Versek

Beney Zsuzsa: Altató

Beney Zsuzsa: Altató

Amikor alszol,
sötétség fekszik a fákon,
fekete fátyol az ágon-
álmában hallgat a szél.​
Csendesen alszol,
míg építi csendben az álom
palotáit a holdbeli tájon-
a holdbeli Dávid zenél.​
Susog az ezüstszínű éj:
"Jó voltál egész nap, aludjál,
álmodban is nőjél, okosodjál,
nőj, okosodj, kicsikém!"




​
 
Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik

Nemes Nagy Ágnes: Pisti gondolkozik

Érdekes,
érdekes.
Én nem értem, mért van ez.​
Hogyha Éva énekel
egy kis, vékony éneket,
mindjárt bejön a szobába
szomszéd- Gábor, Panni, Klára -
érdekes.​
Ha én kezdek énekelni
egy NAGY, HANGOS éneket,
mindjárt kimegy a szobából
Éva, Panni, Klára, Gábor-
érdekes.




​
 
Bartos Erika: Apához

Bartos Erika: Apához​
Mikor leszek én is felnőtt?​
Mond el nekem, Apa!​
Nem vagyok még iskolás, ​
de nem is vagyok baba!​
Mond el nekem, milyen érzés​
Apukának lenni?​
Szeretsz-e, mond, korán reggel​
dolgozóba menni?​
Jó érzés-e hazaérni,​
megölelni engem?​
Látod-e, hogy egész kicsit​
ma is nagyobb lettem:​
Jó érzés-e betakarni,​
puszit adni este?​
Maradj itt az ágyam mellett,​
kérlek, ne menj messze!​
Rajzoltam egy képet neked,​
Te vagy rajta, nézd meg!​
Én vagyok a kisgyerek és​
kézen foglak Téged!​
Örülsz neki? Vigyázol rá?​
Mi vagyunk a képen!​
Én vagyok az apukámmal,​
ketten, kéz a kézben!



​
 
Szalai Borbála: Csipkebokron csipkerózsás rokolya - Csipkebokor, kökénybokor

Szalai Borbála: Csipkebokron csipkerózsás rokolya



Cicomás a

csipkebokor, csipkeág...

Ki tudja azt,

mért csípte úgy ki magát?

Hiszen nem megy

táncba, bálba,

nem lesz, aki

megcsodálja

rajta ezt a

csipkerózsás rokolyát.



Szagos is a

csipkebokor, csipkeág...

Pajkos szellő

lopkodja az illatát...

Tőle tudják

mind a méhek,

hol rejti a

rózsamézet

a cicomás

csipkebokor,csipkeág.




csipkekicsi4.jpg



Szalai Borbála: Csipkebokor, kökénybokor

Hol van már a
csipkebokor
virága?
Virág helyett
kalárist vett
nyakába.

S minél jobban
megcsípi az
őszi dér,
annál izzóbb,
vörösebb a
gyöngyfüzér.

Lehullott
a kökénybokor
levele.
Minden ága
kökényszemmel
van tele.

Most már értem:
azért néz oly
feketén,
mert a szeme
fekete, mint
a kökény.
csipkekicsi3.jpg

​
 
Madárszálló Tordon Ákos verse

csuri70 írta:
Sziasztok!
Nagycsoportosoknak madáretetős verset szeretnék kérni.
Köszönöm:)
Kattints a kibontásához...

Madárszálló
Tordon Ákos verse

Havas téli nagy ég alatt
vendégeim a madarak.
Kopognak már az ablakon,
jól élnek itt morzsán,magon.

Csipegetnek ,eszegetnek
ha jóllaktak elröppennek.
De holnapra visszajönnek
ablakomon beköszönnek.

Így élnek ők a nagy télben
vendégeim minden délben.
Meghálálják majd tavasszal
madárfüttyel,madárdallal!
 
Andók Veronika: Tavasz

Lassan megyünk ki már a télből, hamarosan aktuális lesz a versike.

Andók Veronika: Tavasz

Rózsafényű hajnalon
Kinézek az ablakon.
Nyitva szemem, tátva szám,
Hatalmas csoda vár rám.

Fönn az égen nap ragyog.
Eltűntek a csillagok.
Minden üde, tiszta kék,
Hegy ormára pára lép.

Föld mélyén fűmag ásít,
Sokat aludt idáig.
Rügyezik a tarka ág,
Előbújik Hóvirág.

Tarka tollú kismadár
Trillázva egy ágra száll.
Bátortalan tapsi nyúl
Bokor alól előbúj.

Messzetűnő hegy felett
Gyűlnek lenge fellegek.
Fák között a szél susog:
Gyertek elő, virágok!

Tavasztündér rám kacsint,
Kis virággal körülhint,
Mert tündérvilág otthonom,
Tündérekről álmodom.


