Sose bankoggy Fagyis, a moderatorok kezdenek megedzodni.
Pro Darwin
- Téma inditó Ernoe
- Kezdés dátuma
- Státusza
Kár? Kár lenne a topicért ha értelmes beszélgetés folyna benne, de ezért az ernoe keresztes háború vs mindenki más paródiáért egyáltalán nem lenne kár, sőt.
Karesz28: Engedelmeddel ernoe, úgy hiszem minden fórumozó nevében írok amikor kijelentem hogy jászladány hozzád képest enciklopédia pontossággal van tisztában az alapfogalmakkal.
Számodra a rázásból következő állag változás is információ, amiből képes vagy olyan hülyeségeket levonni mint hogy a ketchup rázásra okosodik/tanul. Persze közvetlenül az előtt hogy idő utazna.
Nem hiszem hogy pont neked kellene szóvá tenni az alapfogalmak témakörét.
-
Ernoe: Kedves Karesz28, sokak számára az enciklopédia csak egy katalogus amiböl kilehet valamit másolni. En jobban örülnék neki ha a kimásolok megis értenék azt amit bemásolnak.
-
Nemcsak a ketchup utazik az idöben hanem az egész világmindenség. Egy ember addig amig lenem adja a kulcsot. Hogy érzékeltessem veled az idö szerepét: Nemcsak az a fontos, hogy "hol" fogunk ebédelni hanem az is, hogy "mikor". Tehát térben és idöben élünk, ugy mind a ketchup.
-
Továbbá ismert, hogy: energiaátalakitás alapvetöen és mindig informatiot von maga után. és ez történik a ketchupos üveg rázásakor is. Vagy nem?
-
Energiaátalakitás azonos a kölcsönhatásokkal, a megváltoztatando benne pedig "informatioként" értendö. Teljesen mindegy, hogy egy ferrit-gyürüt mágnesezek át (mágneses memoria), flip-flop-ot billentek át (félvezetö memoria) vagy a ketchup-ot teszem folyékonyabbá a rázás utján.
-
Most vegyünk a tudatos ember helyett egy atombombát vagy kézigránátot. Semmi kétség, hogy mindkettönek van "megváltoztato ereje", ezért különbbséget kell tennünk potentiális és folyamattal járo informatio között.
-
Honnan tudja, az atombomba, hogy felkell döntenie a házakat? Hogy az ördögbe bujt ez az informatio bele?
Na természetes, az ördögtöl?
-
Pitti: Ernoe, a valoszinusegszamitas aztat mongya, hogy a DNS veletlen kialakulasanak nagysagrendekkel kevesebb eselye volt mint neked megnyerni a kovetkezo amerikai elnokvalasztast, pedig az is lehetetlen.
-
Ernoe: Kedves Pitti, mégegyszer megismétlem. A valoszinüségszámitás a statisztikábol jön és empirikus eredményeket probál egy elmélettel összekötni nem forditva.
-
Honnan tudjuk, hogy kockadobálásnál a lehetséges eredmények relativ gyakorisága konvergál az 1/6-hoz?
Abbol, hogy a kockának 6 oldala van nem következik. Ugyan igy vehettük volna a 8 csucspontot vagy a 12 élét a kockának. Onnan tudjuk, hogy kiprobáljuk, megmérjük, megnézzük.
-
Az élet létrejötténél nem volt senki jelen, a létrejöttének a feltételei ismeretlenek számunkra. Lehet ilyen esetben statisztikai modszert alkalmazni?
-
A kémia az nem egy Laplace-kisérlet ahol minden féle kötés egyforma valoszinüséggel jöhet létre. Ez nem kocka vagy pénzdobálás azonos kimeneteli esélyekkel. De ettöl eltekintve a valoszinüségszámitás nem mond ki semmit arrol, hogy az események milyen sorrendben jönnek létre (elöször a fönyeremény aztán a maradék)
-
Ha egy kémikus az általatok használt "joslat" alapján dolgozna akkor soha sem lenne ALDI-szatyor mert a müanyag ugyan kisebb molekulábol áll mint a DNA, viszont valamenyien egyetértünk vele, hogy számtanilag nem sok különbbség van aközött, hogy a nulla után állo tizedesvesszö mögött 100 vagy csak 20 nulla sorakozik.
-
Az evolutios lépések nem függetlenek egymástol. A részeg esélye, hogy hazatalál is annál nagyobb minnél közelebb kerül a lakotelephez ahol lakik. A lépcsöházban hamarabb felismerik a szomszédok mind a Metroban.
-
De visszatérve az "alkotohoz". Aki a világot egy "dart-táblának" képzeli az arra a téves következtetésre juthat, hogy "valaki" tudatossan dobálja a nyilakat a tábla felé, mert a találatok eloszlása nem véletlenszerü. Az Isten ujja.
-
A világ azonban nem egy "dart-játék" hanem olyan amilyennek látjuk. Mint a Naprendszer ahol a bolygok, a Nap vonzoereje az oka a "nemvéletlenszerü" meteorbecsapodásoknak.
-
![article:QualityDartBoard.jpg]()
Számodra a rázásból következő állag változás is információ, amiből képes vagy olyan hülyeségeket levonni mint hogy a ketchup rázásra okosodik/tanul. Persze közvetlenül az előtt hogy idő utazna.
Nem hiszem hogy pont neked kellene szóvá tenni az alapfogalmak témakörét.
-
Ernoe: Kedves Karesz28, sokak számára az enciklopédia csak egy katalogus amiböl kilehet valamit másolni. En jobban örülnék neki ha a kimásolok megis értenék azt amit bemásolnak.
-
Nemcsak a ketchup utazik az idöben hanem az egész világmindenség. Egy ember addig amig lenem adja a kulcsot. Hogy érzékeltessem veled az idö szerepét: Nemcsak az a fontos, hogy "hol" fogunk ebédelni hanem az is, hogy "mikor". Tehát térben és idöben élünk, ugy mind a ketchup.
-
Továbbá ismert, hogy: energiaátalakitás alapvetöen és mindig informatiot von maga után. és ez történik a ketchupos üveg rázásakor is. Vagy nem?
-
Energiaátalakitás azonos a kölcsönhatásokkal, a megváltoztatando benne pedig "informatioként" értendö. Teljesen mindegy, hogy egy ferrit-gyürüt mágnesezek át (mágneses memoria), flip-flop-ot billentek át (félvezetö memoria) vagy a ketchup-ot teszem folyékonyabbá a rázás utján.
-
Most vegyünk a tudatos ember helyett egy atombombát vagy kézigránátot. Semmi kétség, hogy mindkettönek van "megváltoztato ereje", ezért különbbséget kell tennünk potentiális és folyamattal járo informatio között.
