Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai.
Ezzel egyértelművé vált, hogy Magyarország végérvényesen elvesztette a mintegy 77 milliárd forintos támogatást, annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség még a múlt héten is azt írta a lapnak, hogy
Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára pedig egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „egyedül a norvégokon múlik”.
A Norvég és a EGT-alapok eredetileg azért jöttek létre, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de részesülnek a gazdasági integráció előnyeiből, ezért cserébe támogatják a kevésbé fejlett EU-s tagállamok felzárkózását különféle programokon keresztül. A Norvég Alapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (átszámítva mintegy 77 milliárd forint) volt. Ez a pénz egyebek között társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lett volna fordítható.
A támogatás elveszítéséhez egy 2014-ben kirobbant konfliktus vezetett, amikor a kormány nekiment a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványnak, „sorosista” szervezetnek titulálva azt. Több állami szervet is mozgósítottak ellenük, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott be, így el kellett ismerniük, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát. Azt viszont elérték, hogy támogatási ciklus civil lebonyolítójának kiválasztásába beleszólásuk legyen oly módon, hogy ha nem is ők döntenek róla, de megvétózhassák, ha számukra nem tetsző eredmény születik ebben a tekintetben. Végül az nem derült ki, hogy pontosan hol akadt el a tárgyalás, de – amint arra a 24.hu korábban emlékeztetett – ezúttal is indult az Ökotárs Alapítvány, illetve rajtuk kívül a Magyar Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezette konzorcium, ennek ellenére nem jött össze a megállapodás.
A civil szervezeteknek járó támogatás egyébként csak töredéke az alap teljes összegének, ennek ellenére a vita fókuszába az a kérdés került, hogy ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását.
Az Orbán-kormány ugyanis feltétlenül beleszólást akart ebbe, amitől a norvégok nem voltak különösebben elragadtatva, ragaszkodtak a független szervezethez. 2020 végére látszólag úgy tűnt, sikerülhet kompromisszumra jutni, de az öröm korainak bizonyult, s mivel a szerződés szerint idén július 21-ig volt idő a megegyezésre, a tervezett programok jelen állás szerint nem valósulnak meg. Bár Gulyás Gergely arról beszélt, hogy ezzel a pénzzel Norvégia tartozik Magyarországnak, úgy fest, az egyet nem értés oda vezet, hogy ezen „tartozás” a levegőben marad, Norvégia ugyanis azzal érvelt, hogy a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyeket a másik tizennégy kedvezményezett ország igen.
Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter mindazonáltal az üggyel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy sajnálja a magyar civil szervezetek anyagi veszteségét, és megpróbálnak más megoldást keresni a problémára.
Patthy Loránd Imre
Ezzel egyértelművé vált, hogy Magyarország végérvényesen elvesztette a mintegy 77 milliárd forintos támogatást, annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség még a múlt héten is azt írta a lapnak, hogy
Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára pedig egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „egyedül a norvégokon múlik”.
A Norvég és a EGT-alapok eredetileg azért jöttek létre, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de részesülnek a gazdasági integráció előnyeiből, ezért cserébe támogatják a kevésbé fejlett EU-s tagállamok felzárkózását különféle programokon keresztül. A Norvég Alapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (átszámítva mintegy 77 milliárd forint) volt. Ez a pénz egyebek között társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lett volna fordítható.
A támogatás elveszítéséhez egy 2014-ben kirobbant konfliktus vezetett, amikor a kormány nekiment a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványnak, „sorosista” szervezetnek titulálva azt. Több állami szervet is mozgósítottak ellenük, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott be, így el kellett ismerniük, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát. Azt viszont elérték, hogy támogatási ciklus civil lebonyolítójának kiválasztásába beleszólásuk legyen oly módon, hogy ha nem is ők döntenek róla, de megvétózhassák, ha számukra nem tetsző eredmény születik ebben a tekintetben. Végül az nem derült ki, hogy pontosan hol akadt el a tárgyalás, de – amint arra a 24.hu korábban emlékeztetett – ezúttal is indult az Ökotárs Alapítvány, illetve rajtuk kívül a Magyar Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezette konzorcium, ennek ellenére nem jött össze a megállapodás.
A civil szervezeteknek járó támogatás egyébként csak töredéke az alap teljes összegének, ennek ellenére a vita fókuszába az a kérdés került, hogy ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását.
Az Orbán-kormány ugyanis feltétlenül beleszólást akart ebbe, amitől a norvégok nem voltak különösebben elragadtatva, ragaszkodtak a független szervezethez. 2020 végére látszólag úgy tűnt, sikerülhet kompromisszumra jutni, de az öröm korainak bizonyult, s mivel a szerződés szerint idén július 21-ig volt idő a megegyezésre, a tervezett programok jelen állás szerint nem valósulnak meg. Bár Gulyás Gergely arról beszélt, hogy ezzel a pénzzel Norvégia tartozik Magyarországnak, úgy fest, az egyet nem értés oda vezet, hogy ezen „tartozás” a levegőben marad, Norvégia ugyanis azzal érvelt, hogy a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyeket a másik tizennégy kedvezményezett ország igen.
Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter mindazonáltal az üggyel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy sajnálja a magyar civil szervezetek anyagi veszteségét, és megpróbálnak más megoldást keresni a problémára.
Patthy Loránd Imre
