokat összeálmodom ), minden este azóta imádkozom Istenhez (bár még nem olyan átütő erejű szívből jövő, de úgy hiszem kell idő, hogy átálljak, meg egy csomó agymosásos jellegű hülyeségtől megszabaduljak), eldöntöttem akkor 1 hónappal ezelőtt, hogy Isten igéit fogom követni és igyekszem betartani, a parancsolatokat, leginkább a legfőbb parancsolatát. Szóval ezo fejezet véget ért az életembe (örülök, hogy jelen volt akkor és tanultam egy csomó mindent, így kellett történjen) és nyílt egy új fejezet, amiben ezeknek semmilyen formában nincsen helye.
Ami továbbra is velem maradt és ajándékba kaptam, emlékezvén, az ezos kitérő utamra, az a fülcsengésem, de hát már a fülcsengés a részem, hozzám tartozik, aztán majd egyszer rájövök, mit is szeretne nekem üzenni.
Magadban találd meg önmagadat, kitalált történetben is megtalálhatod magadat, de gyerekként rád erőszakolták emberiség szeretését és szívét megtudod találni felnőttként magadban, de gyerekként is, de nem erőszakolják rád az igéket gyerekként beletudsz törődni önmagad legyőzésében, igék nélkül is? Igen!Szeretném kérni a segítségeteket, véleményeteket egy valamiben még. Most másfajta útkeresésben vagyok, mindenféle spiritualitástól, ezoterikától mentes útkeresésben..., Istenhez vezető úton, Jézus Krisztuson keresztül. Amit tudni kell rólam, hogy keresztény vagyok, katolikus, bérmálkoztam még kisebb koromban. Viszont egyházi misékre nem jártam csak kisebb koromban 18 éves koromig (szülői kötelezés miatt)..., hiszek Istenben, hiszek Jézus Krisztusban, de a vallásomat, a hitemet, melyet beléjük "vetettem" másként gyakorolom. Úgy értem, hogy egyházi kötöttségek nélkül és saját szavaimmal imádkozom Ő hozzájuk, és nem pap által kérem a bűnbocsánatot, hanem közvetlenül Istentől, Jézus Krisztustól. Ami a kezdeti zűrt okozza számomra az az, egyház... Mégpedig azért, mert szerintem úgy is közel kerülhet Istenhez, Jézushoz valaki, hogy betartva vagyis legalábbis törekedik arra, hogy betartsa a parancsolatokat úgy él, olvasva a Bibliát, és aszerint próbál meg élni, vagy lehet nem egyházi imákon keresztül szól Ő hozzájuk, hanem saját szavai által, de legalább azokat átéli és a szívéből jönnek..., például a Jehova tanúi, ők a Bibilai szerint élnek, cselekszenek, de őket mégis elítéli az egyház... és nem értem, hogy miért? Ha valaki tényleg próbál példátlan életet élni, betartva a Bibliában leírtakat, akkor ő az egyház szemében miért kevesebb? Miért áll távolabb Istentől, Jézustól, mint olyasvalaki, aki egyházba jár, de mondjuk nem tartja be a parancsolatokat és nem él példátlan életet, vagy nem törekszik rá annyira? Teljesen tanácstalan vagyok..., mert még ennyire komolyan, elszántam nem foglalkoztam ezzel... Nekem Isten, Jézus van, hiszek bennük szüntelenül és törekedni fogok arra, hogy betartsam a parancsolatokat, de ezt szeretném a saját hitem szerint tenni, mindenféle elvárásoktól mentesen szeretetteljesen... vagy ez majd az idő múlásával kialakul vajon, amikor az útkeresésem stabil lesz?
Nem haragszom meg és jól látod. Eldobtam véglegesen mindent ezoterika, spiritualitás téren amiben hittem, vagy akartam hinni.... és rájöttem arra, hogy tévutakon járok ám nagyon..., és arra is, hogy földi halandó ember SOHA nem lesz Isten, és soha nem fog olyat tenni, "csodák, mint például gyógyítás", amit Jézus Krisztus, Isten. Földi halandó ember SOHA nem fogja tudni megváltani önmagát bűnei, vétkei alól..., mert erre csak is Istennek van hatalma, hogy megváltson minket, Istennek van hatalma ahhoz, hogy meggyógyítson minket. Egész egyszerűen erre jöttem rá egy pillanat alatt... és arra, hogy ha mégis lesznek csodatevő emberek, akkor rossz az Isten, amit választottak maguknak..., ez az első igazán mély felismerésem.
