KÉPES KRÓNIKA szólánc

Szigeti veszedelem
Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana, a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.
A mű 1645-46 telén keletkezett, valószínűleg nem nyugalmas körülmények között, hanem török zargatásai közepette. A költő azt írja: "soha meg nem corrigáltam munkámat",[1] de kutatások szerint bizonyítható a versek javításának szándéka.
I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós (a költő dédapja) ellenezte, hogy a törököknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek.

Méter
A Méter a hosszúság mértékegysége, Magyarországon 1874 óta törvényes.

A 18. században a Francia Tudományos Akadémia a Föld délkörének hosszúságával definiálta a méter hosszát.
Egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének 1/40 000 000 (negyvenmilliomod) részével.

A kapcsolódó munka nem volt kevés. Először a délkör hosszúságát kellett felmérni, utána a kapott hosszúságban idő- és kopásálló etalonokat kellett készíteni minden ország számára, amelyik bevezette ezt a hosszúság mértéket. Magyarország számára 1889. szeptember 24-én a 14-es sorszámú méteretalont osztották ki.
Az Amerikai Egyesült Államok méter etalonja:


Az etalon méter a párizsi place Vendôme egyik (az Igazságügyminisztérium) épületén:


A méter hosszát a későbbiekben nem változtatták, de a definícióját igen.

A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.

A kripton energiaátmenetei nem elég stabilak, így újabb definíció született:

A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza.

Ugyanaz, csak picit más megfogalmazással:

A méter a hosszúság mértékegysége, jele az m, nagyságát a fénynek vákuumban mért sebessége mint természeti állandó alapján állapítjuk meg, amely pontosan 299 792 458, és mértékegysége a m/s.

Révai Mátyás Miklós /1750(51)-1807/ nyelvtudós

Nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat.
1778. június 14-én Nagyváradon pappá szentelte gróf Kornis Ferenc püspök. 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót szerkesztette Pozsonyban. Eközben készített egy tervet a magyar tudós társaság létrehozásáról, amelyet azonban eredménytelenül nyújtott be József császárnak.
1801 decemberében meghalt Vályi András, a pesti egyetem magyar nyelv és irodalom tanára, akinek magyar nyelvtana véleményezésére Révait a helytartótanács már ezelőtt felkérte. Vályi halála után Révai ugyan nem pályázta meg, mégis kinevezték a megürült tanszékre, amelyet 1802. augusztus 16-án foglalt el. Ezzel régi vágya teljesült, és minden igyekezetét arra fordította, hogy a közvárakozásnak megfeleljen. 1803-ban Antiquitates címmel latin nyelven kiadta már korábban elkészített művét a Halotti beszédről. A legfontosabb, és nyelvtudományunkban új korszakot alkotó munkája azonban azElaboratior grammatica Hungarica… (1803–06). Révai nyelvtudományi rendszerét már akkor is a tekintélyesebb magyar írók a legalaposabbnak ismerték el. Vetélytársa, Verseghy Ferenc ennek ellenére keresztülvitte, hogy az iskolákban az ő (nyelvszokáson és nem nyelvtörténeten alapuló) rendszerét vezették be. A kettő közti ellentét a legélesebb az ikes igék kérdésében volt. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt megalakulásakor Révai rendszerét fogadta el.

Révai

Kattints a kibontásához...

Intervision
és az Eurovízió
Az Intervízión belül a Magyar Televízió 22.548 perc műsort vett át és 15.511 perc műsort adott át partnereinek

A nemzetközi műszaki kapcsolatok tartására létrejött technika.
A fenti szignállal kezdett és néha 2-3 percet is igénybe vett,Ki volt írva, hogy Kapcsolás és csak vártunk.
1958-ban határozták el, hogy az Euróvízió mintájára létre kell hozni a szocialista országok televíziós szervezetét.
Az 1960-as római nyári olimpián már működött.
Érdekességként:Magyar Televízió kísérleti adása 1957. november 18.-án egyenes élő külföldi adását közvetítette: Antonin Zápotocky Csehszlovákia köztársasági elnök temetését aki 13.-án meghalt.
"A közvetítés kezdetének időpontját november 18.-án a rádió híradásaiban közlik”.



