Érdekességek a történelemből

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
Tűzijáték Eszterházán

Mária Terézia többször is vendégeskedett Eszterházán. Az egyik alkalommal Eszterházy Miklós különleges látvánnyal lepte meg.
Vacsora végeztével, miután a királynő elfoglalta helyét a kerti emelvényen, „háromszáz rakéta röppent a magasba, s előbb Magyarország címerét rajzolták az égre, majd egy kiterjesztett szárnyú sas kíséretében három szónak, a vivát Mária Teréziának a kezdőbetűit formázták... Hol csillagalakzatok tűntek fel az égen, hol cikázó hullámvonalak, s voltak olyanok is, amelyek aranyszínű esőként hullottak földre” Aztán az emelvénnyel szemközti díszletpalota „csarnokaiban tűzeső hullt alá... két oldalán sortűz dördült, mozsárágyúk szólaltak meg, s lángoló, edény formájú rakétákat lőttek fel”.
A tűzijáték végén tapsvihar tört ki. Tapsolt királynő is.
1758284425036.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
A romokat 1961-ben nyilvánították műemlékké, s 1993-tól a világörökség része. Ha erre járnak jusson eszükbe Mátyás, a hímző legény története. A mi oldalunkról nézve hazafi, a labancokéból pedig közönséges merénylő.
Annyit tegyunk hozza, hogy a szepesi vár nagyon jo allapotban ma is látogathato.
Kár kihagyni :)
A szepességet egyébként is érdemes végiglátogatni, a szepesi vár, Lőcse, Késmárk, mind megannyio látogatnivalo és a magyar tortenelemnek egy olyan képe amirol nem csak olvasni, de látni is érdemes :)

Ha már arra jár valaki, akkor Kraszna horka a masik olyan vár amit meg kell látogatni.
Az Andrásiak fészke ma is kinál látnivalokat.
(egy ipartorteneti érdekességet is rejt a vár, annó a magyar vasipar fellegvára volt gömör. A várban láthato a lánchid egy elrontott vaseleme, ami onnan nem messze készult.)

Ja és a szomszedvar Krasznahorka egy kis érdekessége:
A lőcsei fehér asszony cimu regenyben szerepel ez a kis jelenet Andrássy Istvánrol és a testvéréről, Miklosrol akit dervisgenerélisnak hivtak.
István a kurucok mellett volt egy darabig, de aztan a csaszar teljes felmentvényt adott neki viselt dolgaiért, és az osztrak mellé állt.
Korabban az Andrassyak fészkét, Krasznahorkat testvérére bizta Istvan azzal, hogy senki fiat be ne engedjen.
Miklos csak ennyit valaszolt:
– Nem én! Még teneked magadnak sem nyitom ki a kaput, hacsak az én „Miatyánk”-omat le nem imádkozod előbb a felvonóhíd előtt.
Az pedig furcsa miatyánk volt.
Ahelyett, hogy „de szabadíts meg minket a gonosztól, Ámen”, ekképpen végződött: „De szabadíts meg minket a némettől, Ámen.”

Szoval igazi vadmagyar volt ez a Miklos. Szerzetes volt hajdna, ugyhogy Istvan batran bizta rá a gyermekeit és feleségét is, hogy Miklos vigyazzon rajuk Krasznahorkan.
Hát vigyazott :) Hagyta a gyerekeket inni, pipazni, vivhni tanitotta oket és hasonlok :)
Zsofia Istvan felesége az utan halt meg, hogy Istvan feladta lőcsét és elindult visszanyerni Krasznahorkat.
Miklos a fiukat is feltuzelte az osztrak ellen.
Ugy hogy mikor Andrassy Istvan bár sereg kiserte mégis egy hintoval egyedul indult el visszaszerezni Krasznahorkat a dervisgenerális egy kis agyuval a kapuban varta. Az ágyu mogott pedig Istvan fia Ferenc állt.
Amikor a hinto lotavolba ért Ferike odatartotta a tuzes vasat a gyujtolyukhoz, de csak a hinto hatoljat talalta el.
Miklos ujra akart lovetni, de a gyerek akkor mar remegett!
Idezem Jókai Lőcsei feher asszony cimu regényét:
– Lásd, rosszul céloztál! – kiálta pokoli örömtől sugárzó tekintettel Miklós. – No, most tölts újra! Lőj jobban, míg el nem fut előled.
De a gyermek nem tette azt, amit mondott neki.
Mint a holt föld, olyan sárga lett az arca. Az egyik kezét szívére nyomta, a másikkal a fülét tapasztá be; a szája nyitva volt, mint a fuldoklóé.
– No, mi lelt?
– Az anyám! – hebegé a fiú.
– Mit akarsz vele?
– Nem hallottátok? Ahogy a fülembe kiáltott! Mikor lőttem, megkapta a szívemet a kezével.
– Az ágyúlövés cseng a füledben, kölykem! Rázz egyet rajta. Lőj utána még egyszer, amíg eléred.
– Nem lövök! Átkozott legyen a szerszámod! Nem lövök többet az apámra! – Ah, hogy szorítja most is a szívemet! Ki akarja tépni! – Eresszetek az anyámhoz! Anyám! anyám! Ereszd el a szívem! Ne szorítsd oly nagyon!
S azzal fuldokolva futott a fiú a várba fel; egyszer térdre is esett, alig bírt fölkelni.
– Görcsöt kapott a gyerek – biztatá a hadnagyokat Miklós, akik szintén visszasiettek a várba, amint azt látták, hogy Andrássy István megfordult, s az erdőben eltűnt. – Egy kis kólika az egész a gyereknél. Nem szokta még meg a gyomra az erős papramorgót.
A lépcsőhöz érve már összerogyott a gyermek, s nem bírt odább menni, úgy elfojtá az a szívszorítás.
Ott jött rá szemközt a prépost a templomajtó felől.
– Az anyámhoz, az anyámhoz akarok menni – rebegé a fiú, a pap kezébe kapaszkodva. – Ő fogja a szívemet. Odahúz magához.
– Jól mondod, fiam! – szólt a pap, ki maga is reszketett a meghatottságtól. – Ő hívogat magához bizonnyal.
– Eh, mit! – kiálta nyers hatalmaskodással Miklós. – Nem hókuszpókusz kell ennek, hanem meleg lábvíz, mustárral.
– Jöjjön csak oda kegyelmed – monda a pap –, és lásson egy csodát, amihez foghatót ember még nem látott....
A halottnak a jobb keze fel volt emelve félig magasra, mint aki véd, aki visszatart. Az olvasó, mely a két kezét összefoglalva tartá, el volt szakítva, fehér és kék gyöngyszemei elszórva a halotti köntösön. És az ajkai, amik az imént még csukva voltak, most mintha kiáltásra volnának felnyílva fájdalmasan, míg félig fölemelt szempillái alól a szemszivárványok halotti fénye világlott elő.
"