Igaz önzetlen cselekedetekben megtudod váltani bűneidet amit elkövettél másokkal szemben.
Önmagadban csoda vagy, csak észre kell venned.
Önmagadban mindenre választ kapsz, ha mered kérdezni magadat.
Önmagadon keresztül tudsz gyógyítani másokat, és magadat.
Önmagadban ott van mindenkiben leélt életed és a többiek is?Engedelmeddel....
A bűn utólagos gondolatával (ítélettel) csak magunknak ártunk, a vezeklés illúzió .... múltbéli, már megtörtént eseményt a jelenben jobbá varázsolni?- életveszééély
A múltban amit tettem, az akkori legjobb tudásom szerint tettem, most, a jelenben felesleges idő-és energiapazarlás ítélkezni akkori önmagam felett....
ölel a hanni
Önmagadban ott van mindenkiben leélt életed és a többiek is?
habitus ....fülcsengés még-mindig az akarás... befogadóbb lettél de még mindig a... legnagyobb legértelmesebb az egyetlen ...a végső ... akarásod tárgya .. engedd meg magadnak, ami épp korod és érettséged okán megélsz
sztem ahol akarat van ott nincs szeretet
valóban az emberi önfegyelem segítsége nélkül nem érünk el célokat , de azok a célok érik csak meg a energiát amik közelebb visznek másokhoz.. abban pedig a megengedő szeretet a hathatósabb örömtelibb
...az élet öröm és végtelelen játékosság...
mindegy melyik utat választod az önmagadhoz visz... de azért vannak derűsebb tájak meg kevésbé könnyűek is
mivel a boldogság nem cél állomás hanem az utazás módja... ezért mégsem mindegy merre mégy..
én a szeretet derűs ösvényét igyekszem követni
Igaz önzetlen cselekedetekben megtudod váltani bűneidet amit elkövettél másokkal szemben.
Önmagadban csoda vagy, csak észre kell venned.
Önmagadban mindenre választ kapsz, ha mered kérdezni magadat.
Önmagadon keresztül tudsz gyógyítani másokat, és magadat.
Helló!
Honnan veszed, hogy a csecsemőnek nincsenek gondolatai???
Magzat korában érzékeli pontosan a körülötte lévők feszültségét/nyugalmát! Ha pedig édesanyja nem igazán elfogadón viseltetik várandóságával kapcsolatban, fél! Pontosan érzékeli azt is, ha édesanyja kérleli, és közreműködik, vagy épp ellenkezőleg!
Az igaz, hogy fejlődése során a gyermek elkezd különbséget tenni, a dualitásban megszokja az ellentét párokat.
Szia!Bocsi, nem kötekedni akarok De miért állíthatjuk biztosan, hogy egy kisbabának vannak gondolatai? Ismereteim szerint szerintem nincsenek, mivel az itt és mostban élés van nála, tehát mivel jelen van, így nem lehetnek gondolatai. Mivel hajszál vékony a válaszfal a gondolat nélküliség állapota és a nem gondolatnélküliség állapota között, vagyis más szóval, ha jelen vagy, akkor nem tudnak gondolatok jelen lenni, mert nincs rá semmilyen mód, az "időbe" nem fér bele, nem férnek meg egymás mellett. Véleményem szerint az érzékelés és a gondolatiság két különböző dolog csecsemő korban, érzékelni érzékel mindent, tisztán látás, hallás teljes mértékben, de hogy legyenek gondolatai, amikor még alig született bele az általunk megteremtett egós, illúziókkal teli világba? Idővel, hogy egyre több és több időt tölt benne, alakulnak ki a gondolatok és minden más egyéb, ami a személyiségét befolyásolja, formálja. De addig csak jelen van, mindent megél, csak hagyja történni a dolgokat, mert a gondolatok nélküli állapotban van, önmagában van jelen és egyszerre mindenben és mindenkiben.