A műsorátadás technikája:
Mikrohullámú közvetítő láncsegítségével oldják meg.
Ezt a fogalmat a tv. nézők zöme a képernyőn néha-néha megjelenő „A hiba a közvetítő láncban van”
A hangot külön továbbították vezetéken.A szinkronirtás gondot okoz.
A mikrohullámú kapcsolat csak 80—100 kilométeres távolságon belül a vele együtt dolgozó vevő által vehető.
Elképzelhető tehát,hogy Rómától Budapestig létesítendő közvetítő láncban hány ilyen adóból és vevőből álló láncszemre van szükség.

Nóra - Henrik Ibsen drámája.

A norvég Henrik Ibsent (1828-1906) a modern dráma atyjaként tartja számon az irodalom- és színháztörténet. Gazdag, hatalmas életműve töretlenül ível a romantikus verses színműtől az utolsó szimbolikus drámákig. Legnépszerűbbek azonban azok a művei, amelyekben kora szociális és erkölcsi problémáit vitte színpadra a francia hagyományból átvett naturalisztikus daramaturgia szellemében: „A népgyűlölő”, a „Kísértetek”, „A vadkacsa”, a Rosmersholm" és elsősorban a „Nóra”. Ez az 1879-ben keletkezett színdarab a bemutató idején hatalmas botrányt okozott: Ibsen kiállása a nők jogai mellett szokatlan kihívásnak számított annak idején. Változatlan népszerűségének ma már nem ez az elsőrendű oka, hanem a szereplő személyek mesteri rajza, a drámai szerkezet lenyűgöző szépsége, az okos érzelmesség. S az a nemes írói indulat, megfontolt pátosz, amely az emberi egyéniség szabad kibontakozásáért kiált.



A Vígszínház előadása 2005-ből, parádés szereposztásban.

Asztrológia

Az asztrológia vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike, és feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása. Tudománytörténeti szempontból, mint egykor a csillagászat része, érdemes tanulmányozni. Az asztrológiát ma azonban áltudományként kezelik.
Alapelve a Hermész Triszmegisztosz nevéhez kötődő Smaragdtábla tétele: Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius – ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.

Hermész Triszmegisztosz

Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, a csillagokat, a csillagképeket. Általában az összes asztrológiáról (európai, kínai és közép-amerikai indián) elmondható, hogy az égbolt egy szakaszát, a zodiákust (az ekliptika alatt és felett 20-20°-nyi széles, összesen tehát 40° széles sáv) felosztja állatövi jegyekre, melyek az adott kultúra naptárát is meghatározzák. Az európai és a kínai asztrológia is kapcsolatot teremt az állatövi jegyek, jellemek és elemek között. Azonban míg Nyugaton négy elemet (föld, tűz, levegő, víz) ismernek, Kínában ötöt (föld, fém, fa, víz, tűz).
Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A vizsgált égitestek látszólagos égi pozíciójának pontos kiszámításához szükséges az alany születési éve, hónapja, napja, lehetőleg negyedórán belüli születési ideje és születési helye. Az úgynevezett újsághoroszkópok ezen adatok helyett csak a Nap zodiákusban elfoglalt állatövi jegy szerinti pozícióját tárgyalják, így ezek nem valódi horoszkópok.
Mátyás királyunk, trónra lépése után budai palotájában csillagvizsgálót rendezett be. A könyvtár mennyezetére az égbolt volt festve, bolygókkal és az állatöv képeivel. Az égboltozat azt a csillagzati képet mutatta, amelyben a nagy uralkodó trónra lépett. A könyvtárhoz két kerek szoba csatlakozott. A csillagvizsgáló műszerei ebben a két szobában álltak. Itt dolgoztak Mátyás asztrológusai.

Korvin János horoszkópja. (Krakkói egyetemi könyvtár.)

Armageddon
Armageddon (héberül: הַר מְגִדֹּו, har M'giddo; ógörögül: Ἁρμαγεδών , Harmagedōn ; latinul armagedon) héber szó, jelentése: Megiddó hegye. Az izraeli Jezréel síkságának északi részén, Megiddó mellett emelkedik a magasba, az egész vidéket uralja. Armageddon neve a Bibliában csak a Jelenések könyvében fordul elő, mint Isten seregei és az Antikrisztus közötti végső nagy csata színhelye. A kifejezés és a hely értelmezhető szó szerint, vagy szimbolikusan is, a Jelenések könyvéhez megfelelően. Általános értelmezésben egy világvégére utal, a jó és gonosz közötti utolsó küzdelemre.

