Kellemes ünnepeket neked is "komám"!Hű, komám, ezt mindet ugye komolyan írtad? Csak mert viccnek rettentő erős...
Hogy is írod az egyik nagydíjas benyögést: a laza ember bízik az univerzum gondviselésében? Á, talán a legjobb... De nézzük csak: mi is az az univerzum, hogy gondoskodjon, ahogy te írod? Talán egy érző, gondolkodó ÉLŐLÉNY? Vannak érzelmei, megfigyel ezt-azt, észlel ezt-azt, tudja, hogy vhol segítenie kell? És segít is, mert segítőkész? Ilyennek látod az univerzumot? Vagy minek? Mert nekem az univerzum a világmindenséget jelenti, földestül, holdastul napostul, tejutastul, naprendszerestül, tokkal-vonóval úgy, ahogy van. És ehhez mindhez hol van az egyszerű ember a maga örömével-bánatával? Ehhez a felfoghatatlanul hatalmas TERÜLETHEZ képest? Merthogy ez az egész inkább egy terület, egy végtelen kiterjedésű vmi, ami pont letojja, hogy a hozzá képest még máxxemnyinél is milliószorta kiseb ember hogy és mint...
Meg hogy a világmindenségben egyensúly lenne, mert ha az ember elveszít vmit, kap helyette mást? Ezt is hirdetik ugyebár a tifélétek, nemde?
Nos nézzük? Szóval ha vki, mint én elveszti a jobb fülére a hallást, kap helyette hallókészüléket. Aki balesetben elveszti a lábát, kap helyette tolószéket? (amúgy ezt EMBEREK, segítő szándékú és OKOS emberek hozták össze, nem más). Hát aki a józan eszét veszti el, az mit kap helyette? És aki az életét?
Nem kötekvvés, nem morcos idegeskedés, hanem KÍVÁNCSISÁG. Hogy látod minezt? Belegondoltál már ebbe valaha?
Egyébként hogy egyet is értsek vmivel: igen, nem érdemes görcsölni, valóban csak magamat mérgezem vele, ebben 100% az egyetértés. Józanul, észnél lenni, odafigyelni, nem hagyni el magad, mert akkor vége mindennek. És a környezettel harmóniában lenni, és figyelni, mert akkor a bajok nagy része elkerülhető.
Viszont azt, hogy bízni? Mégis miben? Szvsz csakis magadban, a JÓ emberekben, akik tényleg segíteni akarnak, és tudnak is.
Ennyi.
Nem hiszek a csodákban, mert nincsenek is.
Te, mint írod, nem hiszel a véletlenekben. Ha jól értem, úgy látod, minden vmilyen okkal történik, csak az ember még (és talán soha) nem tud mindent, nem tárta fel az okokat, a magyarázatokat. Nos igen, ezt én is így látom.
Oka van annak, ha pl a dobókockával egyszer 6-ost, másszor egyest dobsz. Nem úgy fogtad, nem úgy dobtad, nem oda, stb. Csak ezt még nem tártuk fel rendesen. Oka van annak, hogy egyk nap sajtos szendvicset, míg másnap inkább rántottát ennél reggelire. Mert az emésztőszerveidnek vmiért más kell, amit még nem tártunk fel teljesen.
És még sorolhatnám, mire milyen magyarázatok lehetségesek, csak még nem ismerjük.
És igen, a nap holnap is "fel fog kelni". Mertt mint tudod ugye, a föld holnap is forog körülötte, és holnap is odafordul, ahogy eddig is.
Hát biz, sok dologban egyetértünk, még ha nem is mindenben.
Kellemes ünnepeket!
Csodák és véletlenek nincsenek...max annak hiszik a mögötte rejlő törvényszerűséget...aki még nem látja át,nem lát tovább a csak fizikai meglátás gondolkodás szintjén.
Amit pl csak fizikai dolgokról ételekről való gondolkodást,vagy akár tárgyakról kifejtesz,azok nem okok okozatok...az OK-ok mélyebben kezdődnek...ami ide 3 D-be belép már csak okozat lehet...
A materiális dolgokon,gondolkodáson túllépve kezdődnek az igazi okokérdekességek,csodáknak hitt dolgok...aki már ezeken túllép,nem birtokol,csak használ...ugyan úgy az övé minden, de nem ragaszkodik hozzá..ezáltal lazábban él,nem görcsöl semmin...nem az eszközökért él,hanem az eszközökkel minőségi életet biztosít magának...
Az OK-ok hozzák az okozatokat...a (be(vonzás) által... hogy most pl a materiális dolgokkal fejezzük ki a lényeget...az univerzum gondoskodása úgy történik,hogy mások által éred el kapod meg ,az éppen régóta vágyott dolgot tárgyat ,történést,eseményeket stb...ez megy pozitív és negatív irányba is...a használt energiák ,cselekedetek függvényében..és ennek minőségében kapod meg akár sokszorosan is a kiegyenlítődést akár a "jótéteményedért" akár gonosz cselekedetért...de mindenképpen kiegyenlítődik a dolog az idejében...
Ezért aztán a saját életminőségünk érdekében ajánlott az érem pozitív felét használni,ha nem akarunk "véletlenül" ami nincs...olyan cselekményeket,történéseket bevonzani ami nem éppen kellemes a számunkra...de aki ezekben már "megtanulta a leckét" úgy is él...aki még nem futni fogja a köreit...akár többszörösen is a saját kárára...de a végén tanul belőle...valahol valamikor...
Egyenlőre most ennyi...