 
Anderkó Péter: Az egér uzsonnája

Anderkó Péter: Az egér uzsonnája

Pajta falában egy lyukban
éldegélt egy kisegér.

Nagyon éhes volt vasárnap,
majd meghalt egy kifliért.

De odakünn az udvaron jó
nagy kandúr macska állt,

hogy a kisegér kijöjjön,
egész este arra várt.

Szegény egér benn a likban
már nagyon-nagyon éhezett,

fel tudta volna falni
ezt a rozsdás vasszeget.

Gyomra korgott, mint valami
rossz gépkocsimotor,

de a kandúr meg se moccant,
úgy állt ott, mint egy szobor.

A kisegér sajtra gondolt,
meg egy vajas kiflire,

de a macska nem volt sajnos
tekintettel semmire.

Ott szobrozott kinn a gangon,
néha-néha nyávogott,

de megunta magát a cirmos,
és mogorván távozott.

Megörült a kicsi egér,
s beszaladt a kamrába,

ott megevett három sajtot,
meg egy kiflit magába.




 
Tímár Hedvig: A cica és a tél

Tímár Hedvig: A cica és a tél

Kicsi cica az ablakban
Tágra nyitja a szemét
Olyat lát, mit sosem látott,
S amit lát, csodaszép.


Fehér, mint a jó tejecske,
Puhán csillan, mint a hab,
S mindegyre szállong, hozza
Sok pelyhecske, kicsiny, nagy.


Ez már igen, nekem való!
Nyalja száját a cica.
Tejfel hull a nagy egekből
Jaj de jó ez a csuda!



 
Baráté Rozália: Cinkehívogató

Baraté Rozália: Cinkehívogató

Röpülj ide cinege,
Jobb idő van idebe.
Nem csíp a tél hidege,
Gyere, gyere cinege!
Kendermaggal etetlek,
Meleg ágyba fektetlek,
Halk énekkel altatlak,
S ha te dalolsz, hallgatlak.
Szállj hát ide cinege,
Jobb lesz neked, idebe!



 
Móra Ferenc: Aranyos Ágica

Móra Ferenc: Aranyos Ágica

"Mi van a kezedben,
aranyos Ágica?’
„Ábécés könyv biz ez,
kendermagos cica!”

,Mi jó lehet abban,
aranyos Ágica?’
„Van ebben egér is,
kendermagos cica!”

,Beállok deáknak,
aranyos Ágica!’
„Meddig leszel deák,
kendermagos cica?”

,Csak míg az egeret
kifogom, Ágica!’
„Le is vizsgáztál már,
kendermagos cica!”
 
Móra Ferenc: Ének a rétespásztorról

Móra Ferenc: Ének a rétespásztorról

Jaj, de szomorú lesz
ez az ének!
Rétest kellett sütni
Erzsikének.
Ahogy illik, szépen
meg is gyúrja,
a babaasztalkán
ki is nyújtja.

A patyolat tészta
ringott, lengett.
Cirmos a padkáról
ráköhentett:
"Egerem javát már
rég megettem,
ilyent mégse láttam
életemben!"

Tipeg-topog Erzsi
fürge lába,
kifut mákot törni
a konyhába.
Megkéri a Cirmost:
jól vigyázzon,
addig a rétesre
légy ne szálljon!

Amiatt ne légyen
semmi gondja! -
a bölcs rétespásztor
dorombolja.
S hogy ne szálljon légy a
közelébe:
befekszik a rétes
közepébe.

No, cica, ezt bölcsen
kitaláltad,
különb rétespásztor
nincsen nálad!
nagy öröme is lesz
Erzsikének -
szomorúbb is lesz még
ez az ének!

A kis gazdasszony már
jön is éppen,
sodrófát szorongat
a kezében.
A nótádat mindjárt
el is fújja -
ez lesz csak az ének
szomorúja!



 
Pákolitz István: Altató

Pákolitz István: Altató

Hunyorog a kályha
mélyén a parázs.
Altasson el, kedves,
ez a dúdolás.

Kint a barna este
lomhán andalog.
Aludj, én vagyok
most őrzőangyalod!

Aludj, kicsi Éva,
álmodj szép jövőt,
derűs állomásra
boldog érkezőt;

álmodj sima vízű,
kék színű tavat,
benne ezüstszárnyú
kis aranyhalat;

búzatábla szélén
csengős barikát;
simogassa selymes,
kék búzavirág;

picurka kezedből
friss füvet egyen!
Boldogságot álmodj,
s valóság legyen!

Aludjon, álmodjon
minden csöpp gyerek;
értük fogjuk egymás
kezét, emberek!
 
Gyulai Pál: Egyszer egy időben...

Gyulai Pál: Egyszer egy időben...