By Joe Freeman <[email protected]>

Ninive
(eredeti akkádul: Ninua, újarameus-asszír ܢܸܢܘܵܐ; Ninu(w)a, héberül: נינוה; Nīnəwē, ógörögül: Νινευη; Nineué, latinul: Ninive) az Újasszír Birodalom fővárosa volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704 – Kr. e. 612), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt. Nevét Nintől, a Két folyam országának nagy istennőjétől kapta. Romjai ma Irak területén, Moszul városán belül láthatóak: a palota romjaiból felépült domb a Tell-Kújundzsík, a helyőrség maradványaiból képződött halom pedig a Tell-Nebí-Júnusz nevet viseli.

Elám

Ókori államalakulat volt a mai Irán területén, amely a történelem kezdete előtti időszakban közös fejlődési utat járt be Mezopotámia népeivel, majd ezek közül utoljára önálló kultúrát hozott létre. Elám évezredeken keresztül fenyegetést jelentett a Folyamközre, mellyel azonban mindvégig szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat is ápolt.
A sumérok Nímnek, az akkádok Elámtunak nevezték.
Elám legfontosabb városa az Kr. e. 4000 körül alapított Szúsza volt, amely vallási központként tett szert nagy jelentőségre. Együtt haladását a nyugatabbi régióval jelzi, hogy az írás legelső előzményeinek tekintett számlálókövek Uruk és más folyóközi városok mellett itt is felbukkantak. Elám történelme szorosan összefügg a Folyamközével. Az erdős, hegyvidéki terület korai önálló kultúrája később felolvadt az erős sumér-akkád befolyásban, de ami ma megismerhető belőle az jelentős alkotóerőről tanúskodik. Saját írásuk is volt, melyet később az ékírás váltott fel.
Elámban állattenyésztésre és földművelésre alkalmas területek is voltak, mégis főképpen az Elámon keresztül vezető fontos kereskedelmi utak bevételeiből éltek. A kereskedelem fontos kiegészítője volt a rengeteg, mindenfelé indított rabló hadjáratok bevételeinek, melyek legfontosabb célpontja azonban Mezopotámia volt.

Elám területe a bronzkorban

Mikor az Újasszír Birodalom hadigépezete megindult délkelet felé, és Kr. e. 648 -Kr. e. 647 során legyőzte Elámot. Az új király, III. Humban-haltas (akkád neve Ummanaldas) is elesett. Az asszírok ekkor kifosztották, lerombolták és sóval bevetették Szúszát, - a királyszobrokat lenyakazták, a sírokat meggyalázták, és rengeteg műkincset hurcoltak magukkal.
Elám Kr. e. 539-ben lett végleg az Óperzsa Birodalom része, addig több jelentéktelen fejedelemség osztozott a területén, melyeknek azonban már nem volt komolyabb beleszólásuk a történelem alakulásába.

Részlet Untas-Napirisa sztéléjéről (Louvre)

Matyó hímzés

A matyó hímzés az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző. Fő lelőhelye Mezőkövesd, Szentistván, Tard. A hímzés mintegy 200 éves múltra tekint vissza.





A matyók a 19. század derekától különülnek el környezetüktől, elsősorban színpompás viseletük és gazdag színvilágú hímzőkultúrájuk révén. Kezdetben lepedővégeket majd ingujjat és kötényaljakat díszítettek. Eredetileg csak piros, kék, sárga, zöld és fekete fonalat használtak, de később megjelenik a lila és a már alkalmazott színek árnyalatai. Legismertebb motívumai a matyórózsa, szívrózsa, cserfarózsa, a cipe (cipő), a madár és a macskafark (csigavonal), de megjelennek a tulipános levelek, bimbók is a matyó hímzéseken. A virágtöves, laza szerkezeteket erősen naturalisztikus ábrázolási módot egyre gazdagabb, egyre többféle motívum követte, köztük a pünkösdirózsa, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. A jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. Az új stílusú vászonhímzések szín- és formavilága a szűcshímzések gazdag ornamentikájából táplálkozott.


A matyó hímzés a leggazdagabb motívum- és színvilágú az országban, akár női, vagy férfi ruházatra gondolunk. Viseletüket a az 1950-es éveiben kezdték elhagyni a hétköznapokból, s csak a néprajzi gyűjtőmunkáknak köszönhető, hogy megmaradtak a matyó népviselet, hímzés és hagyomány emlékei.

