akkoriban vkid ( szeretett)meghalt vége lett az utnak számára kérdezz rá ki volt az és nem tér visszatöbbé az álom...Sziasztok!
Én legutóbb azt álmodtam, hogy futottam. Helyszínekre nem emlékszem, csak arra, hogy egész álmomat végigfutottam. Reggel megnéztem mit jelent ha futással álmodok, és azt, hogy nagy változás jön az életembe. Kíváncsian várom.
Van egy visszatérő álmom is, egészen kicsi korom óta (kb. 6 éves). Mindig a szüleimmel és az öcsémmel megyünk nyaralni és vagy elfogy az út, és megyünk tovább a levegőbe (ilyen hegyes területeken :|) vagy pedig belemegy a vízbe az út, és a vízbe (tóba) megyünk tovább. A Dunán mindig átkelünk, és olyankor olyan a híd, hogy teljesen a vízben van :O Hát érdekes...
Mit álmodtál? - Gyere meséld el!
- Téma inditó centrino
- Kezdés dátuma
- Státusza
szellemi vezető/álom
Sziasztok!
Nem rég ötlött fel bennem a gondolat, koffein túladagolások és éjszakázós tanulás közben, hogy a férfi akiről egész kis korom óta álmodok, biztos a szellemi vezetőm.
Legelső maradandó emlékem róla, 5 éves koromról való, egy réten álltunk, gyönyörű rét volt pipacsokkal, ő ott állt előttem, egy ázsiai kisfiú képében.Akkor tudtam,hogy nem először látom, és nem is így néz ki. (akkoriban nagyon szerettem a ninjás,karatés filmeket )
Sosem szavakkal kommunikáltunk, ahogy emlékszem, bár akkor ez valahogy nem tűnt fel, mintha lelkeink kapcsolódtak volna mindig össze, mindig éreztem a szeretetét és támogatását. Ahogy emlékszem, sose jelent meg csak úgy, csak ha segítség kellett, vagy rágondoltam. Sose volt bőbeszédű, magától sose beszélt, sokszor még akkor se ha kérdeztem. bizonyos dolgokat nem volt hajlandó elmondani. Mindig a jobb oldalamon volt, ha épp nem védelmeznie kellett.
Azon a réten többször is jártunk, bár sosem nézett ki ugyanúgy. Konkrétan 2 alkalomra emlékszem, de tudom, hogy többször jártam ott, és hogy néha rét nem is rét volt. (általában csak átutaztam rajta, mikor nem rét volt, nem tudtam megragadni a pillanatot, vagy angyon mély álomba merültem)
Eddig sosem érdeklődtem a lelki vezetők iránt konkrétan, valahogy kizártam ezt a lehetőséget. Eddig úgy tudtam, h a lelki vezetők nem éltek velünk egyszerre a földön. De azt nem tudtam, hogy lehetett olyan életünk, mikor ismertük egymást és kapcsolatban voltunk. Ha ezt hamarabb tudom...nem tudtam, h ismerhetem a lelki vezetőmet régről.
Mindig úgy gondoltam rá, mint valaki a múltból.
Alteregom semmiképp, vagy kitalált alak, akkor jobban kötődne hozzám, de mindig tudtam, hogy ő önálló, nem formálhatom, nem részei az álmaimnak, kívül álló, nem érzem részemnek.
De ha az előző életeimről kérdeztem sose árult el semmit, nem kellett tudnom. Zavarta, ha arról kérdezem, néha egészen szomorúnak éreztem. azt is tudtam elmondaná, ha elmondhatná.
Aztán kezdtem idősebb lenni, és egyre kevesebbet jelent meg álmaimban. Mindig hívtam, megjelent, de csak kevés időre. Mondta, hogy nem maradhat, fel kell nőnöm, amit érzek, gondolok, az nem teljesen az, aminek hiszem. Nem akartam megérteni. Hogy egész pontos legyek, idealizáltam, mint tökéletes férfi. Naiv a leány lélek, könnyen "szerelmes" lesz. Főleg, ha túl sok romantikus regényt olvas, és túl élénk a fantáziája.
Ezért nem tudott tovább ilyen kedves maradni velem, hogy megértsem.
Emlékszem egyszer egy beszélgetés alkalmával mondta, hogy majd meg fogom tapasztalni, találni fogok olyan élő férfit, nem kell aggódnom. S hogy mi találkozni fogunk e valaha, az nem valószínű, de sosem lehet tudni...és hogy el kell hogy hagyjon, nem maradhat velem tovább, már így is többet tett, mint ami szükséges lett volna.
