Hírek 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak


Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.


Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.


A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.


Közel 3 milliárd forintos visszafizetés​


Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.


Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan. A pénzügyi korrekciós intézkedések összértéke forrásunk szerint 7,8 millió euró (mai árfolyamon majdnem 2,8 milliárd forint) volt.

7 év nyomozás után 3 vádlott​


Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.


Screenshot-2022-01-30-at-23.18.35.png

A Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának 2014-es jelentése az Öveges-programról, részlet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.


Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a „NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását.”


Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség​


Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.


„43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők.”


Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:


„Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.


A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)


A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor.”


Horn Gabriella

1643808251118.png

 
Nos ebből sem lesz botrány.
Összezárás az igen. Húzzák még a választásokig majd egy pár sor egy sport lap utolsó előtti bekezdésében,,,,,
 
Nos ebből sem lesz botrány.
Összezárás az igen. Húzzák még a választásokig majd egy pár sor egy sport lap utolsó előtti bekezdésében,,,,,
Mitol lenne botrany ha idaig nem volt. Fizetni kell es nem keveset, a baj csak az ha az ellenzek gyoz akkor nekik lesz ez egy nagy summa amit ki kell fizetni, ill levonjak eleve barminemu Eus penz jonne.
 
Ezekből is látszik, hogyan lett kis senkikből tíz egynéhány év alatt milliomos-milliárdos valaki. Ami, és ahol csak létezik, (EU pénzek, de minden másból is) mindenhonnan ellopták kilopták kiügyeskedték a pénzeket. Mi meg majd fizethetünk..Tróger banda ez..
 
Öszintén? Mi ez az eliosos pénzekhez képest. Vagy ott vannak az lengyelek akik egy hét alatt hoznak össze ennyi büntetést. Csak jól kell tálani, mert ugy látom a magyar fél is nyomoz meg, miden, csak hát leterhelt biróság, ügyészség, stb, stb. Már olyan magas a társadalmi ingerküszöbb, hogy ez az összeg nem "tétel". Gyurcsány\Karácsony\Bajnai és persze Soros sokkal többet lopott\kárt okozott, szól majd a propaganda és le lesz ejtve.
Ennél jobb lenne, ha végre az ellenzéki programot meg a listát kapnánk már meg. Nem ilyen lerágott dolgokat kellene hudezek lopnak csápolnia sem az ellenzéknek sem az ellenzékibb sajtónak. Már 9 hét sincs hátra a választásig.
 

Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.


Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.


A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.


Közel 3 milliárd forintos visszafizetés​


Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.




7 év nyomozás után 3 vádlott​


Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.


Screenshot-2022-01-30-at-23.18.35.png

A Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának 2014-es jelentése az Öveges-programról, részlet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.


Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a „NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását.”


Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség​


Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.


„43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők.”


Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:


„Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.


A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)


A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor.”


Horn Gabriella

Csatolás megtekintése 1842753

*
Itt a baj, a felfüggesztett börtön büntetés kiszabásával. Nyugodtan megy a lopás, kicsiben/nagyban/óriásiban... aztán a jobb esetben a felfüggesztés, rosszabbik esetben a hosszabb időkre való titkosítás. A szekrényben pedig sorakoznak a "csontvázak". Kíváncsi lennék, kb. 20 év múlva, miként tálalják a tudósítások, könyvek, Magyarország történelmét - erre az időkre?! Felfogni is képtelenség, ilyen bűnözők szabadlábon, s még mindig van lehetőségük a harácsolásra.
Egy viszont biztos, semmit, de semmit nem mentenek át a kincseikből a másvilágra. Úgy mennek el, ahogyan érkeztek (de minek?!) - kaparnak, kaparnak vagyont - s közben, emberek százezrei kerülnek az árkok szélére. Mintha nem ezt ígérték volna, állítólag senkit nem, de tapasztalatom szerint tömegeket löknek a nyomor gödreibe. No persze, "áldással" kísérve... Az áldást pedig jelenlegi kormányunk adja.
 
Felkészül az Elios-ügy...
Te valamit nagyon tudsz, mert tényleg ...


Kiperelte és nyilvánosságra hozta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közvilágítási pályázatok ügyében folytatott OLAF-jelentés szövegét. A vizsgálat szerint több mint 43 millió eurónyi kár érte az uniós költségvetést.


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte és nyilvánosságra hozta Tiborcz István cége, az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró OLAF-jelentést.
A jelentés összegzése szerint csalás, kartellezés és más típusú visszaélések is történtek az ügyben és erre bizonyítékokat is találtak.

