Hírek Dúró Dóráék elérték a céljukat: innen tiltották ki a 18 év alattiakat

FLAMINGO írta:

Egyáltalán nem szantam viccesre. Kifakadtam!
Ha valaki konzervatív, akkor legyen az következetesen!

Kattints a kibontásához...

Ki a konzervatív?
Dúróék nem egészen, ők harmadik út.Főleg.
De semmiképp nem baloldaliak
Semmiképp nem liberálisok.
Bonyolult de benne van a nemzeti tehát nacionalisták
A legidegesítőbb a magyar irredentizmus
Csak a vicc kedvéért idemásolom mik ők:

harmadikutasság
nemzeti konzervativizmus
nacionalizmus
zöldpolitika
magyar irredentizmus
agrárpolitika
globalizációellenesség
jobboldali populizmus
tradicionalizmus
euroszkepticizmus
szociálkonzervativizmus
antikommunizmus
keresztényszocializmus

FLAMINGO írta:

Mellesleg egy 16-17 eves bioszexelhet (fűvel-fával akár azonos neművel), de képen nem nezheti? Nonszensz.

Kattints a kibontásához...

A korhatárt szúrták el "16-17 éves"
Lekellett volna vinni 6 évesre a korhatárt akkor nincs az amit írsz(Nonszensz.)

Nincs vége a törvény az törvény.
Egy kétnyelvű tábla figyelmezteti a látogatókat azon a kordonon, ami néhány fotó elé van kihúzva a Néprajzi Múzeum nemrég nyílt kiállításán. A táblán a felirat: „A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható”. Azokat a képeket kerítették el, amelyeket Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista 1967 júniusában készített São Paulóban és Rio de Janeiróban az ottani melegek mindennapjairól.
A Néprajziban bemutatott Claudia Andujar kiállítás amúgy leginkább a művész a brazil őserdőben élő a janomami indiánokat bemutató képeiből áll. Ez is a címe: Indiánok. Lelkek. Túlélők. A Népszava szerint több fotón is vannak meztelen emberek, ám azon nem melegek a szereplők, így nincsenek is elkordonozva. A félmeztelen melegeket bemutató 1967-es képek viszont igen.
(azt nem tudom mennyi tizenéves látogat egy ilyen kiállításra de, mivel elzárják előlük érdekelni fogja őket a dolog....vagy a neten vagy ˝kordonbontással˝ megnézik. )

setni írta:

Nincs vége a törvény az törvény.
Egy kétnyelvű tábla figyelmezteti a látogatókat azon a kordonon, ami néhány fotó elé van kihúzva a Néprajzi Múzeum nemrég nyílt kiállításán. A táblán a felirat: „A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható”. Azokat a képeket kerítették el, amelyeket Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista 1967 júniusában készített São Paulóban és Rio de Janeiróban az ottani melegek mindennapjairól.

Kattints a kibontásához...

Nos hát akkor a legokosabb (józan ész)közöttünk
Flamingo
Mert ő már egy hete ugyanitt leírta ugyanezt hogy így kellett volna
Elkerítetten.(ezt mondja a józan ész)
Akkor számonkérhető.
Talán még a kort igazoló irat is
A többi része az üzenetednek nem kap kommentárt(hangos gondolataid
csupán)
Lesz ahogy lesz, mindegy nekem.
L.Simont már leváltották,(visza nem teszik), talán megy trágyahordónak São Paulóba

eddy56 írta:

Nincs uj magyar vallasos erolcs!

Politika van, ami az egyik oldalrol ezt szeretne a masikrol azt, de nem az erkolcs, hanem a politikai gyozelem neveben!

Kattints a kibontásához...

Igen ez csupán politika
szavazat maximálás érdekében
De ugyanakkor kell létezzen morál és intimitás
Mindkettő természetes beidegződés is
Mint a szemérem.
De mindegyik eltorzítható kiszoktatható
Ez külső hatás függvénye. Az érzékelési ingerküszöb is úgy eltorzítható.
pl. Még vadállatot is csinálhat egy katonából.Mint ahogy szoktak is.
Utána meg nem tud visszailleszkedni.(mint Rambo)
145 ezer veterán katona kap rokkantsági nyugdíjat azért, mert a háború után pszichés zavarok léptek fel
Betegségük neve angolul post-traumatic stress disorder (PTSD)
Kinevelhető torzítható ezek a természetes beidegződések: morál és intimitás és szemérem

Arpado írta:

A többi része az üzenetednek nem kap kommentárt(hangos gondolataid
csupán)

Kattints a kibontásához...

Hm...egyszer az a problémád hogy csak híreket másolok be...most meg az hogy gondolkodok....
Majd próbállak követni.

Arpado írta:

L.Simont már leváltották,(visza nem teszik), talán megy trágyahordónak São Paulóba

Kattints a kibontásához...

(látom nem tudsz leszokni arról hogy folyamatosan átírd és módosítsd a hozzászólásaidat , most csak véletlenül néztem vissza...)
L. Simon László hétfőn töltötte utolsó munkanapját a nemzeti gyűjtemény első embereként, ennek kapcsán pedig egy videót tett közzé a Facebook-oldalán.

A félperces felvételen jól látszik, hogy a főizgatóságát lezáró állománygyűlésre induló L. Simont

négyszáznál is több kollégája várta a díszlépcsőházban, akik vastapssal köszöntek el tőle:

Ha érdekel benneteket ez a téma szociológiai szemmel akkor egy könyv.
"Az internet és a közösségi média gyermekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásairól az utóbbi időben egyre többet olvashatunk. A számítógép- és telefonfüggőségről, valamint az ebből következő alvás-, tanulás- és magatartásproblémákról, a szociális kapcsolatok leépüléséről, a gyermekkori depresszióról, a kamaszkori elmagányosodásról. Az is egyértelmű, hogy azt a modellszerepet, amit korábban a film, a televízió és a zeneipar sztárjai jelentettek a fiatalok életében, ma már a videómegosztók és a közösségi applikációk felkapott influenszerei töltik be. A gondolkodásmódjukra, öltözködési és viselkedési stílusukra is hatással van, hogy kit követnek a különböző csatornákon. A "YouTube-generáció" minden korábbinál gyorsabban távolodik a korábbi nemzedékektől, olykor mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnének, mint a szüleik.
Sajnos azonban az influenszerek a gyermekeink testképét és énképét is alakítják, ezért ugrásszerűen nő az olyan fiatalok száma, akik előzmény nélkül kezdik magukat transzneműként definiálni az idoljaik mintájára. Abigail Shrier, a The Wall Street Journal újságírója kutatása során arra jutott, hogy a társaik körében azonnal felemeli a lányok szociális státuszát, amikor transzneműnek kezdik vallani magukat; népszerűbbé, érdekesebbé, különlegesebbé válnak, ami átmenetileg megnöveli az önbizalmukat és ezáltal a boldogságérzetüket. Azonban, ha megteszik az első lépéseket a tranzíció útján, onnan már nem könnyű visszafordulni.
Shrier mélyen beleásta magát a jelenségbe, beszélt érintett lányokkal, gyötrődő szülőkkel, pszichológusokkal és azokkal az orvosokkal, akik engedélyezik a nemi átalakító beavatkozásokat, valamint olyan fiatal nőkkel is, akik keservesen megbánták, amit tettek magukkal. A szerző arra a következtetésre jut, hogy lányok egész generációja van veszélyben. A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, segít megérteni, hogy mi is tulajdonképpen ez a napjainkban tapasztalható transzmánia, és hogyan védhetjük meg tőle gyermekeinket - vagy hogyan terelhetjük le őket erről a veszélyes útról. "