-
Honnan tudja, az atombomba, hogy felkell döntenie a házakat? Hogy az ördögbe bujt ez az informatio bele?
Na természetes, az ördögtöl?
-
Pitti: Ernoe, a valoszinusegszamitas aztat mongya, hogy a DNS veletlen kialakulasanak nagysagrendekkel kevesebb eselye volt mint neked megnyerni a kovetkezo amerikai elnokvalasztast, pedig az is lehetetlen.
-
Ernoe: Kedves Pitti, mégegyszer megismétlem. A valoszinüségszámitás a statisztikábol jön és empirikus eredményeket probál egy elmélettel összekötni nem forditva.
-
Honnan tudjuk, hogy kockadobálásnál a lehetséges eredmények relativ gyakorisága konvergál az 1/6-hoz?
Abbol, hogy a kockának 6 oldala van nem következik. Ugyan igy vehettük volna a 8 csucspontot vagy a 12 élét a kockának. Onnan tudjuk, hogy kiprobáljuk, megmérjük, megnézzük.
-
Az élet létrejötténél nem volt senki jelen, a létrejöttének a feltételei ismeretlenek számunkra. Lehet ilyen esetben statisztikai modszert alkalmazni?
-
A kémia az nem egy Laplace-kisérlet ahol minden féle kötés egyforma valoszinüséggel jöhet létre. Ez nem kocka vagy pénzdobálás azonos kimeneteli esélyekkel. De ettöl eltekintve a valoszinüségszámitás nem mond ki semmit arrol, hogy az események milyen sorrendben jönnek létre (elöször a fönyeremény aztán a maradék)
-
Ha egy kémikus az általatok használt "joslat" alapján dolgozna akkor soha sem lenne ALDI-szatyor mert a müanyag ugyan kisebb molekulábol áll mint a DNA, viszont valamenyien egyetértünk vele, hogy számtanilag nem sok különbbség van aközött, hogy a nulla után állo tizedesvesszö mögött 100 vagy csak 20 nulla sorakozik.
-
Az evolutios lépések nem függetlenek egymástol. A részeg esélye, hogy hazatalál is annál nagyobb minnél közelebb kerül a lakotelephez ahol lakik. A lépcsöházban hamarabb felismerik a szomszédok mind a Metroban.
-
De visszatérve az "alkotohoz". Aki a világot egy "dart-táblának" képzeli az arra a téves következtetésre juthat, hogy "valaki" tudatossan dobálja a nyilakat a tábla felé, mert a találatok eloszlása nem véletlenszerü. Az Isten ujja.
-
A világ azonban nem egy "dart-játék" hanem olyan amilyennek látjuk. Mint a Naprendszer ahol a bolygok, a Nap vonzoereje az oka a "nemvéletlenszerü" meteorbecsapodásoknak.
-
Kedves ernoe
1. A ketchup időutazásának ebben az esetben semmi köze sem a rázáshoz sem a témához, mert az folyamatosan halad előre a 4 dimenzióban minden mással együtt. Ergo már a puszta megemlítése ennek a dolognak csak felesleges információ hiszen nem kapcsolódik senkinek a hozzászólásához.
Persze te anno ezt nem így fogalmaztad meg, hanem úgy hogy a rázás következményeként való cseppfolyóssá "visszaalakulás" egy időutazás, abba az állapotba amikor a gyárban az üvegbe töltötték.
Ez pedig kedves ernoe egy olyan ordas baromság ami ha igaz lenne milliókat spórolna a ketchup gyártó cégeknek, hiszen még a beszáradt, penészes ketchup is visszaalakítható lenne teljesen friss áruvá, olyanná mint amilyen (állításod szerint) akkor volt amikor beletöltötték az üvegbe.
Bocs ha ezt a fantázia szüleményedet a mai napig mint nevetség tárgyát tartom csak számon.
2. Az energia átalakítás kedves ernoe nem von maga után sem:
a.) Üzenetet amit felfoghatunk és megérthetünk
b.) Tapasztalatot amit instrukció vagy átéléssel szerzünk meg
c.) Bűnesetet
d.) statisztikai adatot sem amiből következtetéseket lehet levonni
e.) Numerikus adatot a kétes végeredményről.
Ez az 5 dolog az információ mint szó jelentése ernoe, úgy hogy nem tudom te mi a fenéről vakersz, hiszen nyilvánvaló hogy fogalomzavarban szenvedsz.
Kérlek mutass nekem egy ketchupot ami rázásra statisztikát készít neked, vagy információt tárol amit később tapasztalatként hasznosít is.
Az információ minden esetben magában foglalja az intelligenciát, azt hogy a keletkezett adatot megértik, hasznosítják, tárolják, elemzik. Az hogy ezek a tulajdonságok nálad egy ketchupban hol találhatóak meg azt látod a mai napig nem tudom, de még mindig olyan hévvel bizonygatod az igazad mint ha szentírás lenne.
Kérlek nézd vagy legalább gondold át újra ezeket az alap fogalmakat.
Koszi Ernoe hogy megismetelted megegyszer.
Latom a valoszinusegszamitas nem eros oldalad, de hat nem mindenki ismerheti a szamok osszes csinnyat-binnyat. Viszont ha odafigyelnel a Jaszladanyra akkor lehet, hogy elobb-utobb folszednel nemi altalanos muveltseget.
Ha ismeretlen akkor egy teremto keze is lehet a dologban. Mivel tudod ezt cafolni?
Szoval megiscsak lehet minden esetben valoszinuseg szamitasra hagyatkozni. Meg akkor is ha nem tuggyuk hogy a reszeg hol es mitol rugott be.
Csakhogy a Föld korai felszíne nem volt szilárd, a ma általánosan elfogadott bolygófejlődési modellek szerint, ezért a becsapódó meteoritok nem krátereket képeztek, hanem legfeljebb lomha hullámokat. A földtörténet korai időszakából tehát azért nem találunk meteoritmaradványokat, mert a korábban emlitett "késői nagy bombázás" elmélete is feltételezett sok meteorit egyszerűen egy forró levesbe pottyant.
Hanem annak, hogy a földfelszín megszilárdulása utáni időszakból sem mindíg találni meteoritdarabkákat a meteritbecsapódások nyomán, annak több oka is lehet. Egyrészt a meteorit maga is kitevődik a becsapódás következtében fellépő intenzív lökéshullámoknak és elpárolog vagy elolvad e folyamatban, másrészt mivel a meteoritok nagy része nikkel-vas összetételű, a környezeti hatások elkorrodálják őket. Ezért van, hogy a legtöbb meteoritot a sivatagokban illetve a sarki vidékeken találják. Ott a klíma ugyanis megvédi őket.