Az uniós költségvetésnek okozott kár 43 millió euró, vagyis mai árfolyamon több mint 13 milliárd forint.

A 2009-es, 2012-es és 2014-es Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatokon történt visszaélések ügyében az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó vizsgálatát. Ezután küldték el jelentésüket a magyar hatóságoknak az intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.

2019-ben, egy gyáli civil csoport, az Eleven Gyál azt állította, hogy a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő. A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérték a jelentés kiadását, a Bizottság viszont megtagadta a hozzáférést, mivel a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat. Ekkor fordult az uniós bírósághoz a jelentéshez hozzáférést kérő Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.

A dokumentumban mindenhol kitakarták az Elios cégnevét, de már a harmadik oldalon közlik, hogy mind a harmincöt LED-es közvilágítási projektben jelen volt főkivitelezőként, vagy a konzorcium tagjaként egy cég. Az OLAF különböző forrásokból kapott információk alapján megállapította, hogy

a cég manipulálta a pályázati eljárásokat, egy mérnöki tanácsadó vállalkozással összejátszva.

A két cég vezetésében is találtak azonosságot, de ezek az információk szintén csak kitakarva szerepelnek. (A 133 oldalas jelentésből 19-et teljesen kitakartak.)

A KEOP-2009-5.3.0/A program három projektje kapcsán több komoly szabálytalanságot találtak. A KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projektpályázati felhívások pedig azért bizonyultak szabálytalannak, mert a hatóság nem tartotta tiszteletben a pályázókkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód elvét és a méltányos bánásmódhoz való jogaikat. Lényegesen módosították a felhívás tartalmát anélkül, hogy erről az összes pályázót megfelelően tájékoztatták volna és meghosszabbították volna a jelentkezési határidőt. Ez a szabálytalanság az egész felhívást érinti, nem csak a vizsgált projekteket.

A KEOP-2012-5.5.0/A projekt kapcsán a hatóság csak a kérelmezők által benyújtott dokumentumok alapján fogadta el a pályázatot, ami a szállítandó LED-lámpák várható élettartamáról szólt


A 32 KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projekt kapcsán is számos pályázati szabálytalanság történt. Hiányosnak találták például a pályázati eljárás közzétételét, diszkriminatívnak a műszaki leírást, amelynél a pályázat egy adott gyártó javára szolgált.

A KEOP-2012-5.5.0/A projektek esetében szervezett csalásra utaló bizonyítékokat találtak. Ilyen volt például a költségbecslés az ár mesterséges növelésével, hamisított dokumentumok a projektpályázat során, a személyzet jogellenes részvétele a projektpályázat elkészítésében annak érdekében, hogy a szerződést az egyik tanácsadóhoz kapcsolódó cégnek ítéljék oda, valamint jogellenes megállapodást találtak az építési vállalkozó és az egyik gyártó között.

Hódmezővásárhely és Siófok esetében a pályáztatás csupán országos felhívással történt nemzetközi pályáztatás helyett, mert beszerzés helyett beruházási eljárásnak minősítették. A paksi és a siófoki projekteknél diszkriminatív volt a pályázati kiírás.

A jelentés kitér arra is, hogy a meg nem nevezett cégnek 2009 előtt szinte semmilyen bevétele nem volt, azután pedig kizárólag EU által finanszírozott energia támogatási programokból gazdagodott. A két meg nevezett cég között személyi összefonódásokat is találtak.

Az Elios Zrt. 2010 márciusában, a Fidesz közelgő kétharmados győzelme pillanataiban kezdte meg közvilágítási pályafutását: a Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel kötötte meg első szerződését a közvilágítás korszerűsítésére. Ez volt a referenciamunka, a megbízást pedig sorra követte a többi. Az Elios szárnyalt, 2015-ben 7,6 milliárdos árbevétele és 1 milliárdhoz közeli adózott eredménye volt.

A cég korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, az üzletember 2013 szeptemberében vette el Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányát. Az Elios legsikeresebb éve elején, 2015 áprilisában aztán Tiborcz kiszállt a cégből.

Az Elios projektjei jobbára a 2007–2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Az unió utólag finanszírozta volna a beruházásokat. Ez azonban soha nem történt meg, az OLAF vizsgálata nyomán ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kifizetéseket.


A kormány azonban a 2018-ban induló, sikertelen egyeztetéseket követően sem állt el a projektek finanszírozásától, a támogatási körből kivett 13 milliárd forintot az adófizetők pénzéből fizette ki a cégnek.