Talan a nepnyelv, a koltoi fantazia vagy valami más koltotte ehhez a tortenetet, de ma is láthato a Krasznahorkai vár kriptájában Zsófia, Andrassy Istvan felesége ahogy óvó felemelt kezevel védi gyerekeit az apagyilkosságtol.

Szepes vára
szepes.jpg

..és Krasznahorka vára:

krasz.jpg
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Ismeretlen történelmünk.
Mert vannak akik szerint a történelmet a győztesek írják......
1944. Szovjet és román csapatok támadása Torda térségében, melyet a magyar honvédség csak német páncélos erők segítségével tud visszaverni. „Szeptember 22-én a harc felélénkült, megkezdődött a tordai csata II. szakasza. Tordától nyugatra a Jára és a Hasadát völgyébe 1 szovjet és 2 román hadosztály tört be. A Tordai-hasadék végleg elveszett. A 4. gépkocsizózászlóalj megkísérelte a Sós völgyet lezárni. Ez lehetőséget adott a támadóknak a teljes védelmi rendszer bekerítésére. Délre elvágták egymástól a tordai és az aranyosegerbegyi védőkörletet. A Sós-völgybe betörő szovjet harckocsik 4 km-re voltak a Tordától északnyugatra, Szindnél álló román 18. gyaloghadosztálytól. A keleti támadó csoport elérte a Vaskapu-hegyet. Az 1/I. gyalogzászlóalj a 10/2. rohamtüzérüteggel ellentámadást indított a Sós-völgy lezárására. A szovjet 46. gárda-harckocsidandárt meglepte a hátbatámadás. Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyi-II rohamtarackja 18 db T-34-est tett harcképtelenné a sósfürdői völgyben, majd szétszórta a 25. felderítőosztályt bekerítő gyalogságot. Bozsoki a parancsnoki kocsival harcolva visszatért, a sebesülteket a 2 mozgásképes rohamlövegre tette, s azokat kihúzta, majd 4 Zrínyivel kiverte az oroszokat a Sósfürdő területéről és visszavontatta a 3 üzemképtelen harcjárművet is. Tettével, amelyért később megkapta a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet, megakadályozta Torda bekerítését.”
1758533877961.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Ismeretlen történelmünk.
Mert vannak akik szerint a történelmet a győztesek írják......
1944. Szovjet és román csapatok támadása Torda térségében, melyet a magyar honvédség csak német páncélos erők segítségével tud visszaverni. „Szeptember 22-én a harc felélénkült, megkezdődött a tordai csata II. szakasza. Tordától nyugatra a Jára és a Hasadát völgyébe 1 szovjet és 2 román hadosztály tört be. A Tordai-hasadék végleg elveszett. A 4. gépkocsizózászlóalj megkísérelte a Sós völgyet lezárni. Ez lehetőséget adott a támadóknak a teljes védelmi rendszer bekerítésére. Délre elvágták egymástól a tordai és az aranyosegerbegyi védőkörletet. A Sós-völgybe betörő szovjet harckocsik 4 km-re voltak a Tordától északnyugatra, Szindnél álló román 18. gyaloghadosztálytól. A keleti támadó csoport elérte a Vaskapu-hegyet. Az 1/I. gyalogzászlóalj a 10/2. rohamtüzérüteggel ellentámadást indított a Sós-völgy lezárására. A szovjet 46. gárda-harckocsidandárt meglepte a hátbatámadás. Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyi-II rohamtarackja 18 db T-34-est tett harcképtelenné a sósfürdői völgyben, majd szétszórta a 25. felderítőosztályt bekerítő gyalogságot. Bozsoki a parancsnoki kocsival harcolva visszatért, a sebesülteket a 2 mozgásképes rohamlövegre tette, s azokat kihúzta, majd 4 Zrínyivel kiverte az oroszokat a Sósfürdő területéről és visszavontatta a 3 üzemképtelen harcjárművet is. Tettével, amelyért később megkapta a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet, megakadályozta Torda bekerítését.”
Csatolás megtekintése 2078681
Egy apro adalék az 1970-es évekbol.
Tordatol nagyjabol 10-12 km Kolozsvár.

