[h=2]Kanadai munka: csak akkor mehetünk, ha van állásunk[/h] Forrás: D. I.
Hasznos:
Szinte kizárólag a hiányszakmákban lehet külföldiként elhelyezkedni Kanadában.
Kanadában a külföldiek csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak. Kétféle módon vállalhatnak munkát a más országokból érkezett emberek: időszakos munkásként, illetve megigényelhetik a bevándorlói státuszt is, ha hosszabb időre telepednének le. Ez utóbbit azonban július elsejétől nagyon megszigorították. Kanada Bevándorlási Hivatala (Citizenship and Immigration Canada) honlapján azt olvashatjuk: előreláthatólag 2013-ig leállították a bevándorlást, kizárólag a rendkívül magasan képzett embereket (doktori fokozattal rendelkezőket), illetve azokat fogadja az ország, akiknek már a "zsebükben van" egy állásajánlat, munkaszerződés.
Az időszakos munkákra a hiányszakmák listáján szereplő szakemberek kapnak munkavállalási engedélyt. Az időszakos engedély kiadásának a feltétele, hogy valaki rendelkezzen olyan szakmával, amire Kanadának "szüksége van". A munkavállalási engedélyt az illetékes Kanadai Nagykövetségen kell kérelmezni.
Mérnökökre és egészségügyi dolgozókra nagy a kereslet, ám igen nehéz elismertetni az itthoni bizonyítványokat, okleveleket; előfordul, hogy évekig tartó kanadai munkavégzés szükséges hozzá.
Szociális munkásokat is keresnek - mondta a Profession.hu-nak egy, a neve elhallgatását kérő, évek óta Kanadában élő magyar férfi. A tanári diplomával és gyakorlattal is rendelkező férfi eleinte fizikai munkásként dolgozott Vancouverben, közben szociális munkásnak tanult. Most autista és mentális betegségekben szenvedő gyerekekkel foglalkozik. Lapunknak elmondta: British Columbiahiányszakmáiról itt tájékozódhatunk, és úgy hallotta, hogy Alberta és Saskatchewan tartományokban például olajmérnökök találhatnak munkát, illetve itt keresnek szakmunkásokat is - tette hozzá.
Van egy úgynevezett "Live-in Caregiver Program" Kanadában. Ez azt jelenti, hogy a külföldieket magánemberek alkalmazzák, a munkások feladata az, hogy gyerekekre kell vigyázniuk vagy időseket gondozniuk.
Az észak-amerikai országban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékos volt 2012 júliusában, a foglalkoztatottság kissé csökkent egy év alatt (főként a részmunkaidős állásokban dolgozók száma lett kevesebb) - írja a Statistics Canada. Az adatok szerint főként a kiskereskedelemben, a szolgáltató szektorban és a közszférában voltak elbocsátások. Az információs, kulturális és a rekreációs szolgáltatások területén, illetve a gyártó cégeknél bővült a foglalkoztatás.
Mennyit keres egy kanadai munkás?
Kanadában tartományonként más és más a minimálbér, 10-11 kanadai dollár között mozog a legkisebb órabér (azaz 226 forintos árfolyamon átváltva 2260-2486 forint). Magyar "informátorunk" elmondta, hogy az emberek nagy része magasabb bért kap, mint a törvényben megállapított minimálbér (általában a diákmunkások kapnak ennyi fizetést). Heti 40 órát dolgoznak, így tehát a havi bruttó minimálbér körülbelül 1600-1760 dollár (361 600 - 397 760 forint).
A teljes munkaidős férfiak átlagos órabére 24,81, a nőké 23,44 kanadai dollár (5607, illetve 5297 forint) volt 2011-ben. Kanadában élő "informátorunk" elmondta: amikor évekkel ezelőtt megérkezett Kanadába, rakodómunkásként 12 dolláros órabérrel dolgozott. Úgy tudja, hogy például az ápolók éves keresete 60-70 ezer dollár (13,5-15,8 millió forint évente, azaz egy hónapban 1,1-1,3 millió forint), és ebben a rengeteg túlóra és ügyelet nincs benne. Egy mérnök órabére akár 47 dollár is lehet (havi 7520 dollár, azaz 1,7 millió forint).