Szóval, ha valaki nagyon meteoritok után ácsingózik, utazzon az Antarktiszra vagy a Szaharába, ahol nagy sűrűségben lelhetők.
Kedves Fagyis, a probléma nem az, hogy általában a földön nem lennének meteoritbecsapódások nyomai. Hogyne lennének, vannak, de mind csak a föld felszínén, vagy kevéssel alatta. A kérdésem, hogy miért nincsenek a lentebbi rétegekben meteoritok nyomai. Nem állíthatod, hogy néhány méterrel a föld felszíne alatt már olyan rétegeket találsz, amik mondjuk 50 ezer évvel ezelőtt még cseppfolyósak voltak!
Jaszladany ugy nez ki hogy vannak ilyen nyomok.
Itt egy 4-reszes video ahol eztet kutattyak a kutato-matato emberek.
A Csendes oceanban, Mexiconal es az Antarkitka jege alatt talaltak ilyeneket.
http://www.youtube.com/watch?v=Xox5phBB-Ig&feature=fvw
De Ernoe, Neked is írom, amit Fagyisnak: a szerinted nehezen felismerhető rögök mégis jól felismerhetők a föld felszínén, vagy kevéssel alatta. Ott megtalálhatók. A lentebbi talajrétegekben viszont se hírük se hamvuk. Érted már, mi a gond?
És igen, a meteorok nagy része víz, ami elpárolog. A műholdak által a Földről készített fényképek azt jelzik, hogy naponta több ezer ilyen kis "üstökös" csapódik be a Föld légkörébe. Amint egy-egy ilyen üstökös elpárolog az atmoszférában, víz adódik a Földhöz. Tudományos számítások szerint, ha a Föld több milliárd éves lenne, az óceánok a mai víztömeg többszörösét tartalmaznák.
Én ferdítem el? Hiszen Te még Darwinnal is vitába szállsz!
Na ugye, hogy Te nem érted az evolúció lényegét. Az evolúció igenis a véletlenen alapul. Ugyan nem zacskó, hanem valami lötty az, amit ráz. És azt állítja, hogy addig úszkált a trutyi az őslevesben míg a rázkódástól össze nem állt a DNS. Vagy a sejt. Most szerinted melyik is?
Jaj, Ernoe, ezt senki nem is állította. Én azokról a virágokról beszélek, amit a méhecske poroz be, és nem a kalásztermőkről meg ilyesmikről, Te is tudod!
Na szóval akkor... azok a virágok: orchideafélék, gyümölcsfák stb., amelyek rovarok megporzásával szaporodnak, hogyan szaporodtak addig, amíg a rovarok nem fejlődtek ki?
Ha szerinted ez olyan egyszerű kérdés, hogy csak én nem tudom rá a választ, miért nem homályosítasz már fel?
Ez szerinted válasz a nemek kialakulásának kérdésére?
Igen, és ezek is a te szavaid:
Ernoe: Az oxygenhez meg anyit, hogy az oxygén olyan reaktioképes (te is emlitetted) hogy minden rövid idö alatt megrozsdásodik (eltünik a légkörböl) . A növények (photosynthese) nélkül nem lenne szabad oxygén a levegöben. Ez egy tény. Egy bura alatt kiprobálhatod.
Akárhogy olvasom, ez nekem azt jelenti, hogy szerinted a növények hozták létre a légköri oxigént a földönt.
.
Ernoe, amíg nincs légköri oxigén, nincs ózonpajzs se. Hiába alakult ki az élet a vízben, egy ózonpajzs nélküli földön az élet nem tudott kimászni a szárazra, hogy fotoszintetiáljon.
.
Most nem olyan nagy, de évről évre csökken. Tehát régen nagy volt. Visszaszámolva már 20 ezer évnél is elképzelhetetlenül nagy mágneses erőt kapunk.
Ezt a mágneses mezőt keltő áramok erőssége túl nagy hőt termelt volna.
De van itt más is amin szörnyülködhetsz:
A Föld forgási sebessége — amely jelenleg 1600 km/h (1000 mérföld óránként) az egyenlítőnél — csökken. Ezt a közeli égitestek — mint például a Nap, a Hold — tömegvonzása idézi elő, valamint más tényezők. Ha a Föld több milliárd éves lenne, már régen megállt volna forgásában. Időben visszavetítve, 5 milliárd évvel ezelőtt bolygónk olyan gyorsan forgott volna, hogy alakja lapos palacsintáéhoz lett volna hasonlatos. Földünk nyilvánvalóan nem több milliárd éves.
.
Ernoe, a Hold felszínén van por. De ha a Hold több milliárd éves lenne, már több méteres kozmikus pornak kellene fednie a felszínét. Ezzel szemben mindössze néhány cm van rajta, ha jól emlékszem kábé 8 cm. Alatta pedig kőkemény talajréteg van, nem pedig megkeményedett homok.
A Nat Geo. cikkében ez áll:
"Az űrhajósoknak nem okozott problémát a Hold gravitációjához való alkalmazkodás. Először a Holdkompot és a talajt vizsgálták meg; a leszállási hely környékén a felszínt néhány centiméter vastagságú por borította."
De itt is van még más probléma:
A Föld forgásának lassulásával a Hold fokozatosan távolodik a Földtől. Ezt a tényt 1754 óta észlelik. A távolodás sebességét és a két égitest közötti távolságot megmérve azt találjuk, hogy Föld-Hold rendszer nem lehet régi. Csupán 20-30.000 évvel ezelőtt a Hold annyira közel lett volna a Földhöz, hogy ráesett volna.
Majd megnézem, most mennem kell, de amennyire belenéztem, úgy láttam a dínók kihalását tárgyalja.
Hanem az idő is a ketchupban...
Nem vagyok biztos abban, mire is gondolsz itt? Milyen információ az, amit a ketchuprázás generál?
Hadd legyek egy kicsit gonosz itt. A kockadobás esetében az adott oldalra esés valószinűsége éppen azért 1/6, MERT a kockának 6 lapja van. Egy dodekahedron dobálása esetében az a valószinűség nyilván 1/12. Miért? MERT a dodekahedronnak 12 lapja van.
Ezek szerint ha én darts-játéknak látom a világot, akkor mégiscsak darts-játék kell, hogy legyen. Nem?
Honnan tudja a föld, hogy vonzania kell a dolgokat? Honnan tudja az eső, hogy lefelé kell esni? Honnan tudja a hó, hogy el kell olvadnia? Honnan tud a fadarab úszni a vízen? Honnan tudja a vulkán, hogy ki kell törni?
