Tény és való, hogy az európai történelem ezen időszaka között elég szűk szavú. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a római birodalom bukása után közel 500 év kellett egy újabb Európa-i birodalom (államforma) kialakulásához.
- Tény: Gergely pápa nem Caesarhoz, hanem a niceai zsinat húsvét-megállapításához korrigált.
- Tény: Ha Illig történész lenne, akkor ezek szerint ő is irodalmat írt volna (...minden krétai hazudik…), és akkor az Irodalom fórumon vitatnánk az állításait.
Tény: Ha Illig munkáját összevetjük a Képes Krónikáinkkal, akkor nagyon úgy néz ki, hogy igaza van...
Ezekről tudni kell, hogy a királynak íródtak belső használatra, nem tömegekhez írt könyvek, ahol hazugságokat kell elhitetni a néppel...
Mert bármelyik Képes Krónikánkra is gondoltál (négy is volt, s ugye itt a magyar krónikákról vagyon szó) azok bizony erősen szaknévsorszagúak....
Ismerős a szlogen nem? Lemarad ha kimarad... Már Anonymus Gestája sem volt más elsődlegesen mint a jelentősebb családok leszármazásának "bizonyítása"..
Az általad javasolt dolgozathoz hozzákezdtem, hat oldal után feladtam .. Csak ennyi oldalon annyi nyilvánvaló tévedés szerepel, hogy értelmetlenné teszi a további olvasást.. Ne haragudj, de a dolgozat szerzője egy árva sort sem olvashatott a kor krónikásaitól.. A Bajor Állami Könyvtár nyilvános digitalizált, Csakúgy mint a Saint Galleni kolostor könyvtára... A szerző s gondolom az általad is megkérdőjelezett nyugati és keleti történészek viszont olvásták a szerzővel ellentétben a Képes Krónikákat is mert fel kell tételeznem , hogy vagy a szerző azt sem olvasta, vagy én nem tudom melyik könyv melyik ...
Most kapcsolódtam csak bele, történész vagyok. Illig két állítására "sajnos" máig nincs történészi hiteles cáfolat:
- Tény: Caesar és Gergely pápa naptára életbe léptetése közt mostani időszámításunk szerint nagyjából 1600 év telt el. A Gergely által végzett korrekció viszont kb. 1300 évnek felel meg!
- Tény: a történészek klikkekbe tömörülnek, ezek tagjai vagy prominensei egymás munkáiból élnek. Pl. az egyik ír egy könyvet Nagy Károlyról, benne, h. a király "lehet hogy" ekkor meg akkor vezetett hadjáratokat a szászok ellen, a következő ezeket már tényként említi (persze hivatkozással), és ő is hozzátesz v.mit. És így tovább, amit lehet "önjáró történelemnek" nevezni, stb. Szerintem azért van, mert a történészek nem történelmet, hanem irodalmat írnak. Aki igazán tudni akarja mi történt, vegye meg a tudásszintjének megfelelő tankönyvet:
Palya
Egyébként Illig igen elismert történésznek számított, addig, míg egy szakújságban megjelent ezen cikke, és "kegyvesztett" lett, mert nem csak hogy hiába várt válaszra, de - erőltette is.
Régen volt itt már hozzászólás, de olvastam egy tanulmányt, amelynek a szerzője azt állapította meg, hogy valóban nem stimmel valami a Karoling korszakkal, ott olyan mennyiségű lelet hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy tényleg kitalálták a "Kitalált középkort". Ki tudja, talán valami helyett... Írni akkor még jószerint csak a papok tudtak, Gutenberg még nem született meg és a könyvtárakat rég leégették a korai kereszténység idején. Érdemes elolvasni ezt a tanulmányt, amelyet néhány neves történész könyve alapján állított össze a szerzője:
http://kepeskeresztenyseg.blog.hu/2011/03/26/a_karoling_kor_regeszeti_hianyossagai_es_bizonysagai_5
http://vallasmozaik.blog.hu/2010/12/13/karoling_iratok_dokumentumok
http://vallasmozaik.blog.hu/2010/12/23/karoling_iratok_dokumentumok_2
http://vallasmozaik.blog.hu/2011/06/12/karoling_iratok_dokumentumok_3
Érdemes elolvasni a könyvismertetéseket is a bejegyzés végén kattintható linkeken, mert igen neves történészek könyveiről esik szó bennük (Chris Wickham, William Keith Guthrie,...
...a kétféle időszámítás között 300 év differencia van. Az egyik szerinti Világteremtés 300 évvel elcsúszik a másikhoz képest. Ahhoz képest, hogy itt egy rendkívül fontos tételről van szó szinte egyáltalán nem téma. { ... }Ezek a 300 évek úgy szép lassan el kezdenek gyarapodni. ……"
Tőluk tanult a mai történelem hamisítás Dózsa vs PruckA hamisítás módszerének lényege a duplikáció. Ennek példájaképp a pozsonyi csata és I. Károly 791-es csatája hozható fel. A kis csavar nem más, mint a csata győztesének megváltoztatása. Mivel nem élt olyan kívülálló ember, aki emlékezhetett volna egy meg nem történt eseményre, vagy ezeket az írásokat olvashatta volna, ezért ez akkor minden következmény nélkül megtehető volt.