Dózsa György nemes
1470 Dálnok-1514 július
keresztesháború hadvezér
Szabadságharc vezér, felkelés vezető.
Dózsa György személye az elnyomó nemesi hatalom elleni harc jelképévé vált.
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a háború beszüntetése és a korábbi kizsákmányolás miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt.
A MAKFALVI Dósa-családnak nem egy tagja tünt föl a közéletben, mint államférfiú, katona, tudós, vagy író, s valamennyi hű volt nemzetéhez mindenkor, az uralkodóhoz, a mikor lehetett. Hű volt mind – egyet kivéve, a kinek neve úgy él a nemzet tudatában, mint a fölségsértésnek és vértagadásnak jelszava. Történeti súlyt a családnak mégis ez a bemocskolt, társadalmi szörnyűl odadobott, még egyéni vitézségének babérjaitól is megfosztott ember adott.
Több végvárban is szolgálhatott, mivel – bár adatok nem maradtak fenn róla – Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as török elleni hadjáratában mint lovaskapitány vett részt. A hadjárat után nándorfehérvári őrségben maradt. Itt vívott győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért a király II. Ulászló kétszeres zsold és aranylánc adományozása mellett, lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, valamint engedélyezte, hogy a családi címerébe a hőstett emlékére egy karddal levágott vérző kart illesszen
Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz?
Rablóváraitokból merre fut
Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel
Lecsukjuk a kaput?
Kivégzése
Dózsa Györgyöt mezítelenre vetkőztették (mint minden középkori kivégzéskor, a főuraknak járó lefejezést kivéve, amikor az elítélt legszebb ruháját ölthette fel), majd egy trón formájú durván ácsolt fa karosszékbe ültették és odakötözték. Ezután a hóhér egy vas abroncsból sebtiben összekovácsolt, koronát formázó pántot izzásig tüzesített és azt Dózsa györgy fejébe nyomta.
1504-ben kisnemesekből kinevezett szolgabírók hatáskörébe utalták a jobbágyok költözködési jogának elbírálását; a parasztjaik szabad költözködését megakadályozó nemesek büntetését már korábban jelentősen enyhítették. A további rendelkezések között szerepelt még a parasztok vadászati jogának visszavonása és a mezővárosok jogainak csökkentése azért, hogy a parasztok ne akarjanak odaköltözni.
1514 Május közepére az országban mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze, a nemesség pedig egyre növekvő aggodalommal figyelte a parasztok gyülekezését. Sőt mivel éppen a legsürgősebb mezei munkák idején vesztették el a munkás kezeket, jobbágyaikat erőszakos módon megakadályozták abban, hogy távozhassanak. Ennek híre a keresztesek táborában nagy ingerültséget keltett.