A matyó „íróasszonyok” legismertebb képviselője Kis Jankó Bori (1876–1954) volt, aki kiérdemelte a Népművészet Mestere díjat, s magas állami kitüntetésben részesült. Hagyatékát emlékház is őrzi Mezőkövesden.

Salemi boszorkányperek:

A salemi boszorkányperek a 17. század végi gyarmati Amerikában folytak le, a Massachusetts állambeli Salem városában, a kor puritanizmusa, hiedelmei és félelmei által keltett tömeghisztéria kicsúcsosodásaként. A perek 19 ember felakasztásával, egy agyonzúzásával, és sokak bebörtönzésével zárultak.
1692-ben Salem Village-ben (ma Danvers), egy Salem melletti faluban pár fiatal lány több környékbelit is megvádolt azzal, hogy rontást tett rájuk és megbabonázta őket, tehát nyilvánvalóan a Sátánnal szövetségben álló boszorkány. A megvádoltakat felszólították, hogy vallják be, hogy boszorkányok (ez esetben földjüket, vagyonukat elkobozták), vagy felakasztják őket. A vádaskodások egyre több és több embert érintettek, és pár hónapon belül már nemcsak Salem városát érintették, hanem több környékbeli településre, köztük a legnagyobbra, Bostonra is átterjedtek.
A boszorkányperek 1693 januárjában értek véget, habár a boszorkányság vádjával bebörtönzött embereket egészen a következő tavaszig nem engedték szabadon. A bírósági eljárásoknak végül a kormányzó vetett véget egy, a Boston környéki tiszteletesek által írt kérelem hatására. A kérelemben többek között az állt, hogy jobb, ha tíz boszorkány megússza a büntetést, mintha egy ártatlan meghurcoltatást és mártírhalált szenved.
A perek egyik hatásaként a kormányzatra gyakorolt puritán befolyás lassan, de fokozatosan eltűnt, és a perek során tapasztalt túlkapások intő példaként szolgáltak szűk egy századdal később az Egyesült Államok törvénykezési gyakorlata alapjainak lefektetésekor is.

A perek 1876-ból származó illusztrációja

A perek egyik bírája John Hathorne volt, ükapja Nathaniel Hawthorne 19. századi amerikai írónak, A skarlát betű és több más, a puritán Új-Anglia életét és visszásságait bemutató regény szerzőjének. Hawthorne a nevét is megváltoztatta, hogy az emberek ne hozzák kapcsolatba az ősével. Nathaniel Hawthorne-nak ma szobra áll a szülővárosában, Salemben.

kalózkodás
a tengeren, illetve a partokon hajón mozgó elkövetők által végrehajtott szervezett rablás, amely a 21. században is komoly probléma. A kalózkodás olyan tengeri rablás, melynek lényege az erőszakos támadás és mások vagyontárgyainak elvétele, illetve az emberrablás és gyilkosság.
A kalózok indoka általában tisztán a haszonszerzés, de gyakran előfordult, hogy valamely állam megbízásából tevékenykedtek, amelynek valamely okból ez politikai vagy egyéb hasznot hajtott.
A kalózkodás a becslések szerint éves szinten 13-16 milliárd dollár veszteséget okoz[1][2]). Elsősorban a Csendes-óceán és az Indiai-óceán bizonyos vizein jelent komoly veszélyt, így Szomália partjainál, a Malaka-szorosban és Szingapúr környékén.
Az írók, filmkészítők és játékgyártók a halálfejes lobogót (angolul Jolly Roger) használják elterjedten a kalózok szimbólumaként. Toposszá vált a fél szemét fekete kendővel bekötő és a féllábú kalóz is. A legismertebb talán a karib-tengeri kalózkodás, pedig a tengeri rablás valószínűleg végigkísérte a hajózás történetét és sokszor játszott számottevő szerepet.

