Versek
- Téma inditó csipkebogyo
- Kezdés dátuma
Gyüre Lajos - Verébnóta
Gyüre Lajos - Veréb nóta
Csirip-csirip, csipogó,
nyakig ér a hó,
veréb anyó, csip-csirip,
itt a télutó.
Csirregi a sereg is:
Elég volt a hó!
Csirip-csirip, jön a nyár,
fészek gondja vár,
veréb apó, csip-csirip,
erre gondol már,
Csirregi a sereg is:
Fészket rak a nyár!
Gyüre Lajos - Veréb nóta
Csirip-csirip, csipogó,
nyakig ér a hó,
veréb anyó, csip-csirip,
itt a télutó.
Csirregi a sereg is:
Elég volt a hó!
Csirip-csirip, jön a nyár,
fészek gondja vár,
veréb apó, csip-csirip,
erre gondol már,
Csirregi a sereg is:
Fészket rak a nyár!
Szentmihályi Szabó Péter - Mókusbál
Szentmihályi Szabó Péter - Mókusbál
Minden állat téli vackán
pihen télen, ott szuszog,
zajonganak fent a nagy fán,
mulatnak a mókusok.
Rozsdabarna farkuk billeg,
kis körmük meg kalapál,
a mókuslány csókkal illet
egy lovagot, s áll a bál.
Van ott dió, mogyorócska,
kis bogyó és nagy bogyó,
mókus-zenét közvetít a
Mókus-Lajos rádió.
De a rádió adását
megszakítja hirtelen:
"Légiveszély!" - s meg is látják
a nagy vércsét odafenn.
Megszakad a mókus-nóta,
szétgurul a sok bogyó,
szétrebbennek mély odúkba,
megszűnik a dáridó.
Az ifjú pár örül ennek,
lent sötét van, néma csend,
összebújva enyelegnek,
míg a vércse, míg a vércse
éhesen száll odafent.
Szentmihályi Szabó Péter - Mókusbál
Minden állat téli vackán
pihen télen, ott szuszog,
zajonganak fent a nagy fán,
mulatnak a mókusok.
Rozsdabarna farkuk billeg,
kis körmük meg kalapál,
a mókuslány csókkal illet
egy lovagot, s áll a bál.
Van ott dió, mogyorócska,
kis bogyó és nagy bogyó,
mókus-zenét közvetít a
Mókus-Lajos rádió.
De a rádió adását
megszakítja hirtelen:
"Légiveszély!" - s meg is látják
a nagy vércsét odafenn.
Megszakad a mókus-nóta,
szétgurul a sok bogyó,
szétrebbennek mély odúkba,
megszűnik a dáridó.
Az ifjú pár örül ennek,
lent sötét van, néma csend,
összebújva enyelegnek,
míg a vércse, míg a vércse
éhesen száll odafent.
Gyüre Lajos - Zoli bácsi cinkéi
Gyüre Lajos - Zoli bácsi cinkéi
Zoli bácsi madarai,
az árva kis cinkék,
bár az ablak zárva, néma,
odaszállnak, mint rég.
Nincsen, aki kitekintsen,
s kedves szóval várna,
régen nincs már a párkányon
kenyérbél, mustármag.
De azért ők hű madarak,
s ha csikorog a hó,
ott tanyáznak seregestül,
s bekiáltnak: hahó!
- Hahó, hahó! Hát a párkány
mért nincs telis-teli?
Zúgolódik a sok kicsi
torzonborz csicseri.
Ám egyszer csak meglibben a
zöld zsalunak szárnya,
s egy maréknyi apró kis mag
hullik a párkányra.
És a cinkék úgy, mint régen
hálásan csevegnek,
fittyet hánynak a ropogós
zimankós hidegnek.
Fábry Zoltán emlékére
Gyüre Lajos - Zoli bácsi cinkéi
Zoli bácsi madarai,
az árva kis cinkék,
bár az ablak zárva, néma,
odaszállnak, mint rég.
Nincsen, aki kitekintsen,
s kedves szóval várna,
régen nincs már a párkányon
kenyérbél, mustármag.