Honnan tudja a Nap, hogy sütni kell?
Ugye, Ernoe, nem komolyan gondoltad a kérdésedet, mint az információ definícióját?
Az életjelenségek által hordozott információról beszélünk, nem pedig fizikai törvényszerűségekről. Különbség van az „adat” és a hagyományosan értelmezett „információ” között.
Az információelmélet általánosan elfogadott törvényei alapján lehetetlen (nulla valószínűségű), hogy
1) információt kód nélkül létrehozzanak, tároljanak vagy továbbítsanak;
2) a kód ne szabad és önkényes megállapodáson alapuljon;
3) információ létezzen küldő nélkül;
4) információ létezzen intelligens forrás nélkül;
5) információ létezzen anélkül, hogy azt szabad akaratból, önként hozzák létre;
6) információ létezzen a következő hierarchia nélkül: statisztika, szintaxis, szemantika, alkalmazás és cél;
7) információ statisztikai folyamatokból keletkezzen. Sajnos sokan, akik eredetkutatással foglalkoznak, nem tájékozottak az információelméleti vonatkozásokat illetően, és azt hiszik, hogy az idő, a véletlen és a természetes kiválasztódás szinte bármit létre tud hozni.
Kedves Pitti
-
a valoszinüségszámitás az eloszlásokkal foglalkozik és nem egyedi esetekkel, tehát nem azt mondja, hogy egy ritka esemény nem történhet meg.
-
Az atomok nem ugy állnak össze egymással mint ahogy a zsákban megrázott golyok, mindha a permutatio lenne az összes lehetséges állapot. A vegyületek létrejötte nemcsak az atomok helyzetétöl függ hanem az atomok kémiai tulajdonságaitol, a környezet mindenkori állapotátol....
-
Kedves Fagyisszent
-
A valoszinüségszámitás csak ott használhato ahol a rendszer (viselkedése) ismeretes, külnben megkell elégedjünk az egyszerü "statisztikával", az események gyakoriságának, eloszlásának feljegyzésével. A kocka viselkedése csak akkor felel meg a Laplace feltételeknek ha a kocka tömege homogén, ha az átellenben levö oldalak párhuzamosak, ha a csucsok nincsenek "lefaragva" stb. Végsösoron nem az oldalak száma adja meg egyedül, hogy milyen gyakorisággal esik a kocka valamelyik oldalára.
-
Az informatiorol álltalánosan késöbb, most csak azt szeretném mondani, hogy egy lyukkártya, egy mágneslemez (disk felülete) a számodra is elismerhetöen informatiokat tartalmaz pedig csak egy lyuk lett a kártyára furva vagy a mágnesezési irány lett megváltoztatva.
-
A ketchup egy reologikus tulajdonsággal rendelkezö anyag aminek a vizkozitása a keverési ill. állási idövel arányosan változik. Ha folyékony akkor azt az informatiot közli velünk "megkavartak" ha pedig vizkoz arra utal, hogy "már régen nem nyult hozzám senki". A jelenség (Weißberg-effetus) magyarázata több tudományágat átfogo ismeretet igényel - ezért nem vagyok mérges, hogy a Karesz28 ezt nem érti meg rögtön - a puha testek fizikája, a kémia, a biologia és az anyagkutatás ismeretei szükségesek a megértéshez.
-
Kedves Jászladány
-
A Földön több viz van mint amit a tengerekben látsz. Erdekes, hogy a Föld 3/4 része viz, ugyanabban az arányban mint az emberi test viztartalma. De vizet nemcsak elölényekben hanem élettelen, szilárd anyagokban is találsz. Ezenkivül a Föld nemcsak "nyer" anyagot hanem "veszit" is. Mit gondolsz mit keresnek a gázok odafent az atmospherában? Tehát nem kell félned, hogy a föld "elhizik".
-
Hangsulyozom, a növények nem képesek "elemeket" (atomokat) létrehozni, ök csak oxidálják a vizet oxigénre és redukálják a széndioxidot háromatomos cukorra. (6*széndioxid + 6*viz + fényenergia = 2*triose + 6*oxigén.
-
Az UV-sugárzás egysejtüekre halálos (napon száritott zsepkendök kevesebb bakteriumot tartalmaznak). Ez a nagyenergiáju sugárzás a vizben elnyelödik ezért vizbenélö planktonok voltak akik a föld légkörét feldusitották oxygénnel. A fejlettebb, sejtszövetekkel rendelkezö élölények eltudták viselni az ozonréteg által megváltoztatott spektrumát a napfénynek és a levegö oxigéntartalmát energianyeréshez tudták használni. Tehát a mozgásukhoz szükséges energiát kémiai uton és nem sugárzás formájában vették magukhoz.
-
A méhecskével és beporzással meg ne csinálj magadnak nagy problémát, látod, hogy elöször önbeporzo növények jöttek létre, és a szexualis "csalogatás" csak késöbb jött létre. A növénynek ugy látszik elönyösebb volt a pollent rábizni a rovarokra mint kis hatásfokkal vödörszámra onanálni a környezetébe. Inkább "nektárral" fizet a szexért.
-
A nemek - több kutato szerint - a paraziták ellen valo eredményesebb védekezés érdekében jött létre.
-
Honnan gondolod, hogy a porban elkell sülyedni mindennek, hogy a porba könyü egy botot beledugni? Miért nem probálod ki? Egy csésze keményitö vagy liszt, egy csésze száritott borso, egy hurkapálca. Gondolom a kisérlet meggyözöbb mindha mechanikai egyenletekkel jönnék.
-
A Föld forgási sebessége valoban változik. Allitolog 900 millio évvel ezelött egy nap csak 18 orát tartott. A Hold nem azért nem esik a Földre mert messze van hanem azért mert a centrifugális erö egyenlö a garavitátios vonzással.
-
-
a valoszinüségszámitás az eloszlásokkal foglalkozik és nem egyedi esetekkel, tehát nem azt mondja, hogy egy ritka esemény nem történhet meg.
-
Az atomok nem ugy állnak össze egymással mint ahogy a zsákban megrázott golyok, mindha a permutatio lenne az összes lehetséges állapot. A vegyületek létrejötte nemcsak az atomok helyzetétöl függ hanem az atomok kémiai tulajdonságaitol, a környezet mindenkori állapotátol....