Emanuel Schikaneder

Emanuel Schikaneder (1751 - 1812) német vígjátékíró és opera-librettista, színész, énekes, író, rendező, színházigazgató.
Schikaneder egyike volt a korszak legvitatottabb, ugyanakkor legeredetibb és legbefolyásosabb színházi egyéniségeinek. Színészként komikus szerepeken tűnt ki, de játszott Shakespeare-hősöket is. Színigazgatóként az igényes darabválasztás jellemezte. II. József pártfogásával több társulatot vezetett, és lényeges szerepe volt a bécsi daljáték és a hősies-komikus opera kialakulásában. Színdarabjai és vígjátékai abba a bécsi vonulatba illeszkednek, amelyet később Raimund és Nestroy tökéletesítettek. Legismertebb műve Mozart A varázsfuvola című operájának szövegkönyve.


wikimedia.org/wikiPapageno.jpgpedia/commons
Schikaneder Papageno szerepében.

És egy mai Papageno:

Rákóczi-szabadságharc
(1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
1704 elején II. Rákóczi Ferenc az európai keresztény világ fejedelmei és respublikái elé helyezte Magyarország ügyét, az 1703. június 7-ére keltezett manifesztumban tudósította a külföldi hatalmi érdekcsoportokat arról, hogy Magyarországon az állami önrendelkezésért fogott fegyvert az ország lakossága. A kiáltvány címe Universis orbis Christiani principibus et respublicis [1] volt. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, az ország belső önállóságáért (maximális programként a Habsburg-monarchiából való kiválásért, vagyis az ország teljes függetlenségéért) folyt, és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország teljes beépítését a Habsburg Birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt.[2]
Rákóczi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt a magyarok szemében. A szabadságharc hatása megjelent a népzenében is, és olyan hatást gyakorolt, amiből számos kuruc nóta született: például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hajh! Rákóczi! Bercsényi! 2015 óta a kiemelkedő államférfi, a Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja, március 27. nemzeti emléknap az Országgyűlés azon határozatára, amellyel azt II. Rákóczi Ferenc emléknapjává, röviden Rákóczi-emléknapnak nyilvánította.

Cifraszűr

A szűr jelentése kettős, mely egyrészt az anyagot, szűrposztót, másrészt pedig az ebből a szűranyagból készült, és ugyancsak szűrnek nevezett kabátféle felsőruhát jelenti. A suba mellett a magyar népviselet legsajátosabb ruhadarabja.
A cifraszűrt a legszebb és "legmagyarabb" ruhadarabnak mondhatjuk, mert az ország határain nem terjed túl, sőt a Kárpát-medencében élő más nemzetiségek is csak a magyar nyelvhatár mentén vették át. Az előállító mesterek, a szűrszabók nem jártak külföldi vándorutakon. A szűcshímzésből átvett természetes és stilizált virágmintákkal a szűr gallérját, elejét és alját egyaránt díszítették. A legrégibb szűrhímzések a legélénkebb színűek, mert azok közelebb álltak még a természetes virágokhoz, amelyből fokozatosan kialakultak a stilizált minták. A szűrhímzések színeinek fogyása, virághímzéseinek egyszerűsödése a hanyatlás első jelei, ami a 20. század fordulójára országszerte bekövetkezett.
A cifraszűr az 1860-as évektől a századfordulóig élte virágkorát. Ez időben a pásztorok nélkülözhetetlen ruhadarabja, de a parasztság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Fontos társadalmi szerepet töltött be, mert viselete rangot jelentett. A legény addig nem is házasodhatott, amíg cifraszűrt nem szerzett az esküvőre. A leánykérőnél, ha a véletlenül, illetve szándékosan ottfelejtett szűrét korán reggel kitették a ház ereszaljára, akkor nem volt keresnivalója ott tovább. Ha pedig nem tették, azt jelentette, szívesen látják, és szót ejthetnek a házasságról. Megesküdni is csak cifraszűrben lehetett. A cifraszűr volt a magyar parasztember díszruhája egész életén át.

Marhapásztor cifraszűrben

A cifraszűr kialakulása nem független a férfisubáktól, az ujjas bőr felsőruháktól, a derékig érő ködmönöktől. Funkciója leginkább a felöltőnek feleltethető meg. Vállra vetve hordták, belebújva jóformán sohasem viselték, hiszen a ványolt szűrposztó keménysége miatt már nem volt alkalmas erre.
A cifraszűr rendkívül egyszerű és régies szabású ruhadarab: minden darabja téglalap alakú, egyenes vonalú. A szűr anyagát, a szűrposztót a hosszú szőrű magyar juh gyapjából készítették. Ennek az iparágnak művelői a csapónak nevezett mesteremberek voltak. A csapómesterség is az egyik legrégibb magyar mesterség, legjelentősebb működési helye egykor Nagykálló, Debrecen, Veszprém volt.