A pincelakás a legolcsóbb
Vancouver az egyik legdrágább város az országban, ám éveken keresztül a legélhetőbb település címet is elnyerte. A kanadai magyar férfi elmesélte, hogy van egy érdekes lakástípus Kanadában: a családi házak alsó részét, a pincét a helyiek lakássá alakítják, és kiadják. Ez a legolcsóbb lakás, körülbelül 600 dollár a havi lakbér. A hátránya, hogy általában távol van a belvárostól, eléggé sötét, előnye viszont az, hogy igazán rövid időre, akár egy-két hónapra is kivehetjük.
Egy hagyományos (30-40 négyzetméteres) bérházi lakás a városközponttól távol 800 dollárnál kezdődik, a belvárosi felhőkarcolókban egy kicsinyke apartman ára viszont már 1500-1600 dollárba kerül. A rezsi nem túl drága, körülbelül a magyarországi áraknak felel meg.
Egy 60 dekás kenyér ára 2,80 kanadai dollár, 2 liter tejet pedig 3,29 dollárért vehetünk. Egy kiló alma 3,50, ugyanennyi banán viszont csak 1,70 dollár. A disznóhús kilója 10, a csirke pedig 7 dollár. A gyorséttermek árai eléggé alacsonyak. Vendéglőben már 15-20 dollárért megebédelhetünk. A ruhák ára nagyjából annyi, mint itthon - mondta külföldön élő forrásunk.
Jól élnek a kanadaiak
Kanadában magasabbak az árak, mint az Egyesült Államokban. Az USA határához közel élők - így a lapunknak nyilatkozó férfi is - gyakran átjárnak a szomszédos országba vásárolni, tankolni, ugyanis ott szinte minden olcsóbb.
Egy átlagos kanadai háztartás nettó értéke a most először haladta meg az amerikaiét, méghozzá több mint 40 ezer dollárral - közölte nemrég az Environics Analytics adataira hivatkozva a The Globe and Mail kanadai napilap. Egy közepes kanadai háztartás nettó vagyona 2011-ben 363 202 amerikai dollárra rúgott, addig egy amerikaié "csak" 319 970-re. (Az értéket a háztartások összeadott ingó és ingatlan értéke adja, amelyből kivonták az adósságot.)
A kalkuláció számba vette az USA gazdaságának viszonylagos gyengeségét és azt, hogy a megerősödött kanadai dollár jelenleg majdnem annyit ér, mint az amerikai, de figyelmen kívül hagyta a közszféra felhalmozott, GDP-arányos adósságát, amelyben az Egyesült Államok megelőzi északi szomszédját - írta az MTI. A két ország helycseréjének az oka az, hogy a 2008-as gazdasági válság jobban megrázta az Egyesült Államokat, mint Kanadát, és miközben az amerikai ingatlanárak a mélybe zuhantak, addig Kanadában megerősödött a piac.
Menekültként nem mehetünk: Magyarország "biztonságos"
Magyarországot illetően azt állapította meg a kanadai Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen nőtt az onnan menedéket kérők száma. "A Kanadában menedékért folyamodók elsőszámú forrástérsége nem Afrika, Ázsia vagy Latin-Amerika (...) nem is Észak-Korea, Irán vagy Venezuela, hanem Magyarország" - jelentette ki.
Még áprilisban a miniszter azt hangoztatta, hogy szerinte sok magyarországi roma menedékkérő valótlan okokra hivatkozik, és visszaél Kanada menekültrendszerével. Feltette a kérdést, hogy a menedékért folyamodó magyar állampolgárok miért nem használják ki az Európai Unión belüli "teljes mozgásszabadságot". Azt mondta, hogy a magyar menedékkérők csaknem 95 százaléka Kanadához fordul, mert részesülni akar ott a bőkezű szociális juttatásokból, a munkalehetőségekből és az alapszint fölötti egészségügyi ellátásból, amelyek jobbak, mint Magyarországon.
Éppen ezért szigorították a menekülteket ellenőrző rendszert, és megváltoztatták az egészségügyi programot: Kanada a jövőben nem biztosít a "biztonságos" országokból érkezőknek az alapellátáson felüli gyógykezelést a Kanadába érkezésük utáni egy évben.
Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 - csak 2001-ben 3500 - magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.
A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével újra megszüntette Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az észak-amerikai országba. A menekültkérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board) bírálja el.