Innestől jött az én buta kombinációm, hogy tényleg szeretett, tényleg úgy éreztem, és h ez nem volt tervben. Elsősorban ezért is mondott búcsút nekem, mert ez már káros, nem szolgálja a fejlődésem. És hogy tényleg ismertük egymást egy előző életből, talán többől is. talán majd gyermekemként, vagy unokámként újjászületik, ha ez lehetséges.
Kutakodtam én előző élet után is, akkor "haragudott" rám, bár nem mutatta konkrét jelét, de valahogy mindig annyira közel éreztem magamhoz, hogy lelkének legkisebb rezdüléseit, érzelmeit is éreztem. tudtam, hogy mikor csinálok, olyat amit nem kellene, és hogy mindig beszéltünk róla, mindig figyelmeztetett, bár mindig az én döntésem volt mit teszek. Emiatt sok negatív tapasztalat élt :S. Egyszer tényleg feladtam, mikor álmomból arra riadtam, hogy kiröhög egy nőszemély, megfenyegetett, nem tudtam megmoccanni, majd akaratommal úrrá lettem rajta, megmozdult a karom, és ahogy befejezte beszédét elment kacagva. Azért röhögött, mert tudatlan szánalmas ember vagyok. Az aljaaas :O egyébként Ő megnyugtatott, Rebeka, így nevezetem el, nem tud valóban ártani nekem.
Valahogy csak most sikerült összegeznem. Már nem álmodok vele, de szükségét érzem vagy, tényleg valami gondom van, mintha érezném még jelenlétét. Több hamis képet láttam, abban hittem ő, de mindig rájöttem, hogy nem.
Most is olyan távolinak, és csak egy nagyszerű álomnak tűnik az egész? Mennyi igazság lehet benne? Tényleg jól gondolom? Ki lehetett Ő? Találkozhatok vele ismét álmaimban? Vagy az életben? Kérlek adjatok tanácsot
Köszönettel,
Ági/rin
ui: Ha lehetne akkor mailben tudnátok válaszolni, nem sűrűn járok erre mostanság (...)
Köszönöm.
Sziasztok!
Nem rég ötlött fel bennem a gondolat, koffein túladagolások és éjszakázós tanulás közben, hogy a férfi akiről egész kis korom óta álmodok, biztos a szellemi vezetőm.
Legelső maradandó emlékem róla, 5 éves koromról való, egy réten álltunk, gyönyörű rét volt pipacsokkal, ő ott állt előttem, egy ázsiai kisfiú képében.Akkor tudtam,hogy nem először látom, és nem is így néz ki. (akkoriban nagyon szerettem a ninjás,karatés filmeket
) Sosem szavakkal kommunikáltunk, ahogy emlékszem, bár akkor ez valahogy nem tűnt fel, mintha lelkeink kapcsolódtak volna mindig össze, mindig éreztem a szeretetét és támogatását. Ahogy emlékszem, sose jelent meg csak úgy, csak ha segítség kellett, vagy rágondoltam. Sose volt bőbeszédű, magától sose beszélt, sokszor még akkor se ha kérdeztem. bizonyos dolgokat nem volt hajlandó elmondani. Mindig a jobb oldalamon volt, ha épp nem védelmeznie kellett.
Azon a réten többször is jártunk, bár sosem nézett ki ugyanúgy. Konkrétan 2 alkalomra emlékszem, de tudom, hogy többször jártam ott, és hogy néha rét nem is rét volt. (általában csak átutaztam rajta, mikor nem rét volt, nem tudtam megragadni a pillanatot, vagy angyon mély álomba merültem)
Eddig sosem érdeklődtem a lelki vezetők iránt konkrétan, valahogy kizártam ezt a lehetőséget. Eddig úgy tudtam, h a lelki vezetők nem éltek velünk egyszerre a földön. De azt nem tudtam, hogy lehetett olyan életünk, mikor ismertük egymást és kapcsolatban voltunk. Ha ezt hamarabb tudom...nem tudtam, h ismerhetem a lelki vezetőmet régről.
Mindig úgy gondoltam rá, mint valaki a múltból.
Alteregom semmiképp, vagy kitalált alak, akkor jobban kötődne hozzám, de mindig tudtam, hogy ő önálló, nem formálhatom, nem részei az álmaimnak, kívül álló, nem érzem részemnek.
De ha az előző életeimről kérdeztem sose árult el semmit, nem kellett tudnom. Zavarta, ha arról kérdezem, néha egészen szomorúnak éreztem. azt is tudtam elmondaná, ha elmondhatná.
