Ernoe: A szél kedvesem ugy mint a abuzát a mai napig is.
-
-
Ernoe: A füvek még mindig szél által pozodnak, a rovarokra olyan növények vannak rászorulva amiknek relativ kevés virágjuk van. A méheken kivül állatok, denevérek, madarak, bogarak, lepkék, szél, viz minden résztvesz a beporzásban.
Ernoe, már megint megfeledkezel a DNS-ről. Ez nem olyan dolog, hogy a növények holnaptól úgy döntenek, hogy mostantól a rovaros megporzást választják, mert az olyan jólesik.
Ernoe: Jobb lett volna ha konkret esetet emlitsz mert többféle ok lehet, hogy ilyen artefakte létrejöjjön.
Ernoe, mindenhol így van. Sehol a világon nem találod meg a fosszíliákat fejlődés szerinti sorrendben.
A földi állatok lefelé furnak lyukat a földbe. A folyok hordaléka az essözés, árvizektöl, jégkorszaki glecserek szintjétöl függ. A völgyekben ugy összekeveredhet a föld mint a kártyapakli.
És a dínó lefúrta magát az ős-papucsállatka mellé.
Földcsuszamlások mint a löszmozgás amit nemrég beidéztél, földrengések, jégkorszaki gletscherek, tektronikus eltolodások.
Mindegy, hova tologatod a földrétegeket Ernoe, ez nem változtat azon a tényen, hogy ugyanabban a kőzetben vannak olyan élőlények, amik nem létezhettek együtt az elméleted szerint.
Jaszladány: Nincs magyarázatod a polisztratikus fosszíliákra, amelyek állítólagosan évmilliók alatt lerakódott talajrétegeken hatolnak keresztül.
-
Ernoe: Ha egy kicsit konkrétabb lennél.
Te csak szórakozol, ugye? Már egy csomót ideidéztem, fényképekkel együtt. Akkor sem adtál rájuk magyarázatot, és úgysem adsz most sem, csak hangoztatod, hogy az evolúciónak mindenre van magyarázata. A több millió, függőlegesen fosszilizálódott, gyökér nélküli fatörzsre, melyekből egész erdők vannak eltemetve szerte a föld tájain, mégse adsz magyarázatot. Ezek mindegyike többszázezer évesnek állított talajrétegeket hatol keresztül 10-15 méter hosszúságban. Néhol még egy irányba meg is dől az egész fosszilis erdő, ahogy az áradat megdöntötte, mielőtt az üledék belepte. De mi a Te magyarázatod? Sosem fogjuk megtudni.
Jaszladány: Nincs magyarázatod a kambriumi robbanásra.
-
Ernoe: Nem tudom miért nem nézel magad utána? A globális jégkorszak elmulásával, a mészkö felolvadásával, a felmelegedés hozta kedvezöbb feltételek magátol érthetödöen egy gyorsabb fejlödésnek nyitották meg a kapuit.
Erdekes pl. egy uj cikk "Tömeges pusztulás után robbanásszerü életburjánzás" Ha egy kicsit konkrétabb lennél.
Nekem van rá magyarázatom Ernoe, Neked nincsen. Amit idepötyögtél semmit sem magyaráz arra, hogyan jelenhettek meg az élőlények hirtelen, mindenféle előzetes nyom nélkül, teljesen kifejlett formában. Mégpedig sok ezer faj egyszerre.
És arra sem magyarázat, miért nincsenek fosszíliák az alsóbb rétegekben.
Az evolutio olyan mint egy harmonikus rezgés. Az energia eltárolodik mondjuk egy bazi nagy bálnában. Ehez rengeteg apro planktonra van szükség. A bálna ezeket összetugyja gyüjteni mert uszik. Aztán egy szép napon megdöglik ez a 200 tonnás állat, elmerül a mély tengerbe ahol aztán évekig dorbézolnak a hullájábol az állatok. Igazi paradicsomi idök kezdödnek a tengetalatti lények részére. A sok elhullott dinoszaurusz ugyancsak egy böséges halotti tort ajándékozott a környezetének. Mi most az olajbol, földgázbol élünk. Egy embertöl "elhagyatott" kertben ugy burjánzik minden mint a kambriumban.
Ha elgondolkodnál azon, amit írsz, belátnád, hogy az evolúció szerint egyáltalán nem lenne szabad fosszíliáknak lenniük, különösen nem tömegesen. Ahogy a bálna teteme elbomlik, és felfalják más lények, úgy a többi élőlény is így végzi. Tehát nem keletkezhetne fosszília, mégis tízezrével találnak belőlük nap mint nap.
Ernoe: Kedvesem tudod hány állatfaj él a földön? Egy akkora hajot nem tudott volna csinálnia egy ember még vasbol sem. Es hol lettek volna elquartelyozva az állatok? Fiokba? Polcon? Ki vigyázott volna, hogy a nyuszit ne egye meg a roka? Egy elefánt többszáz killo levelet eszik naponta. Mekkora speisekammer kellett egy 40 napos utazáshoz?
Néz utána Ernoe, ha érdekel. Már többször modellezték.
"Csak az alapfajokból kellett bevinni a bárkába" na már közelitesz az evolutio felé, az alapfajokbol kialakulhat a hiányzo többmillio másik faj. Isten hozott az evolutio oldalán.
Bár nem tartozik ide, de ha már annyira érdekel, íme egy számítgatás és elmélet a sok közül, ha már Te nem akarsz utána nézni. Ezek nem tények, hanem elmélet, de még mindig hihetőbb, mint a békakirályfi:
A szkeptikusok egyik kedvenc témája Noé bárkája. Feltételezik, hogy nem férhettek rá az állatok, nem volt elég hely egy, a világot reprezentáló állatseregletnek (pl. dínók!), sem a takarmánynak, meg aztán mit is kezdtek ott az ürülékkel?
John Woodmorappe: Noé bárkája: megvalósíthatósági tanulmány c. könyve részletesen foglalkozik minden gyakorlati kérdéssel.
A Noénak adott utasítás így szólt: "Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényt. Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy maradjon utódjuk az egész földön"(1Mózes 7,2-3).
"A tiszta állatok közül, és a tisztátalan barmok közül, a madarak közül, és minden földön csúszó-mászó állat közül, kettő-kettő ment be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak."( 1 Móz. 7,7-8 )
A "böhémáh" héber szó, amelyet itt "állatnak" fordítottak, az összes szárazföldi gerinces állatra vonatkozik, a "remesz" pedig a csúszómászókra. Nóénak nem kellet magával vinnie víziállatokat, mert ezek életét az özönvíz nem úgy fenyegette, mint a szárazföldieket. Az özönvíz nyilvánvalóan a tengeri élővilágban is nagy pusztítást végzett, de mi ne kérjünk számon mást Noétól, mint amit Isten rábízott: a szárazföldi állatok átmentését. Akváriumoknak tehát nem kellett lenniük a bárkán.
Isten különböző állatfajokat teremtett, amelyek egyedeit nagy átalakuló- és alkalmazkodóképességgel látta el. Az akkori fajok utódai ma - az emberrel ellentétben - sokkal nagyobb csoportot alkotnak, mint az a rendszertani kategória, amit fajnak (latinul species) nevezünk. Sok esetben azokat a mai fajokat, amelyek egy meghatározott eredeti fajtól származnak, a modern taxonómia (a biológiának az élőlények osztályozásával foglalkozó ága) nem(zetség)nek (genus) nevezi.
A faj a szokásos definíció szerint olyan organizmusok egy csoportja, amelyek egymással párosodnak (kereszteződnek), és ezáltal termékeny utódokat hoznak létre, de amelyek más faj egyedeivel nem párosodnak. Egy nemzetség vagy család (família) legtöbb faja esetén azonban nem ellenőrizték, hogy mely más fajokkal kereszteződhet és melyekkel nem. A kihalt fajoknál ez az ellenőrzés nyilvánvalóan lehetetlen. Valójában nemcsak fajok közötti kereszteződések ismertek, de sok esetben különböző nemzetségekhez tartozó egyedek párosodnak, úgyhogy a "faj" egyes esetekben olyan magas szintű kategória, mint a "család". Ha a "fajt" a nemzetséggel azonosítjuk, ez a Biblia fogalomvilágával összhangban van, amely ezeket a fogalmakat úgy használja, hogy az izraeliták könnyen felismerhettek egy fajt.
Például a ló, a zebra és a szamár valószínűleg egyetlen lószerű fajtól származik, mivel képesek kereszteződni, bár utódaik többnyire terméketlenek. A kutya, a farkas, a prérifarkas és a sakál mind-mind valószínűleg egy kutyaszerű őstől származik. A háziasított szarvasmarhák (amelyek tiszta állatok) összes különböző faja őstulkoktól származik, és így legfeljebb hét vagy tizennégy szarvasmarha lehetett a bárka fedélzetén. Elképzelhető, hogy az őstulok egy olyan marhafaj utódja, amely egyben a bölény és a vízibivaly őse is volt. Tudjuk továbbá, hogy a tigris és az oroszlán keresztezéséből hibridek születnek, amelyeket tiglánoknak (angolul liger vagy tigon) neveznek. Ezért ők valószínűleg ugyanattól az eredeti fajtól származnak.
Woodmorappe összesen 8000 nemzetséget számolt össze, a kihaltakkal együtt. Így nagyjából 16 000 állatot kellett felvenni a bárka fedélzetére. A kihalt nemzetségek esetén egyes paleontológusok hajlamosak minden új lelethez új nemzetségnevet rendelni. Ezt azonban önkényesen teszik, és a kihalt fajok számát valószínűleg eltúlozzák.
Mi a helyzet a szauropoduszokkal, a legnagyobb dinoszauruszokkal, amelyek közé a nagy növényevők is tartoztak, mint például a Brachiosaurus, a Diplodocus és az Apatosaurus? Általában 87 szauropodusz-nemzetséget sorolnak fel, de ezek közül csak a 12-t tekintenek "biztosnak" és további 12-t "meglehetősen biztosnak".
Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan tudta Nóé az összes nagy dinoszauruszt elhelyezni a bárkában?" Először is, a 668 vélt dinoszaurusz-nemzetségből csak 106 nyomott tíz tonnánál többet kifejlett állapotában. Másodszor, a Biblia nem állítja, hogy az állatok teljesen ki voltak fejlődve. A legnagyobb állatokat valószínűleg fiatal példányok képviselték. Meglepőnek tűnik, de a bárkán lévő állatok átlagos mérete egy patkányéval egyezett meg (Woodmorappe legutóbbi kimutatása szerint), és csak 11 százalékuk volt lényegesen nagyobb egy juhnál.
Egy másik, az ateisták és a teista evolúcióelmélet képviselői által felvetett kérdés: "Hogyan élhették át az özönvizet a bakteriális kórokozók?" Ez a kérdés feltételezi, hogy a baktériumok több ezer éve éppannyira specializálódottak és fertőzőek voltak, mint manapság - ebben az esetben a bárka minden utasának az összes ma létező betegséget el kellett volna kapnia. De a baktériumok akkoriban minden valószínűség szerint ellenállóképesebbek voltak, s még ma is sok baktérium vészeli át a kedvezőtlen időszakokat rovarokban vagy azok tetemeiben, legyenek bár azok kiszáradt vagy megfagyott állapotban. De egy gazda is hordozhatja a baktériumokat anélkül, hogy megbetegedne. Azt se felejtsük el, hogy manapság a gazdák degenerálódása megkönnyíti a mikrobáknak, hogy betegséget okozzanak, míg a múltban a (ma kórokozói) a gazda beleiben éltek anélkül, hogy betegséget okoztak volna.
A bárka mérete 300 x 50 x 30 sing volt (1Mózes 6,15), azaz kb. 137 x 23 x 13,7 méter, ami 43 200 m3 térfogatnak felel meg. Hogy szemléltessük ezt a méretet, a bárka térfogatát 522 szokásos marhavagon térfogatával azonosíthatjuk, amelyek mindegyikében 240 juh fér el.