Kint voltunk valakivel a keszthelyi strandon, suttettuk magunkat a nappal.
Tolunk vagy 2 métwerre telepedett le egy ferfi és egy no.
A pasi mellen eléág komoly égésnyomok.
A kiserom mikor meghallotta, hogy oroszul beszelget a pár felkapta a fejet.
Aztan egy ido utan nem birta tovabb, és oroszul rákérdezett a ferfire:
- Háboru?
- Da!
Szoba elegyedtek.
Az orosz elkezdte meselni, hogy egy T34 parancsnokaként Kolozsvarra vonultak be, ahol magyar csapatokba futottak.
Egy rohamlöveg kilőtte a tankjat, a tarsai huztak ki mert elvesztette az eszmeletét és akkor égett meg.
A kiserom csendesen rákérdezett:
- Ez nem a foter sarkan az Aranysas patika mellett ortent?
Az orosz csodaalkozott, aztan fejet csovalva kerdezte:
- De igen. Honnan tudja?
- Onnan hogy én voltam az iranyzo abban a rohamlovegben!

És mindez vagy 30 évvel a haboru utan !

Annyit teszek még hozza, hogy az illeto akivel voltam nagyon ritkan ivott, de onnantol az egesz nyaralas alatt részeg volt az orosszal egyutt, kizarolag oroszul voltak hajlandoak beszelni és folyamatosan olelgettek egymast.

Szoval ennyire utaljak egymast a harcolo felek!
Szamomra nagy lecke volt!
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy apro adalék az 1970-es évekbol.
Tordatol nagyjabol 10-12 km Kolozsvár.

Kint voltunk valakivel a keszthelyi strandon, suttettuk magunkat a nappal.
Tolunk vagy 2 métwerre telepedett le egy ferfi és egy no.
A pasi mellen eléág komoly égésnyomok.
A kiserom mikor meghallotta, hogy oroszul beszelget a pár felkapta a fejet.
Aztan egy ido utan nem birta tovabb, és oroszul rákérdezett a ferfire:
- Háboru?
- Da!
Szoba elegyedtek.
Az orosz elkezdte meselni, hogy egy T34 parancsnokaként Kolozsvarra vonultak be, ahol magyar csapatokba futottak.
Egy rohamlöveg kilőtte a tankjat, a tarsai huztak ki mert elvesztette az eszmeletét és akkor égett meg.
A kiserom csendesen rákérdezett:
- Ez nem a foter sarkan az Aranysas patika mellett ortent?
Az orosz csodaalkozott, aztan fejet csovalva kerdezte:
- De igen. Honnan tudja?
- Onnan hogy én voltam az iranyzo abban a rohamlovegben!

És mindez vagy 30 évvel a haboru utan !

Annyit teszek még hozza, hogy az illeto akivel voltam nagyon ritkan ivott, de onnantol az egesz nyaralas alatt részeg volt az orosszal egyutt, kizarolag oroszul voltak hajlandoak beszelni és folyamatosan olelgettek egymast.

Szoval ennyire utaljak egymast a harcolo felek!
Szamomra nagy lecke volt!
Jó...csak amikor háborúban vagy akkor a túlélés a cél. Békében más.
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A világ első beszélőgépe


Kempelen Farkas (1734-1804) 1770 körül beszélőgépet épített, amely a fújtatóból beáramló levegő hatására emberi hanghoz hasonló hangot bocsájtott ki.

Egy eredeti példányát a müncheni Deutsches Museum őrzi. Élethű mását 2001-ben készítette el két magyar fonetikus.

Kempelen beszédkeltő gépe:

1758631409794.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
TAlán.
De nekem ebbol az jött le, hogy egy arctalan "ellenség" ellen konnyu.
Amikor azzal szembesulsz, hogy egy ember van veled szemben, akinek épp ugy fáj mint neked, épp ugy érez mint Te, akkor más!
Akkor nézzük meg hogy mi a helyzet most Észak-Íroszágban.
Riport részletek...
Három nap Észak-Írországban olyan, mintha egy élőszereplős történelmi moziba csöppennénk bele, úgy érezzük, hogy Kenneth Branagh csodálatos filmdrámája, a Belfast pereg körülöttünk. Az IRA halott? Az UVF már csak rettenetes emlék? Szent a béke katolikusok és protestánsok, brit betolakodók és kelta őslakosok között? Ugyan már! Mint a búvópatak, a soha meg nem oldódó konfliktus ott lappang a felszín alatt. Helyszíni riport a csak látszólag békés Belfastból és Derryből, amit a külvilág Londonderryként ismer.
harminc év bevonult a történelembe, a hatvanas évek végétől 1998-ig, amikor a Lord Saville által vezetett brit parlamenti vizsgálóbizottság elkezdte feltárni a Véres Vasárnap (Bloody Sunday), a tizennégy ártatlan tüntető életét követelő, 1972. január 30-án történt brit katonai akció előzményeit és magát a mészárlást Derryben, vagy ahogy a nyolcvanezres várost hivatalosan hívják, Londonderryben. (No persze a város felé vezető autópályán mindenütt le van mázolva az útjelző táblákon a város nevének első fele…). Nota bene: a bizottság tizenkét éven át végezte a munkáját (a jó munkához idő kell…), és David Cameron brit miniszterelnök csak 2010-ben tárta a világ elé a soha véget nem érő vizsgálódás eredményét, egyidejűleg bocsánatot kérve a tizennégy áldozat családjától a történtekért.
Azon a végzetes napon, 1972. január 30-án délután háromkor tizenötezer ember gyülekezett Cregganben, Derry nyugati szélén, pár mérföldre az ír határtól, hogy az Észak-ír Polgárjogi Szövetség, a NICRA felhívására tiltakozzanak az internálások ellen. Híre ment, hogy a Bogside-ba be- és onnan kivezető utakat mindenütt szögesdrótakadályokkal zárták el a brit ejtőernyősök. A menet a tervek szerint áthaladt volna Bogside-on, be egészen a városközpontba. Mivel az IRA bejelentette, hogy távol marad a felvonulástól, a résztvevők bizakodtak, hogy nem kerül sor erőszakra. Nagyon sok nő is csatlakozott a menethez, kisgyermekeik társaságában. Amikor azonban a menet a William Streeten keresztbe elhelyezett szögesdrótakadályokhoz ért, a vízágyúk működésbe léptek, könnygázgránátok záporoztak a felvonulókra. Majd 5 óra 55 perckor eldördültek az első éles lövések. Az első golyók az 59 éves John Johnstont és a 17 éves Damian Donaghyt érték. Előbbi néhány hónappal később belehalt sérüléseibe, utóbbi most is él, és ő a Véres Vasárnap helyszíneit végigjáró, a katasztrófaturistákat kalauzoló városnéző séta kurátora.