Aztán kezdtem idősebb lenni, és egyre kevesebbet jelent meg álmaimban. Mindig hívtam, megjelent, de csak kevés időre. Mondta, hogy nem maradhat, fel kell nőnöm, amit érzek, gondolok, az nem teljesen az, aminek hiszem. Nem akartam megérteni. Hogy egész pontos legyek, idealizáltam, mint tökéletes férfi. Naiv a leány lélek, könnyen "szerelmes" lesz. Főleg, ha túl sok romantikus regényt olvas, és túl élénk a fantáziája.
Ezért nem tudott tovább ilyen kedves maradni velem, hogy megértsem.
Emlékszem egyszer egy beszélgetés alkalmával mondta, hogy majd meg fogom tapasztalni, találni fogok olyan élő férfit, nem kell aggódnom. S hogy mi találkozni fogunk e valaha, az nem valószínű, de sosem lehet tudni...és hogy el kell hogy hagyjon, nem maradhat velem tovább, már így is többet tett, mint ami szükséges lett volna.
Innestől jött az én buta kombinációm, hogy tényleg szeretett, tényleg úgy éreztem, és h ez nem volt tervben. Elsősorban ezért is mondott búcsút nekem, mert ez már káros, nem szolgálja a fejlődésem. És hogy tényleg ismertük egymást egy előző életből, talán többől is. talán majd gyermekemként, vagy unokámként újjászületik, ha ez lehetséges.
Kutakodtam én előző élet után is, akkor "haragudott" rám, bár nem mutatta konkrét jelét, de valahogy mindig annyira közel éreztem magamhoz, hogy lelkének legkisebb rezdüléseit, érzelmeit is éreztem. tudtam, hogy mikor csinálok, olyat amit nem kellene, és hogy mindig beszéltünk róla, mindig figyelmeztetett, bár mindig az én döntésem volt mit teszek. Emiatt sok negatív tapasztalat élt :S. Egyszer tényleg feladtam, mikor álmomból arra riadtam, hogy kiröhög egy nőszemély, megfenyegetett, nem tudtam megmoccanni, majd akaratommal úrrá lettem rajta, megmozdult a karom, és ahogy befejezte beszédét elment kacagva. Azért röhögött, mert tudatlan szánalmas ember vagyok.
Az aljaaas :O egyébként Ő megnyugtatott, Rebeka, így nevezetem el, nem tud valóban ártani nekem.Valahogy csak most sikerült összegeznem. Már nem álmodok vele, de szükségét érzem vagy, tényleg valami gondom van, mintha érezném még jelenlétét. Több hamis képet láttam, abban hittem ő, de mindig rájöttem, hogy nem.
Most is olyan távolinak, és csak egy nagyszerű álomnak tűnik az egész? Mennyi igazság lehet benne? Tényleg jól gondolom? Ki lehetett Ő? Találkozhatok vele ismét álmaimban? Vagy az életben? Kérlek adjatok tanácsot
Köszönettel,
Ági/rin
ui: Ha lehetne akkor mailben tudnátok válaszolni, nem sűrűn járok erre mostanság
(...)Köszönöm.
Már kb. 2 hete az ex-emmel álmodom. Pedig elméletileg már lezártam magamban a dolgot. Vagy mégsem?
Apukámmal is szoktam álmodni. Vele már egy fél éve nem beszélek, mert összevesztünk. Biztos a tudatalattim jelzi, hogy ideje lenne újra beszélni vele.
Sziasztok!
Nem rég ötlött fel bennem a gondolat, koffein túladagolások és éjszakázós tanulás közben, hogy a férfi akiről egész kis korom óta álmodok, biztos a szellemi vezetőm.
Legelső maradandó emlékem róla, 5 éves koromról való, egy réten álltunk, gyönyörű rét volt pipacsokkal, ő ott állt előttem, egy ázsiai kisfiú képében.Akkor tudtam,hogy nem először látom, és nem is így néz ki. (akkoriban nagyon szerettem a ninjás,karatés filmeket
Sosem szavakkal kommunikáltunk, ahogy emlékszem, bár akkor ez valahogy nem tűnt fel, mintha lelkeink kapcsolódtak volna mindig össze, mindig éreztem a szeretetét és támogatását. Ahogy emlékszem, sose jelent meg csak úgy, csak ha segítség kellett, vagy rágondoltam. Sose volt bőbeszédű, magától sose beszélt, sokszor még akkor se ha kérdeztem. bizonyos dolgokat nem volt hajlandó elmondani. Mindig a jobb oldalamon volt, ha épp nem védelmeznie kellett.
Azon a réten többször is jártunk, bár sosem nézett ki ugyanúgy. Konkrétan 2 alkalomra emlékszem, de tudom, hogy többször jártam ott, és hogy néha rét nem is rét volt. (általában csak átutaztam rajta, mikor nem rét volt, nem tudtam megragadni a pillanatot, vagy angyon mély álomba merültem)
Eddig sosem érdeklődtem a lelki vezetők iránt konkrétan, valahogy kizártam ezt a lehetőséget. Eddig úgy tudtam, h a lelki vezetők nem éltek velünk egyszerre a földön. De azt nem tudtam, hogy lehetett olyan életünk, mikor ismertük egymást és kapcsolatban voltunk. Ha ezt hamarabb tudom...nem tudtam, h ismerhetem a lelki vezetőmet régről.
Mindig úgy gondoltam rá, mint valaki a múltból.
Alteregom semmiképp, vagy kitalált alak, akkor jobban kötődne hozzám, de mindig tudtam, hogy ő önálló, nem formálhatom, nem részei az álmaimnak, kívül álló, nem érzem részemnek.
De ha az előző életeimről kérdeztem sose árult el semmit, nem kellett tudnom. Zavarta, ha arról kérdezem, néha egészen szomorúnak éreztem. azt is tudtam elmondaná, ha elmondhatná.
Aztán kezdtem idősebb lenni, és egyre kevesebbet jelent meg álmaimban. Mindig hívtam, megjelent, de csak kevés időre. Mondta, hogy nem maradhat, fel kell nőnöm, amit érzek, gondolok, az nem teljesen az, aminek hiszem. Nem akartam megérteni. Hogy egész pontos legyek, idealizáltam, mint tökéletes férfi. Naiv a leány lélek, könnyen "szerelmes" lesz. Főleg, ha túl sok romantikus regényt olvas, és túl élénk a fantáziája.
Ezért nem tudott tovább ilyen kedves maradni velem, hogy megértsem.
Emlékszem egyszer egy beszélgetés alkalmával mondta, hogy majd meg fogom tapasztalni, találni fogok olyan élő férfit, nem kell aggódnom. S hogy mi találkozni fogunk e valaha, az nem valószínű, de sosem lehet tudni...és hogy el kell hogy hagyjon, nem maradhat velem tovább, már így is többet tett, mint ami szükséges lett volna.
Innestől jött az én buta kombinációm, hogy tényleg szeretett, tényleg úgy éreztem, és h ez nem volt tervben. Elsősorban ezért is mondott búcsút nekem, mert ez már káros, nem szolgálja a fejlődésem. És hogy tényleg ismertük egymást egy előző életből, talán többől is. talán majd gyermekemként, vagy unokámként újjászületik, ha ez lehetséges.
Kutakodtam én előző élet után is, akkor "haragudott" rám, bár nem mutatta konkrét jelét, de valahogy mindig annyira közel éreztem magamhoz, hogy lelkének legkisebb rezdüléseit, érzelmeit is éreztem. tudtam, hogy mikor csinálok, olyat amit nem kellene, és hogy mindig beszéltünk róla, mindig figyelmeztetett, bár mindig az én döntésem volt mit teszek. Emiatt sok negatív tapasztalat élt :S. Egyszer tényleg feladtam, mikor álmomból arra riadtam, hogy kiröhög egy nőszemély, megfenyegetett, nem tudtam megmoccanni, majd akaratommal úrrá lettem rajta, megmozdult a karom, és ahogy befejezte beszédét elment kacagva. Azért röhögött, mert tudatlan szánalmas ember vagyok.
Valahogy csak most sikerült összegeznem. Már nem álmodok vele, de szükségét érzem vagy, tényleg valami gondom van, mintha érezném még jelenlétét. Több hamis képet láttam, abban hittem ő, de mindig rájöttem, hogy nem.
Most is olyan távolinak, és csak egy nagyszerű álomnak tűnik az egész? Mennyi igazság lehet benne? Tényleg jól gondolom? Ki lehetett Ő? Találkozhatok vele ismét álmaimban? Vagy az életben? Kérlek adjatok tanácsot
Köszönettel,
Ági/rin
ui: Ha lehetne akkor mailben tudnátok válaszolni, nem sűrűn járok erre mostanság
Köszönöm.
ez egy forum ...
gyerekek többsége kitalál magának vkit aki megvédi vigasztalja amikor éppen egyedül hagyják aztán megtanulja hogyan védje meg magát az... ikreknél akár saját belső nyelv is kialakulhat...
Badboy2107
Új tag
Sziasztok!
Ti mit gondoltok az álmok valóra válásáról? Nekem többször is sikerült olyat álmodnom ami valóra vált (egy csak részben, egy másik pedig 100%-ig valóra vált.. a többi az annyira nem volt jelentős, mint a másik 2, apróságok voltak, de azokat álmodtam meg akkor is).
Ti mit gondoltok az álmok valóra válásáról? Nekem többször is sikerült olyat álmodnom ami valóra vált (egy csak részben, egy másik pedig 100%-ig valóra vált.. a többi az annyira nem volt jelentős, mint a másik 2, apróságok voltak, de azokat álmodtam meg akkor is).
Kedves Badboy!
Felvetésedre egy idézettel szeretnék válaszolni Charles Leadbeater A láthatatlan világok élete című könyvéből:
"Az Egó bizonyos mértékben birtokában van az előre meglátás képességének is, amennyiben néha előre meglátni képes olyan eseményeket, melyek majd meg fognak történni, vagy inkább megtörténhetnek, hacsak valami nem történik megakadályozásukra és ezen eseményeket belevésheti a fizikai agyba. Sok ilyen jós vagy figyelmeztető álmot jegyeztek fel. A figyelmeztetést néha figyelembe vehetik és megtehetik a szükséges lépéseket és így az előrelátott eredmény megváltoztatható vagy teljesen elkerülhető."
Kedves Adriennke!
...leginkább mégsem.
...a tudatalattid jelzi.
A legtöbb álmunkat magunk is könnyen megfejthetjük, mint ahogy ezt Te már meg is tetted.
...leginkább mégsem.
...a tudatalattid jelzi.
A legtöbb álmunkat magunk is könnyen megfejthetjük, mint ahogy ezt Te már meg is tetted.
Olyan erdekes, extraparas alomsztorit hoztam Nektek, meg mindig kesz vagyok ha ragondolok! Nem friss alom, de mivel meg mindig nem tudom ertelmezni es felelemmel tolt el, ezert szeretnem a velemenyeteket kerdezni, mit gondoltok az alabbiakrol:
Valami holgyegylettel voltam valahol, amikor azt mondtak, hogy meghalt az az ismert enekesno, a Madonna, es menni kell a temetesere. Habar nem ertettem, minek kell, amikor nem is ismertem, zenejet se csiptem kulonosebben, de nem mertem veluk vitatkozni, es mentem.
Nagyon kenyelmetlenul ereztem magam, es utaltam hogy oda kell mennem.
Aztan valami ravatalozonal voltunk, mindenki leult es olyan volt mintha szinpad lett volna a ravatalozo, behoztak a Madonnat egy koporsoban.
Es kinyitottak a fedelet, mindenki lathatta a hullat, amikor az hirtelen, abban az torzult, feketedett formajaban eletrekelt.
Ocsmanyul kivigyorgott a koporsobol mindenkire, es azt mondta, hogy egy utolso showmusor kovetkezik, aztan jott valami zombi, ami elkezdett tancolni, a "kozonseg" soraiban ulok pedig remulten lattak, hogy kivalaszt embereket feladatokra. Viszolyogtam a Madonnatol is, ettol a szornytol is, el akartam futni, de annyira remult voltam, hogy a ledermedestol nem birtam.
A zombi engem is kivalasztott, es ezeket az embereket akkor betereltek valami temetobe, ahonnan csak en tudtam kimenekulni, kibucskaztam a keriteskapunal levo bastyaszerusegnel, amin volt egy lyuk. Azon at kiszabadultam, a zombi ott allt a kapu elott, es amikor kimentem, elkezdett kovetni, valami olyan volt hogy oda kellett volna menni a hullahoz es valami jutalmat atvenni, de nekem nem volt ingerem odamenni, az egesz helyzetet bizarrnak es oda nem illonek tartva csak menekultem, egyre gyorsabban futottam, es a zombi is uldozott. Aztan szerencsere felebredtem.
Nem igazan ertem ezt az almot, azontul hogy feszultsegoldo lehetett, mivel stresszes napokkor almodtam. De nagyon ijeszto volt.
Velemenyek?
Valami holgyegylettel voltam valahol, amikor azt mondtak, hogy meghalt az az ismert enekesno, a Madonna, es menni kell a temetesere. Habar nem ertettem, minek kell, amikor nem is ismertem, zenejet se csiptem kulonosebben, de nem mertem veluk vitatkozni, es mentem.
Nagyon kenyelmetlenul ereztem magam, es utaltam hogy oda kell mennem.
Aztan valami ravatalozonal voltunk, mindenki leult es olyan volt mintha szinpad lett volna a ravatalozo, behoztak a Madonnat egy koporsoban.
Es kinyitottak a fedelet, mindenki lathatta a hullat, amikor az hirtelen, abban az torzult, feketedett formajaban eletrekelt.
Ocsmanyul kivigyorgott a koporsobol mindenkire, es azt mondta, hogy egy utolso showmusor kovetkezik, aztan jott valami zombi, ami elkezdett tancolni, a "kozonseg" soraiban ulok pedig remulten lattak, hogy kivalaszt embereket feladatokra. Viszolyogtam a Madonnatol is, ettol a szornytol is, el akartam futni, de annyira remult voltam, hogy a ledermedestol nem birtam.
A zombi engem is kivalasztott, es ezeket az embereket akkor betereltek valami temetobe, ahonnan csak en tudtam kimenekulni, kibucskaztam a keriteskapunal levo bastyaszerusegnel, amin volt egy lyuk. Azon at kiszabadultam, a zombi ott allt a kapu elott, es amikor kimentem, elkezdett kovetni, valami olyan volt hogy oda kellett volna menni a hullahoz es valami jutalmat atvenni, de nekem nem volt ingerem odamenni, az egesz helyzetet bizarrnak es oda nem illonek tartva csak menekultem, egyre gyorsabban futottam, es a zombi is uldozott. Aztan szerencsere felebredtem.
Nem igazan ertem ezt az almot, azontul hogy feszultsegoldo lehetett, mivel stresszes napokkor almodtam. De nagyon ijeszto volt.
Velemenyek?
A
Ayahuasca
Vendég
Sziasztok,
Segítséget szeretnék kérni a következő álom értelmezéséhez.
Egy elzárt helyen voltunk, egy kastélyban, vagy várban. Egy csoportban voltunk ott és valamiféle beavatásra vártunk. Olyan volt, mint egy tanfolyam, ami egy beavatással végződik. A következő momentuma az álomnak egy férfi, aki a hátam mögött állt és átölelt, majd megcsókolt. Különös érzés volt és furcsa fehér jeleket láttam közben (nem tudom mit ábrázolt, nem emlékszem). Ő valami olyasmit mondott, hogy nagyon harmonizálunk egymással. Ezután abba kellett hagynom a csókolózást mert tele lett a szám nyállal. Elvonultam onnan és perceken keresztül folyt a számból. Aztán a következő kép, hogy a többiek már megkapták a beavatást a csókjelenet közben, így én lemaradtam.
Köszönöm előre is.
Segítséget szeretnék kérni a következő álom értelmezéséhez.
Egy elzárt helyen voltunk, egy kastélyban, vagy várban. Egy csoportban voltunk ott és valamiféle beavatásra vártunk. Olyan volt, mint egy tanfolyam, ami egy beavatással végződik. A következő momentuma az álomnak egy férfi, aki a hátam mögött állt és átölelt, majd megcsókolt. Különös érzés volt és furcsa fehér jeleket láttam közben (nem tudom mit ábrázolt, nem emlékszem). Ő valami olyasmit mondott, hogy nagyon harmonizálunk egymással. Ezután abba kellett hagynom a csókolózást mert tele lett a szám nyállal. Elvonultam onnan és perceken keresztül folyt a számból. Aztán a következő kép, hogy a többiek már megkapták a beavatást a csókjelenet közben, így én lemaradtam.
Köszönöm előre is.
S
sisne*
Vendég
Nagyon erdekes dolgokat irtatok.
Nekem is eszembe jutott egy tortenet, itt a koliban esett meg egy ideje.
A tortenet foszereploje egy bicikli, itt ugyanis az a szokas, hogy az egyetemistak akik vegeznek, altalaban itt szoktak hagyni a biciklijeiket, tehat uratlanna valnak, es barki szabadon hasznalhatja oket.
Nagyon kivalo allapotu city-bike volt, mar tobb honapja ugyanabban a helyben állt, porosodva, és lakat nélkül.
Akkoriban sajnos lenyultak a bringamat, szoval nezegettem nezegettem ezt a biciklit, senki nem tudta kie, gondoltam egyet, es elhoztam a tarolobol.
Beallitottam a szobam kulso reszebe, mondvan, nehogy ezt is lenyuljak tolem, no onnantol kezdve furcsa erzesek kerulgettek.
Nem tudtam aludni, remalmaim voltak, vagy eppen arra riadtam fel, hogy a bicikli bent van a szobaban, es nagyon kellemetlen erzesekkel tolt el.
Annyira zavart, hogy - ne nevessetek ki - felni kezdtem tole szabalyosan, probaltam azzal magyarazni, hogy attol parazok, hogy hatha a gazdaja megis itt van a koliban es majd bejelenti a dirinel, hogy lenyultam a biciklijet, de nem errol volt szo.
Kiirtam egy cetlit, hogy nalam a bicikli, ha valakinek hianyzik, jojjon erte, senki nem jott. A rossz erzesek viszont nem hagytak.
Addig addig kerulgettem amig leginkabb egyet akartam, megszabadulni tole.
Masnap este le is vittem a taroloba, oda ahonnan hoztam.
