A jo hazassag titka.....
- Téma inditó bogyomama
- Kezdés dátuma
A házasságban mindenki a másiktól várja,hogy adjon (megbecsülést, megértést, szeretetet, szexet stb.) Ennek hiányában duzzognak, megsértődnek,elválnak.
Arra kellene figyelni,mit adjunk a társunknak(megbecsülést, megértést, szeretetet, szexet stb.)
Sokkal kiegyensúlyozottabbá válnának a társas kapcsolatok.
Arra kellene figyelni,mit adjunk a társunknak(megbecsülést, megértést, szeretetet, szexet stb.)
Sokkal kiegyensúlyozottabbá válnának a társas kapcsolatok.
Mind nagyon fontos, de szerintem a legfontosabb a TÜRELEM!
A mai rohanó világban nincs időnk még sokszor magunkra sem, nem hogy a társunka. Stresszesek vagyunk és sokszor az egész konfliktus egy "indulatosabban" mondott szóból pattan ki. Türelmesnek kell lenni és karbantartani a "házas életetet".
A mai rohanó világban nincs időnk még sokszor magunkra sem, nem hogy a társunka. Stresszesek vagyunk és sokszor az egész konfliktus egy "indulatosabban" mondott szóból pattan ki. Türelmesnek kell lenni és karbantartani a "házas életetet".
Úgy néz ki, hogy a világban nincs folyamatos fejlődés, hanem egyik szintről (fokozatról) a másikra ugrás. (Érzésem szerint a szinten belül lehet némi folyamatos növekedés.)
Ilyen a házasság és a családi élet is. Meg lehet rekedni bármelyik szinten. Csak bizonyos szint elérése után vehetjük észre ennek létezését. És vágyhatunk az újabb szint elérésére.
Mindezek előtt egy példa a jobb megértés érdekében:
Nekem réges-régen volt egy zsebrádióm. Vettem fel belőle zenéket kézi mikrofonnal, mono magnóra. Mondta a bátyám, hogy ez nagyon rossz minőségű felvétel lesz így. Nekem aztán mondhatta, hiszen hallottam, hogy jól szól a zene. A bátyámnak igaza volt, de akkor nem hittem neki. Valószínű, hogy ő már hallott jobb felvételeket, ezért ismerhette a különbséget. Majd lesz egy asztali mono rádióm. Erről is veszek fel. Hallottam, hogy jól szól. Hogyan is gondolhattam, hogy a zsebrádiós felvétel jó. Később lett egy sztereó magnós rádióm. Egy az egybe lehetett felvenni a rádióból. Összehasonlíthatatlanúl jobb volt a minőség. Hogyan is gondolhattam, hogy a mono rádiós felvétel jó. A rádiós magnó után lett egy (magnó)deckem. Hiszen már tudtam az előző tapasztalataimból, hogy valószínű van jobb a rádiós magnónál, és már vágytam is a jobbra. Ma már CD-re DVD-re veszek fel(írok).
Vagyis, hiába beszélek olyannak a házimozi hangzásról, aki még csak a zsebrádiónál tart. Legalább a sztereó rádiósmagnónál kell tartani(kb. 3. szint) ahhoz, hogy az ember elgondolkozzon azon az eddigi tapasztalatai alapján, hogy biztosan van jobb még ezen túl is. Vagy hallgasson másra is.
A legelső szint egy párkapcsolatban (ami már ténylegesen az) amit én 'Kicsinyesség'('sz.rrágás') fokozatnak nevezek.
Minden pénz megfogni, mindent pénzért adni, nem tartozni senkinek, akitől kaptunk annak ua. értékben visszaadni, stb.
Mi is átestünk ezen. Nagyon sajnálom és szégyenlem. És a környezetünkben nagyon sokan megrekedtek ezen a szinten.
A másodikat úgy hívom: "Bezárkózás"
Mikor egy fiatal család úgy gondolja, hogy majd ő megmutatja. Megmutatja, hogy jobban neveli fel a gyerekét, mint mások. Nem kér és nem fogad el
segítséget senkitől. Könyvektől sem. Egyféleképpen mindenképp felnevelheti. Amit otthonról hozott, úgy biztosan. Főleg ha más mintája nincs. Pedig van egy-két nagyon jó könyv. És egy-két kevésbé jó. A magyarok nem szeretnek könyvet, főleg tanácsadó könyvet olvasni. (Egyik ismerősünk egyszer bevallotta, ő úgy gondolta, hogy nem kell neki senki segítsége. Mostanra rájött, hiba volt. Így elszúrt jó néhány dolgot, és már nem lehet helyrehozni. Egy tizenéves gyereknél nemigen.) Akkor jó ha nem kell a könyvet elővenni, azt jelenti, jól csináljuk a dolgokat. De az adott pillanatban nagyon-nagyon sokat segíthet. Sok könyv nagyon jól tudja mit hogyan kellene, hogyan lenne jó. De igazán gyakorlati tanácsot alig ad valamelyik. Ilyen kivétel pl. a méltán híres Dr. Spock könyv. De van egy nagyszerű magyar könyv is. Dr. Gyökössy Endre: Együtt a szeretetben. A pofonnal kapcsolatban is gyakorlati tanácsot ad.