Boni szerint nem. S én is azon az állásponton vagyok, hogy szintet kell lépnem, túl a gondolatok szintjén, és az a belső hangocskám, ami a jelenben tart és emlékeztet szüntelenül, hogy ne ugra bugráljak az időben. S már nincsen jelen az akarás, sem ez az egész, ami régen jelen volt, meg a mókuskerék, hogy akarom érteni, de értem elmésen, de nem tudom megélni, meg figyelgetem magam, a gondolataimat, nincsenek kétségek, bizonytalanságok. Csajok, skacok olyan változásokon mentem keresztül az elmúlt 5 évben, most érettem meg azokat, amikről Boni beszélt. Hagyom csak úgy megtörténni a dolgokat, nincsen jelen a görcsösség. Felszabadító érzés, hogy végleg lezártam immáron féléve az ezoterikát teljes mértékben, de olyannyira, hogy a meditációt sem csinálom és figyelek arra nagyon, amikor este csak úgy hallgatom a zongora szólóimat csukott szemmel, hogy még véletlenül se menjek át meditatív állapotba. Ez kicsit nehéz sajnos, mert koncentrációt igényel. De amilyen problémák voltak idáig - köszönvén annak, hogy ezóztam és sok mindent csináltam, kipróbáltam magamtól - azok megszűntek teljes mértékben. Most vagyok jó úton, azon az úton, ahol lennem kell, és azt érzem, veszem észre, hogy most teljesültek be azok a dolgok az életemben, ami a nagy könyvben is meg van írva, ahol minden happy end. Szóval elmondhatom teljes mértékben, hogy jól vagyok és vagyok aki vagyok, nekem bárhogyan jó, mert mindenhogyan az vagyok, aki vagyok. Hiányzotok ám nagyon nekem, össze kéne hoznunk egy találkozót már, a hogyan iktassuk ki az egónkat csapat találkozóját. Remélem mindenki jól van, jól vagytok és már megoldódtak azok mindenkinél, amik voltak az elméből fakadóan. Majd tényleg igyekszem gyakrabban felnézni ide, mert eléggé el vagyok tűnve. Sok sok millió puszi és ölelés nektek drága barátaim! <3
pusszantás...
csak egy kis szösszenet...
..a meditáció a továbblépés alappillére .... meditációban nem a gondolatokat figyeljük, hanem a köztes csendet, csendet.....
...nagyon akarva akarni,meg nagyon nem akarva akarni ugyanaz,csak pepitában....
szépséges megvalósulásokat
h.
Bonit hagyd meg Boninak , A füled?Boni szerint nem. S én is azon az állásponton vagyok, hogy szintet kell lépnem, túl a gondolatok szintjén, és az a belső hangocskám, ami a jelenben tart és emlékeztet szüntelenül, hogy ne ugra bugráljak az időben. S már nincsen jelen az akarás, sem ez az egész, ami régen jelen volt, meg a mókuskerék, hogy akarom érteni, de értem elmésen, de nem tudom megélni, meg figyelgetem magam, a gondolataimat, nincsenek kétségek, bizonytalanságok. Csajok, skacok olyan változásokon mentem keresztül az elmúlt 5 évben, most érettem meg azokat, amikről Boni beszélt. Hagyom csak úgy megtörténni a dolgokat, nincsen jelen a görcsösség. Felszabadító érzés, hogy végleg lezártam immáron féléve az ezoterikát teljes mértékben, de olyannyira, hogy a meditációt sem csinálom és figyelek arra nagyon, amikor este csak úgy hallgatom a zongora szólóimat csukott szemmel, hogy még véletlenül se menjek át meditatív állapotba. Ez kicsit nehéz sajnos, mert koncentrációt igényel. De amilyen problémák voltak idáig - köszönvén annak, hogy ezóztam és sok mindent csináltam, kipróbáltam magamtól - azok megszűntek teljes mértékben. Most vagyok jó úton, azon az úton, ahol lennem kell, és azt érzem, veszem észre, hogy most teljesültek be azok a dolgok az életemben, ami a nagy könyvben is meg van írva, ahol minden happy end. Szóval elmondhatom teljes mértékben, hogy jól vagyok és vagyok aki vagyok, nekem bárhogyan jó, mert mindenhogyan az vagyok, aki vagyok. Hiányzotok ám nagyon nekem, össze kéne hoznunk egy találkozót már, a hogyan iktassuk ki az egónkat csapat találkozóját. Remélem mindenki jól van, jól vagytok és már megoldódtak azok mindenkinél, amik voltak az elméből fakadóan. Majd tényleg igyekszem gyakrabban felnézni ide, mert eléggé el vagyok tűnve. Sok sok millió puszi és ölelés nektek drága barátaim! <3
A dondolatok, és azok kifejezése – a szavak – komoly/felelősségteljes dolog. A gondolatokkal és a szavakkal játszani, hogy mentegetésük a cselekedeteinket, nem szép dolog.Drága Hannám!
"védőpajzsom" védtelenné válik és különböző olyan hatásoknak teszem ki magam ezáltal, hogy "támadhatóvá" válok, hiszen az ördög sosem alszik és mindig munkálkodik...