-
Kedves Fagyisszent
-
A valoszinüségszámitás csak ott használhato ahol a rendszer (viselkedése) ismeretes, külnben megkell elégedjünk az egyszerü "statisztikával", az események gyakoriságának, eloszlásának feljegyzésével. A kocka viselkedése csak akkor felel meg a Laplace feltételeknek ha a kocka tömege homogén, ha az átellenben levö oldalak párhuzamosak, ha a csucsok nincsenek "lefaragva" stb. Végsösoron nem az oldalak száma adja meg egyedül, hogy milyen gyakorisággal esik a kocka valamelyik oldalára.
-
Az informatiorol álltalánosan késöbb, most csak azt szeretném mondani, hogy egy lyukkártya, egy mágneslemez (disk felülete) a számodra is elismerhetöen informatiokat tartalmaz pedig csak egy lyuk lett a kártyára furva vagy a mágnesezési irány lett megváltoztatva.
-
A ketchup egy reologikus tulajdonsággal rendelkezö anyag aminek a vizkozitása a keverési ill. állási idövel arányosan változik. Ha folyékony akkor azt az informatiot közli velünk "megkavartak" ha pedig vizkoz arra utal, hogy "már régen nem nyult hozzám senki". A jelenség (Weißberg-effetus) magyarázata több tudományágat átfogo ismeretet igényel - ezért nem vagyok mérges, hogy a Karesz28 ezt nem érti meg rögtön - a puha testek fizikája, a kémia, a biologia és az anyagkutatás ismeretei szükségesek a megértéshez.
-
Kedves Jászladány
-
A Földön több viz van mint amit a tengerekben látsz. Erdekes, hogy a Föld 3/4 része viz, ugyanabban az arányban mint az emberi test viztartalma. De vizet nemcsak elölényekben hanem élettelen, szilárd anyagokban is találsz. Ezenkivül a Föld nemcsak "nyer" anyagot hanem "veszit" is. Mit gondolsz mit keresnek a gázok odafent az atmospherában? Tehát nem kell félned, hogy a föld "elhizik".
-
Hangsulyozom, a növények nem képesek "elemeket" (atomokat) létrehozni, ök csak oxidálják a vizet oxigénre és redukálják a széndioxidot háromatomos cukorra. (6*széndioxid + 6*viz + fényenergia = 2*triose + 6*oxigén.
-
Az UV-sugárzás egysejtüekre halálos (napon száritott zsepkendök kevesebb bakteriumot tartalmaznak). Ez a nagyenergiáju sugárzás a vizben elnyelödik ezért vizbenélö planktonok voltak akik a föld légkörét feldusitották oxygénnel. A fejlettebb, sejtszövetekkel rendelkezö élölények eltudták viselni az ozonréteg által megváltoztatott spektrumát a napfénynek és a levegö oxigéntartalmát energianyeréshez tudták használni. Tehát a mozgásukhoz szükséges energiát kémiai uton és nem sugárzás formájában vették magukhoz.
-
A méhecskével és beporzással meg ne csinálj magadnak nagy problémát, látod, hogy elöször önbeporzo növények jöttek létre, és a szexualis "csalogatás" csak késöbb jött létre. A növénynek ugy látszik elönyösebb volt a pollent rábizni a rovarokra mint kis hatásfokkal vödörszámra onanálni a környezetébe. Inkább "nektárral" fizet a szexért.
-
A nemek - több kutato szerint - a paraziták ellen valo eredményesebb védekezés érdekében jött létre.
-
Honnan gondolod, hogy a porban elkell sülyedni mindennek, hogy a porba könyü egy botot beledugni? Miért nem probálod ki? Egy csésze keményitö vagy liszt, egy csésze száritott borso, egy hurkapálca. Gondolom a kisérlet meggyözöbb mindha mechanikai egyenletekkel jönnék.
-
A Föld forgási sebessége valoban változik. Allitolog 900 millio évvel ezelött egy nap csak 18 orát tartott. A Hold nem azért nem esik a Földre mert messze van hanem azért mert a centrifugális erö egyenlö a garavitátios vonzással.
-
Szabadjon némi korrekciót hozzáfűznöm. Alapkijelentésed igaz, miszerint a valószínűségszámítás alapja a rendszer ismerete. Hanem a folytatás (számomra) egy kicsit sánta, ugyanis
- A statisztika a valószínűségszámítás egyik ága
- A valószínűsászámítás kifejezetten az indeterminisztikus (erre utal gondolom a Laplace feltétel megjegyzésed) tömegelenségek gyakorisági viszonyait vizsgálja, amiben a statisztikus, empírikus adatokra támaszkodik
- Ha a kocka tömege nem homogén, illetve ha sarkai, élei manipuláltak, akkor is felállítható a viselkedésére vonatkozó [valószínűségi] elolszlásfüggvény feltéve, hogy a kockadobás mindig csak 1 egyértelműen eldönthető eredményt ad. Csak a (statisztikus alapú) eredmények nem alkotnak u.n. klasszikus valószínűségi mezőt.
Értem, hogy a ketchup reologiai érdekességekkel rendelkezik. De nekem az információ volt a bajom. Ugyanis a ketchup felrázása CSAK abban az esetben vezet információhoz, ha az állapotára vonatkozó adat a megfigyelő számára releváns és ismerethiányt csökkent. Vagyis a ketchup minden pirossága, viszkozitása és tekergése ellenére önmagában nem képes információt hordozni. Csak adatot.
A jelenséget, amire utalsz egyébként Weissenberg-effektusnak (Weißenberg-Effekt) hívják.
A ketchup információt közöl?
Itt az első probléma, te az anyag állapotáról levont következtetésedet úgy állítod be mint ha azt az anyag maga állította volna elő, pedig erről szó sincsen.
A levont következtetés az információ kedves ernoe. Az anyag állapota, amiből levonod a következtetést az nem információ, de (saját szavaiddal élve) ez egy kis ép észt és az alapfogalmak ismeretét igényli - ezért nem vagyok mérges hogy ezt te nem érted meg rögtön.
Egy DVD vagy egy lyukkártya sem bír semmilyen információval, csak adattal, és ahhoz is egy dekóder egység (dvd olvasó/lyukkártya olvasó) kell ami az anyag állapotát vissza fordítja számunkra érthető nyelvere.
A ketchup nem közöl semmit kedves drága ernoe. TE vonsz le az állapotából következtetéseket. Az egyik információ, a másik nem. (vagy ahogy Fagyis írta, az egyik adat, a másik információ)
Kérlek vegyél elő egy értelmező kéziszótárat és nézz utána magad, mert látom sem nekem sem jászladánynak nem hiszel, pedig te vagy az aki téved.