Egyszer egy időben,
bakonyi erdőben
Gilice nem alszik,
Sírása elhallszik.
Oda megy a szúnyog
Haja, haja! - dunnyog,
A tücsök is fújja:
Haja, haja, hujja!
Gilice megunja,
A szemét behunyja,
Sírása nem hallszik,
Csendesen elalszik.
A gyerek is csendes,
Haja, haja, kedves!

 
Zelk Zoltán: Mint kiscsibék

Zelk Zoltán: Mint kiscsibék

Kertek, lankák közt vitt utam,
tikkadtan pihegett a táj
s lebegett fönn az alkonyat,
mint óriás madár.

Puha szárnyakkal, nesztelen
kóválygott a vidék felett,
s összebújtak, mint kiscsibék
virágok és füvek.

Összebújtak, mint kiscsibék
s mint kotlós védő szárnyait,
úgy emelte föléjük egy
öreg fa ágait.

Ámulva néztem a csodát:
így él, így óv a szeretet -
s csipogva elaludtak a
virágok és füvek.
 
Nyulász Péter: Cseppköves

Nyulász Péter: Cseppköves

Mackóbarlang hatalmas,
belül sötét, izgalmas,
barnamedve lakik benne,
fittyet hány a cseppkövekre.
Nem igazán geológus,
brummog, mint egy hangos kórus,
nincs is neki egyéb vágya:
csupor méz meg ízes málna.
 
Nyulász Péter: Vasutas

Nyulász Péter: Vasutas

Csihu-huhu-csihuhu,
kicsi mozdony-pöfögés,
masiniszta-röhögés,
nagyon vicces az, ahogy
Lelle vezet vonatot;
hátrafele indul el
ott, ahol előre kell,
csihu-huhu-csihuhu.

Sorompónál gyorsított,
szemafornál lassított,
nem állt meg az állomáson,
morogtak az utasok,
csihu-huhu-csihuhu.

Kicsi mozdony-pöfögés,
masiniszta-röhögés.
Ne vezessél vonatot,
kívánj inkább jó napot!
Csihu-huhu-csihuhu,
csihu-huhu-csihuhu.
 
Nyulász Péter: Tempó

Nyulász Péter: Tempó


Ajtó csattan, villany kattan,
csörtet Lelle, mint a vadkan,
rögtön fel, az ágyra pattan,
deszka reccsen, rugó roppan,
várhatom majd, mikor leül,
páros lábbal nagyot lendül,
máris lenn, a padlón landol,
ki tudja, hogy mire gondol,
a folyosón végigtrappol,
azon nyomban sarkon fordul,
két másodperc, újra jön már;
remeg bele ablak, csillár,
megtorpan az orrom előtt,
kezét nyújtja, vegyem fel őt,
puszilgat és hízeleg:
hétköznapi kisgyerek.


 
Nyulász Péter: Tűzoltó

Nyulász Péter: Tűzoltó

Ni-nó lángolás,
tűzoltóság vonulás.
Ég az erdő, ég a város;
nem lehet most senki álmos!

Ki az ágyból, Lelle Manó,
kis tűzoltó varázsoló!
Kis kezével egyet int,
elalszik a tűz megint.

Mint a múltkor, szülinapkor,
tortagyertyalángocskák
eloltotta egy perc alatt,
ráfújta a vacsorát!
 
Nyulász Péter: Pancsoló; Nyulász Péter: Koppantó

Nyulász Péter: Pancsoló


Slaffog a lábam a csizmában,
csőrepedés van az utcában;
patakok folynak az árokban,
száraz a vízcsap a házakban,
pancsolok vígan a tócsákban,
senki se fürdik a kádakban.



Nyulász Péter: Koppantó


Hajlik a bambusz,
koppan a kókusz,
süni-tüske gesztenye,
a jegenye-venyige,
galagonya gallya.
Kopp.
 
Nemes Nagy Ágnes: Hol lakik Bors néni? Nemes Nagy Ágnes: Futóbab

Nemes Nagy Ágnes: Hol lakik Bors néni?
Ismeritek Bors nénit?
Fent lakik ő a padláson,
van szobája harminchárom,
zeg-zug, folyosó, kamra,
kanyarog erre, kanyarog arra,
végignézi, végigjárja,
innen lát ki a Dunára,
a Dunára, Ó-Budára,
és az Óperenciára,
körbe, körbe, a világra.
Ennél többet ki látott?
Harminchárom ablakon át
harminchárom világot.


Nemes Nagy Ágnes: Futóbab



Láttatok-e futóbabot,
piros babot, fehér babot,
mit Bors néni felfuttatott?
Babot futtat karóra,
karján van egy kar-óra,
azon méri hány perc alatt
fut a bab a karóra.
Piros bab,
fehér bab,
de legszebb a futóbab.


 
A válaszhoz kattints ide és lépj be Facebook-al, Gmail-el stb.

Hasonló témák

csipkebogyo
Mesék
34 35 36
Válaszok
717
Olvasás
291K
ilyvo
ilyvo
Oldal tetejére