Kenyában heves esőzések voltak márciusban, és az áradat láthatóvá tett egy jókora törésvonalat, annak a geológiai bizonyítékát, hogy Afrika kettészakad. A több kilométer hosszan húzódó, helyenként húsz méter széles és tizenöt méter mély repedés kettévágta a Nairobit Narokkal összekötő főutat, és egyre csak növekszik.
Eddig is tudott volt, hogy Afrika szarva, rajta Etiópiával és Szomáliával, távolodik a kontinenstől, és több millió év elteltével ezek az országok egy szigetre kerülnek az Indiai-ócánon.
Mindennek a leglátványosabb bizonyítéka a Nagy-hasadékvölgy, amely Afrika területén nagyjából háromezer kilométer hosszan húzódik, az északi Ádeni-öböltől egészen déli Zimbabwéig. Itt találkozik egymással a Szomáliai- és az Afrikai-lemez, és a hasadék mentén végig erős a vulkáni tevékenység. A hasadékvölgy keleti ágában ez a tevékenység a repedés váratlan megjelenésével vált ismét nyilvánvalóvá.
Ugyanez játszódott le a Föld felszínén, amikor Afrika és és Amerika elszakadt egymástól, körülbelül 138 millió évvel ezelőtt, és az a folyamat is nagyon lassan ment végbe.
Az Afrika szarvánál tapasztalt jelenség északon kezdődött, nagyjából 30 millió évvel ezelőtt, és évente körülbelül 2,5-5 centimétert halad dél felé. A hasadékvölgy abban egyedülálló - írja a Quartz -, hogy az elszakadás különféle fázisait teszi láthatóvá. Délen korlátozott a vulkáni és a szeizmikus aktivitás, északon viszont az egész völgyet vulkáni kőzet borítja, és közel lehet már a lemezek teljes elszakadása, amikor benyomul közéjük az óceán. Persze ezt is földtörténeti skálán kell nézni, a közelség nem azt jelenti, hogy biztosan részei leszünk ennek a különleges eseménynek.
Eddig is tudott volt, hogy Afrika szarva, rajta Etiópiával és Szomáliával, távolodik a kontinenstől, és több millió év elteltével ezek az országok egy szigetre kerülnek az Indiai-ócánon.
Mindennek a leglátványosabb bizonyítéka a Nagy-hasadékvölgy, amely Afrika területén nagyjából háromezer kilométer hosszan húzódik, az északi Ádeni-öböltől egészen déli Zimbabwéig. Itt találkozik egymással a Szomáliai- és az Afrikai-lemez, és a hasadék mentén végig erős a vulkáni tevékenység. A hasadékvölgy keleti ágában ez a tevékenység a repedés váratlan megjelenésével vált ismét nyilvánvalóvá.
Ugyanez játszódott le a Föld felszínén, amikor Afrika és és Amerika elszakadt egymástól, körülbelül 138 millió évvel ezelőtt, és az a folyamat is nagyon lassan ment végbe.
Az Afrika szarvánál tapasztalt jelenség északon kezdődött, nagyjából 30 millió évvel ezelőtt, és évente körülbelül 2,5-5 centimétert halad dél felé. A hasadékvölgy abban egyedülálló - írja a Quartz -, hogy az elszakadás különféle fázisait teszi láthatóvá. Délen korlátozott a vulkáni és a szeizmikus aktivitás, északon viszont az egész völgyet vulkáni kőzet borítja, és közel lehet már a lemezek teljes elszakadása, amikor benyomul közéjük az óceán. Persze ezt is földtörténeti skálán kell nézni, a közelség nem azt jelenti, hogy biztosan részei leszünk ennek a különleges eseménynek.