Csak neked fogok egy programot írni (nincs Bibliában ilyen) sem Istenre hivatkozva)). Azt írod senki nem tud gyógyítani senkit sem, igazad van amikor kezelést végzel és érzik az energia áramlását (meleg és bizsergető érzést mindez kitaláció számunkról, hisz előtte sem érezték ezeket az érzéseket és utána sem fogják maguktól) kivéve?)). Program célja ébredj önmagadra, és ne mások általi szavakba temesd ártatlanságodat el...Drága Hannám!
Neked is sok sok millió pusszantás. Nem a gondolataimat figyeltem eddig sem (de mivel volt hogy akarni akartam, így a köztes csendet nem tudtam megfigyelni mindig, csak nagyon kicsi időkre, pár másodpercekre), de mivel felhagytam az egész ezoterikával és más utat választottam, így a meditációt sem csinálom már. S néha mikor esténként zenét hallgatok csukott szemmel, hogy arra pihenjek meg egy kicsit, akkor érzem, hogy kezdek átmenni csak úgy magamtól meditatív állapotba és ekkor kell koncentrálnom arra, hogy ne menjek át meditatív állapotba, ez a nehéz, erre írtam. Kerülök minden olyan technikát, dolgot, amik a tudatodra hatást gyakorolhatnak, módosíthatják olyan értelemben, hogy különböző állapotokat (alfa, béta és társaik) érhetsz el vele. Ezeket azért sem akarom végezni már, mert nem akarom kitenni magam semmi olyan dolognak, ahol a "védőpajzsom" védtelenné válik és különböző olyan hatásoknak teszem ki magam ezáltal, hogy "támadhatóvá" válok, hiszen az ördög sosem alszik és mindig munkálkodik... A Biblia ezeket határozottan tiltja és ebbe a meditáció is beletartozik. A jógát is elhagytam teljesen, mert azokban is vannak okkult elemek, istenek imádata, az aszánák más néven különböző pózok is a rituálé kellékei, mert imapózok és ki tudja milyen isteneket szólítunk meg akaratlanul is vele. A szellemi és testi részét nem lehet ketté választani a jógának. Szóval emiatt ezt sem végzem már. Mantra zenéket fél éve nem hallgattam azóta, semmilyen formában, még egy Deva Premalt sem. Mert azok is áthangolják a tudatodat, észre se veszed és máris programozod magad olyasmikre, amik majd a későbbiek folyamán nem várt eredményeket okoznak.
Ezzel most tudom nagyon ki fogom vágni a biztosítékot több mindenkinél, de leszögezném előre, hogy senkit nem akarok megbántani és senki ne vegye annak, de rájöttem tényleg arra egészen mélyen, hogy mi emberek soha, de soha nem leszünk csodatévő emberek. Az energiákról keringő dolgok, hogy így meg úgy gyógyítunk vele, nagy zagyvaság, azok nem a Teremtőtől származnak, hanem máshonnan. Földi halandó ember nem tud meggyógyítani energiákkal más embert. Működni azért működik, hogy több és több ember higgyen benne, muszáj működnie hogy az embert "az a valami" még jobban magához kösse és tök jó, hogy mi emberek azt gondoljuk, hogy ez jó amit teszünk, cselekszünk, meg én csak segíteni akarok másoknak..., de valójában nem tudunk segíteni, mert az energia, amit használunk és amit elhitettek velünk, hogy Istentől ered, az mind gonosz és bűnös. Ördögi az energia, amikkel próbálunk gyógyítani oly sokan...., és ennek később nagyon nagy ára lesz. Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan írást tanulmányoztam ami ezekkel foglalkozik, rengeteget olvastam ez ügyben, nyomoztam és erre a következtetésre jutottam. Több blog és fórum is ezeket megerősítette, főleg azok a blogok, amik angol nyelven vannak íródva.
Amióta ezekkel felhagytam és minden szálat felégettem magam után, azóta minden problémám megszűnt és kicserélődött az életem 180 fokos fordulattal jó értelemben.
Remélem, hogy nem bántottam meg senkit sem. Kérlek titeket, tekintsétek ezt a mély megértésem általi a megtapasztalásig vezető saját véleményemnek.
Hogy egy forrást is megjelöljek (érdemes elolvasni őket és úgy mélyen elgondolkodni ezeken a dolgokon...): http://rejtettdolgok.blogspot.hu/2014/05/reikiprananadi-vs-gyogyitas-adomanya.html