4 óra 7 perckor eldördült a második sortűz, immár a Rossville Streeten. A 17 éves Jacky Doddyt menekülés közben, hátulról érte a lövés, őt megpróbálták a társai biztonságba helyezni, előttük Edward Daly tiszteletes haladt fehér zsebkendőt lobogtatva.
Mert nem csak az IRA és más katolikus fegyveres szervezetek működtek voltak ott protestánsok is bőven
1998. július 12-én történt, hogy Ballymoney-ban, egy Belfast környéki farmon az UVF, az Ulster Volunteer Force martalócai bedobtak egy Molotov-koktélt a Quinn család házába, amely leégett, benne a három kisfiúval, a kilencéves Jasonnel, a tízéves Markkal és a tizenegy éves Richarddal.

Annak idején csak a gyilkosokat szállító autó sofőrjét kapták el, aki egy bizonyos Johnny McKayt nevezte meg az egyik merénylőnek. McKayt napokon keresztül vallatták a zsaruk, megpróbálták kicsikarni belőle a beismerő vallomást, de sikertelenül, McKay nem tört meg. Bizonyíték pedig nem volt ellene.

Azzal fenyegettek a rendőrök, ha nem vallom be a tettemet, akkor elmondják az IRA-nak, hogy én voltam, és akkor majd járhatok a temetőbe a két fiam sírjához, mert holtbiztos, hogy kinyírják őket, meg aztán engem is

– nyilatkozta McKay az újságnak.

A ma már 55 éves McKay azonban kitartott, és nem tudtak vádat emelni ellene. Viszont valahogy kiszivárgott, hogy napokig benn tartották a rendőrségen, és attól kezdve pokol lett az élete. Az emberek meg voltak győződve, hogy részese volt a szörnyű merényletnek. Felgyújtották a házát, és huszonhét éve állandó rettegésben él, ugyanis a hármas gyilkosság tetteseit a mai napig nem tudták elkapni.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1997. Ítéletet hirdet a hágai Nemzetközi Bíróság a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. Ezek szerint az 1977-es szerződés érvényes. Jogtalan volt Magyarország részéről az építkezés leállítása, Szlovákia részéről pedig a „C” variáns megépítése (a Duna elterelése).
1758811421858.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
899. A magyarok a Brenta menti csatában legyőzik Berengár seregét.
A Kárpát-medencébe költöző magyarok hamar bekapcsolódtak a térség politikai küzdelmeibe, 899-ben már Itáliába vezettek hadjáratot. Tavasszal, de legkésőbb nyáron indultak, Berengár mozgósítása lassan haladt, a szélsebes könnyűlovasok oda-vissza feldúlták Észak-Itáliát. Amikor pedig a nyugati lovagsereg végre összegyűlt Paviánál, a magyar előőrsök a támadás-megfutamodás taktikájával elkezdték őket maguk után csalogatni keletnek, egészen a Brenta folyóig. Ott aztán a magyarok is egyesültek, a két had a folyó két partjáról nézett egymással farkasszemet: nagyjából 15 ezer keresztény 5000 magyarral.
Az események krónikása, Liutprand későbbi cremonai püspök szerint őseink alkudozni kezdtek: minden foglyot és kincset visszaadnak, csak hagyják őket elmenekülni. Ez is a taktika része volt. A vasba öltözött had nem kockáztatta meg a folyón való átkelést, el is bízhatták magukat, szeptember 24-én aztán jött a meglepetés:

a magyarok hirtelen átúsztak a folyón, és rávetették magukat az itáliaiak táborára, akciójuk annyira váratlan volt, hogy Liutprand szerint „egyeseknek az ételt a torkukban szúrták át”.

