Most másolok, mert értelmét sem látom, hogy újrafogalmazzam, ami jó:
"
A Hold átlagos sűrűsége 3,34 g/cm3, mialatt a Földé 5, 5. Mit jelent ez? 1962-ben Dr. Gordon MacDonald NASA-tudós ezzel kapcsolatban megállapította :” Ha a holdi paraméterek kisebb értéket mutatnak ( a vártnál ), akkor ez a tény megköveteli, hogy a Hold belsejét inkább üregesnek, mint homogén szférának tekintsük.”
A Nobel-díjas kémikus Dr. Harold Urey felvetette, hogy a Hold alacsony sűrűsége a kiterjedt belső területeinek szerkezete miatt van, melyek „egyszerűen üregek”.
A MIT ( Massachusetts Institute of Technology ) professzor Dr. Sean C. Solomon azt írta : „A Lunar Orbiterrel végzett kísérletek jelentős mértékben tökéletesítették a tudásunkat a Hold gravitációs mezejével kapcsolatban… melyekből azt a megdöbbentő következtetést kell levonnunk, hogy a Hold valószínűleg üreges!\""
"1969. november 20-án az Apolló-12 legénysége az emelkedési fázisban ledobta a holdmodult, mely visszazuhant a Holdra. A lezuhanás hatására ( ez kb. 65 km-re történt az Apolló-12 leszállási helyétől ) létrejött egy mesterséges holdrengés, mely meglepő tulajdonságot mutatott : a Hold több, mint egy óráig visszhangzott, mint egy harang! Ez a jelenség ismétlődött meg az Apolló-13mal is, ( szándékosan előidézve, hogy a harmadik leváló egysége hatással legyen a Holdra. ), mely még több meglepő eredményt hozott : a szeizmikus műszerek rögzítették, hogy a becsapódás visszhangja 3 óra 20 percig hallatszott mintegy 40 km mélységig. ami arra enged következtetni, hogy a Hold szokatlanul könnyű, üreges, azaz egyáltalán nincs magja!"
"A mi Holdunk az egyetlen hold a Naprendszerünkben , melynek állandó, majdnem tökéletes keringési pályája van. Még furcsább, hogy a Hold tömegközéppontja mintegy 2 kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint a geometriai középpontja ( ez a keringésben ingadozást okozhatna ), de ezt az anomáliát kiegyenlíti a Hold nem látható túlsó oldalán, a Földtől legtávolabb egy bizonyos kidudorodás. „Valami” tehát úgy helyezte pályára a Holdat, hogy tökéletesen precíz legyen a keringése a Föld körül!"
Lelki szemeim előtt már látom, hogy nemsokára megérkeznek a segítők, akik tájékoztatnak bennünket, hogy a Holdat az ősmagyarok vontatták a helyére lipicai lovakkal, vagy ötlábú táltosokkal, esetleg ott van eltemetve Attila hun király.
Én mindenesetre üres óráimban alkottam egy elméletet, amelyre még nem sikerült a neten találni. Newton mesterből indultam ki. Amikor megalkotta az egyetemes gravitációs elméletét, akkor megkérdezték tőle, hogy ha ez igaz, akkor a Hold miért nem zohan rá a földre. Newton kapásból azt válaszolta, hogy a Hold az zuhan a Földre, de a Föld mindig kicsúszik alóla. Hmmmm Itt valami sántít!
Abból indultam ki, hogy ha a Hold gyorsabban keringene a Föld körü, akkor a centrifugális erő hatására valamely spirális pályán egyre jobban eltávolodna a Földtől és végül elzúgna a világűr homályába. Ha lassabban keringene, mint ahogy kering, akkor valamely spirális pályán egyre közelebb kerülne a Földhöz és szépen ráesne.
De ugye ez már évmilliók óta nincs így!
Következik ebből, hogy a Hold forgása közben keletkező centrifugális erő pontosan akkora mint a Föld tömegvonzása.
Valójában egyik sem lehetséges, mert ez egy automata rendszer.
Ha a Hold gyorsabban keringene és magasabb pályára kerülne, akkor a rádiusznövekedés miatt csökkenne a szögsebesség és ezzel a centrifugális erő is és a Föld tömegvonzása az eredeti pályára állítaná vissza. Ha a Hold lassabban keringene akkor alacsonyabb pályára állna, a kisebb rádiusz miatt megnőne a szögsebesség, ezzel a centrifugális erő és a Hold viszzaállna az eredeti pályára. Valójában pontosan ez történik, hiszen mind a Holdnak, mind a bolygóknak van egy “hullámzó” mozgása az általuk bejárt pályán. A központi tömeg és a gravitációs állandó szorzata limitálja a tömegek közötti távolság köbének és a szögsebesség négyzetének a szorzatát.
Látható, az egyenletek rendezése után, hogy a Hold tömege (m2) egyáltalán nem befolyásolja a keringést, az a rendezés során kiesik.