Csak hulyultem..nem vagyok en topik rendor.
Mesejj nekem a 6,000 eves foldrol mer nem alszok mar egy hete...pliiiiz.
Mit meséljek róla, kedves Pitti? Ha mesélek Neked elalszol?
😛
Először is gondolj arra, hogy amíg Darwin elő nem rukkolt az evolúció elmélettel (amiről szerintem álmában nem gondolta, hogy ekkora karriert fog befutni), addig senkinek a világon eszébe nem jutott, hogy a föld több milliárd éves lehet.
A milliárd és millió évekre azonban egyszeriben szükség lett ahhoz, hogy az evolúció elfogadható elméletté váljon, és mindjárt lelkesen keresni is kezdték rá a bizonyítékokat! Amire pedig az ember bizonyítékot akar találni, arra talál is. Ez gondolom, nem újdonság a számodra.
Temérdek érv, geológiai lelet, megfigyelés és statisztikai számítás utal arra, hogy a föld nem lehet ennyi idős, de mivel a fiatal föld feltételezése száműzve lett a vallás és a mítosz birodalmába, így az emellett szóló érvek egyszerűen le lettek söpörve az asztalról. Ha pedig az ember egyszer valamiben hinni akar....
Éppígy a hatnapos teremtés is a vallás és a mitológia területére lett szorítva, mint nem tudományos sztori, afféle mese. De azt nem szokták feszegetni, hogy számos olyan dolgot figyelhetünk meg a növény és állatvilágban, amik arra utalnak, hogy nem telhettek el az egyes fajok megjelenése között évmilliók, de még évek se. Gondolok itt a szimbiotikus kapcsolatokra, vagy a rovarokra, és az általuk megporzott növényekre, és a különféle egymástól függő fajokra, mint pl. az a fa, amelyik csak úgy tud szaporodni, ha egy madár a bogyóját megeszi, majd az emésztőcsatornáján áteresztve a magját, alul kipottyantja. Most nem pontosítok, biztos ismered ezeket a biológiából.
Ugye, adódik a kérdés, hogy ha a rovarok csak évmilliókkal a növények után jelentek meg, hogyan szaporodott addig számos növényfaj, akiknek a megporzása a rovaroktól függ?
Íme egy példa, amit egyszer régebben már idéztem:
Vegyük például a méh és a virágok esetét. Ha ezek egymástól függetlenül, hosszú idő alatt fejlődtek ki, nehéz magyarázni azt, hogy egy kezdeti, egyszerű virágú állapotból kiindulva miként jött létre lépésről-lépésre pl. a bangóvirág, a különböző bangófajok virágainak specifikus jellegei (bonyolult szerves vegyületekkel) úgy, hogy a virágzási ideje össze van hangolva a megfelelő beporzó életével, s mindezek lépésről-lépésre, tehát a folyamat során mindvégig teljes összerendezettségben jöttek létre (ugyanis minden egyes lépésnek életképesnek, s a korábbi állapotoknál tökéletesebbnek kell lennie ahhoz, hogy a természetes szelekció ebben az irányban működhessen). Ha valóban a véletlen játszotta volna a fő szerepet, akkor maga lenne a kolosszális mértékű valószínűtlenség, hogy mindez ráadásul a megfelelő rovarfajok evolúciójával (a rovarok érzékelési képességének, „ízlésének”, feromon-jelzőrendszerének, éves életciklusának alakulásával stb.) párhuzamosan történjen. A beporzás ugyanis csak akkor mehet végbe, ha annak minden feltétele teljesül, s csak az az orchidea járulhat hozzá a még alkalmasabbak kiválasztódásához, amelyik sikeresen magot érlelt.
És megkérdem azt is, hogyan szaporodott ez a virág, ha a méhek csak évmilliókkal később jelentek meg? Hogyan hangolódott így össze a fejlődésük?
Nekem ez azt mutatja, hogy nem csak hirtelen, de egyszerre, vagy csak rövid időeltéréssel kellett megjelenniük.
A négymilliárd éves földdel sokkal több probléma van, mint a 6000 évessel. Miért, szerinted melyik elfogadhatóbb?