Azt kell igazán megtanulni, hogy egy adott pillanatban ne a tehetetlenségünk irányítson. Át tudjuk állítani az agyunkban a 'kapcsolót' valami másra.
Harmadik: "Nyitás"
Amikor rájövünk, hogy vannak akik szívesen segítenek nehéz helyzetekben önzetlenül. Hagyjuk, hogy segítsenek. Ezt megtapasztalva képesek leszünk arra, hogy másoknak mi tudjunk majd segíteni.
Negyedik
Az előző szinteket végig kísérte a szex. Ezen a szinten viszont már nem lesz olyan fontos. Eddigre megtanultuk egymást igazán szeretni. Szex nélkül vagy nagyon ritka szexszel is ugyanolyan jól érezzük együtt egymással. Régen is voltak idős házaspárok akiken látszott, hogy mennyire szeretik egymást. Volt, hogy nem értettem, szex nélkül mit szerethetnek egymásban. Ma már tudom.
A legfontosabb a jó kommunikáció.
Ilyen a házasság és a családi élet is. Meg lehet rekedni bármelyik szinten. Csak bizonyos szint elérése után vehetjük észre ennek létezését. És vágyhatunk az újabb szint elérésére.
Mindezek előtt egy példa a jobb megértés érdekében:
Nekem réges-régen volt egy zsebrádióm. Vettem fel belőle zenéket kézi mikrofonnal, mono magnóra. Mondta a bátyám, hogy ez nagyon rossz minőségű felvétel lesz így. Nekem aztán mondhatta, hiszen hallottam, hogy jól szól a zene. A bátyámnak igaza volt, de akkor nem hittem neki. Valószínű, hogy ő már hallott jobb felvételeket, ezért ismerhette a különbséget. Majd lesz egy asztali mono rádióm. Erről is veszek fel. Hallottam, hogy jól szól. Hogyan is gondolhattam, hogy a zsebrádiós felvétel jó. Később lett egy sztereó magnós rádióm. Egy az egybe lehetett felvenni a rádióból. Összehasonlíthatatlanúl jobb volt a minőség. Hogyan is gondolhattam, hogy a mono rádiós felvétel jó. A rádiós magnó után lett egy (magnó)deckem. Hiszen már tudtam az előző tapasztalataimból, hogy valószínű van jobb a rádiós magnónál, és már vágytam is a jobbra. Ma már CD-re DVD-re veszek fel(írok).
Vagyis, hiába beszélek olyannak a házimozi hangzásról, aki még csak a zsebrádiónál tart. Legalább a sztereó rádiósmagnónál kell tartani(kb. 3. szint) ahhoz, hogy az ember elgondolkozzon azon az eddigi tapasztalatai alapján, hogy biztosan van jobb még ezen túl is. Vagy hallgasson másra is.
A legelső szint egy párkapcsolatban (ami már ténylegesen az) amit én 'Kicsinyesség'('sz.rrágás') fokozatnak nevezek.
Minden pénz megfogni, mindent pénzért adni, nem tartozni senkinek, akitől kaptunk annak ua. értékben visszaadni, stb.
Mi is átestünk ezen. Nagyon sajnálom és szégyenlem. És a környezetünkben nagyon sokan megrekedtek ezen a szinten.
A másodikat úgy hívom: "Bezárkózás"
Mikor egy fiatal család úgy gondolja, hogy majd ő megmutatja. Megmutatja, hogy jobban neveli fel a gyerekét, mint mások. Nem kér és nem fogad el
segítséget senkitől. Könyvektől sem. Egyféleképpen mindenképp felnevelheti. Amit otthonról hozott, úgy biztosan. Főleg ha más mintája nincs. Pedig van egy-két nagyon jó könyv. És egy-két kevésbé jó. A magyarok nem szeretnek könyvet, főleg tanácsadó könyvet olvasni. (Egyik ismerősünk egyszer bevallotta, ő úgy gondolta, hogy nem kell neki senki segítsége. Mostanra rájött, hiba volt. Így elszúrt jó néhány dolgot, és már nem lehet helyrehozni. Egy tizenéves gyereknél nemigen.) Akkor jó ha nem kell a könyvet elővenni, azt jelenti, jól csináljuk a dolgokat. De az adott pillanatban nagyon-nagyon sokat segíthet. Sok könyv nagyon jól tudja mit hogyan kellene, hogyan lenne jó. De igazán gyakorlati tanácsot alig ad valamelyik. Ilyen kivétel pl. a méltán híres Dr. Spock könyv. De van egy nagyszerű magyar könyv is. Dr. Gyökössy Endre: Együtt a szeretetben. A pofonnal kapcsolatban is gyakorlati tanácsot ad.
Azt kell igazán megtanulni, hogy egy adott pillanatban ne a tehetetlenségünk irányítson. Át tudjuk állítani az agyunkban a 'kapcsolót' valami másra.
Harmadik: "Nyitás"
Amikor rájövünk, hogy vannak akik szívesen segítenek nehéz helyzetekben önzetlenül. Hagyjuk, hogy segítsenek. Ezt megtapasztalva képesek leszünk arra, hogy másoknak mi tudjunk majd segíteni.
Negyedik
Az előző szinteket végig kísérte a szex. Ezen a szinten viszont már nem lesz olyan fontos. Eddigre megtanultuk egymást igazán szeretni. Szex nélkül vagy nagyon ritka szexszel is ugyanolyan jól érezzük együtt egymással. Régen is voltak idős házaspárok akiken látszott, hogy mennyire szeretik egymást. Volt, hogy nem értettem, szex nélkül mit szerethetnek egymásban. Ma már tudom.
A legfontosabb a jó kommunikáció.
Szerintem is a tolerancia, azért kel olyan társat választani akit konnyen tolerálunk, mert megváltoztatni senkit sem lehet/szabad.
Megvaltoztatni lehet de nem minden esetben jo. Gyakran mind a ket fel valtozik alakul egymas mellett, atvesszuk a masik jo es rossz tulajdonsagainak egy reszet. Ez sokszor jo, de gyakran a negativ oldal gyoz. Mindenkeppen en is a turelmet reszesitem elonyben a mai vilagban, a jo hazassag megtartasa celjabol.
Egy pár könyv ami abban nyújthat segítséget,hogy megismerjük egymást.Rájövünk,hogy nem direkt bosszant a párom csak egyszerűen nem olyan típus mint én.
Ha ezekkel tisztában vagyunk és saját magunkkal is ,akkor talán könnyebben mennek ezek a dolgok mint pl.tolerancia.
Személyiségünk rejtett tartalékai
A Szerelem pszichológiája
Ha ezekkel tisztában vagyunk és saját magunkkal is ,akkor talán könnyebben mennek ezek a dolgok mint pl.tolerancia.
Személyiségünk rejtett tartalékai
A Szerelem pszichológiája
A házastársi együttlét, éppen azért, mert, két ember kapcsolatáról van szó, csak eszköz jellegű. Amennyiben közös célt tudnak maguk elé tűzni, s ennek magvalósításán fáradoznak, annyiban lehet harmonikus a kapcsolat. A lehetősége ennek mindig fönnáll elvileg. A gyakorlatban azonban mindkét fél szabadsága döntő. Egyik sem képes döntésben helyettesíteni a másikat. Csak elmondhatják egymásnak, hogy mi az a cél, melyre a házastárs segítségével törekedni kívánnak. Boldogítani úgysem tudják egymást. A boldogítás az Ő szerepe mindannyiunk életében, mivel mindenkit Önmagára teremtett.
Egy házasság akkor boldog, ha mindketten azt az egyetlen feladatot vállalják, hogy önmagukat megjavítják. Ha csak az egyik vállalja ezt, akkor a házasság boldogtalan, de az, aki az önnevelés útját vállalja, megtalálja saját békéjét, és abban biztos lehet, hogy megkapja Tőle ehhez az úthoz szükséges erőt. Mindig meg kell beszélni párunkkal a legtöbb problémát, mert a házasság lényegéhez tartozik, hogy nem egymástól független, még csak nem is csupán egymásra tekintettel kell gondolkodnunk, cselekednünk, hanem egymásban.
A házastársi kapcsolat semmiképpen sem alá-fölé rendelt kapcsolat. Aki a házasságban uralkodni akar, az gyakorlatilag cáfolja azt az ígéretét, amelyet a házasságkötés alkalmával mondott. Igen mert a szeretet és az uralkodás ember és ember között nem fér össze. A szeretet: szabad szolgálat, amely semmiféle kényszert nem képes sem elfogadni, sem alkalmazni. Ahol kényszer van, ott Ő nincs jelen.
A házasságok bizony megkötözöttségek, mindaddig, amíg azt várjuk, hogy a másik boldoggá tesz. Ez hiba, ezért teljes szemléletváltást kell végeznie mindkét félnek. Meg kell értetni önmagunkkal, hogy nem csak az egyik félnek kell megváltoznia a saját boldogságunk, benső békénk érdekében, hanem mindkettőnek. De a boldogságunk nem függhet a másiktól.Mindkét fél a másik számára: tükör. Így láthatjuk meg önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Ebben a tükörben láthatjuk, hogy hol tartunk a türelemben, a megértésben, az önfegyelemben, a rugalmasságban. Csak azokon a házasságokon van áldás, amelyekben nincs alá-fölérendelt viszony. Ahol Miatta szeretik egymást a házastársak. De ha azt tapasztaljuk, hogy a társunk lélekben már elhagyott, akkor ott nincs semmi keresnivalónk mellette. Nem is fogjuk sokáig bírni. Hiába akarjuk megjavítani házasságunkat, nem fog sikerülni. Hiába akarunk társunk kedvébe járni. Nem fog sikerülni. Egy házasságban nem elvárásoknak, hanem várakozásoknak van csak helye. Egy idő után e várakozásoknak is vége szakadhat. Ez akkor történik, amikor valamelyik fél azt éli meg, hogy elhagyták. Az Ő lelke a kapcsolatok lelke, de ha a Lelke által létrejött kapcsolatot széttépi valamelyik, akkor ezt, bármennyire fájdalmas, tudomásul kell venni. Isten csak olyan értelemben teremtette az egyik embert a másik emberre, hogy Istenhez segítők legyenek egymás számára. Ha nem ez történik, akkor eleve nincs is ott Isten! A boldog házassághoz az kell, hogy Őt befogadjuk életünk fókuszában, és ekkor szabaddá tudunk válni társunktól, hogy a másik ne rántson magával a boldogtalanságba.
Egy házasság akkor boldog, ha mindketten azt az egyetlen feladatot vállalják, hogy önmagukat megjavítják. Ha csak az egyik vállalja ezt, akkor a házasság boldogtalan, de az, aki az önnevelés útját vállalja, megtalálja saját békéjét, és abban biztos lehet, hogy megkapja Tőle ehhez az úthoz szükséges erőt. Mindig meg kell beszélni párunkkal a legtöbb problémát, mert a házasság lényegéhez tartozik, hogy nem egymástól független, még csak nem is csupán egymásra tekintettel kell gondolkodnunk, cselekednünk, hanem egymásban.
A házastársi kapcsolat semmiképpen sem alá-fölé rendelt kapcsolat. Aki a házasságban uralkodni akar, az gyakorlatilag cáfolja azt az ígéretét, amelyet a házasságkötés alkalmával mondott. Igen mert a szeretet és az uralkodás ember és ember között nem fér össze. A szeretet: szabad szolgálat, amely semmiféle kényszert nem képes sem elfogadni, sem alkalmazni. Ahol kényszer van, ott Ő nincs jelen.
A házasságok bizony megkötözöttségek, mindaddig, amíg azt várjuk, hogy a másik boldoggá tesz. Ez hiba, ezért teljes szemléletváltást kell végeznie mindkét félnek. Meg kell értetni önmagunkkal, hogy nem csak az egyik félnek kell megváltoznia a saját boldogságunk, benső békénk érdekében, hanem mindkettőnek. De a boldogságunk nem függhet a másiktól.Mindkét fél a másik számára: tükör. Így láthatjuk meg önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Ebben a tükörben láthatjuk, hogy hol tartunk a türelemben, a megértésben, az önfegyelemben, a rugalmasságban. Csak azokon a házasságokon van áldás, amelyekben nincs alá-fölérendelt viszony. Ahol Miatta szeretik egymást a házastársak. De ha azt tapasztaljuk, hogy a társunk lélekben már elhagyott, akkor ott nincs semmi keresnivalónk mellette. Nem is fogjuk sokáig bírni. Hiába akarjuk megjavítani házasságunkat, nem fog sikerülni. Hiába akarunk társunk kedvébe járni. Nem fog sikerülni. Egy házasságban nem elvárásoknak, hanem várakozásoknak van csak helye. Egy idő után e várakozásoknak is vége szakadhat. Ez akkor történik, amikor valamelyik fél azt éli meg, hogy elhagyták. Az Ő lelke a kapcsolatok lelke, de ha a Lelke által létrejött kapcsolatot széttépi valamelyik, akkor ezt, bármennyire fájdalmas, tudomásul kell venni. Isten csak olyan értelemben teremtette az egyik embert a másik emberre, hogy Istenhez segítők legyenek egymás számára. Ha nem ez történik, akkor eleve nincs is ott Isten! A boldog házassághoz az kell, hogy Őt befogadjuk életünk fókuszában, és ekkor szabaddá tudunk válni társunktól, hogy a másik ne rántson magával a boldogtalanságba.
Hasonló témák