A "biztonságosnak" minősített országokból érkezők kérelmét gyorsított eljárásban bírálják majd, és a döntésig a menedékkérők nem maradhatnak az országban, és ha elutasítják a kérelmüket, akkor nem lesz lehetőségük fellebbezni ez ellen. (A törvényt még csak a kanadai parlament alsóháza szavazta meg, így nem tudni, pontosan mikor lép hatályba).
Hasznos:
Szinte kizárólag a hiányszakmákban lehet külföldiként elhelyezkedni Kanadában.
Kanadában a külföldiek csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak. Kétféle módon vállalhatnak munkát a más országokból érkezett emberek: időszakos munkásként, illetve megigényelhetik a bevándorlói státuszt is, ha hosszabb időre telepednének le. Ez utóbbit azonban július elsejétől nagyon megszigorították. Kanada Bevándorlási Hivatala (Citizenship and Immigration Canada) honlapján azt olvashatjuk: előreláthatólag 2013-ig leállították a bevándorlást, kizárólag a rendkívül magasan képzett embereket (doktori fokozattal rendelkezőket), illetve azokat fogadja az ország, akiknek már a "zsebükben van" egy állásajánlat, munkaszerződés.
Az időszakos munkákra a hiányszakmák listáján szereplő szakemberek kapnak munkavállalási engedélyt. Az időszakos engedély kiadásának a feltétele, hogy valaki rendelkezzen olyan szakmával, amire Kanadának "szüksége van". A munkavállalási engedélyt az illetékes Kanadai Nagykövetségen kell kérelmezni.
Mérnökökre és egészségügyi dolgozókra nagy a kereslet, ám igen nehéz elismertetni az itthoni bizonyítványokat, okleveleket; előfordul, hogy évekig tartó kanadai munkavégzés szükséges hozzá.
Van egy úgynevezett "Live-in Caregiver Program" Kanadában. Ez azt jelenti, hogy a külföldieket magánemberek alkalmazzák, a munkások feladata az, hogy gyerekekre kell vigyázniuk vagy időseket gondozniuk.
Az észak-amerikai országban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékos volt 2012 júliusában, a foglalkoztatottság kissé csökkent egy év alatt (főként a részmunkaidős állásokban dolgozók száma lett kevesebb) - írja a Statistics Canada. Az adatok szerint főként a kiskereskedelemben, a szolgáltató szektorban és a közszférában voltak elbocsátások. Az információs, kulturális és a rekreációs szolgáltatások területén, illetve a gyártó cégeknél bővült a foglalkoztatás.
Mennyit keres egy kanadai munkás?
Kanadában tartományonként más és más a minimálbér, 10-11 kanadai dollár között mozog a legkisebb órabér (azaz 226 forintos árfolyamon átváltva 2260-2486 forint). Magyar "informátorunk" elmondta, hogy az emberek nagy része magasabb bért kap, mint a törvényben megállapított minimálbér (általában a diákmunkások kapnak ennyi fizetést). Heti 40 órát dolgoznak, így tehát a havi bruttó minimálbér körülbelül 1600-1760 dollár (361 600 - 397 760 forint).
A teljes munkaidős férfiak átlagos órabére 24,81, a nőké 23,44 kanadai dollár (5607, illetve 5297 forint) volt 2011-ben. Kanadában élő "informátorunk" elmondta: amikor évekkel ezelőtt megérkezett Kanadába, rakodómunkásként 12 dolláros órabérrel dolgozott. Úgy tudja, hogy például az ápolók éves keresete 60-70 ezer dollár (13,5-15,8 millió forint évente, azaz egy hónapban 1,1-1,3 millió forint), és ebben a rengeteg túlóra és ügyelet nincs benne. Egy mérnök órabére akár 47 dollár is lehet (havi 7520 dollár, azaz 1,7 millió forint).
Vancouver az egyik legdrágább város az országban, ám éveken keresztül a legélhetőbb település címet is elnyerte. A kanadai magyar férfi elmesélte, hogy van egy érdekes lakástípus Kanadában: a családi házak alsó részét, a pincét a helyiek lakássá alakítják, és kiadják. Ez a legolcsóbb lakás, körülbelül 600 dollár a havi lakbér. A hátránya, hogy általában távol van a belvárostól, eléggé sötét, előnye viszont az, hogy igazán rövid időre, akár egy-két hónapra is kivehetjük.