Ja és még egy dolog ernoe, ha már így bele szaladtunk az adat és az információ fogalmak közti különbségekbe: A világegyetemben minden adat, még annak a hiánya is az, mert intelligens lények vagyunk és mint szemlélők bármiből képesek vagyunk következtetést levonni, vagyis információt előállítani.
EZ viszont nem mondható el az élettelen anyagról ahogy a ketchupról sem, így kijelenthető hogy az egész elméleted egy kolosszális tévedésen alapul ami pedig arra vezethető vissza hogy nem vagy tisztában az alap fogalmakkal.
Kedves Ernoe!
A DNS-ben tárolt információ azonban soha semmilyen valószínűséggel nem jöhet létre magától, úgyhogy a valószínűségszámítás feletti vita ebből a szempontból végülis felesleges.
Ernoe, lehet, hogy számodra az csak egy lyuk, de aki ért hozzá, az egy kódrendszert lát benne, ami pedig információt tartalmaz. Ha a kislányom egy lyukasztó segítségével játékból összevissza lyuggatja a papírt, akkor azok csak lyukak.
De ha ezt a papírt betáplálom egy Jacquard szövőgépbe, és az a lyukak alapján egy szép rózsát sző nekem bele a vászonba, akkor az egy kódrendszer.
Ez az öreg gép ilyet tud szőni a lyukak alapján:
Te pedig Ernoe, az evolúcióval kábéazt állítod, mintha a lányom össze-vissza lyuggatásával véletlenül egy ilyen kódot lyukasztana a papírba. Sőt, Te még vadabbat állítasz, mert a lányomtól még elvárható valamilyen elrendezés az intelligenciája révén, ám a Te állításod olyan, mintha pl jégeső vagy valami hasonló tudattalan természeti jelenség alakítana ilyen kódot véletlenül a lyukkártyába.
Szerinted van értelme ennek a valószínűségét valószínűségszámítással számítgatni?
Nem tudok róla, hogy a víz a földről elpárologna a világűrbe.
Nem én tehetek róla, Te mondtad, hogy a légköri oxigént a földön a növények hozták létre.
De mi a nyavalyáért jöttek ki a vízből, ha évmilliókig ott is jó volt nekik? Ha meg nem volt jó, miért vannak még élőlények ma is a vízben? Ők miért nem jöttek ki?
Ez az egyik legnagyobb probléma az evolúcióval, túl az élet spontán kialakulásának képtelenségén vízben vagy akárhol. Semmilyen indokot nem tud rá mondani, hogy ha egy faj valamilyen közeghez már alkalmazkodott, mint pl. a vízhez, és ehhez az életmódhoz fejlődött ki minden életfunkciója, mi készteti arra, hogy egy merőben más közegben próbáljon meg élni, amire egyáltalán nem alkalmas?
Amíg nem alkalmazkodott az új közeghez, (nincs tüdeje, szeme, csontozata, bőre, stb ehhez), nem tud kijönni. A vízben viszont minek alakulna át szárazföldi létformává?
Ernoe, ez teljesen nonszensz, nem látod be?
Ez megint ugyanaz a kérdést veti fel. Egy jól bevált módszerről miért térne át egy élőlény egy másikra? Erre egyetlen felelete van az evolúciónak: csak.
Mellesleg több vészjósló cikk jelent már meg a méhek számának drasztikus csökkenéséről világszerte. Szerinted ha a méhek kihalnak, a cseresznyefák és a meggyfák stb. visszatérnek az önporzásra? Erre kíváncsi lennék, bár nem kívánok rosszat a méheknek.
Ez megint egy nonszensz, Ernoe. Ha a porzást végző rovarok eltűnnek, el fognak tűnni az így szaporodó növények is. Képzeld, nem fognak visszatérni a régi módszerre. Nem tudnak. Ilyen módszer ugyanis nincs beletáplálva a génjeikbe, és soha nem is volt.
Folyton ezt hajtogatod, én pedig újra és újra emlékeztetlek: nem azt kérdeztem, hogy miért, hanem hogy hogyan?
Hogyan tudott létrejönni a két nem időben egymástól függetlenül, sorozatos mutációk útján úgy, hogy egyszer csak képesek lettek szaporodni egymással. Mégpedig minden faj esetében külön-külön ment végbe ez a fejlődés. Ez talán még a DNS spontán kialakulásánál is hihetetlenebb mese, nem érzed, Ernoe?
Ernoe, hagyd már ezt a lisztbe dugdosást. Érthetően idéztem neked a Nat. Geo. cikkét: a Hold felszínét néhány cm-es por fedi.
Értsd már meg, nem arról beszélek, hogy fenn jártam a Holdon, és mivel nem tudtam beleszúrni a zászlót, arra következtetek, hogy a Hold felszíne kemény. Arról beszélek, hogy az űrhajósok ezt jelentették, amikor leszálltak oda: a Hold felszínét néhány cm-es por fedi.
Na most velük vitatkozzál, hogy az valójában több méteres por, ők csak hiszik, hogy az néhány centi, mert nem ismerik a lisztbe dugott hurkapálca törvényszerűségét.
Akkor számoljunk. Ha 900 millió évvel ezelőtt 18 óra volt egy nap, akkor az ugye cirka 1 milliárd év alatt 6 óra mínusz jelent. Ennek alapján tovább visszafelé számolva 2 milliárd évvel ezelőtt 12 óra mínuszt jelent, tehát csak 12 órából állt egy nap. 3 milliárd évvel ezelőtt már 18 óra mínusz, így már csak 6 órából állt egy nap. 4 milliárd évvel ezelőtt.....
Ernoe!!!! 4 milliárd évvel ezelőtt a föld már olyan gyorsan forgott, hogy egyáltalán nem is volt nap!!!!!
És akkor még ott van fél milliárd év!!!!
Utánaszámoltál Te ennek???
A Hold távolodását már vissza se merem számolni!
Kedves Fagyisszent
-
Egy Laplace-kisérletröl akkor beszélünk ha valamenyi eredmény azonos esélyel jön létre, pl. egy nem gezinkt (nem manipulált) kockával dobunk. Kémiai láncok felépülése nemcsak, hogy nem a puszta véletlen müve hanem fázisonkét különbözö valoszinüséggel jár.
-
Sajnálom, hogy a lényeg mellet mindig elsiklunk. Ez pedig az lett volna, hogy belátjuk, a valoszinüségszámitás az eloszlásokkal foglalkozik és nem egyedi esetekkel, tehát nem azt mondja, hogy egy ritka esemény nem történhet meg. De szorakozhatunk is ha ugy tetszik.
-
Érdekességként egy példa a statisztika alkalmazására a PI-nek, a meghatározása Monte-Carlo-Modszerrel.
A kép magáért beszél.
