Siménfalva
Siménfalva (1899-ig Alsó-Siménfalva, románul Şimoneşti) falu Romániában
Hargita megyében. Az Alsó-Nyikómente legnagyobb települése és
községközpontja. 430-450 tszf. magasságban fekszik, belterülete 99 hektár.
Székelykeresztúrtól 7 km-re északkeletre fekszik,Székelyudvarhelytől pedig
21 km-re fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy régi templomának Szent Simon volt a
védőszentje, eredetileg Semjénfalva volt a neve.
1333-ban említi először oklevél, de már ősidők óta lakott hely. A falutól
nyugatra a Csereháton bronzkori leletek kerültek elő. Határában a 880 m
magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet
Orbán Balázs Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács
határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az észkanyugatra
emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat 1910-ben 915 lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri
járásához tartozott. 1992-ben 1057 lakosából, 1033 magyar, 18 román,
6 cigány.
* Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen
eltűnt. Unitárius temploma 1808 és 1811 között épült, déli bejáratán az
1586-os évszám olvasható. Tornya 1818-ból való, a középkori torony
magasításával készült.
* Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán.
Siménfalva (1899-ig Alsó-Siménfalva, románul Şimoneşti) falu Romániában
Hargita megyében. Az Alsó-Nyikómente legnagyobb települése és
községközpontja. 430-450 tszf. magasságban fekszik, belterülete 99 hektár.
Székelykeresztúrtól 7 km-re északkeletre fekszik,Székelyudvarhelytől pedig
21 km-re fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy régi templomának Szent Simon volt a
védőszentje, eredetileg Semjénfalva volt a neve.
1333-ban említi először oklevél, de már ősidők óta lakott hely. A falutól
nyugatra a Csereháton bronzkori leletek kerültek elő. Határában a 880 m
magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet
Orbán Balázs Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács
határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az észkanyugatra
emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat 1910-ben 915 lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri
járásához tartozott. 1992-ben 1057 lakosából, 1033 magyar, 18 román,
6 cigány.
* Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen
eltűnt. Unitárius temploma 1808 és 1811 között épült, déli bejáratán az
1586-os évszám olvasható. Tornya 1818-ból való, a középkori torony
magasításával készült.
* Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán.