Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezését követően az uralkodó nyughelyét feltáró ásatásokat egy angol gróf, George Herbert finanszírozta, aki pár hónappal a sír feltárása után rosszul lett és meghalt. Nem tartott sokáig, hogy az emberek pletykálni kezdjenek róla: vajon a „múmia átka” ölte meg a grófot?
Akoriban – George Herbert halálának hírére – számos hasonló újságcikk jelent meg szerte a világon.
A férfi halálának órájában állítólag furcsa dolgok történtek:
A felvetés, miszerint a gróf egy „átokba” halt bele, ma már nevetségesnek tűnhet, valójában azonban a korabeli tudósok rendkívüli komolysággal járták körbe a kérdést – több tanulmány is megjelent a témában.
Az átok eredete
A múmia átkának legendája valójában megelőzte Tutanhamon sírjának felfedezését. Az elképzelés, miszerint Egyiptom a rejtélyek országa, egészen a görögökig és a rómaiakig nyúlik vissza. Az ókori egyiptomiaknak számos természetfeletti tudást tulajdonítottak, ez pedig később sem változott, amikor Napóleon expedíciója után Egyiptom nyitni kezdett a Nyugat felé.
A Drakula könyv írója, Bram Stoker egy regényt is megjelentetett 1903-ban, amelyben a szereplők (akik történetesen épp régészek voltak) egy múmia átkától szenvednek.
A múmia sírjában tanyázó vírus okozta a gróf halálát?
Bár az emberek nagyon sokáig előszeretettel kapcsolták össze a régészeti felfedezést Hebert halálával, természetesen megjelentek racionális magyarázatot kereső elméletek is. Példának okáért a kutatók sokáig azt gondolták, hogy Lord Carnarvon titokzatos halála egy rendkívül fertőző vírusnak köszönhető, amely Tutanhamon fáraó egyiptomi sírjában támadta meg a grófot.
A tudomány jelen álláspontja szerint a gróf valójában vérmérgezést kapott, miután borotválkozás közben felsebzett az állán egy szúnyogcsípést.
Ettől függetlenül az emberek még ma is előszeretettel kapcsolják össze a régészeti felfedezéseket tragikus eseményekkel és átkokkal.
Amikor 2018-ban egy hatalmas, 2000 éves koporsót találtak az egyiptomi Alexandriában, egyesek például attól tartottak, a fekhely felnyitásával egy átok szabadulhat fel.
– olvasható a Kentucky állambeli Louisville-ben megjelent The Courier Journal című újság 1923. március 21-i kiadásának címlapján.
Akoriban – George Herbert halálának hírére – számos hasonló újságcikk jelent meg szerte a világon.
A férfi halálának órájában állítólag furcsa dolgok történtek:
A felvetés, miszerint a gróf egy „átokba” halt bele, ma már nevetségesnek tűnhet, valójában azonban a korabeli tudósok rendkívüli komolysággal járták körbe a kérdést – több tanulmány is megjelent a témában.
Az átok eredete
A múmia átkának legendája valójában megelőzte Tutanhamon sírjának felfedezését. Az elképzelés, miszerint Egyiptom a rejtélyek országa, egészen a görögökig és a rómaiakig nyúlik vissza. Az ókori egyiptomiaknak számos természetfeletti tudást tulajdonítottak, ez pedig később sem változott, amikor Napóleon expedíciója után Egyiptom nyitni kezdett a Nyugat felé.
A Drakula könyv írója, Bram Stoker egy regényt is megjelentetett 1903-ban, amelyben a szereplők (akik történetesen épp régészek voltak) egy múmia átkától szenvednek.
– mondta Jasmine Day, egyiptológus.
A múmia sírjában tanyázó vírus okozta a gróf halálát?
Bár az emberek nagyon sokáig előszeretettel kapcsolták össze a régészeti felfedezést Hebert halálával, természetesen megjelentek racionális magyarázatot kereső elméletek is. Példának okáért a kutatók sokáig azt gondolták, hogy Lord Carnarvon titokzatos halála egy rendkívül fertőző vírusnak köszönhető, amely Tutanhamon fáraó egyiptomi sírjában támadta meg a grófot.
Mi az igazság?
A tudomány jelen álláspontja szerint a gróf valójában vérmérgezést kapott, miután borotválkozás közben felsebzett az állán egy szúnyogcsípést.
Ettől függetlenül az emberek még ma is előszeretettel kapcsolják össze a régészeti felfedezéseket tragikus eseményekkel és átkokkal.
Amikor 2018-ban egy hatalmas, 2000 éves koporsót találtak az egyiptomi Alexandriában, egyesek például attól tartottak, a fekhely felnyitásával egy átok szabadulhat fel.
Az emberek azt szeretnék, ha az életnek értelme lenne. Hagyományosan a formális vallás biztosítja a létezés magyarázatát. Sokan azonban ma is a mágikus, természetfeletti hiedelmvilághoz fordulnak, amelynek az átkok is részei.