-
![220px-Pi_statistisch.png]()
-
Köszönöm, hogy kijavitottad a helyesirási hibámat, A Weissenberg-böl kihagytam valahogy az en-t. Ennek felyében a Karesz28-al egyetemben nem olvastátok el a mondanivalomat helyesen.
-
"Ha folyékony akkor azt az informatiot közli velünk "megkavartak" ha pedig vizkoz arra utal, hogy "már régen nem nyult hozzám senki".
-
En egy nagy akadálynak tartom, a veletek kreationistákkal valo vitában, hogy ti elkülönititek az ember gondolkodását, a cselekvését és passiv viselkedését az evolutios fejlödésétöl. Pedig a létünktöl a megismerésen keresztül mindent ez a dynamikus kötöttség koordinál, szabályoz.
-
Egy Laplace-kisérletröl akkor beszélünk ha valamenyi eredmény azonos esélyel jön létre, pl. egy nem gezinkt (nem manipulált) kockával dobunk. Kémiai láncok felépülése nemcsak, hogy nem a puszta véletlen müve hanem fázisonkét különbözö valoszinüséggel jár.
-
Sajnálom, hogy a lényeg mellet mindig elsiklunk. Ez pedig az lett volna, hogy belátjuk, a valoszinüségszámitás az eloszlásokkal foglalkozik és nem egyedi esetekkel, tehát nem azt mondja, hogy egy ritka esemény nem történhet meg. De szorakozhatunk is ha ugy tetszik.
-
Érdekességként egy példa a statisztika alkalmazására a PI-nek, a meghatározása Monte-Carlo-Modszerrel.
A kép magáért beszél.
-
-
Köszönöm, hogy kijavitottad a helyesirási hibámat, A Weissenberg-böl kihagytam valahogy az en-t. Ennek felyében a Karesz28-al egyetemben nem olvastátok el a mondanivalomat helyesen.
-
"Ha folyékony akkor azt az informatiot közli velünk "megkavartak" ha pedig vizkoz arra utal, hogy "már régen nem nyult hozzám senki".
-
En egy nagy akadálynak tartom, a veletek kreationistákkal valo vitában, hogy ti elkülönititek az ember gondolkodását, a cselekvését és passiv viselkedését az evolutios fejlödésétöl. Pedig a létünktöl a megismerésen keresztül mindent ez a dynamikus kötöttség koordinál, szabályoz.
Kedves ernoe, nem mi nem olvastuk el a mondandódat helyesen hanem rossz a mondanivalód. Te magad használod az utal szót ("Ha folyékony akkor azt az informatiot közli velünk "megkavartak" ha pedig vizkoz arra utal, hogy "már régen nem nyult hozzám senki") ergo te magad is következtetés útján nyilatkozol az általad levett adatokról.
Egy nagy problémának tartom a veletek... nem, bocsánat a veled való vitában hogy a fantázia világod megpróbálod rámagyarázni a valóságra és szent meggyőződésed hogy te vagy az atyaúristen, mert az fix hogy te nem tévedsz és mindig a másik "nem olvasta el" a mondandódat "helyesen".
Az ilyen dolgokból fakadnak azok az agylágyulással járó baromságok hogy szerinted a ketchup "rázásra okosodik", mert a rázás hatására "információt közöl", pedig a valóságban csak annyiról van szó, hogy fogalmad sincs az információ szó mibenlétéről és az ehhez kapcsolódó olyan fogalmakról mint az intelligencia.
Kedves drága ernoe. Nem az ID és nem az én ötletem hogy élettelen anyag nem bír intelligenciával. Erről a tényről biztosítani fog téged minden csak kicsit is épelméjű evolucionista tudós is és bár tudom hogy ez számodra csak annyit jelent hogy az egész világ alul művelt hozzád képest és nem tudnak "helyesen olvasni" azért mégis csak sokat mondó dolog hogy (hála isten) egyedül vagy az ilyen szellemi károsult kijelentésekkel.
Tehát még egyszer kedves ernoe, röviden összefoglalva hogy értsed: Sem a ketchup sem pedig bármilyen folyékony/viszkózus anyag nem generál információt rázásra és nem is okosodik általa.
Jaszladány: A DNS-ben tárolt információ azonban soha semmilyen valószínűséggel nem jöhet létre magától, úgyhogy a valószínűségszámítás feletti vita ebből a szempontból végülis felesleges.
-
Ernoe: Természetesen nem magát "programmozta" be a DNA, hanem a környezete álltal lett beprogrammozva.
A kérdés csak, hogy hogy hivják a "Programmozot"? Nállam univerzumnak, természetnek, környetetnek és nem Manonak.
-
A Föld természetesen elveszit állandoan nagymennyiségü gázt, többek között hidrogént és oxigént amiböl a viz összeáll. Ennek többféle oka van. Hogy csak egyet emlitsek, az apro kozmikus "kövek" ugy csapodnak bele a légkörbe mint a vizbe, "csobban egyt". A kövek becsapodása meg nagyobb mint a második kozmikus sebesség, ugy 11 km/sec.
-
Az állatok, növények nem kiváncsiságbol jöttek ki a vizböl hanem a környezetük változása okozta ezt. Ha belegondolsz az ár-apály naponta tranirozza az élövilágot a "kétéltüséghöz"
-
![wunderwelt_wattenmeer_bild7_01.jpg]()
-
Jaszladány: Ez megint ugyanaz a kérdést veti fel. Egy jól bevált módszerről miért térne át egy élőlény egy másikra? Erre egyetlen felelete van az evolúciónak: csak.
-
Ernoe: Mégegyszer hangsulyozom a természeti változások kényszeritik az elövilágot a megváltozott környezetre valo alkalmazáshoz. Ezzel meg nem mondok ujjat. Az elmult napokban 20 °C-kal csökkent a hömérséklet, számtalan folyo átlépte a medrét, autok csak füstszürö-plakétákkal közlekedhetnek a belvárosba...... Korábban kontinensek váltak el egymástol, vulkánok voltak akivak, sáskajárás volt napirenden.... Miota nem ráztam cserebogarat a fárol ...... Enyi talán elég.
-
A nemek nem kölön fejlödtek abba az irányba hogy pározni tudjanak egymással, hanem a nemek elváltak egymásol. Az ember már régen eltávolodott a nemek-különválásátol mégis születnek hermaphroditák, élnek kétnemü lények, szüznemzés napi renden van, a varjak azt semtudják fiuk-vagy lányok, "faremido-hangyabolyok" csak nökke... Hol itt a probléma?