Nem tudjuk, hogy a valóságban is így történt-e, de annyi biztos, hogy hatalmas győzelem volt, Berengár serege megsemmisült, ő maga viszont el tudott menekülni. Ami pedig a magyar csapatokat illeti, a telet még Itáliában töltötték, miközben módszeresen feldúlták és kifosztották az északi tartományokat. Modena környékéről is van adat jelenlétükről, és itt jegyezték le a híres imát: „Védj meg minket a magyarok nyilaitól!” – 1758811540943.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
899. A magyarok a Brenta menti csatában legyőzik Berengár seregét.
A Kárpát-medencébe költöző magyarok hamar bekapcsolódtak a térség politikai küzdelmeibe, 899-ben már Itáliába vezettek hadjáratot. Tavasszal, de legkésőbb nyáron indultak, Berengár mozgósítása lassan haladt, a szélsebes könnyűlovasok oda-vissza feldúlták Észak-Itáliát. Amikor pedig a nyugati lovagsereg végre összegyűlt Paviánál, a magyar előőrsök a támadás-megfutamodás taktikájával elkezdték őket maguk után csalogatni keletnek, egészen a Brenta folyóig. Ott aztán a magyarok is egyesültek, a két had a folyó két partjáról nézett egymással farkasszemet: nagyjából 15 ezer keresztény 5000 magyarral.
Az események krónikása, Liutprand későbbi cremonai püspök szerint őseink alkudozni kezdtek: minden foglyot és kincset visszaadnak, csak hagyják őket elmenekülni. Ez is a taktika része volt. A vasba öltözött had nem kockáztatta meg a folyón való átkelést, el is bízhatták magukat, szeptember 24-én aztán jött a meglepetés:

a magyarok hirtelen átúsztak a folyón, és rávetették magukat az itáliaiak táborára, akciójuk annyira váratlan volt, hogy Liutprand szerint „egyeseknek az ételt a torkukban szúrták át”.

Nem tudjuk, hogy a valóságban is így történt-e, de annyi biztos, hogy hatalmas győzelem volt, Berengár serege megsemmisült, ő maga viszont el tudott menekülni. Ami pedig a magyar csapatokat illeti, a telet még Itáliában töltötték, miközben módszeresen feldúlták és kifosztották az északi tartományokat. Modena környékéről is van adat jelenlétükről, és itt jegyezték le a híres imát: „Védj meg minket a magyarok nyilaitól!” –Csatolás megtekintése 2079102
Az idoszak elozmenyeit, majd magat ezt a dolgot is regényesen, de hitelesen feldolgozta Benkő Lászlo: Napmadar italia felett cimu regényeben.
A napokban jelent metg meg csak az elso par fejezetét olvastam, de tetszik :)
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
899. A magyarok a Brenta menti csatában legyőzik Berengár seregét.
A Kárpát-medencébe költöző magyarok hamar bekapcsolódtak a térség politikai küzdelmeibe, 899-ben már Itáliába vezettek hadjáratot. Tavasszal, de legkésőbb nyáron indultak, Berengár mozgósítása lassan haladt, a szélsebes könnyűlovasok oda-vissza feldúlták Észak-Itáliát. Amikor pedig a nyugati lovagsereg végre összegyűlt Paviánál, a magyar előőrsök a támadás-megfutamodás taktikájával elkezdték őket maguk után csalogatni keletnek, egészen a Brenta folyóig. Ott aztán a magyarok is egyesültek, a két had a folyó két partjáról nézett egymással farkasszemet: nagyjából 15 ezer keresztény 5000 magyarral.
Az események krónikása, Liutprand későbbi cremonai püspök szerint őseink alkudozni kezdtek: minden foglyot és kincset visszaadnak, csak hagyják őket elmenekülni. Ez is a taktika része volt. A vasba öltözött had nem kockáztatta meg a folyón való átkelést, el is bízhatták magukat, szeptember 24-én aztán jött a meglepetés:

a magyarok hirtelen átúsztak a folyón, és rávetették magukat az itáliaiak táborára, akciójuk annyira váratlan volt, hogy Liutprand szerint „egyeseknek az ételt a torkukban szúrták át”.

Nem tudjuk, hogy a valóságban is így történt-e, de annyi biztos, hogy hatalmas győzelem volt, Berengár serege megsemmisült, ő maga viszont el tudott menekülni. Ami pedig a magyar csapatokat illeti, a telet még Itáliában töltötték, miközben módszeresen feldúlták és kifosztották az északi tartományokat. Modena környékéről is van adat jelenlétükről, és itt jegyezték le a híres imát: „Védj meg minket a magyarok nyilaitól!” –Csatolás megtekintése 2079102
A teljesség kervéért :

A nyugati orszagok - szokasuk szerint - kemeny harcokat vivtak a dominanciaért.
Italiaban Berengar uralkodott, europa egy jelentos részén viszont Arnulf a frankok kiralya.
A ket urasag osszeakasztotta a bajszat, mert Arnulf nagyon szerette volna a császári cimet.
Megkereste a magyarokat és szovetséget kotott veluk.
Átengedte oket az orszagan italiaba.
Berengar nem volt boldog, de osszerántotta a hadi nepet, és ezt kovette a Brenta menti csata.

Az europai uralkodok ha nem egymást gyepálták volna talan elejét tudtak volna venni a kalandozasoknak, de ok inkabb szovetségest láttak as magyarságban.
Tavasszal a kárpát-medencebe telepedett torzsekbol nagyjabol 5.000 ember indult el évrol évre haromszor annyi loval nyugat felé.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
Az idoszak elozmenyeit, majd magat ezt a dolgot is regényesen, de hitelesen feldolgozta Benkő Lászlo: Napmadar italia felett cimu regényeben.
A napokban jelent metg meg csak az elso par fejezetét olvastam, de tetszik :)
Tudom nem épp ide való de ha valakit ezek a témák érdekelnek akkor miért is ne lehetne irodalmi ajánlót is mellékelni a történetekhez.
Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás, Tatárjárás trilógia és a Szent László, Mátyás király vagy Corvin János életét bemutató sorozat. Feldolgozta többek között Kinizsi és Balassi Bálint, az ifjú Hunyadi János életét, vagy A pozsonyi csata eseményeit is.
1758819719122.png
Egy blogoló írása:
Benkő László neve garancia a történelem viharaiban gyökerező, az egyszerű kisember sorsát is bemutató, vad kalandokban bővelkedő, szórakoztató fordulatokra. Korhűség, irodalmi igényesség és egy megkapó történelmi kalandregény kel életre a lapokon. A szerző hozzáértő módon mutatja be a kort.