De azért ők hű madarak,
s ha csikorog a hó,
ott tanyáznak seregestül,
s bekiáltnak: hahó!
- Hahó, hahó! Hát a párkány
mért nincs telis-teli?
Zúgolódik a sok kicsi
torzonborz csicseri.
Ám egyszer csak meglibben a
zöld zsalunak szárnya,
s egy maréknyi apró kis mag
hullik a párkányra.
És a cinkék úgy, mint régen
hálásan csevegnek,
fittyet hánynak a ropogós
zimankós hidegnek.
Fábry Zoltán emlékére
Szergej Jeszenyin - Porhavat zúdít a fergeteg
Szergej Jeszenyin - Porhavat zúdít a fergeteg
Porhavat zúdít a
fergeteg,
minden utat, ösvényt eltemet.
Útközben a friss szél
elaludt;
hó lepi be az erdőt,
a falut.
Boszorkány iramlik -
ott szalad!
Futkorászva söpri
a havat.
"Hej, ti lusta népség,
emberek!
Utakon előre törjetek!"
Megijedt az orkán,
iszkol ám!
Menekül messzi a sík haván.
Szél löki fel hóbuckák
közül,
fejéről sapka
leröpül.
Csőrével egy holló oda -
vág,
s reggel sapkát tart a nyírfa -
ág.
Rab Zsuzsa fordítása
Szergej Jeszenyin - Porhavat zúdít a fergeteg
Porhavat zúdít a
fergeteg,
minden utat, ösvényt eltemet.
Útközben a friss szél
elaludt;
hó lepi be az erdőt,
a falut.
Boszorkány iramlik -
ott szalad!
Futkorászva söpri
a havat.
"Hej, ti lusta népség,
emberek!
Utakon előre törjetek!"
Megijedt az orkán,
iszkol ám!
Menekül messzi a sík haván.
Szél löki fel hóbuckák
közül,
fejéről sapka
leröpül.
Csőrével egy holló oda -
vág,
s reggel sapkát tart a nyírfa -
ág.
Rab Zsuzsa fordítása
Fazekas Lajos: A cinege
Fazekas Lajos: A cinege
Cinke, Cili, cinege,
daloltál a nyárnak,
virradatnak, alkonyatnak,
bimbónak, virágnak.
Cinke, Cili, cinege,
dalosa a télnek,
ablakomba szállj, ide
szórtam eleséget.
Cinke, Cili, cinege,
szólj a kikeletnek,
keltsd föl, zeng be daloddal
a Nap-váró kertet!
Fazekas Lajos: A cinege
Cinke, Cili, cinege,
daloltál a nyárnak,
virradatnak, alkonyatnak,
bimbónak, virágnak.
Cinke, Cili, cinege,
dalosa a télnek,
ablakomba szállj, ide
szórtam eleséget.
Cinke, Cili, cinege,
szólj a kikeletnek,
keltsd föl, zeng be daloddal
a Nap-váró kertet!
Fazekas Lajos: A hóember
Fazekas Lajos: A hóember
Az udvaron hóember áll.
Az orra megpirosodott.
Földig érő hóköpenyén
óriás gombok: hógolyók.
Kövér hólabda a feje,
cirok a bajsza, szeme: szén,
piros fazék-cilindere
félrecsapva a fején.
Körülötte hócsata dúl,
hógolyók szállnak; megzendül
öreg fazék-cilindere,
s lehull nyakastúl, fejestűl.
Az udvaron hóember áll.
Az orra megpirosodott.
Földig érő hóköpenyén
óriás gombok: hógolyók.
Kövér hólabda a feje,
cirok a bajsza, szeme: szén,
piros fazék-cilindere
félrecsapva a fején.
Körülötte hócsata dúl,
hógolyók szállnak; megzendül
öreg fazék-cilindere,
s lehull nyakastúl, fejestűl.
Csatolások
-
hoember4.gif
Balla László: Fura vendég
Balla László: Fura vendég
Hogy ért ide
ilyen gyorsan?
Biztos
rolleren!
A rollere
percek alatt
itt és ott terem.
Azt kérditek,
hogy mi hajtja?
Napsugár-motor.
Csak egy kicsit
sok a terhe,
azért zakatol.