Az Elios tavaly szeptemberben került végelszámolás alá, a botrány egyik legfontosabb cége, a Sistrade Kft. pedig már áprilisban a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. A cég tulajdonosa, Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt. Hamar Endre egy iskolába járt Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.
 

sámli (főnév)​

Saamli.jpg


Nagyon alacsony szék. Két merőleges vagy kissé szétálló támasztékból és a rájuk erősített vízszintes lapból áll. A szokásos széknél jóval alacsonyabb ülőbútor.
 
Utoljára módosítva:
Kamionosként dolgozik az Elios-botrányt kirobbantó újságíró. Becker András már évek óta elhagyta a szakmát és nem bánta meg döntését.

„Azt gondoltam, most is azt gondolom, hogy az oknyomozó újságírás szórakoztatóipari műfajjá züllött le Magyarországon. Merthogy semmilyen érdemi hatása, impaktja a feltárt ügyeknek nincsen. Paradox módon még szolgálja is ennek a rezsimnek a stabilitását, mert egyfajta érzelmi kielégülést ad. Lehet az ügyeken, cikkeken bosszankodni, csapkodni az asztalt, hogy már megint mi folyik itt. De ha van valakiben minimális képesség az önreflexióra, akkor ezt a csapdát, ezt a paradoxont nem tudja figyelmen kívül hagyni” - mondta el az Átlátszónak adott interjújában a portál korábbi munkatársa. Ebből a beszélgetésből többek közt az derül ki, hogy Becker András kamionsofőrként dolgozik Európában.
[…] Becker András beszélt arról, hogy milyen okok vezettek ezen döntéséhez. „2019-ben írtam még egy cikket, de már nem magáról az ügyről, hanem a második nyomozásról. Hogy nyilvánvalóan nem lehetett sem tévedés, sem félreértés, sem figyelmetlenség a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve a nyomozást felügyelő Pest Megyei Főügyészség részéről az, hogy a második nyomozás sem talált bűncselekményt az Elios-ügyben. ”A cikk pontról-pontra bizonyítja, hogy a nyomozóhatóság elszabotálta a nyomozást. A cikk tulajdonképpen egy vádirat volt az ügyészséggel szemben, a szöveg explicit módon bűncselekménnyel vádolja meg a nyomozó szerveket, tényekre alapozva állítja, hogy az OLAF által feltárt összefüggéseket az ügyészség nem ignorálhatta volna”- magyarázta. Arra számítottunk, hogy az ügyészség be fog perelni, rágalmazásért, jó hírnévhez való jog megsértéséért, meg ami még ilyenkor lenni szokott. Nem nagyon tehetnek mást, hiszen egy újság azt állítja róluk, hogy bűnsegédként részt vettek egy bűncselekmény-sorozat eltussolásában. Csodálatos lett volna, hiszen így az ügyészségnek az igazságszolgáltatás nyilvánossága előtt kellett volna felelnie a kérdéseinkre. Nem így lett, az ügyészség hallgatott. Ez igazolta azt az egyébként már korábban meghozott döntésemet, hogy ebben a továbbiakban nem akarok részt venni. "
 
Te valamit nagyon tudsz, mert tényleg ...


Kiperelte és nyilvánosságra hozta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közvilágítási pályázatok ügyében folytatott OLAF-jelentés szövegét. A vizsgálat szerint több mint 43 millió eurónyi kár érte az uniós költségvetést.


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte és nyilvánosságra hozta Tiborcz István cége, az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró OLAF-jelentést.
A jelentés összegzése szerint csalás, kartellezés és más típusú visszaélések is történtek az ügyben és erre bizonyítékokat is találtak.

Az uniós költségvetésnek okozott kár 43 millió euró, vagyis mai árfolyamon több mint 13 milliárd forint.

A 2009-es, 2012-es és 2014-es Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatokon történt visszaélések ügyében az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó vizsgálatát. Ezután küldték el jelentésüket a magyar hatóságoknak az intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.

2019-ben, egy gyáli civil csoport, az Eleven Gyál azt állította, hogy a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő. A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérték a jelentés kiadását, a Bizottság viszont megtagadta a hozzáférést, mivel a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat. Ekkor fordult az uniós bírósághoz a jelentéshez hozzáférést kérő Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.

A dokumentumban mindenhol kitakarták az Elios cégnevét, de már a harmadik oldalon közlik, hogy mind a harmincöt LED-es közvilágítási projektben jelen volt főkivitelezőként, vagy a konzorcium tagjaként egy cég. Az OLAF különböző forrásokból kapott információk alapján megállapította, hogy

a cég manipulálta a pályázati eljárásokat, egy mérnöki tanácsadó vállalkozással összejátszva.