A Napmadár története igazán remek, izgalmas és olvasmányos mű. Teljesen át tudjuk élni, szemléletes a korszakban élt elődeink sorsának és megpróbáltatásainak ábrázolása, ahol a hitvilág, szokások és hagyományok is jelen vannak. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nép jelentős része az ősi törvények és szokások, az ősi vallás hatásában él, gondolkodik. Egy monumentális, tökéletesen szórakoztató, mondhatni egy korabeli kémregény van a kezünkben.

A témaválasztás kissé meglepett, hiszen a Honfoglalás -trilógiában már megismerhettük ezt az időszakot elődeink életéből. Most azonban egy másféle megközelítésből eredő kalandos és fordulatos történetet kapunk, ami egy jelentős végkifejlettel bír. A brentai csata sem igazán szerepel a történelemórák tananyagában, pedig meghatározó volt. Jelentősége itt kiderül. Azonban amíg odajutunk, egy sodró, színes mozgalmas, eseménydús történelmi tabló van a kezünkben. Szereplőink a történelem ismert személyiségei. A karakterek jellemzői profi módon kidolgozottak, ettől is hihető a regény. A szereplők személyes sorsa is meghatározó. Fontos szerepet kap egy különleges képességű ló, és lovasa.


A csodás, kifejező borító már figyelemfelkeltő. A cím is ad egy lírai alapot, de a regényben feltűnik néhány misztikus elem is, ami jól színezi az eseményeket. Őseink "kalandozása" látványos, a kereskedők, kémek és a hír hatalma erős. A honfoglalást övező harcok lezárása után új korszak kezdődött a magyarok történetében. A Brenta menti csata 899-ben a kor első fontos magyar győzelmét hozta. Árpád fejedelem vezetésével (a besenyők elől menekülve) megérkezünk a Kárpát medencébe. Később a magyarok végig rabolták, kifosztották Lombardiát és Itáliát. Arnaulf császárral való szövetségünk eredménye lett az a végig dúlt Itália, egészen az Alpokig raboltunk. Nem lehettünk népszerűek... Berengár király igyekezett megállítani az esztelen dúlást, kevés sikerrel. Benkő László remekül ütközteti a karaktereket, érveket, elgondolásokat, aprólékos munkával körüljárja, az eseményeket megpróbál minél hitelesebben bemutatni. Ismét egy nagyszerű történelmi regény született Benkő László tollából, amely telis tele van kalanddal, érzelmekkel, és persze csatákkal. A katonai stratégia mellett rengeteg újabb ismeretet szerezhetünk a korszakról.

Ármány, cselvetés, sok érzelem és váratlan politikai fordulatok a történet jellemzői. A poltikai hatalmak játéka és az egyház viszonya elképesztő volt már akkoriban is. A haditechnika, a taktikák és a túlerő győzött. A szokatlan és különösen veszélyes lovas íjász haderő megállíthatatlan volt. A csata következményei voltak jelentősek: Észak-Itália a győztesek lába előtt hevert.
Egy újabb Benkő regény, melyben nem csalódtam. Az író hozta a tőle elvárható magas színvonalat, ismét egy kiváló történelmi regényhez van szerencsénk. Egy olyan korszakot mutat be, melyről a történelemórákon kevés szó esik. Jó volt elmerülni az ország történelmének ebben a kevésbé ismert időszakában. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudom nem épp ide való de ha valakit ezek a témák érdekelnek akkor miért is ne lehetne irodalmi ajánlót is mellékelni a történetekhez.
Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás, Tatárjárás trilógia és a Szent László, Mátyás király vagy Corvin János életét bemutató sorozat. Feldolgozta többek között Kinizsi és Balassi Bálint, az ifjú Hunyadi János életét, vagy A pozsonyi csata eseményeit is.
Csatolás megtekintése 2079114
Egy blogoló írása:
Benkő László neve garancia a történelem viharaiban gyökerező, az egyszerű kisember sorsát is bemutató, vad kalandokban bővelkedő, szórakoztató fordulatokra. Korhűség, irodalmi igényesség és egy megkapó történelmi kalandregény kel életre a lapokon. A szerző hozzáértő módon mutatja be a kort.

A Napmadár története igazán remek, izgalmas és olvasmányos mű. Teljesen át tudjuk élni, szemléletes a korszakban élt elődeink sorsának és megpróbáltatásainak ábrázolása, ahol a hitvilág, szokások és hagyományok is jelen vannak. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nép jelentős része az ősi törvények és szokások, az ősi vallás hatásában él, gondolkodik. Egy monumentális, tökéletesen szórakoztató, mondhatni egy korabeli kémregény van a kezünkben.

A témaválasztás kissé meglepett, hiszen a Honfoglalás -trilógiában már megismerhettük ezt az időszakot elődeink életéből. Most azonban egy másféle megközelítésből eredő kalandos és fordulatos történetet kapunk, ami egy jelentős végkifejlettel bír. A brentai csata sem igazán szerepel a történelemórák tananyagában, pedig meghatározó volt. Jelentősége itt kiderül. Azonban amíg odajutunk, egy sodró, színes mozgalmas, eseménydús történelmi tabló van a kezünkben. Szereplőink a történelem ismert személyiségei. A karakterek jellemzői profi módon kidolgozottak, ettől is hihető a regény. A szereplők személyes sorsa is meghatározó. Fontos szerepet kap egy különleges képességű ló, és lovasa.