Visszaallitottam a helyere, ugy ahogy talaltam, tettem ra egy lakatot, egyszer meg valamit almodtam is, hogy a bicikli gurul hozzam a folyosokon at, szoval jobbnak lattam lelakatolni. :6:
Mivel a szobamban az erzesek csak nehezen csillapodtak, sok gyertyaegetessel, szertartasozassal megkertem a rossz energiat, menjen vissza oda ahonnan jott, igy nehezen de elmultak a rossz erzesek.
A bicikli a mai napig ott van, porosan, laposan, nem hasznalja senki, de valahogy nem szivesen megyek a kozelebe sem annak a tarolonak.
Ma sem ertem, hogy tortenhetett. Nem szoktam az ilyen dolgokan hinni, de ez elegge beparaztatott.
Szia kiss
A kérdés az, hogy a zombis álmod ill. a biciklis sztorid idején ugyanabban az élethelyzetben voltál - e...?!
Ha igen, akkor próbáld párhuzamba állítani a 2 történetet
és az egyszerűbb szerkezetűt: a biciklist használd kódként kiss
Kb. így képzelem el.
(Most a nevedben önmagamnak kérdéseket teszek fel
).Vajon hű vagyok - e önmagamhoz, ha 1 gazdátlan biciklit kisajátítok...?
(Nem az ítélkezés, a szokásjog és a megfilozofálás számít, hanem az: hogyan érzem legbelül...?).
Vajon jót tettem - e ezzel az ügylettel az energetikámnak?
És itt az energetika átvezető kulcsszó lehet az álmodhoz.
Nem fér hozzá kétség, hogy a zene, az éneklés örömforrás Számodra.
Bár Madonna nem a kedvenced, esetleg lehet 1 olyan párhuzamot vonni,
hogy az álmodat megelőző időszakban vagy annak idején az életörömödet beárnyékolhatta valami?
Hiszen Madonna temetésére mégy kelletlenül az álmodban, temetőben üldöznek stb.
Mindkét történet, a valóságos és az álombéli is hasonló alakzatot mutat.
Bár nem vagy benne teljes szívvel, odaadással a szituációkban
- rossz érzéssel veszed birtokba a biciklit;
kényelmetlenül érezted magadat és utáltál Madonna temetésére menni -
mégis nyögvenyelősen benne rekedsz azokban.
Felesleges köröket futsz, üresjáratban stresszeled önmagadat és újabb bonyodalmakba keveredsz.
Nézd csak meg Anodea Judith: A csakrák bölcsessége c. könyvében a csakrák jellemzőit;
különös tekintettel a béklyózó démonokra.
Keresd meg az élethelyzet alakzatának, az ehhez fűződő jelenségnek megfelelő csakra leírását.
Légy önmagad dramaturgja és írd át az álmod történetét a csakrák nyelvére.
Először feleljen meg a sztori kicsengése az áloménak, majd hangold át pozitívra.
Írd át úgy, hogy hepienddel záruljon Rád és a szóban forgó csakrára nézve.
Lehet, hogy minderre illik a 'fogjuk meg és vigyétek' kifejezés...?
kisskisskiss
Szeretettel sisne
S
sisne*
Vendég
Szia kiss
Ezt az álmot nagyon különösnek találom.
A megfogalmazás egyenletes energetikája, visszafogottsága miatt akár közvetített is lehet.
Vagyis más számára / más helyett is álmodhattad.
Ugyanakkor a történet vezetése miatt becsapós is lehet, mert valamiféle bűnbakképzésre utalhat az,
hogy (látszólag?) eltérítettek attól:
magasabb lépcsőfokra léphess a spirituális fejlődésedben.
Mivel a valóságunkban mindent mi magunk teremtünk, ezért feltételezhető,
hogy az Utadról eltérítő csókjelenetet is tudat alatt Te szervezted.
Lehetett ez pl. 1 kudarcmegkerülő taktika amiatt, mert túl nehéznek találtad a próbatételt.
Vagyis sejtésem szerint ez az álom 1 önmagaddal űzött játszmáról szólhat
- erre, vagyis valamiféle programozottságra a beazonosítatlan furcsa fehér jelek is utalhatnak -
de nem feltétlenül.
3 - féle csapáson haladhatsz az értelmezésben.
¤ Mit éreztél az álom közben...?
Taszított - e a túlzott nyáladzással együttjáró csókolózás?
Volt - e Benned közben és / vagy azt követően viszolygás?
Keltett - e Benned neheztelést, csalódottságot a beavatásról történő lecsúszás?
Stb.
¤¤ Mit jelent Számodra a nyáladzás, mint szó és mint jelenség?