Ha az állatokat 50 x 50 x 30 cm-es, vagyis 75 000 cm3 átlagos térfogatú ketrecekben ill. kalitkákban tartották, akkor a 16 000 állat csak 1200 m2 helyet vagy 14,4 marhavagont foglalt el. Még ha ezenkívül egy millió rovarfaj volt is a fedélzeten, az sem volt probléma, mivel ezek nagyon kevés helyet igényeltek. Ha mindegyik rovarpárt egy 10 cm oldalhosszúságú kalitkában (1000 cm3) tartották volna, az összes rovarfaj akkor is csak 1000 m3 térfogatot igényelt volna, ami további 12 marhavagon térfogatának felel meg. Akkor még elfért volna a bárkán öt, egyenként 99 vagonból álló szerelvény, és ez bőven elég lett volna Nóé családja, a takarmány tárolása, az állatok "kifutói" és a levegő számára. Mivel azonban a rovarok nem tartoznak a böhémáh és remesz kategóriákba, Nóénak valószínűleg nem kellett őket a fedélzetre vinnie, ezek túlélhették az özönvizet lebegő növénytakarókon, amint arra számos példa van. "Friss" szigetek, amelyek földmozgások vagy vulkanikus tevékenységek után jönnek létre, hamarosan benépesülnek kisebb szárazföldi állatokkal, amelyek tengeri úton, növénydarabokon, növényszőnyegeken érkeznek meg.
Ha összeszámoljuk a szükséges térfogatot, megállapíthatjuk, hogy bőven maradt hely a takarmány tárolásához, a mozgáshoz stb. Az is lehetséges, hogy a ketreceket egymásra rakták, és a takarmányt rajtuk vagy mellettük tárolták, hogy minél könnyebben boldoguljanak. Így sokkal jobban kihasználhatták a bárkát, és elegendő tér maradhatott a szellőzéshez.
Még ha fel is tételezzük, hogy a ketrecek nem voltak egymásra rakva, akkor sem lett volna helyprobléma. Az állatok szállítására törvényileg előírt helyigény alapján Woodmorappe megmutatta, hogy az összes állat együtt kevesebb helyet foglalna el, mint a bárka három fedélzetén rendelkezésre álló terület fele. Ilyen elrendezés mellett a lehető legnagyobb mennyiségű takarmány és víz tárolható a ketrecek tetején, az állatok közvetlen közelében.
A bárka valószínűleg préselt, száraz és koncentrált takarmányt vitt magával. Lehet, hogy Nóé főként gabonával és némi szénával vagy rostos anyaggal etette az állatokat. Woodmorappe kiszámolta, hogy a takarmánykészletek a bárka össztérfogatának csupán 15 százalékát foglalták el. Az ivóvízhez a rendelkezésre álló hely legfeljebb 10 százalékát kellett igénybe venni. Ez a helyigény még kevesebb lehetett, ha Nóé fel tudta fogni és tárolni tudta az esővizet.
Hogyan távolította el Nóé és családja naponta a több ezer állat ürülékét? Az ehhez szükséges munkát jelentősen lehetett csökkenteni, ha a ketrecek alja ferde vagy rácsos volt, és az ürülék lecsúszott róla vagy átpergett rajta, majd vízzel leöblítették (víz bőven volt!), vagy az ürüléket komposztálták, és a férgek lebontották. A rácsszerű aljjal és egy alatta elhelyezett ferde deszkával ellátott ketrecek öntisztítóak Ha a ketreceket jó sok alommal látták el, egy adag talán egy egész évre elég volt anélkül, hogy ki kellett volna cserélni. Az abszorbeáló anyagok (pl. fűrészpor, puhafaforgács vagy tőzegmoha) csökkenthették a nedvességtartalmat és így a kellemetlen szagokat is.
Nem volt lehetetlen tehát a Noénak adott feladat.