Egy hagyományos (30-40 négyzetméteres) bérházi lakás a városközponttól távol 800 dollárnál kezdődik, a belvárosi felhőkarcolókban egy kicsinyke apartman ára viszont már 1500-1600 dollárba kerül. A rezsi nem túl drága, körülbelül a magyarországi áraknak felel meg.
Egy 60 dekás kenyér ára 2,80 kanadai dollár, 2 liter tejet pedig 3,29 dollárért vehetünk. Egy kiló alma 3,50, ugyanennyi banán viszont csak 1,70 dollár. A disznóhús kilója 10, a csirke pedig 7 dollár. A gyorséttermek árai eléggé alacsonyak. Vendéglőben már 15-20 dollárért megebédelhetünk. A ruhák ára nagyjából annyi, mint itthon - mondta külföldön élő forrásunk.
Jól élnek a kanadaiak
Kanadában magasabbak az árak, mint az Egyesült Államokban. Az USA határához közel élők - így a lapunknak nyilatkozó férfi is - gyakran átjárnak a szomszédos országba vásárolni, tankolni, ugyanis ott szinte minden olcsóbb.
Egy átlagos kanadai háztartás nettó értéke a most először haladta meg az amerikaiét, méghozzá több mint 40 ezer dollárral - közölte nemrég az Environics Analytics adataira hivatkozva a The Globe and Mail kanadai napilap. Egy közepes kanadai háztartás nettó vagyona 2011-ben 363 202 amerikai dollárra rúgott, addig egy amerikaié "csak" 319 970-re. (Az értéket a háztartások összeadott ingó és ingatlan értéke adja, amelyből kivonták az adósságot.)
A kalkuláció számba vette az USA gazdaságának viszonylagos gyengeségét és azt, hogy a megerősödött kanadai dollár jelenleg majdnem annyit ér, mint az amerikai, de figyelmen kívül hagyta a közszféra felhalmozott, GDP-arányos adósságát, amelyben az Egyesült Államok megelőzi északi szomszédját - írta az MTI. A két ország helycseréjének az oka az, hogy a 2008-as gazdasági válság jobban megrázta az Egyesült Államokat, mint Kanadát, és miközben az amerikai ingatlanárak a mélybe zuhantak, addig Kanadában megerősödött a piac.
Menekültként nem mehetünk: Magyarország "biztonságos"
Magyarországot illetően azt állapította meg a kanadai Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen nőtt az onnan menedéket kérők száma. "A Kanadában menedékért folyamodók elsőszámú forrástérsége nem Afrika, Ázsia vagy Latin-Amerika (...) nem is Észak-Korea, Irán vagy Venezuela, hanem Magyarország" - jelentette ki.
Még áprilisban a miniszter azt hangoztatta, hogy szerinte sok magyarországi roma menedékkérő valótlan okokra hivatkozik, és visszaél Kanada menekültrendszerével. Feltette a kérdést, hogy a menedékért folyamodó magyar állampolgárok miért nem használják ki az Európai Unión belüli "teljes mozgásszabadságot". Azt mondta, hogy a magyar menedékkérők csaknem 95 százaléka Kanadához fordul, mert részesülni akar ott a bőkezű szociális juttatásokból, a munkalehetőségekből és az alapszint fölötti egészségügyi ellátásból, amelyek jobbak, mint Magyarországon.
Éppen ezért szigorították a menekülteket ellenőrző rendszert, és megváltoztatták az egészségügyi programot: Kanada a jövőben nem biztosít a "biztonságos" országokból érkezőknek az alapellátáson felüli gyógykezelést a Kanadába érkezésük utáni egy évben.
Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 - csak 2001-ben 3500 - magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.
A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével újra megszüntette Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az észak-amerikai országba. A menekültkérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board) bírálja el.
A "biztonságosnak" minősített országokból érkezők kérelmét gyorsított eljárásban bírálják majd, és a döntésig a menedékkérők nem maradhatnak az országban, és ha elutasítják a kérelmüket, akkor nem lesz lehetőségük fellebbezni ez ellen. (A törvényt még csak a kanadai parlament alsóháza szavazta meg, így nem tudni, pontosan mikor lép hatályba).