Veszprém és Borsod megyei cifraszűr 1913-ból

Révai nagy lexikona
egy magyar nyelvű általános lexikon, melyet a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság adott ki 1911 és 1935 között.
Révay Mór János A Pallas nagy lexikonából kiindulva egy modern, tudományos eredményeket naprakészen tartalmazó lexikont kívánt készíteni, ezért a szerkesztésbe bevonta szinte az egész magyar tudományos világot. A szerkesztőségnek összesen 877 munkatársa volt – méltatlan lenne bárkit is kiemelni – közülük 149 volt egyetemi tanár, 50 akadémiai tag, 20 fizikus és matematikus, 27 miniszter vagy államtitkár, 69 jogász és 33 orvos.
A kiegészítés nélküli húsz kötet mintegy 1050 ívet (17 000 oldal), 230 ezer címszót, mintegy 113 millió betűt és több ezer ábrát tartalmaz. A színes térképmellékleteket a Révai Kartográfia külön e célra készítette.
A terjedelemnek mintegy 3,5%-a növénytani, 4%-a állattani, 14%-a földrajzi, 3%-a művészeti, 5%-a orvosi, 6,5%-a jogi 3%-a magyar történelmi 6%-a világtörténelmi témával foglalkozik.

I. Apafi Mihály (Erdély fejedelme 1661-1690)

Régi erdélyi főnemesi családból származott. Iskolái elvégzése után 1650-ben került II. Rákóczi György udvarába, ahol három évig teljesített szolgálatot. 1653-ban vette feleségül Bornemissza Annát, aki tizennégy gyermeket szült neki, de csak egy fiú, a későbbi II. Apafi Mihály névleges fejedelem élte meg a felnőttkort.
Apafi részt vett a moldvai hadjáratban (1653), a havasalföldi (1655) és a lengyelországi (1657) hadjáratokban, s az erdélyi fősereg maradékával együtt őt is fogolyként a Krímbe vitték, ahonnan 1660 novemberében, három év raboskodás után tért csak haza, mivel családja csak nagy nehézségek árán tudta összeszedni a kiváltásához szükséges pénzt.
Mikor Barcsai Ákos az általános elégedetlenség miatt lemondott, a helyére megválasztott Kemény Jánost a török nem fogadta el. Kemény felmondta a törökkel kötött szövetséget, s I. Lipót császár védelmét kérte. A porta erre egy komoly sereget indított Erdély ellen, s a támadó török had fővezére, Ali pasa 1661 őszén Marosvásárhely közelében Apafi Mihályt tette Erdély fejedelmének. A két fejedelem szabályos háborút folytatott a hatalomért; 1662-ben Apafi és a török egyesült erővel Nagyszőlősnél teljes győzelmet aratott Kemény csapatai felett, aki maga is holtan maradt a csatatéren.



Apafi fejedelemmé választása után minden erejét hivatásának, Erdély viszonylagos önállósága megőrzésének szentelte. Reálpolitikus volt, s csak látszatra törökbarát, noha kényszerűségből több Habsburg-ellenes katonai akcióban részt vett (1663, 1679, 1683). A dicsőséges 1664-es hadjárat során már készült, hogy az erdélyi seregek élén csatlakozik a Magyarországot felszabadító császári hadakhoz, a szégyenteljes vasvári béke (1664. augusztus) azonban hamar kijózanította, hiszen kiderült, hogy sem a császár, sem a szultán nem volt tekintettel Erdély érdekeire.
Későbbi értékelőinek egy része szerint a politikához nem nagyon értett és igazából nem is érdekelte, a kormányzásban elsősorban feleségére és gróf Teleki Mihály kancellárra támaszkodott.
1684 tavaszán létrejött a Szent Liga, melynek végső célja a török Európából kiűzése volt, amelyhez a Német-római Birodalom balkáni törekvései társultak. Apafi Sobieski János lengyel királyra és a franciákra támaszkodva az önálló Erdély fennmaradását kívánta elérni, hogy majd a háború után a protestáns hatalmak (Hollandia, Anglia, Brandenburg) segítségével egyesülhessen a szétszakított ország. Ez viszont már Bécs érdekeit sértette, s Lipót császár Buda 1686-os visszafoglalása után úgy döntött, hogy Erdélyt – mint a császáriak számára kiváló utánpótlási bázist – minél előbb meg kell szállni. Ezt a célt szolgálta az 1686. június 28-án aláírt Haller-diploma. Ebben Apafi lemondott a függetlenségről az önálló külpolitika feladásával, de megtartotta önállóságát a belügyekben. Ezzel egyúttal Lipót oltalma alá helyezte Erdélyt, de cserében Lipót elismerte fia örökösödési jogát.
1687-ben Caraffa lett az új főparancsnok, aki a megfélemlítés eszközét vetette be az erdélyi rendek ellen. Az erdélyi rendek gyűlése 1688 májusában elfogadta a fogarasi nyilatkozatot, ami Erdélynek a Portától való elszakadását és I. Lipót császár uralma alá helyezését jelentette ki.
Politikájának következményeit már nem élte meg, mivel egy vadászaton meghűlt, és 1690 tavaszán Fogarason meghalt.