Sebesen jött,
villámgyorsan,
fürge rolleren.
Találd ki,
hogy mi van benne!
Ibolyaszag és
kilencféle
válogatott
madárcsicsergés.
Vígan csenget:
"El az útból!"
Űzi a telet...
Ki lehet
e fura vendég?
Hát a kikelet!
Balla László: Fura vendég
Hogy ért ide
ilyen gyorsan?
Biztos
rolleren!
A rollere
percek alatt
itt és ott terem.
Azt kérditek,
hogy mi hajtja?
Napsugár-motor.
Csak egy kicsit
sok a terhe,
azért zakatol.
Sebesen jött,
villámgyorsan,
fürge rolleren.
Találd ki,
hogy mi van benne!
Ibolyaszag és
kilencféle
válogatott
madárcsicsergés.
Vígan csenget:
"El az útból!"
Űzi a telet...
Ki lehet
e fura vendég?
Hát a kikelet!
Nyelvtorok
Két kurta kövi kígyó kovakövön kúsz, Mit tíz-húsz hízott híuz húz.
Kedden kedvem kerekedett
kétkerekü kocsikán kocsikázni.
Kitőrt kedves kocsisom két keze.
Kedves kollegám, kérek
két kiló kámfort
Kedves kocsisom kigyógyítására.
Csengeri csikós itat a Tiszán,
három cserépcsengő cseng
a csengeri csikós csikójának a nyakán.
Csalitban csicsergés, csattogás,
csörgedező csermelycsobogás.
Csonka cserfán csúf csóka cserreg
Cserkészfiúk csapata cseveg.
Csokrot csinálnak csillagvirágból,
Csípéseket csalnak csalárd csalánból.
Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára,
csipkés cserlevelen cserebogár csápja.
Két kurta kövi kígyó kovakövön kúsz, Mit tíz-húsz hízott híuz húz.
Kedden kedvem kerekedett
kétkerekü kocsikán kocsikázni.
Kitőrt kedves kocsisom két keze.
Kedves kollegám, kérek
két kiló kámfort
Kedves kocsisom kigyógyítására.
Csengeri csikós itat a Tiszán,
három cserépcsengő cseng
a csengeri csikós csikójának a nyakán.
Csalitban csicsergés, csattogás,
csörgedező csermelycsobogás.
Csonka cserfán csúf csóka cserreg
Cserkészfiúk csapata cseveg.
Csokrot csinálnak csillagvirágból,
Csípéseket csalnak csalárd csalánból.
Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára,
csipkés cserlevelen cserebogár csápja.
Tóth Elemér: Tavasz
Ha ovis a kislány, gondolom nem túl hosszú, könnyen tanulható versre gondoltál. Mit szólsz ehhez:
Tóth Elemér: Tavasz
Ragyog
az égbolt
puha-kéken,
tavaszt
hoz a szél
tenyerében.
Ágak
virágot
hintáztatnak,
kinyíl
szívünkön
minden ablak.
Méhek
röpködnek -
öröm jár most,
arany
takarja
a világot.
Tavaszt
hoz a szél
tenyerében,
ragyog
az égbolt
puha-kéken.
Ha ovis a kislány, gondolom nem túl hosszú, könnyen tanulható versre gondoltál. Mit szólsz ehhez:
Tóth Elemér: Tavasz
Ragyog
az égbolt
puha-kéken,
tavaszt
hoz a szél
tenyerében.
Ágak
virágot
hintáztatnak,
kinyíl
szívünkön
minden ablak.
Méhek
röpködnek -
öröm jár most,
arany
takarja
a világot.
Tavaszt
hoz a szél
tenyerében,
ragyog
az égbolt
puha-kéken.
Galambos Szilveszter: Az első baba
Galambos Szilveszter: Az első baba
Volt nekem egy hajasbabám,
úgy szerettem, oly nagyon,
úgy vigyáztam, dédelgettem,
hogy azt el sem mondhatom.
Igaz, hogy csak kóchaja volt,
a feje meg fagolyó,
de lehetett babusgatni,
kedves volt, szófogadó.
Egyszer aztán elrabolta
a szomszédék kutyája.
