Kedves GyulaSzervusztok ,
elég tiszteségesen elkanyorodtattok a dolgok lényegétöl . Igaz a kitelepitettek biztosan megéredemelték azt hogy öket kitelepitsék ! Magától érthetödik , mert ugye igy az ingatlanaikat már oda lehetett az akkori "elitnek " ajándékozni , lásd Biszkú vagy Apró elvtársakat mondjuk Péter Gábor vagy Piros László elvtárs nevét biztosan ismeritek , ha nem akkor nézzétek meg a Wikipédiát vagy kérdezzétek meg Ernoet Ö tudja pontosan . A legtöbb Budapeströl kitelepitett személy a vissza költözése mármint a Kijelölt kényszer lakhely megszüntetése után Budapest területén nem lakhatott és még a 70-es években is REF-esek voltak !! A tuljadonuk nem létezett , hiszen az utánuk beköltözöttek semmit vissza nem adtak nekik , munkát pont ugy nem kaptak iskolai végzetségüknek megfelelöt sem , legfeljebb ha Eszterhazy - nak hivták az illetöt. Különben miért sajnáljátok egy orvostól a villáját , ha a volt miniszter elvtárs Osztogonác úr sokkal , de sokkal csicsásabbat épithetett az alig harminc évévvel a hátamögött ! Töle senkisem kérdezi , hogy hát hunnét van ?? Különben magam is láttam a Hegedüs a háztettön cimü darabott még a 70-es években igaz párnapig játszották majd eltünt a sülyesztöben . Állitolag a pont ugy mint az a film az ávosokról is , hogy a Budapesti hitközség vezetöje fordult az akkori felelös eltársak felé ez ügyben . Különben meg a történet még a cári idök alatt játszodik , igy a kommunista vezetöségnek semmi gondja nem volt vele .
-
A kitelepitések mögött komplex probléma van. Elöször is egy öncsonkitás ha elzavarunk valakit magunk közül. Megjegyzem a legnagyobb öncsonkitást szám szerint nem a németek kitelepitése okozta, belöllük nem lett 600 000 eltávolitva, föleg nem végérvényesen.
-
Az egyik városbol a másikba toloncolás "alla Sziberiai számüzés" egy nevetséges dolog volt, akit Peströl Gödöllöre telepitettek ki, csak nevettek a dolgon, estére mindig hazatudott menni. Nem beszélve arrol, hogy az 50-es években a füstölgö gyárak még Pesten voltak, Gödöllö egy "zöldövezet volt". Gondoljunk csak az "Illatos-utra", ahol még a 70-es években is büzlött, az 50-és években még gumigyár is volt a fövárosban.
-
Rosszul tudod, igen az Esterházyakat is kitelepitették csak hát sokszor rosszul sült el a puska. En voltam egyszer Majkon ahol az iro nagymamája lakott, egy gyönyörü kamaldui kolostorban.
-
-
A képen látni, hogy a kamaldui szerzetesek ilyen kis hazacskákban laktak egyedül, az Eszterházy család egy része egy ilyen házba lett "számüzve" ami a paloták után egy szociális visszaesésnek számitott. Az idös néni, egy életvidám mindig nevetö aranyos személy, aztán bevitt bennünket a lakásába, rámutatott az épületben levö gyönyörü freskokra. "Tessék hát ide lettünk számüzva?" mondta ironikusan.
-
Azt is elmondta, hogy a Péter szeretne iro lenni de a rendszernek az nem tetszik, ezert tanul mathematikát. Mondanom sem kell, hogy sokan azért mentek egyházi iskolába mert akkor az állami gimnáziumok száma nem volt nagy, a nemkivánatos személyek gyerekei számára nem volt hely.
-
Egyházi iskolába is csak protektioval (ajánlás) lehetett bekerülni (mind a mai napig) én azt sem tudtam ki a Pápa, ugy irtam le a szomszédomrol a felvételi vizsgán, a többit a templom-épitö öseimnek és azoknak akik a kerszténységet idegen országokba probálták elterjeszteni távolkeleten, köszönhettem.
-
Szerintem Esterházy Péter az ülldözöttség idelyén jobban érezhette magát magyarországon mind a napjainkban, amikor olyan jol megvagyunk az arisztokrátiával, a klerikalizmussal. Ö volt a nemlétezö oppositio egy "kiakasztott képe", rajta mérte a világ a kommunisták bünét. Egy család aki kijön minden féle "báro", "herceg" elönév nélkül, mert az Esterhazy névben mindez benne van. Nekik nem kell elönevet odabigyeszteni.
-
A kommunistákat mindig bosszantotta, hogy a Péter mindog hazajött Ausztriábol, nem tudtak tölle megszabadulni és magyarult irt nem ugy mind Szécsényi és a többi vasmagyar. (nem mindha nem beszélne exelent németül)
-
Egy tiszteséges embert ugy lehet felismerni, hogy minden politikai rendszerben vitatott. Egy többgyerekes apa, vallásos iskolábol a kevesek közé tartozik aki aktivan részt veett az idei LMBT fesztiválon (sokak álltal csak "buzi-parádé") és egy remek beszédet tartott. Erdemes meghallgatni a Youtubon.
-
Örülök, hogy nem vagyok szenilis és te is ugy emlékszel mindha a "Hegedüs a háztetön" nem lett volna propagálva az oroszbarát rendszertöl. Semmi ellentmondás nincs abban, hogy az embereknek mi tettszett, mit hallgattak szivesen.
-
A "Mester és margareta" is megjelent egyszer magyarul aztán eltünt még a könyvtárbol is, csak kézröl kézre lehetett megkapni. Igaz, hogy ez más témakör. (Anyit még megjegyeznék, hogy a "Tejesember" nem politizált de se a cár se a revolutio nem volt az ö állma. Számára mind a kettö egy tragédiát jelentett.)
-
Mértékado a számomra, hogy ma hogy van? Szerintem ma nem lehetne minden párthelységben ezt a filmet levetiteni. Es ez aggaszto.