Az Apafiak címere

Jaroslav Hašek
(Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.) cseh humorista és szatirikus író. Legismertebb műve a Švejk, a derék katona, amelyet több mint hatvan nyelvre lefordítottak.
1906-ban csatlakozott az anarchista mozgalomhoz.[5] Rendszeresen felolvasásokat tartott munkások előtt, majd 1907-ben az anarchista Kommuna lap szerkesztője lett.[6] A rendőrség folyamatosan figyelemmel kísérte, többször letartóztatták és bebörtönözték. Egy alkalommal több hónapnyi börtönbüntetést kapott egy rendőrtiszt megtámadásáért.
Az első világháború alatt, 1915 februárjában Hašek belépett a hadseregbe.[10] A fronton töltött rövid idő után szeptemberben megadta magát az oroszoknak. 1916-ban elengedték a fogolytáborból, hogy propagandistaként csatlakozzon az újonnan alakuló Csehszlovák Légióba.[11]
A forradalom után Oroszországban maradt, belépett a bolsevik pártba[12] és ismét megnősült.[13] Ufában, Krasznojarszkban és Irkutszkban élt és dolgozott, mint a keleti front 5. hadseregének politikai tisztje.[14] A Mi utunk és a Vörös Európa újságokat szerkesztette. 1920-ban a párt Csehszlovákiába küldte.[15] A helyi pártszervezet gyanakvással fogadta, így Hašek hamarosan visszatért korábbi életmódjához.[16] Az író nem volt túl népszerű, mivel árulónak és bigámistának tekintették.[17]
A Švejk, a derék katona és egyéb különös történetek című könyve 1912-ben jelent meg.[18] Ebben a műben bukkan fel először Švejk alakja, de a szeretetre méltó együgyű figura csak a világháború után, a regénnyel vált híressé. A regény utolsó fejezeteit Hašek betegsége miatt már csak diktálni tudta, és 1923-ban, tüdőtágulás és szívbénulás következtében, nem egészen 40 évesen meghalt.[19] Regényét Karel Vanek, újságíró barátja fejezte be.

Könyves I. Kálmán

Kálmán magyar király 1095-től, horvát király 1097-től, Dalmácia királya 1106-tól haláláig. Apja I. Géza király, anyja Zsófia királyné, aki a belga-limburgi Arnulf herceg leánya volt. Kálmán királyt utódai csúf és beszédhibás embernek írták le. Jogosan feltételezhető, hogy ez szándékos rosszhír-keltés: valószínűleg az általa megvakíttatott, majd fia halála után trónra kerülő II. Béla és leszármazottai álltak így utólagos bosszút Kálmán királyon.
Már életében Európa egyik legműveltebb uralkodójaként tartották számon, erre utal közismert ragadványneve, a Könyves. Híressé a középkorban felvilágosultnak számító politikájával vált. Legismertebb kijelentése az, amelyben a strigák (repülő, vérszívó boszorkák) létezését tagadja meg („A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék”).
Szent László halála után ő lett az ország királya; eleinte, úgy látszott, hogy megosztja hatalmát öccsével, Álmossal, akit László Horvátország kormányzójává tett. Az első keresztes hadjárat Magyarországon átvonuló seregei ellen biztosítania kellett az országot. A a magyar erők a beérkező keresztesek több csapatát is kénytelenek voltak szétverni, a rablások miatt. Leiningeni Emicho gróf már nem kapott engedélyt a belépésre, ezért ostrom alá vette Moson várát. A király azonban itt is győzelmet aratott. A határra érkezett derékhad vezére, Bouillon Gottfried emiatt kérdőre vonta ugyan Kálmánt, a soproni találkozáson azonban megegyeztek, az átkelés alatti fegyelmezett viselkedés biztosítására kezeseket adott, s Pannonhalmán maga is meglátogatta a királyt, aki nagyobb magyar sereggel kísérte s mindennel ellátta az átvonuló kereszteseket. 1096. november közepén barátságosan búcsúzott el tőlük.
Kálmán ábrázolása a Thuróczi-krónikában