Szánom-bánom már,
hogy mégsem
vigyáztam a babámra.
Kaptam másik alvóbabát,
selyem ágyba tehettem,
de a régi kócoshajút
mégis jobban szerettem.
Galambos Szilveszter: Az első baba
Volt nekem egy hajasbabám,
úgy szerettem, oly nagyon,
úgy vigyáztam, dédelgettem,
hogy azt el sem mondhatom.
Igaz, hogy csak kóchaja volt,
a feje meg fagolyó,
de lehetett babusgatni,
kedves volt, szófogadó.
Egyszer aztán elrabolta
a szomszédék kutyája.
Szánom-bánom már,
hogy mégsem
vigyáztam a babámra.
Kaptam másik alvóbabát,
selyem ágyba tehettem,
de a régi kócoshajút
mégis jobban szerettem.
Cser Gábor: Jött egy hideg idegen
Cser Gábor: Jött egy hideg idegen
Mostanában köztünk jár egy
titokzatos idegen.
Körültekint a világban
szigorúan, hidegen.
Azt figyeli, nem történt-e
kisebb-nagyobb galiba,
elköltözött-e az összes
fecske, gólya, vadliba.
Fagy-ollójával lemetszi
a fákon maradt lombot,
megeszi a termést, amit
hanyag gazda hagyott ott.
Meleg, puha fekhelye van
a sünnek, a pocoknak?
Van-e téli ennivaló
a sok éhes pocaknak?
Jó melegen öltözik-e
minden vásott kismanó?
És-ha mindent rendben talál,
hát jöhet a tél, a hó!
Cser Gábor: Jött egy hideg idegen
Mostanában köztünk jár egy
titokzatos idegen.
Körültekint a világban
szigorúan, hidegen.
Azt figyeli, nem történt-e
kisebb-nagyobb galiba,
elköltözött-e az összes
fecske, gólya, vadliba.
Fagy-ollójával lemetszi
a fákon maradt lombot,
megeszi a termést, amit
hanyag gazda hagyott ott.
Meleg, puha fekhelye van
a sünnek, a pocoknak?
Van-e téli ennivaló
a sok éhes pocaknak?
Jó melegen öltözik-e
minden vásott kismanó?
És-ha mindent rendben talál,
hát jöhet a tél, a hó!
Vida Istvánné: Sebbel-lobbal
Vida Istvánné: Sebbel-lobbal
Esik eső,
kippen, koppan,
öreg bácsi
tittyen-tottyan,
teli vödör
liccsen-loccsan,
tarka szoknya
libben-lobban.
A sok léggömb
dirren-durran,
pattog a tűz
rippen-roppan.
Fürge kislány
tippen-toppan,
érett gyümölcs
pittyen-pottyan.
Kisbíró a
dibbel-dobbal,
befejezem
sebbel-lobbal.
Vida Istvánné: Sebbel-lobbal
Esik eső,
kippen, koppan,
öreg bácsi
tittyen-tottyan,
teli vödör
liccsen-loccsan,
tarka szoknya
libben-lobban.
A sok léggömb
dirren-durran,
pattog a tűz
rippen-roppan.
Fürge kislány
tippen-toppan,
érett gyümölcs
pittyen-pottyan.
Kisbíró a
dibbel-dobbal,
befejezem
sebbel-lobbal.
Dunai Imre: Bejgli orrú hóember
Dunai Imre: Bejgli orrú hóember
A dundi hóembernek
tegnap, virradóra,
bármennyire nevettek,
hiányzott az orra.
Vásott nyuszik megették,
míg aludt őkelme,
mert a répát szerették,
bár több orra lenne!
Helyére a gyerekek
száraz bejglit tettek,
a dundi hóembernek
orr-gazdái lettek!
Dunai Imre: Bejgli orrú hóember
A dundi hóembernek
tegnap, virradóra,
bármennyire nevettek,
hiányzott az orra.
Vásott nyuszik megették,
míg aludt őkelme,
mert a répát szerették,
bár több orra lenne!
Helyére a gyerekek
száraz bejglit tettek,
a dundi hóembernek
orr-gazdái lettek!