-
Nem tudom mi bajod a Hold-porral? Hogyan bizonyitja az a teremtöt? Természetesen vannak helyek a Hold felületén többméteres porral. A por viszont kemény. Az igazi problémát a por oxydálo-hatás jelenti ami a plasztikot, gumit emberi bört átégeti. A Földön már régen megrozsdásodott volna.
-
A Föld sebessége nem konstans és régen valoszinüleg lassabb volt. Nem tudom hogyan jössz a nagyobb sebességre. A Föld "hizik" és igy a tehetetlenségi nyomatéka nö, azonos energiánál ehez kisebb szögsebesség tartozik. Már csak azt kéne tisztázni, hogy melyik iránybol kapta az inpulsusokat, hogy azok gyorsitották vagy lassitották. Mindez azonban ugyancsak nem egy Istenbizonyitás söt a világ korát sem tolja el.
-
Ernoe: Természetesen nem magát "programmozta" be a DNA, hanem a környezete álltal lett beprogrammozva.
A kérdés csak, hogy hogy hivják a "Programmozot"? Nállam univerzumnak, természetnek, környetetnek és nem Manonak.
-
A Föld természetesen elveszit állandoan nagymennyiségü gázt, többek között hidrogént és oxigént amiböl a viz összeáll. Ennek többféle oka van. Hogy csak egyet emlitsek, az apro kozmikus "kövek" ugy csapodnak bele a légkörbe mint a vizbe, "csobban egyt". A kövek becsapodása meg nagyobb mint a második kozmikus sebesség, ugy 11 km/sec.
-
Az állatok, növények nem kiváncsiságbol jöttek ki a vizböl hanem a környezetük változása okozta ezt. Ha belegondolsz az ár-apály naponta tranirozza az élövilágot a "kétéltüséghöz"
-
-
Jaszladány: Ez megint ugyanaz a kérdést veti fel. Egy jól bevált módszerről miért térne át egy élőlény egy másikra? Erre egyetlen felelete van az evolúciónak: csak.
-
Ernoe: Mégegyszer hangsulyozom a természeti változások kényszeritik az elövilágot a megváltozott környezetre valo alkalmazáshoz. Ezzel meg nem mondok ujjat. Az elmult napokban 20 °C-kal csökkent a hömérséklet, számtalan folyo átlépte a medrét, autok csak füstszürö-plakétákkal közlekedhetnek a belvárosba...... Korábban kontinensek váltak el egymástol, vulkánok voltak akivak, sáskajárás volt napirenden.... Miota nem ráztam cserebogarat a fárol ...... Enyi talán elég.
-
A nemek nem kölön fejlödtek abba az irányba hogy pározni tudjanak egymással, hanem a nemek elváltak egymásol. Az ember már régen eltávolodott a nemek-különválásátol mégis születnek hermaphroditák, élnek kétnemü lények, szüznemzés napi renden van, a varjak azt semtudják fiuk-vagy lányok, "faremido-hangyabolyok" csak nökke... Hol itt a probléma?
-
Nem tudom mi bajod a Hold-porral? Hogyan bizonyitja az a teremtöt? Természetesen vannak helyek a Hold felületén többméteres porral. A por viszont kemény. Az igazi problémát a por oxydálo-hatás jelenti ami a plasztikot, gumit emberi bört átégeti. A Földön már régen megrozsdásodott volna.
-
A Föld sebessége nem konstans és régen valoszinüleg lassabb volt. Nem tudom hogyan jössz a nagyobb sebességre. A Föld "hizik" és igy a tehetetlenségi nyomatéka nö, azonos energiánál ehez kisebb szögsebesség tartozik. Már csak azt kéne tisztázni, hogy melyik iránybol kapta az inpulsusokat, hogy azok gyorsitották vagy lassitották. Mindez azonban ugyancsak nem egy Istenbizonyitás söt a világ korát sem tolja el.
Nem emlékszem, hogy ezt valaha is kétségbe vontam volna.
Szerintem itt valami félreértés van. Hadd idézzem hozzászólásomat, amire itt reagálsz: "A valószínűsászámítás kifejezetten az indeterminisztikus (erre utal gondolom a Laplace feltétel megjegyzésed) tömegelenségek gyakorisági viszonyait vizsgálja, amiben a statisztikus, empírikus adatokra támaszkodik." Kérdem én, mi ez, ha nem éppen annak állítása, amit szerinted tagadok. Az indeterminisztikus tömegjelenségek soha nem specifikus egyedi esetekről szólnak. Vagy valamit kihagytam volna nyelvtan óráimon és a valszám előadásokon? Szóval nem értem. Persze, hogy nem állítja, hogy a ritka esemény nem történhet meg. A "ritka" szó nem azonos a lehetetlennel. Az előző bekövetkezési valószínűsége alacsony, de nem nulla, míg az utóbbié nulla. Szóval akkor visszatérhetnénk a tárgyra?
A kép (szerintem) nem beszél magáért azok számára, akik sztochasztikus szimulációval nem foglalkoznak, de teljesen igazad van, a Monte Carlo-módszer egy nagyon érdekes lehetőséget ad ma már szinte minden tudománynak. Köszi, hogy felidézted!
Nem. Ha folyékony, akkor azt az ADAT-ot "közli", hogy folyékony. Ha pedig viszkóz (ami szintén folyékony csak...), akkor azt az ADAT-ot "közli", hogy viszkózitása ekkora vagy akkora. Például a mézé 20 fokon 10 Pa·s.
Visszaemlékezve hozzászólásaimra úgy gondolom, soha nem állítottam magamról, hogy kreacionista lennék. De legyen igazad. Nem tagadom, mivel a természettudomány nem volt eddíg képes arra, hogy koherens választ adjon a világ keletkezésére és a milyenségét meghatárózó irányelvekre, valóban jobban el tudom fogadni, hogy ezekre a válasz valami olyan titokban rejlik, amiről a természettudomány eddíg nem közölt mégcsak sejtést sem.
Azonban az, hogy többet feltételezek a világ létrejöttében és rendező elveiben, mint az anyag önerőből való öntudatra emelkedését, nem következik, hogy elkülönítem "az ember gondolkodását, a cselekvését és passiv viselkedését az evolutios fejlödésétöl". Nem is teljesen világos számomra, miért feltételezed ezt? Kifejtenéd? Én nem vagyok tagadója sem a gondolat, sem a viselkedés evolúciójának. De rettenetesen kevés igazolását látni a világban ezeknek. Gondoljunk csak a 20. század borzalmaira, és máris el kell bizonytalanodnunk azügyben, hogy a ma embere gondolataban, viselkedésében magasabb evolúciós szintet képviselne-e mint például az a paleolitikum embere.
- Státusza