A csodás, kifejező borító már figyelemfelkeltő. A cím is ad egy lírai alapot, de a regényben feltűnik néhány misztikus elem is, ami jól színezi az eseményeket. Őseink "kalandozása" látványos, a kereskedők, kémek és a hír hatalma erős. A honfoglalást övező harcok lezárása után új korszak kezdődött a magyarok történetében. A Brenta menti csata 899-ben a kor első fontos magyar győzelmét hozta. Árpád fejedelem vezetésével (a besenyők elől menekülve) megérkezünk a Kárpát medencébe. Később a magyarok végig rabolták, kifosztották Lombardiát és Itáliát. Arnaulf császárral való szövetségünk eredménye lett az a végig dúlt Itália, egészen az Alpokig raboltunk. Nem lehettünk népszerűek... Berengár király igyekezett megállítani az esztelen dúlást, kevés sikerrel. Benkő László remekül ütközteti a karaktereket, érveket, elgondolásokat, aprólékos munkával körüljárja, az eseményeket megpróbál minél hitelesebben bemutatni. Ismét egy nagyszerű történelmi regény született Benkő László tollából, amely telis tele van kalanddal, érzelmekkel, és persze csatákkal. A katonai stratégia mellett rengeteg újabb ismeretet szerezhetünk a korszakról.

Ármány, cselvetés, sok érzelem és váratlan politikai fordulatok a történet jellemzői. A poltikai hatalmak játéka és az egyház viszonya elképesztő volt már akkoriban is. A haditechnika, a taktikák és a túlerő győzött. A szokatlan és különösen veszélyes lovas íjász haderő megállíthatatlan volt. A csata következményei voltak jelentősek: Észak-Itália a győztesek lába előtt hevert.
Egy újabb Benkő regény, melyben nem csalódtam. Az író hozta a tőle elvárható magas színvonalat, ismét egy kiváló történelmi regényhez van szerencsénk. Egy olyan korszakot mutat be, melyről a történelemórákon kevés szó esik. Jó volt elmerülni az ország történelmének ebben a kevésbé ismert időszakában. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Ami érdekes, hogy a magyar torzsek nem népekkel, hanem szemelyekkel kotottek szovetséget.
Arnulf halála után Berengarral kotottunk szovetséget a keleti frankok ellen.

Ennek lett aztan az erredmenye Luitpold hercweg és Theotmar ersek által vezetett hadjarat ellenunk, aminek a vége a pozsonyi csata lett, ahol mind a két frank vezer meghalt.

Gyermek Lajos a keleti frank uralkodo ez elott a csata elott adta ki : „Ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminandos esse.” ( magyarokat ki kell uzni bajororszagbol , mas forditas szerint a magyarokat el kell pusztitani.)
Maig vitaznak az okosok, hogy melyik forditas a helyes.
Ha Luitpoldek hadjaratat nezem hajlok az utobbi forditast elfogadni, egyebkent mi a fenet kerestek volna Pozsonynal.
De a fene tudja.

Konkretan arrol amit irtal: szem4ely szerint szeretem Benkő könyveit.
A Honfoglalas trilogia az egyik kedvencem.
Rengeteg hasznos ismeret van benne.
A Tatarjárás trilogia nagyon jo.
A Viharlovasok szinten a honfoglalas utani idot dolgozza fel asszem 5 regenyben.
De a Szent Lászlo trilogiaja is és a Mátyás trilogiaja is nagyszeru.
 