A két cég vezetésében is találtak azonosságot, de ezek az információk szintén csak kitakarva szerepelnek. (A 133 oldalas jelentésből 19-et teljesen kitakartak.)

A KEOP-2009-5.3.0/A program három projektje kapcsán több komoly szabálytalanságot találtak. A KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projektpályázati felhívások pedig azért bizonyultak szabálytalannak, mert a hatóság nem tartotta tiszteletben a pályázókkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód elvét és a méltányos bánásmódhoz való jogaikat. Lényegesen módosították a felhívás tartalmát anélkül, hogy erről az összes pályázót megfelelően tájékoztatták volna és meghosszabbították volna a jelentkezési határidőt. Ez a szabálytalanság az egész felhívást érinti, nem csak a vizsgált projekteket.

A KEOP-2012-5.5.0/A projekt kapcsán a hatóság csak a kérelmezők által benyújtott dokumentumok alapján fogadta el a pályázatot, ami a szállítandó LED-lámpák várható élettartamáról szólt


A 32 KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2014-5.5.0/K projekt kapcsán is számos pályázati szabálytalanság történt. Hiányosnak találták például a pályázati eljárás közzétételét, diszkriminatívnak a műszaki leírást, amelynél a pályázat egy adott gyártó javára szolgált.

A KEOP-2012-5.5.0/A projektek esetében szervezett csalásra utaló bizonyítékokat találtak. Ilyen volt például a költségbecslés az ár mesterséges növelésével, hamisított dokumentumok a projektpályázat során, a személyzet jogellenes részvétele a projektpályázat elkészítésében annak érdekében, hogy a szerződést az egyik tanácsadóhoz kapcsolódó cégnek ítéljék oda, valamint jogellenes megállapodást találtak az építési vállalkozó és az egyik gyártó között.

Hódmezővásárhely és Siófok esetében a pályáztatás csupán országos felhívással történt nemzetközi pályáztatás helyett, mert beszerzés helyett beruházási eljárásnak minősítették. A paksi és a siófoki projekteknél diszkriminatív volt a pályázati kiírás.

A jelentés kitér arra is, hogy a meg nem nevezett cégnek 2009 előtt szinte semmilyen bevétele nem volt, azután pedig kizárólag EU által finanszírozott energia támogatási programokból gazdagodott. A két meg nevezett cég között személyi összefonódásokat is találtak.

Az Elios Zrt. 2010 márciusában, a Fidesz közelgő kétharmados győzelme pillanataiban kezdte meg közvilágítási pályafutását: a Lázár János vezette Hódmezővásárhellyel kötötte meg első szerződését a közvilágítás korszerűsítésére. Ez volt a referenciamunka, a megbízást pedig sorra követte a többi. Az Elios szárnyalt, 2015-ben 7,6 milliárdos árbevétele és 1 milliárdhoz közeli adózott eredménye volt.

A cég korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, az üzletember 2013 szeptemberében vette el Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányát. Az Elios legsikeresebb éve elején, 2015 áprilisában aztán Tiborcz kiszállt a cégből.

Az Elios projektjei jobbára a 2007–2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Az unió utólag finanszírozta volna a beruházásokat. Ez azonban soha nem történt meg, az OLAF vizsgálata nyomán ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kifizetéseket.


A kormány azonban a 2018-ban induló, sikertelen egyeztetéseket követően sem állt el a projektek finanszírozásától, a támogatási körből kivett 13 milliárd forintot az adófizetők pénzéből fizette ki a cégnek.

Az Elios tavaly szeptemberben került végelszámolás alá, a botrány egyik legfontosabb cége, a Sistrade Kft. pedig már áprilisban a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. A cég tulajdonosa, Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt. Hamar Endre egy iskolába járt Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.
Isten malmai túl lassan őrölnek.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Zsengi wrote on doki104's profile.
Kedves Doki!

Ajánlom figyelmedbe a szabályzatot!


Köszönöm
Sziasztok!Keresném a Korall együttes Sötét hajó c. dalát,és az Eddától a Nevesincs lányt.Köszönöm!
vorosmart wrote on sziporka78's profile.
Köszönöm szépen az új fordítást, jó hétvégém lesz.
V.Márti wrote on sziporka78's profile.
Szia! Hálásan köszönöm a munkáidat és ezt a mostanit is!
Pityesz46 wrote on Sz László's profile.
Köszönöm a gyors segítséged hálás vagyok érte.

Statisztikák

Témák
37,253
Üzenet
4,573,586
Tagok
601,103
Legújabb tagunk
zu28
Oldal tetejére