A dalmát városokat ugyan Velence befolyása alatt hagyta, a dalmát–horvát hercegi címet azonban nem adta meg a dózsénak, és hatalmának megerősítése érdekében az új tengeri hatalommal, a szicíliai normannokkal lépett szövetségre: feleségül vette I. Roger szicíliai gróf leányát, Buzillát (Felíciát). Öccse, aki ezzel elvesztette a magyar koronára való reményét, föllázadt ellene, de Várkonynál 1098-ban a már szemben álló feleket ekkor még sikerült kibékíteni.
Amikor Kálmán - felesége és László nevű fia halála után - újranősült, de az orosz feleségét és tőle született, fiát eltaszította házasságtörés gyanúja miatt, Álmos és közte ismét kújultak a harcok. A király 1113-ban megvakíttatta Álmost és fiát, Bélát, hogy lehetetlenné tegye trónigényüket és megóvja fiát, Istvánt a trónviszályoktól.
Megreformálta és enyhítette elődje, László törvényeit, ritkábban alkalmazva a halálbüntetést és eltörölte a kényszervallatást. Elfogadta a papi nőtlenségről szóló állásfoglalást és lemondott az invesztitúra jogáról (erre László még nem volt hajlandó), de ő sem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Kötelezővé tette a házasság egyházi szentesítését és fölállíttatta a nyitrai püspökséget.
Megakadályozandó a királyi vagyon csökkenését elrendelte, hogy a fiúág kihalásával a nemesi birtokok a királyra szálljanak.
Álmos herceg és fia, Béla megvakítása (Képes krónika)

Könyves Kálmán 1116. február 3-án halt meg Székesfehérvárott, feltehetően krónikus fülgyulladásban. A koronázóbazilikában temették el. Csontjait a 19-20. században zajló feltárások során nem sikerült egyértelműen azonosítani, azonban egyes feltételezések szerint az 1848 decemberében feltárt érintetlen királysírban ő és első felesége, Felícia nyugodott.

Néri Szent Fülöp

(Filippo Romolo Neri) (Firenze, 1515. július 21. – Róma, 1595. május 26.) katolikus pap.
Fülöp Firenzében született jogász fiaként. Fiatal korától nagy hatással voltak rá a Domonkos-rendi hagyományok a firenzei domonkosokkal való kapcsolata révén. 16 évesen gyermektelen nagybátyjához került Monte Cassino közelébe, aki üzlete átvételére nevelte volna. Fülöp ehelyett Rómába ment, ahol hamar a szegények és a betegek istápolásába kezdett.
A társadalom perifériáján élő utcagyerekek, bűnözők, prostituáltak számára is kiszolgáltatta a szentségeket. Megbotránkozást keltett azzal is, hogy együtt nevelte a különböző nemű híveit.
Néri Fülöpöt humora és bolondos egyénisége már életében népszerűvé tették. Számos anekdota emlékezik meg vidám személyiségéről, de különleges vallásos élményeiről is.
1551-ben, immár 36 évesen, pappá szenteltette magát, és megalapította a San Girolamo della Carità nevű közösséget. Ez a laikus közösség, amely imádságra és elmélkedésre találkozott, lett később az Oratórium Kongregációjának a magja. Amikor az oratórium több tagja pap lett, Fülöp megalapította a kongregációt, amelyet a pápa 1575. július 15-én engedélyezett. A kongregáció fogadalmak nélkül együtt élő világi papokból áll, akik az emberek között élve szolgálják őket. A már életében szentként tisztelt férfi 1595-ben hunyt el.