Mi jut eszedbe erről legeslegelőször...?
Mire asszociálsz róla...?
(Nem ér puskázni a Google - ban!
).¤¤¤ Mivel felmerül a gyanú,
hogy valamilyen szinten a szerepszemélyiségeidről is szólhat az álombéli történet:
ezért Symbolon rendszerrel érdemes megnézned,
hogy milyen probléma állhat a háttérben.
Milyen úton haladhatsz a megoldás felé és milyen eredményt érhetsz el.
Ezen a linken elindulva találhatsz ehhez Forrást:
#4747
Szeretettel sisne
Én azt javaslom, tudatosan menj vissza az álomba és változtasd meg az összes feszültségkeltő részt, kicsinyítsd le, fesd át, csinálj úgy, mintha te irányítanád az összes képet, ami nem tetszik cseréld ki, ki is hagyhatod, a lényeg addig játssz vele, amíg úgy érzed, az összes feszültség feloldódott.
üdv daibo
pár napja álmodtam:
a halott nagyszüleim házának udvarán ülök egy széken. Balra van a hátsó udvar, jobbra a kapu, ahol be lehet jönni. Balra az udvar végében - ahol át lehet menni a hátsó udvarba - van egy nagy drótkerítés, amin álmomban lyukak vannak, akkorák, hogy emberek is átférnek rajta. A kerítés után egy nagy folyó/tó van. (valóságban nem) Az álmomban a fiatalok erre szokták lerövidíteni az utat ha mennek valahova, ezért vágtak rá nagy lyukakat. Jön egy csoport, ebből egy fiú ismerősöm és egy ismeretlen lány átjön az egyik lyukon, és odalopóznak a pincéhez. Én utánuk megyek: "komoly képesek lennétek lopni a halott nagyapám borából?" erre a válasz:"jaj bocs, ha tudtam volna hogy a te nagyapád...." tudtam hogy hazudik. Megfordultam, és ott ahol a valóságban csak fű van, most két magas fa állt. Mind a kettő lombja vörös. Tudtam: ők azok - nagymamám és nagypapám. Boldog voltam, végtelenül. Majd felébredtem.
Nem értem, a víz én volnék? Ez esetben miért lennék elválasztva magamtól, és miért másoknak kell lyukat vágni....?
a halott nagyszüleim házának udvarán ülök egy széken. Balra van a hátsó udvar, jobbra a kapu, ahol be lehet jönni. Balra az udvar végében - ahol át lehet menni a hátsó udvarba - van egy nagy drótkerítés, amin álmomban lyukak vannak, akkorák, hogy emberek is átférnek rajta. A kerítés után egy nagy folyó/tó van. (valóságban nem) Az álmomban a fiatalok erre szokták lerövidíteni az utat ha mennek valahova, ezért vágtak rá nagy lyukakat. Jön egy csoport, ebből egy fiú ismerősöm és egy ismeretlen lány átjön az egyik lyukon, és odalopóznak a pincéhez. Én utánuk megyek: "komoly képesek lennétek lopni a halott nagyapám borából?" erre a válasz:"jaj bocs, ha tudtam volna hogy a te nagyapád...." tudtam hogy hazudik. Megfordultam, és ott ahol a valóságban csak fű van, most két magas fa állt. Mind a kettő lombja vörös. Tudtam: ők azok - nagymamám és nagypapám. Boldog voltam, végtelenül. Majd felébredtem.
Nem értem, a víz én volnék? Ez esetben miért lennék elválasztva magamtól, és miért másoknak kell lyukat vágni....?
Kedves Baknaffek!
A víz a korlátlan lehetőség, ami csak egy karnyújtásnyira van tőled, hiszen a hátsó udvarban folyik.
Téged kerítés választ el tőle, míg mások átjárhatnak rajta.
Gondolj bele, hogy kik képesek átmászni rajta? Akik lyukakat vágnak bele, akik merészek és vállalják a kockázatot...
A bort Neked hagyta ott a nagyapád, miért nem ittad meg eddig? Miért hagyod, hogy másé legyen, pedig a pince előled nincs elzárva?
Mondj köszönetet a nagyszüleidnek, hogy evvel az álommal segíetenek a döntéshozatalodban.
Állj fel a székedből és indulj el!
Remélem sikerült egy kis segítséget adnom.
Gyönyörűszép álmokat kívánok: A.
Sziasztok
Már Einstein megmondta, hogy nincs idő. Két idézetét szeretném beidézni és akkor talán érthető hogyan lehetséges hogy valamit megálmodsz előre, ami persze sokszor megtörténik az emberrel csak burkolt formában.
"A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is."
"Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre"
Szeretettel: Aneli
- Státusza