Aniko955

Állandó Tag
Állandó Tag
A tordai csatáról. Nem tudom mennyi benne a valóság, de a magyar csapatok a temetőben, a kriptákban voltak meghúzódva, onnan lőtték az oroszokat. Az én gyerekkoromban is még jól látszódtak a csata nyomai. Talán az oroszok kudarcaihoz nagyban hozzájárult a vidék finom bora is, ami a szájhagyomány szerint meg is volt mérgezve. Az oroszok, ahogy sikerült bevenniük egy-egy városrészt rögtön megtámadták a pincéket, a részeg, kábult katonákat már könnyű volt visszaverni. A városi monda úgy tudja, hogy a várost végül az orosz nők vették be.
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1709. szeptember 26-án (egyes források sz. halálának dátuma szeptember 27.) hunyt el a kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére, Bottyán János, közismertebb nevén Vak Bottyán, aki támogatta a szegényeket is, ezért nem csak katonái, hanem a tömegek is bálványozták.
Bottyán János a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezére volt, akinek tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törődött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte. Habár súlyos sebeket szerzett, az a hír járta felőle a nép körében, hogy testét nem fogja a golyó.
Bottyán János születési éve bizonytalan, különböző források 1635–1645 közé teszik. Érsekújvár török kézre kerülésekor 1665-ben a fiatal Bottyán katonának állt. 1676-ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, s közben udvarbíró is volt. 1681-től 1683-ig Komáromban szolgált, s miután a portyázásokban kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, hadnaggyá lépett elő. 1683-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, s már főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezik ki.
Buda 1686-os visszafoglalása után már viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a délvidéki várak visszaszerzéséért Lotaringiai Károly oldalán. 1692-ben I. Lipót ezredessé léptette elő, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A Belgrád visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni.
1696–1698 között a Kecskemét-Cegléd-Nagykőrös vidék katonai parancsnoka volt. 1697-ben Savoyai Jenő parancsnoksága alatt harcolt, akinek szintén kivívta elismerését. A spanyol örökösödési háború során 1701-ben ezredével együtt a Rajna mellé vezényelték a franciák elleni harcra.
1703-ban a kurucok ellen küldték. Bottyán és a sereg egy része Zólyomban maradt, amikor a Bercsényi Miklós vezette kuruc sereg a városhoz érkezett. Bottyán János ekkor párbajra hívta a legvitézebb kuruc katonát. Ocskay László ezredes kapitány állt ki ellene, a párbajban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Bottyán azonban már ekkor elígérkezett Rákóczi hűségére. A fejedelem 1703. december 10-én alá is írta tábornoki kinevezését, 20-án pedig a dunántúli kuruc csapatok főparancsnokává is kinevezte.
1704. november 16-án bevette Érsekújvárat, ezért a vár főkapitányává nevezték ki. Rövid Duna-Tisza közi hadakozás után Vak Bottyán a Nyugat-Felvidéket biztosította, majd Rákóczi kinevezte a Dunántúl kormányzójává, és megbízta annak védelmével. 1707-ben a túlerő ellen sorozatos csatákban is megvédte az országrészt.
A trencséni csatavesztés után, 1708 végén a bányavárosok katonai parancsnoka lett. A kuruc tábor ekkor már erősen apad, egyre többen álltak át császári oldalra, de Vak Bottyán mindvégig hűséges maradt a fejedelemhez.
1709. szeptember 26-án vagy 27-én, a Tarnaörs melletti táborban érte a halál. Ekkor hatalmas pestisjárvány dühöngött országszerte, de valójában agyhártyagyulladás volt halálának oka. Temetése 1709. október elején fényes külsőségek, ágyúdörgés közepette zajlott katonai pompával. Hadi és gyászlobogók tengerében temették el Gyöngyösön a ferences rend templomában. Kriptáját nem jelölték meg, annak titkát a ferences barátok őrizték. A tábornok pontos nyughelye a mai napig ismeretlen.
Vak Bottyánról II. Rákóczi Ferenc fejedelem így írt:
„Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber, szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt.”
1758866773852.png
 

setni

Állandó Tag
Állandó Tag
1920. A numerus claususról szóló törvény elfogadása, mely előírja az egyetemekre, jogakadémiákra fölvehetők számát és összetételét. Azaz törvénybe iktatja, hogy az adott népcsoporthoz tartozó felveendő hallgatók száma el kell érje az adott népcsoportnak a teljes népesség körében elfoglalt számarányát, vagy annak kilenc tizedét.
1758874278866.png
 

Létrahuszár

Állandó Tag
Állandó Tag
A sakkozógép titka

Kempelen Farkas leghíresebb találmánya az 1769-ben épített Török nevű sakkozógép volt. A különleges, önmagától mozgó alkotást hitetlenkedve fogadták az emberek. Gyanakvásukat úgy oszlatta el Kempelen, hogy a partik előtt kinyitotta szekrény formájú gép ajtaját, s embert nem lehetett látni benne.
Török szinte minden alkalommal legyőzte ellenfeleit, köztük Napóleont három játszmában is. A gép iránti érdeklődés Kempelen halála után sem szűnt meg. Megcsodálták Európa-szerte, átvitték Észak-Amerikába, ahol 1854-ben Philadelphiában tűz martalékává vált. A titokra ekkor derült fény. A rendkívül elmés, tükrök és fogaskerekek segítségével működő szerkezetet egy benn ülő ember irányította, aki részben a réseken át, részben pedig a tükrökkel látott rá a sakktáblára..
1758889197081.png
 

eddy56

Állandó Tag
Állandó Tag
A sakkozógép titka

Kempelen Farkas leghíresebb találmánya az 1769-ben épített Török nevű sakkozógép volt. A különleges, önmagától mozgó alkotást hitetlenkedve fogadták az emberek. Gyanakvásukat úgy oszlatta el Kempelen, hogy a partik előtt kinyitotta szekrény formájú gép ajtaját, s embert nem lehetett látni benne.
Török szinte minden alkalommal legyőzte ellenfeleit, köztük Napóleont három játszmában is. A gép iránti érdeklődés Kempelen halála után sem szűnt meg. Megcsodálták Európa-szerte, átvitték Észak-Amerikába, ahol 1854-ben Philadelphiában tűz martalékává vált. A titokra ekkor derült fény. A rendkívül elmés, tükrök és fogaskerekek segítségével működő szerkezetet egy benn ülő ember irányította, aki részben a réseken át, részben pedig a tükrökkel látott rá a sakktáblára..
Csatolás megtekintése 2079228
Irt rola egy erdekes regényt Szalatnai Rezső Kempelen a varázslo cimmel.

Ezzel indit:
"Volt egyszer egy híres magyar, aki az ördöggel cimborált. Legalábbis ezt fogták rá, akik megirigyelték, hogy sorjában minden sikerül neki. Még a királyok is úgy emlegették mint varázslót. Egész Európa megcsodálta tüneményes találmányait. Odahaza azonban azt is tudták róla, hogy széles Magyarországon nincs nála hívebb hazafi. De ő mindig a háttérben maradt, nem szeretett a napfényes oldalon sütkérezni, azt átengedte a hiúbbaknak, süttessék magukat, ha olyan jóleső érzés. Egy öröme volt, hogy vitte, vihette előre a hazáját, s nem fogadott el érte semmit...."
 
Oldal tetejére