Az amerikai elnök azt javasolja, módosítsák az alkotmányt, korlátozva a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét, valamint tagjainak megválasztását, és szabjanak a bíráknak kötelező etikai korlátokat. A választási indulásáról lemondott, de januárig hivatalban lévő Joe Biden elnök szokatlan módon, a főváros befolyásos lapjában, a Washington Postban között cikkében terjesztette elő indítványát. Azt írta, „Nemzetünket egyszerű, de szilárd alapelven hozták létre, miszerint senki nem áll a törvény fölött. Sem az Egyesült Államok elnöke, sem a Legfelsőbb Bíróság bármelyik tagja. Senki”.
Az írás emlékeztetett, hogy a Legfelsőbb Bíróság kilenc tagú tanácsa (Donald Trump keresetét elbírálva), néhány hete 6:3 arányban úgy döntött, hogy az elnököt nem lehet felelősségre vonni semmiféle bűncselekményért, amelyet hivatali idejében elkövetett. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs korlátja annak, mit tehet meg egy elnök a jövőben. Ő az egyetlen személy, akit semmi sem korlátoz, legfeljebb saját maga, fogalmazott Biden. E döntés szerint, ha a jövőben egy elnök felhívja a csőcseléket, hogy erőszakkal ostromolja meg a törvényhozás épületét és akadályozza meg az elnöki hatalom békés átadását (mint 2001. január 6-án, amikor Trump nem volt hajlandó elismerni választási vereségét), annak sem lenne semmiféle jogi következménye. És ez csak a kezdet.
A Legfelsőbb Bíróság amellett, hogy veszélyes és szélsőséges döntéseket hozott – amelyekkel például megszüntették az abortusz szabadságát – a testület etikai válságokkal küzd. A több tagját is érintő botrányok odáig vezettek, hogy a közvélemény kétségbe vonja a bíróság függetlenségét és tisztességét. Így pedig az nem tudja érvényesíteni küldetésének alapelvét, miszerint a törvény előtt mindenki egyenlő. Az pedig, hogy bírák ajándékokat fogadnak el olyan személyektől, akik érdekeltek a testület előtt folyó perekben, valamint az, hogy egyesek kapcsolatban voltak az említett 2021-es felkelés résztvevőivel, joggal keltett aggodalmat a bíróság függetlenségével kapcsolatban.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy 36 éven át volt szenátor, volt a szenátus jogi bizottságának elnöke és sok legfelsőbb bírósági tag jelölésében vett részt. Ebből eredően, nagy tisztelettel viseltetik az ország jogrendszere, a hatalmi ágak megosztása iránt. Ami viszont most történik, az nem normális és aláássa a bizalmat a bíróság döntéseiben. „Keresztút előtt állunk. Tekintettel az ország demokratikus intézményeit veszélyeztető és növekvő fenyegetésekre, három lépést javaslok, hogy visszaállítsuk a Legfelsőbb Bíróság elszámoltathatóságát. Elsőként alkotmánykiegészítést, amely kimondja, hogy senki nem állhat a törvények felett. A módosítás alapján, hogy nem létezhet büntetlenség azokért a bűncselekményekért, amelyeket egy korábbi elnök hivatali idejében elkövetett.”
Csaknem 75 éve korlátozták az elnökök hivatali idejét (ez gyakorlatilag két, egyenként négyéves ciklus). Biden szerint hasonlóan korlátozni kell a Legfelsőbb Bíróság tagjainak hivatali idejét. Az Egyesült Államok az egyetlen nagyobb alkotmányos demokrácia, amelyben élethosszig nevezik ki e testület tagjait. Ha bizonyos időközökben cserélődnek a bírák, kevesebb tere nyílik az önkényességnek és annak, hogy – amint ezt Trump tette – egy elnök alatt az ő kinevezései radikálisan megváltoztassák a testület összetételét. Biden javaslatai szerint az új rendszerben az elnöknek két évente kellene egy-egy bírát kinevezni és azok 18 évet tölthetnének hivatalukban.
A hivatalban lévő elnök javasolta azt is, hogy állítsanak össze kötelező magatartási kódexet a bíráknak. Kikötnék, hogy azok hozzák nyilvánosságra a kapott ajándékokat, tartózkodjanak a politikai tevékenységtől és ne bírálhassanak el olyan ügyeket, amelyekben maguknak vagy házastársuknak anyagi vagy egyéb érdekeltsége van. Biden szerint az amerikaiak többsége támogatja mindezeket a reformokat, akárcsak az alkotmányjog konzervatív és liberális szakemberei. Hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bírósággal foglalkozó kétpárti elnöki bizottság elemzése is alapot adott javaslatához.
A kérdéssel a minap a CIA és a Nemzetbiztonsági Tanács két korábbi vezető munkatársa is foglalkozott a lapban. Idézték a Legfelsőbb Bíróság egyik tagjának írásos különvéleményét az elnököknek ömlesztve adott büntetlenség kérdésében: ez a bíró rámutatott, hogy ezek szerint az elnök például megbízhatná a haditengerészet különleges kommandóját, gyilkolja meg az ő politikai ellenfelét – és ezért sem lenne felelősségre vonható. Jóllehet ilyen eset igencsak valószínűtlen, de reális a veszély, hogy egy elnök kezében a kormány fegyverévé válhat a CIA, noha – ezt megelőzendő – évtizedek munkájával reformálták és korlátozták annak tevékenységét.
Most lehetségessé vált, hogy az elnök utasítsa a CIA-t, vagy egy magán félkatonai szervezetet, mint az oroszok Wágner csoportja, hogy hajtson végre törvénysértő akciókat – ugyanakkor utasíthatja a hírszerzés igazgatóját, ne tájékoztassa erről és a hasonló tevékenységekről a törvényhozást. Az 1975-től hozott reformok lehetetlenné tették, hogy (mint az előző elnökök alatt történt) minden felhatalmazás és ellenőrzés nélkül kötelezzék a hírszerzést titkos külföldi műveletekre, emberrablásokra, amikor például a CIA segítségével döntöttek meg választott vezetőket. Miután a CIA immár évtizedeken át ellenőrzötten dolgozott, az új törvénnyel ez megváltozhat. A hadsereget sokkal nehezebb törvénytelen cselekedetekre utasítani, így sokkal valószínűbb, hogy adott esetben az elnök a CIA-t, vagy egy azzal szövetséges magáncéget indítson megkérdőjelezhető akciókra. Az új törvény alapján lehetőség nyílt arra, hogy magán-gárdát küldjenek a déli határokra, hogy – amint azt Trump hirdette – fegyverekkel akadályozzák meg a határok illegális átlépését. Meg lehet bízni bárkit, hogy figyeljen meg, hallgasson le politikai ellenfeleket és akár fegyveres segítséget is lehet adni azoknak, akik meg akarják akadályozni a választási szavazatok összeszámlálását (amint ez Trump 2020-as veresége után történt). Az elnök hivatali idejében megbízást adhat emberek meggyilkolására és utasíthatja igazságügyi miniszterét, igazolja írásban: a vetélytárs halála szükséges volt a szabadság biztosítása érdekében.
Hab a tortán: a bírósági döntéssel az elnöki bűncselekményekben való mentességet kiterjesztették a közreműködőkre, sőt, az is előfordulhat, hogy az elnök előzetes mentességet ad a tettestársaknak. A Trumpról szóló döntés ezért szembemegy a nácikat felelősség vonó nürnbergi perek gyakorlatával, amikor a nácik védekezését, miszerint csak parancsot teljesítettek, nem fogadták el – emlékeztetett cikkében Joe Biden.
Nagy MAriann
