Annyit beszéltek Chan Chunak az okos parasztról, aki idejében vet és idejében arat, hogy egy szép napon fölkiáltott:
– A parasztok okosak, de hagyjatok végre elaludni! – azzal le is feküdt, el is aludt, pedig csak az imént kelt föl, végezte el tisztálkodását, és mondta el az első reggeli imát.
– A parasztok okosak, de hagyjatok végre elaludni! – azzal le is feküdt, el is aludt, pedig csak az imént kelt föl, végezte el tisztálkodását, és mondta el az első reggeli imát.